A német Ursula von der Leyent jelölik az Európai Bizottság élére

GettyImages-1151874592
2019.07.02. 19:09 Módosítva: 2019.07.02. 20:24
Többnapos maratoni tárgyalássorozat után megszületett a kompromisszumos javaslat: a komolyan csak az utolsó pillanatban képbe kerülő német védelmi minisztert, Ursula von der Leyent akarják az EU-s állam- és kormányfők Jean-Claude Juncker utódjaként az Európai Bizottság élén. Mi történt, hogyan jutottunk el ide, és kicsoda az új, hivatalos jelölt?

Ursula von der Leyen német védelmi minisztert javasolják az EU-s állam- és kormányfők az Európai Bizottság új elnökének.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke este hét után írta ki a Twitterére, hogy három napig tartó tárgyalások után végül sikerült megegyezniük az EU legfontosabb intézményeinek vezetőiről.

Azt is megerősítette, hogy Von der Leyen mellett 

  • Charles Michel belga miniszterelnököt megválasztották Tusk utódjának, az Európai Tanács új elnökének.
  • A spanyol Josep Borrelt jelölik az EU-s külügyminiszteri posztnak megfelelő külügyi és biztonságpolitikai főképviselőnek,
  • Christine Lagarde-ot, az IMF elnökét pedig az Európai Központi Bank élére.

Az Európai Bizottság, és az Európai Központi Bank élére is először jelöltek nőt.

Kedden este a bejelentés előtt egy rövid időre újból fel kellett függeszteni az EU-csúcsot. A Politico szerint lényegében Németországon kívül a többi vezető már hajlott Von der Leyen megszavazására – azonban meglepő módon Angela Merkel kancellárnak kellett kivárnia, mivel a német nagykoalíciós partner szociáldemokraták hevesen ellenezték a védelmi miniszter bizottsági elnöki jelölését. 

A Politicónak öt diplomata is azt mondta, hogy ennek az lett a vége, hogy Németország végül tartózkodott az EU-s vezetőkről, köztük a német bizottsági jelöltről szóló szavazáson. Merkel azt mondta, hogy erre a koalíciós szerződés miatt volt szükség, ő azonban értelemszerűen támogatja közeli szövetségesét, és sikerként könyvelheti el Von der Leyen jelölését, miközben a hétvégén már egy Frans Timmermans-ról, az európai szocialisták csúcsjelöltjéről szóló alkuba is belement volna. 

A német kancellár azt is bejelentette, hogy az Európai Tanács azt javasolja az Európai Parlamentnek, hogy az ötéves ciklus első felében a szociáldemokraták, a másodikban az Európai Néppárt adja a parlamenti elnököt. Az alakuló ülését kedden tartó EP-ben majd este tíz után állnak elő a jelöltekkel, akikről szerdán szavaznak.

Elégedetten nyilatkozott a döntés után Pedro Sánchez szocialista spanyol miniszterelnök is.

Kicsoda az új német jelölt?

Ursula von der Leyen 61 éves, Brüsszelben születettA férje Heiko von der Leyen orvosprofesszor, 1986-ban házasodtak össze, hét gyermekük van: a legidősebb 32 éves, a legfiatalabb húsz. 

Eredeti végzettsége szerint orvos, a diplomája megszerzése után a hannoveri nőgyógyászati klinikán végzett gyakorlatot, majd az orvosi egyetem járványügyi és népegészégügyi kutatóközpontjában dolgozott.

Tizenöt éve folyamatosan vezető tisztséget tölt be Angela Merkel kormányaiban: 2005-től 2009-ig családügyi miniszter, 2009 és 2013 között munkaügyi és szociális ügyekért felelős miniszter volt. Progresszív döntéseivel megnyitotta a Kereszténydemokrata Uniót (CDU) a baloldali szavazók felé is: támogatta a bölcsődei-óvodai férőhelyek növelését, hogy a cégek irányító testületeiben női kvótát vezessenek be, megvédte a melegházasság intézményét és az országos minimálbért.

2013 decembere óta védelmi miniszter, ő volt az első nő, aki betöltötte ezt a posztot. Sokan örültek a kinevezésének, és úgy tekintettek rá, mint aki civilként új lapot tud nyitni a minisztériumban. A tárca élén azonban bírálatok is érték, miután kiderültek az elmúlt években a német haderő hiányosságai, és tavaly őt is meghallgatták, miután azzal vádolták a tárcát, hogy megkérdőjelezhető szerződéseket kötött több millió euró értékben tanácsadókkal.

