Többen marasztalnak minket a Néppártban, mint ahányan kritizálnak

2019.09.22. 10:26

Névjegy

Győri Enikő a Fidesz európai parlamenti képviselője július óta. A nemzetközi kereskedelmi és a gazdasági és monetáris szakbizottságok tagja, illetve a Fidesz néppárti delegációjának szakmai koordinátora. 2009-10-ben már dolgozott EP-képviselőként. 2010-2014 között EU-ügyekért felelős külügyi államtitkár volt, ő menedzselte Magyarország uniós elnökségét is. 1992-99 között az Országgyűlés Európai Uniós Ügyek Bizottságának a tanácsadójaként, illetve 2003-2009 között a Fidesz frakció EU munkacsoportjának vezetőjeként vitte az uniós ügyeket.

Az első Orbán-kormány alatt római nagykövetként, az elmúlt öt évben pedig madridi nagykövetként szolgált. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett nemzetközi kapcsolatok-közgazdász diplomát, majd PhD fokozatot.

A kelet-közép-európai tagállamokat sújtó kettős mércét meg kell szüntetni az uniós gazdaságpolitikában a korábbi EU-ügyi államtitkár Győri Enikő szerint, aki júliustól a Fidesz visszatérő európai parlamenti képviselője. Szerinte nyugodtan lehet vitázni az európai életmód védelméről, ha Trócsányi László uniós biztosjelölt pedig megfelel a szakmai meghallgatáson, akkor mindenkinek el kellene fogadni.

2009-10-ben már dolgozott EP-képviselőként. Mi változott azóta Brüsszelben?

Emelkedett az adrenalinszint. Az Európai Parlament tényezővé vált. Jóval több fajsúlyos politikus dolgozik itt, és élesebbé vált a politikai küzdelem.

Magyarország számára mit jelent ez?

Előtérbe kerültünk a vitákban. Giuseppe Conte régi-új olasz miniszterelnök múlt heti brüsszeli látogatása során azt kérte, részesítsék kegyelmesebb elbánásban a gazdasági problémákkal küzdő Olaszországot. Én még emlékszem arra, hogy 2010-ben Orbán Viktor semmiféle kegyelmi időt nem kapott. Az egyenlő bánásmód az egyik legfontosabb uniós alapelv. Kíváncsian figyelem, hogy az EU alkalmazza is, vagy csak hangoztatja.

A magyar kormány kerülné az összeütközéseket? A Fidesz saját pártcsaládjához tartozó Jean-Claude Juncker bizottsági elnököt kifejezetten negatív színben tüntették fel az EP-kampány plakátjai.

Annak azért megvolt az előzménye. De természetesen ránk is igaz, hogy konfliktusosabb a közeg. Az elmúlt tíz évben nagyon komoly reformok zajlottak Magyarországon. Ezek egy részét Brüsszelben kritizálták.    

Többek között az Európai Néppárt is. Meddig lesz még a Fidesz tagsága felfüggesztve?

Az összeurópai ernyőszervezetben fel vagyunk függesztve, de az európai parlamenti frakcióban teljes jogú tagok vagyunk és dolgozunk. Novemberben tart a Néppárt tisztújító kongresszust. Nem tudom megmondani, hogy addig lezárul-e az ügy. Tény, hogy nem „píszí” Magyarországot vagy az Orbán-kormányt kedvelni, de a napi munkában semmiféle problémát nem érzékelek. Sokkal több néppárti kolléga kérdezi a magánbeszélgetésekben, hogy „ugye nem mentek el?”, mint ahányan kritizálnak. Ráadásul a választások után a Fidesz súlya kétségtelenül nőtt az EP-frakcióban: a harmadik legnagyobb párt vagyunk.

A Fidesz továbbra is megingathatatlan abban, hogy az Európai Néppárt tagja akar maradni?

