A brexiten túl komoly összetűzések várhatók az EU-csúcson

2019-10-16T162241Z 590718721 RC11DA44A970 RTRMADP 3 EU-SUMMIT
2019.10.17. 15:01 Módosítva: 2019.10.17. 16:21
Heves vitákra számítanak a tagállamok között a következő kétnapos csúcstalálkozón. A brexitről sikerült az utolsó pillanatban megegyeznie a brit kormány és az EU tárgyalódelegációinak, de a megállapodást jóvá kell hagynia a tagországoknak is. Újra napirenden lesz a balkáni bővítés kérdése, amitől főként Franciaország zárkózott el határozottan, de a bővítéspárti tagállamok nem adják fel, hogy legalább Észak-Macedóniáról meggyőzzék a francia elnököt. Törökország ügyében nem számítanak előrelépésre, mert ahhoz egységes fellépés kéne minden EU-s tagállamtól. A legkeményebb vita a költségvetésről várható, a kohéziós támogatások csökkenése, és azok kifizetésének a jogállamiság kritérumrendszeréhez kötése miatt Magyarország is erélyesen tiltakozott.

Parázs vitára készültek az uniós országok vezetői csütörtökön és pénteken Brüsszelben a brexitről, az EU bővítéséről, a szíriai török offenzíváról és a 2020 utáni többéves költségvetésről. Régen volt már ilyen sok megosztó téma egyszerre az Európai Unió stratégiai döntéseit meghozó Európai Tanács előtt.

Néhány órával a csúcstalálkozó előtt sikerült a brit kormánynak és az Európai Uniónak megállapodnia a brexitről, miután az Észak-Írországban alkalmazott vámrendszerről késő éjszakáig tárgyaltak. Az alku értelmében Észak-Írország Nagy-Britannia vámrendszeréhez tartozik majd, de az egységes európai piac belépőpontja marad. Az uniós állam- és kormányfők így megvitathatják az új 64 oldalas brexitmegállapodást, bár több diplomata is jelezte, hogy túl szűknek érzik a határidőt, és szerették volna a szakértőikel is megnézetni a dokumentumot, mielőtt  a vezetők elé terjesztik.

Ha a tagországok vezetői egyhangúlag megszavazzák a Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság és a Donald Tusk, az Európai Tanács által is javasolt megállapodást, akkor – ahogy korábban Theresa May megállapodása esetén – megint a brit parlamenten lesz a sor, hogy ratifikálja-e a megállapodást. Ott a torykat támogató északírek nem támogatják a tervet, ahogy az ellenzéki pártok vezetői sem, Johnsonnak pedig nincs többsége az alsóházban.

Bővítés: Észak-Macedónia esélyesebb, mint Albánia

A tervek szerint az európai vezetők a vacsora felett fognak Törökország észak-szíriai katonai beavatkozásáról és a balkáni bővítésről tárgyalni. Franciaország már az uniós miniszterek keddi tanácsülésén egyértelművé tette, hogy nem támogatja, hogy megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával. Egy európai tagállam diplomatájától az EUrologus megtudta, hogy bár az országok nagy része – különösen a Visegrádi Négyek – támogatja a bővítést, nem csak Franciaország gondolja úgy, hogy balkáni államok még nem érettek a csatlakozásra. A diplomata úgy gondolja, hogy az EU az elmúlt tizenöt évben többször is egyértelműen kiállt a bővítés mellett. Az, hogy a jogállamisági feltételeket nem teljesítette, Albánián múlt.

Észak-Macedóniának több esélye lehet rá, hogy megkezdjék vele a csatlakozási tárgyalásokat, mivel az EUrologus forrása szerint semmi nem kötelezi arra az EU-t, hogy egyszerre kezdje meg a folyamatot a két országgal. Ráadásul Angela Merkel német kancellár is tett arra utaló megjegyzéseket, hogy eltökélt szándéka, hogy Emmanuel Macron francia elnököt meggyőzze Észak-Macedónia alkalmasságáról.

Macron az Európai Tanács elnökével, Donald Tuskkal egyeztetett hétfő délután. Utóbbi szerint hiba lenne nem megállapodni a két balkáni állammal. A legtöbb tagállam és a három vezető uniós intézmény elnöke egyetért, hogy pozitív kimenetelű döntést kell hozni Észak-Macedónia és Albánia ügyében, de a végső döntést egyetlen ország vétója is befolyásolni tudja.

Egy magas rangú uniós forrás kritikát is megengedett magának Franciaországgal szemben: szerinte a franciák a belépési tárgyalások reformját követelik feltételként, de ők maguk nem javasoltak az elmúlt egy évben semmilyen változtatást ez ügyben. 

Törökország álljon le?

