Uniós börtönkörkép: a magyar börtönök a legzsúfoltabbak

000 V62LI
2019.06.18. 11:04 Módosítva: 2019.06.22. 23:48
Arányaiban a legtöbben az EU-ban Litvániában ülnek a börtönben, a legnagyobb zsúfoltság azonban Magyarországon van. Európai szinten is elmondható, hogy csökken a börtönben lévők száma, ennek egyik oka az alternatív büntetési módok elterjedése, és az is tény, hogy a börtönben eltöltött átlagidő is évről évre kevesebb. Különböző forrásokból próbáltunk adatokat szerezni arról, hogy a lakosság mekkora része van rácsok mögött és hogy ezzel hogyan képes megbirkózni a büntetés-végrehajtási intézményrendszer.

– Hajnali négykor kiengedtek, mire reggel nyolcra felértem Pestre, már volt három leütéses rablásom, mert kellett a pénz. 520 forinttal szabadultam, abból mit vesz az ember? Semmit.

– Nem merült fel soha magában az, hogy ezt nem lehetne csinálni?

– Mit?

– Leütni embereket.

– Nem. Eszembe se jutott.

A fenti párbeszéd e sorok írója és egy élete nagy részét börtönben töltő férfi között zajlott le, a teljes beszélgetés (és sok egyéb a börtönökről) ebben a könyvben található meg. Mindezzel csak azt szeretnénk nyomatékosítani, hogy börtönökre mindig szükség volt és szükség lesz, a társadalom egy része – számtalan okból kifolyólag – nem tekinti magára nézve kötelezőnek a törvényeket. De vajon mekkora része ez? És hogy van erre felkészülve a társadalom, milyen körülmények között tartja bezárva azokat az embereket, akiket megfoszt a szabadságától? Uniós kitekintést adunk a témában.

Litvániában a legnagyobb a börtönlakók aránya

Néhány héttel ezelőtt az Európa Tanács közzétette jelentését az európai börtönviszonyokról. Az Európa Tanács 47 európai államot tömörít, azaz majdnem mindegyiket. Fehéroroszország és Kazahsztán azért hiányzik a tagok közül, mert itt még mindig elfogadott a halálbüntetés, ez pedig kizáró, illetve a tagfelvételt lehetetlenné tevő oknak számít. A börtönökkel kapcsolatban két alapvető adatot veszünk most szemügyre:

a zsúfoltságot, illetve a százezer lakosra jutó fogvatartottak számát, és a vizsgálódási területet leszűkítettük az Európai Unióra.

Ezzel kikerült a körből Oroszország, vagy Észak-Macedónia, ahol egyébként kirívó adatok is szerepelnek – a viszonyítás kedvéért utalunk majd erre. A pontos feldolgozást nem segítette, hogy három EU-s tagállam – Málta, Belgium és Magyarország – nem szolgáltatott adatokat az Európa Tanács számára. Esetükben egy börtönüggyel kapcsolatos nemzetközi adatbázist készítő kutatóközpontot, a World Prison Briefet hívtuk segítségül, míg a magyar adatokat a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának évkönyvéből szereztük meg.

CartoDb térkép embed

Nemzetközi folyamat, hogy a börtönnépesség folyamatosan csökken, ennek általában két oka is van, az egyik az alternatív büntetési módok alkalmazásának elterjedése, a másik pedig ezzel összefüggésben a költségkímélés. Börtönben tartani a rabokat ugyanis drága dolog – természetesen van olyan eset, amikor a társadalom védelme megköveteli, hogy az elkövetőt hosszabb-rövidebb ideig kivonják a forgalomból. 2016 és 2018 között az EU-ban Romániában és Bulgáriában csökkent a legnagyobb mértékben a börtönnépesség, 16 és 15 százalékkal. Azt is meg kell említeni, hogy egyenletesen csökken az az idő is, amit átlagosan az elítéltek a rácsok mögött töltenek.

Kezdjük az adatok bemutatását a 100 ezer lakosra jutó fogvatartottak számával, ahol viszonyítási pontként említsük meg, hogy Oroszországban 418 ez az adat, míg az EU-ban a legkisebb érték Finnországé, 51,1-gyel. Az unióban arányaiban a legtöbben Litvániában vannak börtönben (234,9), őket követik a csehek (208,8), a lettek (194,6), a lengyelek (194,4) és az észtek (191,4).

Magyarország a hetedik, minden százezer magyarra 173 rab jut.

Utána jelentős leszakadással jön a többi ország, majd a lista utolsó öt helyén Szlovénia (65,1), Dánia (63,2), Svédország (56,5), Hollandia (56,5) és a már említett Finnország osztozik.

A 100 ezer főre jutó fogvatartottak egyaránt tükrözhetik a társadalom „romlottságát”, bűnözésre való hajlamát, de a büntetőjogi rendszer szigorát, az ítélkezési gyakorlat irányultságát is, vagyis nem lehet egyértelmű képet adni arról, hogy hol biztonságosabb az élet. Mindenesetre a két végpont közötti különbség szembetűnő, a litvánok közül arányaiban közel ötször annyian vannak rácsok mögött, mint egy másik északi népnél, a finneknél.

Magyarország vezeti a zsúfoltsági listát

Lépjünk tovább egy másik mutatóra, a börtönök zsúfoltságára. Ez azt mutatja meg, hogy a rendelkezésre álló helyek milyen arányban vannak feltöltve a büntetés-végrehajtási intézetekben. Mielőtt a számokat elemeznénk, nézzük meg, milyen lehet egy börtön Magyarországon vagy mondjuk Svédországban.

Magyarországon az 1842-ben felhúzott balassagyarmati intézet volt az első börtön, ami ezzel a céllal épült. 1845-ben adták át, de a mai napig működik. Az akkori korszellemnek megfelelően az volt a koncepció, hogy az elítélt bánja meg bűneit és javuljon meg. A balassagyarmati börtön kör alakú. A zárkák mind befelé néznek, a külvilág felé csak a folyosóról lehet látni. A cellákban, az ablak előtt/alatt ma is ott van a térdeplő, gondolva a megbánásra. A fogvatartott tehát csak befelé nézhet, a belső udvaron pedig a börtönkápolna található, így aztán a rabok egyetlen szórakozása a napi mise meghallgatása volt. Az épület kialakítása nem változott, és bár építészetileg rendkívül érdekes, a hangulata a szokásosnál is nyomasztóbb.

Lássunk egy ellenpéldát. Egy ismerősömet Skandináviában csempészeten kapták és ezért néhány hónapra egy svéd börtönbe zárták. Oké, a tengerre néző kilátás csak ideig-óráig lehet vigasztaló, de azért nem voltak balassagyarmatiak a körülmények. A börtön tágas volt és kényelmes, és nem volt túl sok lakó. Ez csak akkor volt kellemetlen, amikor a rabok kosarazni akartak és nem volt elég jelentkező a két csapathoz. Ekkor a börtönőrök álltak be játszani. Volt egy költségkeretük, aminek a terhére vásárolhattak a szemközti boltban. Megrendelték az alapanyagokat, kiszállították a boltból a rendelést, aztán főzőcskéztek. Ha ehhez nem volt kedvük, akkor rendeltek egy pizzát. A teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy az utóbbi években Magyarországon is több modern börtön épült, még ha a pizzarendelés nem is tartozik a szolgáltatások közé.

De vissza a számokhoz. A magyar büntetés-végrehajtás nem küldött adatokat az Európa Tanács felméréséhez, de a szervezet évkönyvéből kiderül, hogy a zsúfoltság Magyarországon a legnagyobb az EU-ban, 124 százalékos, ez számszerűen 17 343 embert jelent 2017. december 31-én. Még úgy is ez a legkiemelkedőbb adat, ha tudjuk, hogy valamelyest csökkent a magyar börtönök telítettsége.

Csak összehasonlításképpen: az ET-nek adatokat küldő államok közül Észak-Macedóniában a legrosszabb a helyzet, ahol 122,3 százalékos a zsúfoltság. Az EU-s listán a második helyen Románia áll, 120,5 százalékkal, a harmadik Franciaország 116,3 százalékkal.

11 országban van valamilyen telítettség, azaz száz százalék fölötti kihasználtság.

A legnagyobb lézengés a lett börtönökben tapasztalható, a rendelkezés álló helyek 63,9 százalékát töltötték fel. Előttük a spanyolok (71,8 százalék) és a bolgárok (73,2 százalék) állnak. Érdekesség, hogy ahol relatíve sokan vannak börtönben, ott nincs jelentős zsúfoltság, illetve, ahol pedig kevesen, ott az intézetek kihasználtsága is alacsony. A két listát összevetve az első öt és az utolsó öt helyezett között nincs átfedés. Ami mégis megfigyelhető, az a balti államok és Lengyelország esetében érdekes. Ezekben az országokban a viszonylag sok elítélt sem jelenti a büntetés-végrehajtási rendszer túlterheltségét, vagyis itt fel vannak készülve arra, hogy sok embert kell akarata ellenére fogva tartani.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

A cikk az Eurológus és az Európai Adatújságírók Hálózata közötti együttműködés eredményeként készült, a  CC BY-SA 4.0 licenc szerint.

European Data Journalism Network



  • Hírek
  • Hírek