Igen. Bízunk abban, hogy a mi értékrendünk és gondolkodásmódunk fontos a Néppárt számára. Voltak kritikák, azért is függesztettük fel önkéntesen a tagságunkat. De a nagy országok erős frakcióitól olyan visszajelzéseket kapok, hogy igenis itt a helyünk. A néppártiak többsége felfogta, hogy a Fidesz támadása a Néppártot gyengíti. Ha a Néppárt mindig mindenben idomul a brüsszeli fősodor elvárásaihoz, akkor elárulja a szavazóit. Itt a helyünk, és egy karakteresebb politikát vivő csoporttá kell alakítani a pártcsaládot.

Az „európai életmód védelmét” szolgáló, nagy vitát kavart európai bizottsági portfólió megfelel ennek az elvárásnak?

Az EU nem csereszabatos a világ más régióival, és örülök neki, hogy a Bizottság leendő elnöke az alapvető szabadságainkat, életmódunkat, vallásunkat, szociális modellünket megőrzendő értéknek tekinti. Komoly derültséggel fogadom tehát a hisztériát ezzel kapcsolatban. Miért ne lehetne az európai életmód védelméről beszélni? Brüsszelben ez szitokszó, míg Magyarországon nem is értik ezeket a mesterkélt vitákat. Furcsa számomra, hogy ha kilépünk az uralkodó gondolkodási keretből, akkor rögtön rasszistának vagy Európa-ellenesnek tartanak. Ez totálisan ellentmond a gondolati és véleményszabadság elvének, ami az európai civilizáció alapja.

Mire számít a biztosjelöltek európai parlamenti meghallgatásain?

Kiélezett küzdelem lesz. Ursula von der Leyen egy afféle „fékek és egyensúlyok” testületet állított fel: nemcsak a földrajzi és nemi egyensúlyra ügyel, de mindenki mindenkit ellenőriz. Jól összekavarta a szálakat. Ez komoly politikusi tehetségre vall.

Működőképes lehet egy olyan Bizottság, ahol teljesen egymásba fonódnak a portfóliók?

Meglátjuk. Nem biztos, hogy ez a formáció lesz a vége, látok ebben némi taktikát. Ebben a magasságban komoly stratégiai érzék kell a politikához. Úgy látom, Von der Leyenben ez megvan.

A biztosok személye is változhat még? Az európai parlamenti képviselők jelentős része elfogadhatatlannak tartja Trócsányi László biztosjelöltet.

Trócsányi megmérettette magát az EP-választásokon. A legitimitása megkérdőjelezhetetlen, amit kevés más biztosjelölt mondhat el magáról. Szakmai pályafutása alkalmassá teszi a pozícióra. Egy bűne van: hogy Orbán Viktor jelölte. Júliusban az EP baloldala megakadályozta, hogy Beata Szydło volt lengyel miniszterelnök a foglalkoztatásért felelős szakbizottság elnöke legyen, pedig a Jog és Igazságosság választási eredménye alapján járt volna nekik a hely. Ez tisztességtelen a lengyel választókkal szemben és antidemokratikus. Az Európai Unió alapszerződése is kimondja, hogy minden tagállamnak joga van biztost jelölni. Ha Trócsányi megfelel a szakmai meghallgatáson, akkor el kell fogadni. 

Lehet, hogy az EP-ben sokan nem szeretik az Orbán-kormányt, de együtt kell élni velünk, és meg kell érteni, hogy Magyarországon a demokrácia ezt termelte ki.

Azon elgondolkodtak már, hogy a kritikák egy része jogos lehet, és nemcsak a Néppártnak és az EU-nak kellene idomulnia a Fideszhez, hanem fordítva is?

Az EU-ban különböző vitarendezési módok léteznek. Az „atombomba” 7. cikk szerinti eljárás mellett létezik kötelezettségszegési eljárás is. Nem volt összeegyeztethető az uniós alapszerződéssel, ahogy az EP elfogadta a Sargentini-jelentést. Magyarország jogkövető magatartást folytat: betartja az ítéleteket. De jogunk van arra, hogy megvédjük a jogszabályainkat, ha meggyőződésünk, hogy azok megfelelnek az uniós jognak. EU-ügyi államtitkárként rengeteg kritikus ügyet gondoztam. Nagyon kevés jutott el a bírósági szakaszba. Volt, hogy a Bizottság engedett, és volt, hogy a magyar kormány változtatott.

Említene egy-egy példát?

A Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatban a Bizottság nem vitte tovább az ügyet, mi pedig az igazságügyi rendszeren, a médiatörvényen változtattunk. De az Európai Parlament rendre felmelegíti ezeket az ügyeket. De tegye, hiszen ez egy politikai testület. Azt azonban már kevésbé érzem elegánsnak, hogy a tagállami miniszterekből álló Tanács is újranyitná a lezárt ügyeket. Ennek is állunk elébe, de szeretnénk, hogy a viták ne csak rólunk szóljanak. Vizsgáljuk meg például az igazságügyi rendszereket, az ügyészség függetlenségét a többi tagországban. Van, ahol kormányszerv, van, ahol a parlamentnek van alárendelve. Érdekes dolgok derülnének ki ezzel a módszerrel.

A jogi szakértők szerint nemcsak azt kell megvizsgálni, hogy papíron hogyan épül fel egy intézményrendszer, hanem a működését is. Például azt, hogy elindítja-e az ügyészség a nyomozást, ha az OLAF ajánlást tesz.

Ezek a nyomozások folynak. Aki úgy gondolja, hogy korrupciógyanús ügyet lát, nyugodtan tegyen feljelentést.

Egy 2010-es interjúban, frissen kinevezett uniós ügyekért felelős államtitkárként azt nyilatkozta, hogy az EU támogatottsága csökkent a csatlakozás óta, mert nem volt elég markáns a magyar Európa-politika. Hogy alakult ez az összefüggés az elmúlt kilenc évben?

Magyarország egyike azoknak a tagállamoknak, ahol a legmagasabb az EU támogatottsága. A magyar emberek soha nem kérdőjelezték meg, hol a helyünk. Az, hogy vehemensebbek vagyunk, és szóvá tesszük, ha nekünk nem tetszik valami, még nem jelenti azt, hogy el kellene hagynunk az EU-t. Ahogy az sem Európa-ellenes, hogy nem gondoljuk ugyanazt a jövőről és a politikailag korrekt világról.

Egy parlamenti felszólalásában nemrég azt mondta, hogy „egy köhintéstől az euróövezetben Magyarország tüdőgyulladást kaphat”. Az EP gazdasági és monetáris szakbizottságának a tagjaként mit szeretne elérni a következő öt évben?

Szeretném tudatosítani, hogy az uniós fősodortól eltérő gazdaságpolitikai út is lehet sikeres. Huhognak itt Brüsszelben, hogy küszöbön áll egy következő válság. 2008-ban Magyarországot kellett először megmenteni az uniós országok közül, pedig Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök azt mondta, minket nem ér el a válság. Három nappal később az EU-tól és az IMF-től is mentőövet kellett kérni. De 2010 után a magyar gazdaság talpra állt, megszabadultuk az IMF-hiteltől úgy, hogy válságkezelésben nem követtük mindenben az uniós útmutatást. Jelenleg a magyar gazdaság éppen háromszor gyorsabban nő, mint az uniós átlag. A Bizottság előrejelzése szerint idén az eurózóna GDP-je 1,4 százalékkal bővülhet, míg a magyar 4,4 százalékkal. A szakmai minimálbér kezd felzárkózni, a foglalkoztatási ráta pedig az uniós középmezőnybe, 75 százalékra emelkedett a korábbi katasztrofális 56 százalékról.

Az Európai Bizottság is jelezte, hogy a közmunkaprogram statisztikailag ugyan növeli a foglalkoztatást, de közben az államkasszát terheli.