Az európai állam- és kormányfők Törökországról is beszélni fognak. Egyrészt meg kell vitatniuk, hogy akarnak-e további lépéseket tenni annak érdekében, hogy Törökország beszüntesse az észak-szíriai offenzívát. Az uniós külügyminiszterek hétfői tanácsülésén elfogadott zárónyilatkozat egységesen elítélte a beavatkozást, ami a diplomáciában már elég hangsúlyos üzenetnek számít. De csak abban tudtak megállapodni a miniszterek, hogy a tagállamok egyenként vezetnek be fegyverkiviteli korlátozást Törökországgal szemben, nem pedig uniós szinten, közösen.

Törökország ügyében csütörtökön nem számítanak előrelépésre, ha mégis megyeznének egy közös nyilatkozatban, az csak a külügyminiszterek hétfői döntését fogja visszatükrözni. 

Az EUrologus úgy tudja, van olyan tagállam, amely az amerikai megoldáshoz hasonlóan befagyasztaná bizonyos török minisztériumok és állami miniszterek európai számláit, és letiltaná az eurótranzakciókat. „Ahhoz azonban, hogy ennek bármi foganatja is legyen, az szükséges, hogy az uniós tagállamok egységesen lépjenek fel” – mutatott rá az EUrologus forrása. Szijjártó Péter külügyminiszter azonban az elmúlt héten többször is támogatásáról biztosította Recep Tayyip Erdoğan török elnököt az észak-szíriai biztonsági zónával kapcsolatban. Egy másik diplomatától úgy értesült az EUrologus, hogy ismét napirendre került a EU-s fegyverembargó ötlete, ami nemcsak a Törökországba tartó fegyverszállítást tiltaná meg, hanem az európai államok sem vásárolhatnának fegyvert.

A törökországi menekültügyi alapról és a Ciprus partjainál található szénhidrogén-mezőkön végzett török próbafúrások miatt kivetett uniós szankciókról is szót ejtenek majd az európai vezetők. A céljuk ugyanakkor az, hogy a katonai kérdéseket a menekültügytől és a ciprusi kérdéstől szigorúan elkülönítve tárgyalják. Erdoğan többször is azzal fenyegette meg Európát, hogy útnak indítja az országban befogadott 4 millió menekültet, ha kritizálják az észak-szíriai beavatkozást, ezért szimbolikus jelentősége van annak, hogy a menekültügyi alapot külön kezelik az esetleges szankcióktól. De míg a múlt héten még arról lehetett hallani, hogy újabb 1 milliárd euróval toldják meg a mostanra már kimerülő 6 milliárd eurós keretet, az EUrologus forrása szerint „bőven van még tartalék, hiszen a teljes összegnek csak a felét fizették eddig ki.”

Jogállamisági feltételekhez kötnék az uniós támogatásokat

A tervek szerint péntek délelőttre maradna a 2021-27-es időszakra vonatkozó keretköltségvetés. Ez a kérdés is erősen megosztja a tagállamokat. Sok tagállam csalódott a finn elnökség javaslatában, amiért szerintük túl kevés pénz menne a közös kasszába. Szerintük ha csökkentik a költségvetést, az az EU mozgásterére itthon és a világban is negatív hatással lenne.  

Varga Judit igazságügyi miniszter kedden kijelentette, hogy a magyar kormány számára elfogadhatatlan az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó Finnország tervezete. Varga Judit kifogásolta, hogy az új keretköltségvetésben csökkennének a kohéziós támogatások, és a kifizetéseket a jogállamiság kritériumrendszeréhez kötnék.

Eközben az északnyugat-európai tagállamok eltökéltek aziránt, hogy az új rendszerben a klímasemlegességre, fenntarthatóságra és zöld gazdaságra kell több uniós forrást szánni, és csökkenteni kell a gazdasági felzárkóztatásra szánt forrásokat, amelyek főként dél- és kelet-európai tagállamokat támogatták az elmúlt évtizedekben. A megalakulófélben lévő – az eredeti, november 1-jei dátum helyett december 1. előtt már biztosan nem állhat fel – új Európai Bizottság is a zöld célokat támogatná a költségvetésben, illetve a jogállamisági feltételrendszerhez kötné a kifizetéseket.

A tervezésnél komoly törésvonalat jelenthet még az uniós költségvetés nagysága is, ugyanis a nettó befizető országok nem hajlandóak a bruttó nemzeti termékük 1 százalékánál többet áldozni erre a célra. A kohéziós pénzek mellett pedig az agártámogatások mentén nyílhatnak újabb frontvonalak a tagállamok között. Franciaország ragaszkodik mereven a meglévő rendszerhez, hiszen az a francia mezőgazdaságnak kedvez igazán. Így elképzelhető, Macron elnök kompromisszumra kényszerül az egyéb kérdésekben ahhoz, hogy a francia gazdáknak kedvezhessen.

15%
5999 Ft
5100 Ft
15%
7990 Ft
6792 Ft