Varga Judit: Nemzeti szakértők vizsgálhatnák a jogállamiságot

2019.09.16. 17:35 Módosítva: 2019.09.16. 18:19
Magyarország belemenne egy újabb típusú jogállamiság-vizsgálatba, ha azt nemzeti és nem uniós szakértők végzik, erről beszélt Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben. A jogállamiság és az uniós költségvetés természetes módon összetartozik a francia, holland és német kormány szerint. Abban sincs teljes egyetértés, mi is a jogállamiság.

A 2021-27 közötti időszak keretköltségvetéséről és a jogállamiság-védő eljárások reformjáról is tanácskoztak hétfőn az európai miniszterek Brüsszelben. A magyar jogállamiságról szóló meghallgatás délután zárt ajtók mögött zajlik, és csak az esti sajtótájékoztatón derülnek ki részletek. A másik két napirendi pontról azonban már elmondták a véleményüket a tagállamok képviselői egy nyílt vitán.

Varga Judit igazságügyi miniszter elmondta, hogy Magyarország elkötelezett a jogállamiság iránt, de a fogalmat az országok különbözőképpen értelmezhetik az alkotmányos hagyományaik és jogi intézményrendszerük tükrében. Ettől függetlenül Magyarország hajlandó lenne elfogadni azt a párbeszéden alapuló értékelési mechanizmust, amit Michael Roth német és Didier Reynders belga külügyminiszterek javasoltak márciusban. Egy feltétel van: a tagállamok által küldött szakértők készítsék el az értékelést, és az eljárást az uniós intézményrendszeren kívül végezzék el.

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó finn kormány egyik legfontosabb célkitűzése az, hogy megreformálják a jogállamiság-védő eljárásokat. A jelenleg Magyarországgal és Lengyelországgal szemben folyó 7. cikk szerinti eljárás – amelynek első tanácsi meghallgatását tartják most – mellett olyan mechanizmusokkal akarják kiegészíteni az EU eszköztárát, amelyek már egy korai szakaszban jelzik, ha fennáll a veszélye annak, hogy a jogállamiság elve rendszerszinten sérül egy tagállamban. Az egyik a már említett belga-német javaslat, a másik pedig az Európai Bizottság által júliusban javasolt éves felülvizsgálat.

Emellett az európai politikában évek óta gondolkoznak azon, hogy a jogállamiság kritériumait az uniós költségvetéshez kapcsolják. A következő hétéves ciklus során lehetőség is nyílna erre, ha a tagországok meg tudnának egyezni abban, pontosan milyen feltételekhez is kötnék az uniós támogatásokat.

Az uniós döntéshozatalra jellemző módon hosszú idő alatt, sok tárgyalással lehet reformokat elfogadni, és a procedúrát tovább lassítja, hogy a jogállamiság politikailag érzékeny és ellentmondásos téma. Ennek megfelelően a hétfői tanácsülés után sem lehet megjósolni, hogy pontosan mi is fog történni. A vita főbb irányai azonban már kirajzolódtak.

Van-e köze a pénzügyekhez?

„Az uniós költségvetés és a jogállamiság természetes módon összetartozik. A költségvetés egy politikai kérdés, hiszen az európai adófizetők pénzét fektetjük be. Ezért bizonyos feltételeknek eleget kell tenni”

– válaszolta az EUrologus kérdésére Amélie de Montchalin uniós ügyekért felelős francia államtitkár az ülés előtt tartott rövid sajtótájékoztatóján. „Az Európai Unió Bírósága is megerősítette, hogy a tagállamokban befektetett uniós támogatásoknak meg kell felelniük a stabilitás, átláthatóság és a korrupcióellenesség kritériumainak. Hatékonyan kell működnie a közpolitikának, amit finanszírozunk. Például a Horizon 2020 kutatási programnál elengedhetetlen az oktatás szabadsága, hogy a kutatók arra koncentrálhassanak, ami fontos. Vannak egyéb feltételek is: költségvetési szigor, szociális elkötelezettség, fenntartható fejlődés” – mondta.

A vitából kiderült, hogy Hans Dalhgren svéd és Alexander Schallenberg osztrák EU-ügyi miniszterek, és Stef Blok holland külügyminiszter is azon a határozott véleményen vannak, hogy a jogállamiságot össze kell kapcsolni a költségvetéssel. Dalhgren kifejtette, hogy „azért vagyunk a jogállamiság gondolatának megszállottjai, mert csakis a jogállamiság garantálhatja az alapjogok védelmét, és az európai közös piac kizárólag akkor működhet, ha a tagállamok teljesen megbízhatnak a másik igazságszolgáltatásában.” Blok pedig azzal érvelt:

„mindannyiunk számára költségei vannak annak, ha a jogállamiság sérül.”