Kezdetben így is volt. Tudjuk, hogy a közfoglalkoztatás mesterséges dolog, ám már megérte, ha a résztvevők gondolkodásmódja megváltozik, és megszokják, hogy minden nap fel kell kelni és elmenni dolgozni ahhoz, hogy pénzt kapjanak. Ezek a foglalkoztatási adatok már nem a közmunkából származnak. Mi munkaalapú társadalmat akarunk, míg Nyugat-Európában vígan meg lehet élni a segélyből. Az EU azért marad le a nemzetközi versenyképességi versenyben, mert a kormányoknak nincs meg a politikai többsége és így az ereje a nehéz reformokhoz.

Ha Magyarország makrogazdasági mutatói ennyire jók, miért nem lépünk be az eurózónába?

Az eurózóna-tagság olyan kötelezettségeket hoz magával, amelyek nem feltétlenül segítik egy felzárkózó tagállam gazdaságát. Szlovákiában egy kormány bukott bele abba, hogy a gazdagabb Görögországot az ő pénzükön kellett megsegíteni. Az eurózóna nem hoz mindenre gyógyírt, mert le kell mondani válság esetén az egyik legjobban alkalmazható eszközről, a monetáris politikáról. Az MNB tanulmánya szerint akkor érné meg Magyarországnak bevezetnie a közös pénzt, ha az uniós gazdasági színvonalhoz legalább 90 százalékban felzárkóznánk, és jobb sokktűrő képessége lenne a vállalatoknak, a bankoknak.

Horvátország, Bulgária és Románia határozottan törekszik az eurózónába. Miben különbözik tőlük Magyarország?

Eltérő gazdaságpolitikai iskolák vannak, ők úgy gondolják, hogy már most megéri bevezetni a közös pénzt. Az imponáló gazdasági teljesítményt nyújtó Csehország viszont nem. Mi, magyarok is más utat követünk 2010 óta, és ez be is jött.

Mit gondol az Európai Bizottság javaslatáról, miszerint éppen a gazdasági válságok miatt kellene létrehozni egy mentőalapot az eurózóna számára?

Szeretném elérni, hogy ezt a fiskális alapot ne a közös uniós költségvetés, és legfőképpen ne a kevésbé fejlett országok kohéziós forrásaink terhére hozzák létre, mert az nehezíti a mi felzárkózásunkat. A gazdasági unió a mai napig nincs kész, és érthető módon a fegyelmezett gazdaságpolitikát folytató országok nem akarják a költekezők problémáit megoldani. Junckert megkérdezték egyszer, a Bizottság miért nem kéri számon a túlzott állami kiadásokat a francia kormányon is. „Mert az Franciaország”, válaszolta. Az a célom, hogy a szabálykövetést mindenkitől elvárjuk, és ne legyen kettős mérce költségvetési előírásokban, a szolgáltatás-kereskedelem vagy éppen a kihelyezett munkavállalók foglalkoztatásában. Szégyenletes, hogy egyes témákban a Bizottság el akarja venni a lehetőségét annak, hogy egyenlő feltételekkel versenyezzünk.

Miért jó az, ha egy magyar vállalat alkalmazásában álló magyar építőipari munkás vagy kamionsofőr ugyanazt a munkát végzi el Nyugat-Európában, mint a francia vagy holland kollégája, de az ottani bérek töredékéért?

Valóban van bérelőnyünk, de ezek az emberek nincsenek rabszolgasorban. Soha ilyen ütemű bérfelzárkózás nem volt, mint most. Miért fáj, ha a magyar munkavállaló versenyképesebb? Brüsszel ne nyúljon bele mesterségesen a piacba, versenyképességi problémákat okoz, ha mindent uniformizálni akar. Az egységes minimálbér, az egységes munkanélküliség-biztosítás feszegeti a kereteket. Ugyanez igaz az adóharmonizációs törekvésekre. Magyarország meg tudja engedni, hogy kevesebb adót szedjen be. Azzal a szociális rendszerrel, amit a franciák üzemeltetnek, lehetetlen ezt megoldani. Nem az első elnöknek törik bele Párizsban a bicskája a strukturális reformokba. De nekik lehetnek magasak az állami kiadásaik, mert az Franciaország, ugye. Ez ellen a kettős mérce ellen akarok a következő öt évben küzdeni.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!