A Spiegel úgy jellemzi a róla szóló cikkválogatásában, hogy

ő Németország második legbefolyásosabb asszonya.

Korábban Angela Merkel lehetséges utódjaként is emlegették a német kancellári székben, és az is felmerült, hogy a NATO főtitkárának neveznék ki Jens Stoltenberg mandátumának lejárta után.

Von der Leyen folyékonyan beszél a német mellett angolul és franciául is. Elkötelezett integrációpártinak tartják, korábban többször is beszélt arról, hogy egy föderalista EU az álma. Ehhez Svájcot, Németországot és az Egyesült Államokat hozta fel példaként a Spiegelnek adott 2011-es interjújában. 2015-ben is azt mondta, hogy reményei szerint a gyerekei és unokái Európája már nem államok laza uniója lesz, amit nemzeti érdekek tartanak béklyóban. Védelmi miniszterként pedig a nagyobb biztonsági együttműködés mellett érvelt az EU-ban.

Weber, Timmermans, Von der Leyen

Alapesetben az EP-választáson legtöbb mandátumot szerzett pártcsalád jelöltje a legesélyesebb arra, hogy az Európai Bizottság elnökévé válasszák. Ő most az Európai Néppárt jelöltje, a német Manfred Weber volt. Weberrel szemben azonban sokaknak támadtak kifogásai. A liberális, szociáldemokrata és zöld pártokhoz tartozók eleve nem szerették: nincsenek elvei, nincsen saját elképzelése arról, hogy az EU-t milyen irányba kellene fejleszteni, mindig a legkisebb ellenállás felé megy, és egy kompromisszumért bármit feláldoz – mondták róla.

Minden politikai oldalról hiányolták tőle, hogy nem volt képes határozottan kezelni a Fidesz körül kialakult botrányt a Néppártban. Ehelyett megpróbálta megúszni az ügyet, és lavírozni a Fidesz kizárását és maradását kívánó csoportok között. A Néppárton belül sem makulátlanul népszerű: egy 180 fokos fordulattal Orbán Viktor is bejelentette május elején, hogy nem támogatja Weber európai bizottsági elnökségét. 

A politikai paletta bal oldala, Emmanuel Macron francia elnök, Mark Rutte holland miniszterelnök és Pedro Sanchez spanyol kormányfő irányításával június végén kijelentette, hogy semmi szín alatt nem fogadja el Manfred Webert. Az Európai Néppárt miniszterelnökei és államfői álljanak elő egy másik névvel, üzenték. Ha nem teszik, akkor a szocialista jelölt Frans Timmermans mögött fognak felsorakozni. Angela Merkel német kancellárt meg is győzték erről a felállásról, és a Japánban tartott G20-találkozón nyélbe ütöttek egy megegyezést: Timmermans bizottsági elnök lesz, Weberből pedig EP-elnök.

Június 30-án a vezetők komolyan fontolóra vették ezt a javaslatot, mert ezzel életben lehetett volna tartani a csúcsjelölti rendszert, mely szerint az Európai Bizottság elnöke az európai pártcsaládok hivatalos jelöltjei közül kerüljön ki. Timmermans csúcsjelölt volt. A dán Margrethe Vestager is csúcsjelölt volt, méghozzá az európai liberálisok részéről, és az ő neve is időről időre felbukkant, mint lehetséges pályázó, de nem annyira komolyan, mint Timmermans vagy egy alternatív néppárti jelölt neve.

Abban ugyanis egyetértés van, hogy a két legnagyobb pártcsalád: a Néppárt és a szociáldemokraták közül valamelyik kell, hogy adja az Európai Bizottság elnökét. A Néppárt ráadásul nem igazán fogad el mást, csak valakit a saját soraikból, és ezért Angela Merkelnek is képesek voltak ellent mondani a néppárti vezetők. A visegrádi négyek is erősen tiltakoztak Timmermans jelölése ellen. Több napnyi tárgyalássorozat után így jutottak el kedden délután 

egy alternatív néppárti meglepetésjelölt, a német Ursula von der LeyeNhez, aki egyaránt elfogadható Emmanuel Macronnak, a németeknek és az Európai Néppárt nagy részének is.

Az AFP-nek egy forrás azt mondta, hogy Ursula von der Leyen nevét állítólag először Emmanuel Macron francia elnök dobta be kompromisszumos javaslatként hétfőn Merkelnek. Más források azt mondták a Politicónak, hogy Von der Leyen a V4-ek és Németország közötti megállapodás része volt, és kedden Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a visegrádi négyek sikereként könyvelte el a német politikus nevezését.

