Tíz éves az Alapjogi Karta: Magyarország volt a negatív példa

2019.09.12. 13:14 Módosítva: 2019.09.12. 15:18
2009-ben fogadták el az uniós tagállamok azokat a normákat, amelyek az emberhez fűződő alapvető jogokat rögzítik, összhangban a nemzetközi szabályokkal. Az erről szóló brüsszeli eseményen Magyarországot és Lengyelországot említették, mint ahol a legtöbb gond van az alapjogokkal. Az Európai Bizottság szeretné megerősíteni a civilek és a jogvédők támogatását ezen a téren.

Zsidók, muszlimok, migránsok, romák – ezek azok a kisebbségi csoportok, amelyeknek alapvető jogai különösen nagy veszélynek vannak kitéve az Európai Unióban – ezt Michael O'Flaherty, az EU bécsi székhelyű Alapjogi Ügynökségének igazgatója mondta Brüsszelben. Az unió Alapjogi Kartáját tíz éve fogadták el, ebből az alkalomból az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) tekintette át az alapjogok helyzetét Európában. Michael O'Flaherty azt is elmondta, hogy tulajdonképpen minden európai polgár helyzete romlott ebből a szempontból, mert a digitális világ jelentős részben leszűkíti az emberek magánéletét. Igaz, ezen a helyzeten sokat javított a tavaly hatályba lépett GDPR-szabályozás.

Barbara Nolan, az Európai Bizottság alapjogokért felelős osztályvezetője két tagállamot is megemlített, amelyekkel szemben különösen sok aggály fogalamzódik meg ezen a téren: Magyarország és Lengyelország ez a két ország. Mint mondta, a magyar kormánnyal szemben a civilekkel, a felsőoktatással és a menekültek jogaival kapcsolatos törvények miatt indítottak kötelezettségszegési eljárásokat, a lengyel kormányt pedig az igazságszolgáltatási reform miatt idézték meg az Európai Bíróságra. A tisztviselő hozzátette, hogy a Bíróság gyakran hivatkozik az Alapjogi Kartára ítéleteiben, ugyanakkor az európaiaknak csak a negyede hallott már erről a jogszabályról és a hozzá kapcsolódó intézményekről és csak a hatoda tudja, hogy mindez miről szól. Emiatt az Európai Bizottság sürgeti a tagállamokat, hogy népszerűsítsék az alapjogokat. A legtöbbet ezen a téren a civilek és a jogvédők tehetnek, az EU-nak van is forrása ezek támogatására. A közeljövőben pedig még intenzívebben tartanak majd továbbképzéseket az alapjogokról bíráknak, ügyészeknek és ügyvédeknek.

A képviselők közül Sophie in't Veld, az Európa Megújul frakció tagja arról beszélt, hogy szépek ezek az eszmék, de a védelmük során a Bizottság nagyon gyenge, mert fél a tagállamoktól. Járóka Lívia fideszes képviselő szerint alábecsüli a Bizottság a romákat fenyegető veszélyeket, a társadalmi kirekesztettséget. Európa-szerte a gettókban több százezer gyerek nem jár iskolába és összesen legalább 16 millió romát súlyt a szegénység. Hozzátette, hogy az EU-ban mintegy 100 millió ember számít szegénynek, ezek közül 70 millió a gyermek, akiknek nincsenek meg a lehetőségeik olyan alapvető dolgokhoz, mint a tisztálkodás és a megfelelő táplálkozás.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció politikusa arról beszélt, hogy az Alapjogi Kartában lefektetett közös, egyetemes értékeket nem lehet valamilyen nemzeti sajátosság miatt korlátozni. Éppen ezért arra kérte az Európai Bizottságot, hogy amikor Magyarországgal kapcsolatban vizsgálatokat indítanak, akkor ügyeljenek arra, hogy “a törvény betűi mögött meglássák a valóságot”, Magyarországon ugyanis “a törvények uralma helyett az uralkodás törvényét foglalják jogszabályba”.

Nicolaus Fest, az Identitás és Demokrácia csoport képviselője vitába szállt az alapjogi előadókkal. Szerinte Európában az összes zsidók elleni gyilkosságot muszlimok követték el, azt kellene megvizsgálni, hogy ez összefügg-e a bevándorlással. Azt pedig nem tartja alapjogi problémának, és ennek kapcsán diszkriminációnak, ha a migránsok belefulladnak a Földközi-tengerbe, mert nem engedik a mentőhajókat kikötni. “Hogyha egy képviselő autójával a parlamentbe igyekszik, de balesetet szenved, akkor ez nem diszkrimináció, hanem szerencsétlen baleset” - mondta a német politikus. Ezekre válaszul Michael O'Flaherty azt mondta, hogy a migránsok mentése a tengeren emberi jogi és tengeri jogi kötelezettség egyszerre. A zsidókkal szemben elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban pedig vegyes képet mutattak a felmérések: a migrációs hullám előtt és után is muszlimok és szélsőjobboldaliak egyaránt intéztek támadásokat velük szemben.