A holland külügyminiszter szerint az EU nemcsak gazdasági közösség, hanem értékközösség is, amibe a jogállamiság is beletartozik. „A költségvetést szabályokhoz kell kötni, és ezeknek része az is, hogy a jogállamiság is elszámoltatható legyen.”

A szintén 7. cikk szerinti eljárás alatt álló Lengyelország EU-ügyi államtitkára, Konrad Szymański viszont azt javasolta, hogy vizsgálják meg: valóban szükséges-e összekötni a jogállamiság feltételrendszerét és az uniós költségvetést.

De mi is az a jogállamiság?

Ahhoz, hogy bármilyen módon értékeli lehessen a jogállamiságot, megfelelően definiálni kell a fogalmat. A vitán résztvevő Varga Judit igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy „univerzális megoldás nincs, figyelembe kell venni a tagállamok különböző értelmezéseit, jogi hagyományait, intézményeit és alkotmányos örökségét.”

Ezzel szemben Amélie de Montchalin úgy gondolja, hogy meg lehet, és meg is kell határozni a jogállamiság kritériumait, amiben például az EU-tól független nemzetközi szervezet, az Európa Tanács égisze alá tartozó Velencei Bizottság listája jó kiindulási alap lehet. Ana Paula Zacarias portugál uniós államtitkár pedig az Európai Unió Bíróságának a jogértelmezését használná fel.

Frans Timmermans, a minőségi jogalkotásért és jogállamiságért felelős uniós biztos már most kész volt arra, hogy meghatározza a fogalmat:

„az államhatalmi ágak elválasztása, az igazságszolgáltatás függetlensége, annak biztosítása, hogy a sajtó és a civil társadalom szabadon és megfélemlítés nélkül dolgozhasson, az oktatás szabadsága. Tulajdonképp ez az európai életmód”

– utalt az új Bizottság egyik ellentmondásos portfóliójára.

Ki vizsgáljon kit?

A francia államtitkár úgy gondolja, megbízható külső szakértők bevonásával kell a jogállamiságot megvizsgálni. Az Európa Tanács alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottsága mellett a korrupcióellenes GRECO-csoport módszertanát és szaktekintélyeit is alkalmazná a vizsgálatban, akiket a tanácsülésekre is meghívna. A holland és a német kormány támogatni fogja ezt a törekvést, míg az osztrák szerint elég lenne a Bizottság már meglévő apparátusára támaszkodni.

A magyar igazságügyi miniszter pedig ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamok által delegált szakértők vegyenek részt az osztályozásban.

Az Európai Bizottságnak már most is létezik egy "jogállamisági keret" nevű eljárása, amelyben tárgyalásos úton próbálják rendezni a demokratikus működésre érkező panaszokat, hiányosságokat, nézeteltéréseket a tagállamokkal. Lengyelországgal már elindítottak egy ilyet 2016-ban, és nem vezetett eredményre.

Az EU Tanácsának is van már egy visszatérő konzultációja jogállamisági kérdésekről, de ebben nincs szó szankciókról. Végül természetesen ott van a hetes cikkes eljárás, amelynek szintén az a célja, hogy a demokrácia állapotát vizsgálja és az Európai Unió értékeit védje.

Ezeken felül tavaly az Európai Bizottság javasolt egy rendszeres felülvizsgálati eljárást is, amelyre évente kerülne sor.

A kormányoknak ezért azt is ki kell találniuk, hogyan hangolják össze az új terveket a már létező procedúrákkal. A többségük össze akarja hangolni a mechanizmusokat annak érdekében, hogy ne legyenek párhuzamos eljárások.

Varga ezzel szemben nem szeretné, ha a Bizottság által javasolt éves felülvizsgálatnak és a belga-német szakértői felülvizsgálatnak bármi köze lenne egymáshoz, mivel szerinte már a Bizottság "jogállamisági kerete" sem biztosított a tagállamoknak egyenlő elbánást. 

A miniszterek házi feladatot is kaptak a finn elnökségtől: egy kérdőívre kell válaszolniuk a jogállamiság-védő eljárásokkal kapcsolatban, amelynek az eredményeit novemberben tárgyalják majd meg:

  • Hogyan használhatná fel hatékonyan a Tanács a Bizottság által javasolt jogállamiság felülvizsgálati ciklust?
  • Állandó témává váljon-e a Tanácsban az éves jogállamiság dialógusa, ahelyett, hogy egyéb témák kiegészítőjeként jelenjen meg a napirenden?
  • Mit gondol az időszakos szakértői felülvizsgálati mechanizmusról, mint a jogállamiság eszköztár egyik eleméről, illetve hogyan egyeztethető ez össze a Bizottság által javasolt jogállamiság felülvizsgálati ciklussal?


  • Tippek
  • Hírek