Megelégelték a franciák és a németek a menekültügyi bénázást

K EPA20190830143
2019.09.19. 21:25
Franciaország és Németország vállalhatja, hogy átveszi a menedékkérők felét a mentőhajókról. Önkéntes felajánlást várnak a többi tagállamtól, hogy az olasz hatóságok fellélegezhessenek. A menekültügyi reform ennek ellenére is egy soha véget nem érő történet marad.

Hétfőn az európai országok egy kis csoportja hivatalosan is megállapodhat a mentőhajókon veszteglő menedékkérők elosztásáról. Szeptember 23-án a francia, német, máltai és olasz bel- és igazságügyi miniszterek, illetve az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó finn kormány és az Európai Bizottság képviselői ideiglenes megállapodást köthetnek arról, hogy kik indíthatnak mentőakciókat, hol köthetnek ki a mentőhajók, és mely országok lesznek hajlandóak átvenni a menedékkérőket.

Az önkéntes koalícióba senkit nem fognak belekényszeríteni, de a kezdeményező francia-német kormányok úgy látják, tovább már nem lehet Olaszországot és Görögországot terhelni.

Az EUrologus információi szerint Franciaország és Németország vállalni fogja, hogy a menedékkérők 25-25 százalékát átveszi, és további felajánlásokat várnak az uniós bel- és igazságügyi miniszterektől az október 7-8-i Tanácsülésen.

Az Európai Unió egyik nagy adóssága, hogy nincs új menekültügyi rendszere. A jelenleg érvényben lévő dublini szabályozás – amelynek lényege, hogy a menedékkérelmet abban a tagállamban kell elbírálni, ahol a menedékkérő az EU területére lépett – 2015-ben Görögországban mondott visszavonhatatlanul csődöt.

Ez a tapasztalat vezetett oda, hogy 2016 májusában az Európai Bizottság azt javasolta: ha egy tagállam területét elérő menedékkérők száma eljut arra a szintre, hogy a hatóságok nem képesek megbirkózni a nyomással, akkor egy meghatározott rend szerint a többi tagállam legyen köteles átvenni az ügyek elbírálását.

Arról van szó tehát, hogy enyhítsék a nagy nyomás alatt álló olasz és görög hatóságok terheit, és egy másik tagállam dolgozza fel a menedékkérelmeket, hogy kiderítse: jogosult-e a menedékkérő a nemzetközi védelemre, vagy vissza kell küldeni a hazájába. Nem pedig arról, hogy végérvényesen az országba telepítsék a menekülteket. A köznyelvben mégis a kvótarendszer kifejezés terjedt el, ami hamarosan a politika áldozata lett.

Bár a javaslatban egyáltalán nem szerepelt, hogy „Brüsszel a tagállamokra akarja erőltetni az illegális migránsokat", egyre több államban vált a belpolitika központi témájává a migránsozás, a populista-nacionalista pártok ebbe a retorikába kapaszkodva tudták növelni a népszerűségüket, a tagállami választásokon pedig a kérdés nagyon óvatossá tette a nagy európai pártokat és kormányokat. Hiába fogadta el nagy többséggel az Európai Parlament 2017-ben ezt az előterjesztést, valamennyi soros uniós elnökség kudarcot vallott, mikor a kormányok között is egységes álláspontot kellett kialakítani.

Segíteni a túlterhelt hatóságoknak

Az Európai Unió Tanácsát éppen elnöklő finn kormány is megpróbálkozik most azzal, hogy megoldást találjon a problémára. Úgy tűnik, hogy Franciaország és Németország önkéntesen vállalja, hogy ideiglenesen átveszi a menedékkérők felét, és közben lefolytatja a menekültügyi eljárásukat.

Becsületbeli ügyként az előző soros elnökséget ellátó román kormány is megígérte tavasszal, hogy részt vesznek az önkéntes elosztási mechanizmusban, de most, hogy a finnek átvették tőlük a stafétát, a románok kedve is megcsappant. Az EUrologus forrása egyelőre nem tudta megmondani, hogy a románok és a finnek végül tesznek-e felajánlást, de a portugálok és a luxemburgiak nagy valószínűséggel csatlakozni fognak.

A kormányválság miatt Spanyolország szerepe egyelőre kétséges, pedig korábban ők is nyitottnak mutatkoztak egy megállapodásra. Azonban a szocialista párt vezetője és exminiszterelnök Pedro Sánchez a tavaszi választási győzelme után nem tudott kormányt alakítani, így a november 10-i választások előtt semmit nem ígérhet.

Az együttműködést viszont nagyban segíti, hogy a Salvini-féle Északi Liga kihullott az olasz kormánykoalícióból. Emmanuel Macron francia elnök szerdán Rómába látogatott, és saját értékelése szerint is igen eredményes tárgyalásokat zárt Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel arról, hogyan kezeljék együtt a migrációt. Az olasz kormány hajlandóságát mutatja, hogy múlt szombaton először engedtek kikötni Lampedusán egy civil mentőhajót. A jövő héten Máltán kötendő megállapodás főpróbájaként pedig még a hajón elosztották a menedékkérőket.

Fontos kiemelni, hogy a máltai megállapodás értelmében a menedékkérők elhelyezése a tagállamok saját akaratából történne. Azokat a tagállamokat, amelyek nem akarnak részt venni a francia-német kezdeményezésű önkéntes koalícióban, senki nem kötelezheti arra, hogy befogadják a menedékkérőket. 