A német szociáldemokratáknak azonban nagyon nem tetszett ez a döntés, ők a saját pártcsaládjuk jelöltje mellett álltak ki. Martin Schulz volt EP-elnök, SPD-s politikus a Spiegelnek a leggyengébb német miniszternek nevezte Von der Leyent. „Úgy tűnik, ez a teljesítmény elég, hogy valaki a Bizottság elnöke legyen.” Schulz azt is mondta, hogy Von der Leyen jelölése Orbán és a kelet-európaiak győzelme. Sigmar Gabriel, a német szocdemek volt vezetője azt kifogásolta, hogy ebben a felállásban nem a csúcsjelöltek közül kerülne ki az új bizottsági elnök. Azzal sem értett egyet, hogy Merkel átengedné az Európai Központi Bank vezetését a francia Christine Lagarde-nak a német szövetségi jegybankot vezető Jens Weidmann helyett, csak hogy „megkönnyítse egy bukott védelmi miniszter megszavazását.”

Jön a következő kör az EP-ben

A vita kedd este már arról szól, hogy a szocialista és a liberális EP-képviselők elfogadják-e őt. A jelöltnek ugyanis két szavazáson kell átmennie, hogy az Európai Bizottság elnöke lehessen az október 31-én leköszönő Jean-Claude Juncker után: először az állami vezetők körében (28-ból 21, akik az EU népességének 65 százalékát képviselik), másodszor pedig az Európai Parlamentben, egyszerű többséggel.

Von der Leyent korábban szociáldemokrata és zöld EP-képviselők is bírálták, többen leginkább azt kifogásolták, hogy így eldobják az EU-s vezetők a csúcsjelölti rendszert. Egy zöld EP-képviselő, Bas Eickhout szerint ez a döntés a régi háttéralkukat idézte, és nem azt a változást, amit az európai választóknak ígértek.

Az Európai Néppárt parlamenti frakciójában sem egyértelmű, hogy mindenki támogatja a német jelöltet. A csúcsjelölti rendszer megtartása ugyanis nekik is fontos. Ezért álltak ki szinte egyöntetűen a végül elbukó Manfred Weber jelölése mellett a hétfő esti strasbourgi frakcióülésükön. Még a Fidesz-KDNP EP-képviselői is támogatták Webert.

A parlamentnek több lehetősége van: lehet, hogy ragaszkodnak a csúcsjelöltekhez, akkor viszont már csak Frans Timmermans vagy Margrethe Vestager jöhet szóba. Valószínűbb azonban, hogy ők is elengedik a csúcsjelöltség intézményét erre a körre. Ettől azonban még nem teljesen biztos, hogy Ursula von der Leyen személyét jóváhagyják: a szociáldemokrata frakcióban nagy ellenkezést váltott ki a jelölése, és a második legnagyobb frakció tiltakozása megakaszthatja a jóváhagyást. Minden bizonnyal az összes frakciót meg fogja osztani ez a jelölés, a korábbiaknál szorosabb lehet a bizottsági elnököt jóváhagyó szavazás kimenetele. Ez a szavazás a következő hetekben jön az Európai Parlamentben. Ha nem kap többséget Ursula von der Leyen, akkor az állami vezetőknek új jelöltet kell állítaniuk, ami azt jelenti, hogy újra kell gondolniuk a több nap alatt körülményesen kialkudott névcsomagot.

Luxemburgiak vezették legtöbbször az Európai Bizottságot

12 elnöke volt eddig az Európai Bizottságnak: három alkalommal luxemburgi, két alkalommal francia és olasz, egy-egy alkalommal pedig belga, német, holland, portugál és brit politikusok vezették az intézményt. A legtöbbször, összesen 30 éven át a konzervatív pártcsaládból került ki az elnök. Szociáldemokrata politikusok összesen 15 évet tölthettek a Bizottság élén, liberálisok pedig 12-t. Egy kivétellel mindannyian betöltöttek valamilyen miniszteri tisztséget a saját országukban, mielőtt bizottsági elnökké nevezték ki őket. Mindhárom luxemburgi vezető korábban miniszterelnök volt a saját hazájában – úgy tűnik, ez jó belépő erre a brüsszeli posztra. Manfred Weber ellen azt hozta föl Orbán Viktor májusban, hogy hátrányára válik a bizottsági elnökségért folyó versenyben, hogy nincsen még államigazgatási, miniszteri tapasztalata.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !