Bevándorláspártiak bosszúhadjáratának tartja a jogállami vizsgálatokat a kormány

2019.09.16. 20:42
Varga Judit igazságügyi miniszter úgy érzi, megvédte Magyarországot az Európai Unió Tanácsának meghallgatásán. Az ajánlásokat nem fogja megfogadni, mert nincs baj. Miniszterkollégái az Országos Bírói Tanácstól kezdve a kormánypárti médiakoncentráción át a tranzitzónákig mindenre rákérdeztek.

„Azért voltunk ma itt, hogy megvédjük Magyarországot. A bevándorláspártiak bosszúhadjáratának újabb állomása volt. Nagy lépést tettünk előre” – értékelte Varga Judit igazságügyi miniszter az Európai Unió Tanácsában tartott meghallgatást a magyar jogállamiság helyzetéről.

Az Európai Parlament majdnem pontosan egy éve indította el Magyarország ellen a 7. cikk szerinti eljárást. A hétfőn tartott meghallgatással az eljárás új szakaszba lépett, ahol a magyar kormány képviselőinek már európai miniszterkollégáik kérdéseire kellett felelniük.

Az ülésen először a finn uniós elnökség képviselője ismertette a helyzetet a minisztereknek az Európai Parlamentben elfogadott Sargentini-jelentés és az elmúlt egy év egyeztetései alapján. Utána a magyar kormány mondhatta el az álláspontját. Információink szerint a magyar miniszter mindössze 25 percen át beszélt, pedig egy óra állt volna rendelkezésére. A miniszter saját beszámolója szerint már a bevezetőben 

„elutasította a kettős mércét” és hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament jogsértően fogadta el a határozatot.

Az egész hátterében az áll, hogy Magyarország 2015-ben és azóta is számtalanszor nemet mondott a migrációra.” A magyar miniszter többször emlegette, hogy Magyarország évszázadok óta Európa és a keresztény kultúra védelmezője.

Ezután az Európai Bizottság képviseletében Frans Timmermans, a minőségi jogalkotásért és jogállamiságért felelős biztos egészítette ki a képet, majd az uniós miniszterek kérdezhettek a minisztertől és a kíséretétől. Varga elmondása szerint „rendre ugyanazok az álproblémák vetődtek fel, amelyeket a baloldal folyton feszeget, és amelyek már régen megoldódtak.”

Korrupció, médiakoncentráció, akadémiai szabadság a terítéken

Az egyik résztvevőtől az EUrologus megtudta, milyen témák kerültek elő. Hollandia és Svédország a korrupcióról kérdezett, illetve a skandináv ország miniszterét a kormánypárti médiakoncentráció és a sajtószabadság érdekelte, ahogy a dán kormánytagot is. Belgiumot és Olaszországot az akadémiai és kutatási szabadság aggasztotta. Franciaország és Németország együtt, illetve Portugália külön az igazságügyi rendszerről érdeklődött, illetve az államhatalmi ágak szétválasztásáról. Luxemburg a Stop Soros-törvénycsomagról kérdezett, és arról, hogy a tranzitzónákban várakozó menedékkérők ellátása megfelel-e a nemzetközi előírásoknak.

Bár Varga Judit a meghallgatás utáni sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a sok európai miniszternek csak felületes fogalma volt a magyarországi helyzetről, az EUrologusnak nyilatkozó forrás ennek éppen az ellenkezőjét állítja. A dán miniszter arról is tudott, hogy az Országos Bírói Tanács kezdeményezte Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal vezetőjének a felmentését. Svédország képviselője pedig elég jól ismerte a Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítvány hátterét, míg a francia államtitkárnak arról volt tudomása, hogy a 2018-as parlamenti választási kampányban milyen jelentős helyzeti előnye volt a Fidesznek a médiában.

Németország és Franciaország közösen pedig azt az egészen konkrét kérdést tette fel, hogy az uniós eljárások dacára miért emelkedik folyamatosan a korrupció.

Az igazságügyi miniszter, illetve a kíséretében lévő Bóka János európai uniós és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár és Várhelyi Olivér Magyarország EU-hoz akkreditált állandó képviseletének vezetője lényegében az összes felvetésre azzal válaszolt, hogy minden rendben van. Az EUrologusnak arra a kérdésére, hogy van-e olyan konkrét témakör, amelyben esetleg hajlandóak a változtatásra, Varga azt mondta: „Egy ajánlás végre nem hajtása nem jelenti automatikusan azt, hogy a jogállamisági helyzet rossz lenne. A tagállam csak ragaszkodik ahhoz, hogy az adott jogállamisági megoldást válassza.” Példának pedig az Európai Tanács korrupcióellenes munkacsoportjának, a GRECO-nak az ajánlásait hozta, ahol a statisztika megtévesztő lehet.

Az EUrologus azt is szerette volna megtudni, hogy miben tér el a magyar kormány jogállamiság-értelmezése a nyugati-európai tagállamokétól, de hiába. „A jogállamiság egy párbeszéd, egy folyamat, nincs objektív mérce” – válaszolta Varga.

Nem a büntetés a lényeg, hanem maga a tárgyalás

Mint azt előre tudni lehetett, az ülés után nem fogalmaztak meg azonnal ajánlásokat Magyarországnak. A soros elnökségért felelős finn EU-ügyi miniszter, Tytti Tuppurainen elmondta, 

„továbbra is napirenden van a kérdés, és a következő hetekben dől majd el, hogyan folytatódik az eljárás.”

Timmermans szerint látszott, hogy a tagállamok képviselőiben megvan a hajlandóság arra, hogy kérdezzenek, a magyar félben pedig az, hogy válaszoljon.” Timmermans arról is beszélt, hogy általában "nagyon udvariasan elbeszélgetünk, majd mikor hazamennek, látom, hogy miket mondtak rólam a magyar sajtóban és a közösségi oldalaikon".

Varga Judit úgy értékelte, hogy 

„ha nem politikai megrendelésre zajlana az egész, már ma le lehetett volna zárni az ügyet.”

A hétfői meghallgatással az eljárás új szakaszba lépett, aminek nagy a szimbolikus jelentősége, hiszen ilyesmire még sohasem volt példa. De nem túl valószínű, hogy bármikor is eljutna az ügy odáig, hogy felfüggesszék Magyarország szavazati jogát a Tanácsban. Az eljárásnak ugyanis az a lényege, hogy rábírják a tagállamot arra, hogy változtasson a kifogásolt jogszabályokon és intézkedéseken, nem pedig az, hogy példásan megbüntessék.

Délelőtt a 2021-27 közötti keretköltségvetésről és a jogállamiságvédő eljárások reformjáról is vitáztak a miniszterek. Varga Judit szerint Magyarország hajlandó lenne elfogadni azt a párbeszéden alapuló értékelési mechanizmust, amit Michael Roth német EU-ügyi államtitkár és Didier Reynders belga külügyminiszter javasolt márciusban. Egy feltétel van: a tagállamok által küldött szakértők készítsék el az értékelést, és az eljárást az uniós intézményrendszeren kívül végezzék el. 

A francia, német és holland kormányok képviselői azonban teljesen más véleményen vannak. Szerintük az uniós költségvetés és a jogállamiság természetes módon összetartoznak.

A költségvetés egy politikai kérdés, hiszen az európai adófizetők pénzét fektetjük be. Ezért bizonyos feltétéleknek eleget kell tenni

 – mondta az EUrologusnak Amélie de Montchalin uniós ügyekért felelős francia államtitkár a hétfő reggeli sajtótájékoztatóján.



  • Hírek
  • Személyi kölcsön