Jogállamiság-jelentéstevő: december után elsikkadhat a magyar ügy

2019.11.05. 17:20

"A bővítés- és szomszédságpolitikai portfóliót nyilvánvalóan nem a magyar biztosjelöltnek kellene adni, hiszen még tart a magyar jogállamiság védelmében a 7. cikk szerinti eljárás" - véli Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő, aki Judith Sargentini jelentőstevőtől vette át az új parlamenti ciklusban a magyar jogállamiság dossziéját. Az eljárást Európai Parlament indította el egy éve, ami újabb szakaszba lépett idén szeptemberben, mikor a tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsa hallgatta meg Varga Judit igazságügyi minisztert.

Delbos-Corfield kedden egy, az Európai Parlamentben tartott háttérbeszélgetésen az újságíróknak elárulta:

a Tanács soros elnökségét finn kormány szándékai szerint decemberben még egy meghallgatást tartanának a magyar jogállamiságról.

Az EP most azt szeretné elérni, hogy néhány felkészült EP-képviselő is részt vehessen az ülésen, ugyanis - mint azt később  Delbos-Corfield  néhány diplomatától megtudta - a szeptemberi meghallgatáson az uniós tagállami kormányok képviselői nem ismerték elég alaposan a magyar ügyeket ahhoz, hogy vitába szálljanak Varga Judittal és a magyar kormány két másik küldöttével, mikor azok cáfolták a Sargentini-jelentésben foglaltakat.

A lengyel jogállamiság védelmében is folyik a 7. cikk szerinti eljárás, de mint arra a francia EP-képviselő rámutatott, a lengyel meghallgatásokon részt vehetnek az Európai Bizottság szakértői, mivel a másik uniós intézmény kezdeményezte el az eljárást. A magyar ügyre vonatkozó szabályok nem tiltják és nem is kötelezik a Tanácsot arra, hogy az EP képviselőit is megszólaltassa.

Delbos-Corfield úgy tudja, november 19-én az Általános Ügyek Tanácsa a magyar és a lengyel ügy fejleményeit is meg fogja vitatni, és az "igen aktív finn elnökség szeretné, ha decemberben még egyszer meghallgatnák a magyar kormány képviselőit" a jogállamiságról, január végén pedig a tagállamok elfogadnának egy értékelést. A francia EP-képviselő szerint azért kellene felgyorsítani a procedúrát, mert

a Tanács soros elnökségét januárban átvevő "horvát kormányban nem biztos, hogy meglesz az akarat arra, hogy folytassák az ügyet."

Delbos-Corfield emellett úgy érzi, a tagállami kormányok kezdenek belefáradni a magyar jogállamiság ügyébe, nincs meg a "politikai bátorságuk ahhoz, hogy szembeszálljanak egy másik kormánnyal", de "az EP-nek küzdenie kell azért, hogy a téma napirenden maradjon."

"A 7. cikk szerinti eljárás nem hatékony, de nem is úgy dolgozták ki, hogy az legyen" - állítja a zöldpárti EP-képviselő, aki szerint "nem lehet hatékonyan megvédeni a jogállamiságot addig, míg az EU-ban nem mélyül az integráció." Ezen nem azt érti, hogy azonnal meg kellene alapítani a föderális Európát, de nagyban korlátozza az EU mozgásterét, ha a tagállami kormányokat képviselő Tanács szerepe ilyen erős marad az uniós intézmények között, és a fontos döntéseket egyhangúlag hozzák.

Várhelyi Olivér biztosjelöltségét jó példának tartja erre: "fel sem merülhet  az esetében az esetében az anyagi érdekeinek és a betöltendő pozíciónak az összeférhetetlensége, de Orbán miniszterelnök egyik leghűségesebb és legelkötelezettebb embere." Delbos-Corfield szerint el kell fogadni, akit a magyar kormányfő jelöl, de a portfóliót meg lehet cserélni a román biztosjelöltnek szánt és kevéssé jelentős közlekedési tárcával. "A magyar jogállamiság védelme miatt folyó 7. cikk szerinti eljárás a portfóliócsere kellene, hogy a nyilvánvaló megoldás legyen" - mondta.

A politikus arról is beszélt, hogy a zöldpárti, szociáldemokrata és liberális-centrista Renew Europe frakciók kezdeményezésére az EP saját jelentéssel akar hozzájárulni a jogállamiság-keretrendszerről szóló vitához, ami arról szól, hogyan lehetne a gazdasági mutatókat elemző és válságmegelőzést szolgáló Gazdasági és Növekedési Paktumhoz hasonlóan meggátolni a jogállamiság rendszerszintű leépítését. "A tagállamokat jobban érdekli, hogy a pénzügyi körökben milyen kép alakul kit róluk. De a befektetésekhez biztos jogi környezet is szükséges, így a jogállamiság is fontos szempont a vállalatok számára" - mondta  Delbos-Corfield. Hozzátette: 

"a magyar kormányt az óvta meg eddig, hogy a német autóipar nem aggódott túlságosan a jogállamiság miatt."