Görögország úgy érzi, magára maradt, az EU tehetetlen Erdoğannal szemben

„Önök megkérdőjelezik a mi emberiességünket, de maguk mennyire emberségesek?” – kérdezte az Európai Parlamentet Mihálisz Kriszokhoidisz, az állampolgárok védelméért felelős görög miniszter. A politikus a jogi, bel- és igazságügyi szakbizottság (LIBE) ülésén számolt be szerdán a menedékkérők görögországi helyzetről, amelyet 

A görög miniszter a megoldás egyik kulcsának tartja, hogy az EU rendezze a viszonyát Törökországgal, és a 2016. márciusi megállapodást továbbra is életben tartsák. Ez azonban Törökország észak-szíriai katonai beavatkozása miatt kezd politikailag elfogadhatatlanná válni, miközben – a csütörtökön éppen Magyarországra látogató – Recep Tayyip  Erdoğan elnök többször is azzal fenyegette meg az EU-t, hogy megnyitja az Európába vezető utat a Törökországban befogadott mintegy 4,5 millió menekült előtt.

„Mit fogunk tenni, ha Erdoğan buszra ülteti a török-bolgár határon a menekülteket?" – tette fel a kérdést Michael Gahler néppárti német EP-képviselő az ülésen. Sophie in't Veld holland liberális-centrista EP-képviselő pedig megállapította, hogy miközben az EU elítéli az észak-szíriai beavatkozást és a szír menekültek erőszakos visszatelepítését a biztonsági zónába, „ teljesen kiszolgáltattuk magunkat Erdoğan szeszélyeinek."

Az ülésen az Európai Bizottság képviselői is megszólaltak. Hangsúlyozták, hogy az EU-török megállapodás értelmében nyújtott támogatás nem a török kormány zsebébe vándorol, hanem a szíriai menekülteket támogatja. A 2025-ig kifizetendő 6 milliárd eurós támogatást nemzetközi és török segélyszervezetek kezelik, többek között oktatási, egészségügyi és lakhatási programokra fordítják.

„A török minisztériumok csak az iskolák és kórházak fenntartása, illetve az adminisztratív költségek után kapnak visszatérítést" – jelentette ki Michael Kohler, a Bizottság humanitárius segélyezési főigazgató-helyettese. Maciej Popowski szomszédságpolitikai főigazgató azt is elárulta, hogy az észak-szíriai katonai offenzíva előtt a török kormány már megkereste az EU-t, hogy újítsák meg a megállapodást és a finanszírozást, de „ez nagyon nehéz lesz a mostani helyzetben."

Miközben az EU az Erdoğan teremtette csapdahelyzettel küzd, Görögország úgy érzi, ismét magára maradt a „menekültcunamival" – ahogy Kriszokhoidisz miniszter fogalmazott. A múlt héten a görög parlament egy új menekültügyi törvényt fogadott el, amely az emberi jogi szervezetek szerint egyértelműen arra irányul, hogy korlátozza a menedékkérők jogait és felgyorsítsa a visszatoloncolásokat. A görög miniszter az EP-ben elhangzó kritikákra reagálva azt mondta: „csak a cselekedeteket lehet megítélni”, és beszédében a szolidaritás hiányát kérte számon az Európai Unión.

Kriszokhoidisz tájékoztatása szerint az elmúlt két hétben 4000 Törökországból Számosz szigetére érkezett menedékkérőt szállították át a kontinentális Görögországban található menekülttáborokba, miközben újabb 3000 ember ért partot az égei-tengeri szigeten. A görög miniszter arról is beszélt, hogy az EU és Törökország 2016 márciusában kötött megállapodása után enyhült a nyomás a görög hatóságokon.

Ám idén augusztusban 120 százalékkal többen érkeztek, mint az előző év azonos időszakában, mostanra pedig tarthatatlanná vált a helyzet. Kriszokhoidisz állítja: az EU nem ad megfelelő támogatást a görög hatóságoknak arra, hogy a naponta érkező több száz menedékkérőt gyors orvosi ellenőrzésnek vessék alá, és a menedékkérelmét elbírálhassák.

„Teljesen hibás és utópikus elképzelés, hogy néhány európai ország azt hiszi, ha lezárják a határaikat, feltartóztathatják a menekültáradatot” – jelentette ki Kriszokhoidisz, aki utalt az összesen 160 ezer menedékkérő átmeneti áthelyezését rendező 2015-ös tanácsi határozatra is, amely tehermentesítette volna a görög hatóságokat.

 miközben az EU jogokra és kötelezettségekre épül” – mondta. 

Az ügyben a múlt héten hozta nyilvánosságra az ítéletet előkészítő véleményét az Európai Unió Bíróságának főtanácsadója a második kvótaperben: Magyarország, Csehország és Lengyelország megszegte az uniós jogot, mikor nem hajtotta végre a tanácsi határozatot, és nem lehet a közrendre és belső biztonságra hivatkozni akkor, ha egy tagállam azért nem hajt végre egy uniós intézkedést, mert nem ért vele egyet.

A görög miniszter a szolidaritás teljes hiányát látja abban is, hogy hiába kérte az európai kollégáit, hogy legalább a 4800 kísérő nélküli kiskorú menedékkérőt osszák szét arányosan a tagállamok között, egy ország válaszolt csak a megkeresésére. „Fiatalok egy kis csoportját kellett volna befogadni. Az európai civilizáció alapjait kérdőjelezi meg, ha ezeknek a fiataloknak semmilyen jövőt nem kínálunk” – mondta.

Birgit Sippel német szociáldemokrata EP-képviselő szerint „az EU-Törökország megállapodás időt adott az EU-nak arra, hogy megerősítse bevándorlás- és menekültügyi rendszerét, és megegyezzen más országokkal az elutasított menedékkérők visszafogadásának körülményeiről." Az EU viszont nem tudott megegyezni a menekültügyi reformról, így „most Erdoğan kezében vagyunk." Az EP-képviselő úgy látja, hogy ahelyett, hogy tovább dicsérnék az EU-Törökország megállapodást,