Szijjártó: Az EU a globális politikai hitelességét amortizálja

2019.10.10. 18:52
Szijjártó Péter külügyminiszter helyesli a török kormány tervét a szíriai biztonsági övezetről, és nem gondolja, hogy az EU-nak mindenbe bele kellene szólnia.

„A vétó nem pletyka: valóban sokáig blokkoltuk az EU nyilatkozatát, és a végén is csak úgy egy egyeztünk bele, hogy az EU Külügyi Főképviselőjének legyen a nyilatkozata" – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter a hvg.hu-nak.

Szerda késő délután a német Spiegel hetilap számolt be arról, hogy a magyar diplomaták megvétózták azt a nyilatkozatot, amelyben az EU Törökország újabb menekülthullámot kockáztató beavatkozása ellen emelt szót. Az EUrologusnak az Európai Külügyi Szóvivője megerősítette az információt, de azt is elmondta, hogy végül sikerült egyhangúlag elfogadni a dokumentumot.

Szijjártó rövid interjúja azért is érdekes, mert Magyarország EU-hoz akkreditált állandó képviseletének vezetője, Várhelyi Olivér – akit Orbán Viktor új magyar EU-biztosnak szán  – szerda este egy tömör Twitter-üzenetben reagált a Spiegel cikkére: „fake news”, azaz álhír. A Spiegel újságírója egyébként a magyar diplomatákat is szerette volna megszólaltatni a cikkben, de nem nyilatkoztak neki.

„A törökök azon dolgoznak, hogy a 4 millió szír menekült hazatérhessen. Minden, ami elősegíti, hogy az emberek a saját hazájukban békében, biztonságban éljenek, az szerintünk jó” – indokolta a magyar hírportálnak adott videóinterjújában Szijjártó, miért blokkolta a magyar kormány az uniós külpolitikai döntéshozatalt. A külügyminiszter azt is hozzátette, hogy „az EU a globális politikai hitelességét amortizálja azzal, hogy egyesek azt gondolják Brüsszelben, nekünk mindenben véleményt kell nyilvánítani.”

A végül kiadott nyilatkozat és az EU Külügyi Főképviselőjének, Federica Mogherininek az Európai Parlamentben mondott beszéde ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a török kormány a kurdok lakta térségbe telepítené be a zömében arab és turkomán etnikumú szír menekültet. A tervezett szíriai biztonsági övezetben így megbomlana a törékeny politikai és etnikai egyensúly, ráadásul a török katonai beavatkozás az Iszlám Állam elleni küzdelmet is hátráltathatja.