Három ország is igazán rászorul valamiféle elosztási mechanizmusra. A görög szigetekre a török-EU megállapodás ellenére is érkeznek menedékkérők, míg a polgárháborús állapotokat kihasználva Líbiából Málta és Olaszország felé is sok csónak indul el, zömében olyanokkal, akiknek esélyük sincs a menekültstátuszra.

Olaszországban a kormányok nem szokták kitölteni az idejüket, így történt ez az Öt Csillag–Liga-koalíció esetében is, ahol a keménykezű Matteo Salvini belügyminiszterként számos szigorító intézkedéssel igyekezett lehetetlenné tenni a menekülteket szállító hajók kikötését. Salvini azonban elszámította magát, amikor robbantotta a koalíciót, mert korábbi szövetségesei a szocialistákkal összeállva új többséget alkottak, és

változott az olasz menekültpolitika is.

Ami azonban a 2015 óta cserélődő három olasz kormányban közös: mindannyian európai szolidaritást akarnak a menedékkérők elosztásában. És ez az a pont, amikor a magyar diplomácia az elsők között szögezi le, hogy nem támogatnak semmilyen javaslatot, amely az illegális bevándorlók beengedésére és a tagállamok közötti szétosztására vonatkozik. Holott ezek a kezdeményezések nem az illegális bevándorlókra vonatkoznak, hanem azokra, akik az európai és a nemzetközi jog alapján jogosultak a menekültstátusztra. A magyar kormány azonban a menekülteket és az illegális bevándorlókat a propaganda-üzenetekben összemossa.

Érdekes adalék, hogy a német kormányra kifejezetten nagy nyomást gyakorolnak a protestáns segélyszervezetek, ugyanis az ő kereszténységfelfogásukba az is beletartozik, hogy menedéket nyújtanak az üldözöttnek és kimentik a tengerből a fuldoklót.

Biztonságos kikötők

Már tavaly ősszel is megjelent az Európai Bizottság javaslatai között az, hogy ha nem sikerül a kötelező kvótának érvényt szerezni, akkor önkéntes alapon kell működtetni ezt a rendszert. A gyakorlatban ez most is így van. Különösen a Salvini-időszakban volt jellemző, hogy több tucat, akár több mint száz, tengerből kimentett bevándorlóval a fedélzetén egy-egy mentőhajó keringett a Földközi-tengeren, és kikötőt keresett. Az egyébként is trükkös nemzetközi jogi helyzetet bonyolította, hogy az adott mentőhajó milyen ország zászlaja alatt hajózik. Végül aztán sokszor Máltán vagy Spanyolországban kötöttek ki ezek a hajók, a fedélzetükön lévőket pedig elosztották, jellemzően a franciák, a németek és a spanyolok között.

A kiszivárgott információk szerint megengednék a francia és német, és esetleg olasz és spanyol zászló alatt hajózó civil szervezetek hajóinak, hogy mentőakciókat indítsanak, forgó rendszerben olasz, máltai és talán spanyol biztonságos kikötőkben partra szállhatnának a menedékkérőkkel, akiket automatikusan átvennének elbírálásra az önkéntes koalícióban részt vevő államok hatóságai.

Tehát ezúttal sem a migránsok automatikus letelepítéséről lenne szó, hanem arról, hogy a szolidáris hatóságok vennék át a menekültügyi eljárást, amelynek végén vagy megkapja a menekültstátuszt az érintett, vagy mehet vissza a származási országába. (Külön fejezet, hogy az EU afrikai támogatási politikáit ahhoz igazítja, hogy az érintett ország mennyire „lelkesen” fogadja vissza az illegálisan az EU-ba vándorolt állampolgárait.)

Az új olasz kormány külügyminisztere, az Öt Csillagot vezető Luigi di Maio összefüggést lát a folyamatos olasz migrációs vészhelyzet és a magyar kormány közönye között. A magyar kormány ugyanis azt akarja elkerülni, hogy egyáltalán az EU területére lépjenek a bevándorlók, ehelyett nagy befogadóközpontokat javasol például Líbiában, azonban az ottani kiszámíthatatlan helyzet miatt ez az ötlet számos veszélyt jelent a menekültekre  és velük foglalkozókra is. A nemzetközi szervezetek szerint Líbiában még azok az emberi jogok is veszélybe kerülnek, amelyeket a nemzetközi egyezmények szerint még szükséghelyzet esetén sem lehetne korlátozni. Azaz Líbiában fennáll a rabszolgaság és a kínzás veszélye.

Az új összefogásról szóló hírekre Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is reagált a hét elején: sajnálatosnak tart minden olyan döntést, amely megnyitja Európa határait az illegális bevándorlók előtt, ahogy ezt az új olasz kormány teszi, de - ahogy monda - Magyarország megvédi határait.

A máltai egyezség csak az első lépése lehet egy nagyobb reformfolyamatnak. Az Európai Bizottság leendő elnöke, Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben tartott első beszédében bejelentette, hogy felújítja a dublini rendszerrel kapcsolatos párbeszédet. Nagy kérdés, hogy mit fog javasolni a tagállamoknak, hogy mindenki elégedett legyen.

Borítókép: Afrikai menekült hagyja el az Audaz spanyol hadihajót a a Cádiz tartománybeli San Roque városban 2019. augusztus 30-án. A madridi belügyminisztérium szerint 2019-ben augusztus közepéig több mint 18 ezer menekült szállt partra Spanyolországban. MTI/EPA/EFE/A. Carrasco Ragel