Több pénzt az egészségügybe – ez a hosszú élet titka

Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat nemrégiben ismertette összeállítását arról, hogy az egyes tagállamok mennyit költenek GDP-arányosan az egészségügyre. Erre az europapont.blog.hu is felhívta a figyelmet, összeállításunkban rájuk is támaszkodtunk. Az egészségügy tagállami hatáskör, ezért nagyon nehéz közös nevezőre hozni, vagy azonos szempontok alapján objektíven értékelni az egyes tagállamok teljesítményét.

A tagállami ráfordítás azt mutatja meg, hogy a teljes nemzeti bevétel mekkora hányada megy el egészségügyi kiadásokra. Ez az adat azonban nem csak az egészségügyi közkiadásokat, tehát az állami forrásokat takarja, hanem benne van az egyes emberek ilyen irányú költése is. A százalékos adat nem egy főre vetítve, hanem az egész GDP-re vonatkoztatva mutatja a ráfordításokat. Így fordulhat elő, hogy a legmagasabb uniós GDP-vel, de kevés lakossal rendelkező Luxembourg a lista végén van.

Eltérő rendszerek miatt nehéz az összehasonlítás

Szögezzük le, nincsen egyértelműen jó szám. Mivel minden tagállamban más az egészségügy rendszer – függően attól például, hogy hány biztosítóval működik a modell, mekkora a magán- és közkiadások aránya, vagy milyen hajlandósággal mennek el az emberek egészségügyi szolgáltatókhoz –, nehéz meghatározni egy általánosságban is iránymutató célszámot az egészségügyi költések GDP-arányos nagyságára. Ezért azt sem lehet egyértelműen megmondani, mi lenne az ideális ráfordítás.

A trendeket vizsgálva mindenesetre elmondhatjuk, hogy az Eurostat adatai szerint a mostani adatszolgáltatás előtti öt évben Ciprus és Görögország kivételével mindenhol nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya – ahogy a legtöbb országban a GDP is nőtt, így láthatóan nőtt a szektor mérete. Az uniós szinten mért átlagos százalék – az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO adatai alapján – egyébként teljesen egybevág a világátlaggal.

Hogy mégis árnyalni tudjuk a képet, azt vizsgáltuk meg, hogy az egészségügyi ráfordítások és a születéskor várható élettartam között van-e összefüggés, azaz a nagyobb befektetés hosszabb életet jelent-e.

A gazdagabbak többet költenek

Nézzük először a GDP-arányos költéseket. Általánosságban az látható, hogy a tehetősebb országokban arányosan többet költenek az egészségügyre, mint az alacsonyabb GDP-vel rendelkező országokban. Hét ország van az uniós 9,9 százalék fölött ezen a téren. A listavezető Franciaország 11,5 százalékkal, közvetlenül mögöttük pedig Németország (11,1 százalék) és Svédország (11 százalék). Őket a többi nyugat-európai ország, illetve a skandinávok követik, aztán jönnek a dél-európai államok, majd Közép-Kelet-Európa, végül a balti államok.

A lista végén Lettország és Luxembourg (6,2-6,2 százalék), valamint Románia (5 százalék) áll, de mint jeleztük, a nagyhercegség adatai nem jelentenek rosszabb egészségügyi feltételeket. Érdemes felhívni a figyelmet Bulgária 8,2 százalékos ráfordítására, ami figyelemre méltó teljesítmény az EU egyik legszegényebb tagállamától. Ugyanakkor a bolgárok mögött következő magyar és ír adat között jelentős a különbség, az európai mezőny itt tulajdonképpen kettészakad. (További statisztikákat is lehet találni az Eurostat oldalán a még árnyaltabb képhez.)

A szegényebbek hamarabb halnak

Tekintsük át az európai életkorkilátásokat, egy ezzel foglalkozó honlap összegzése alapján. A születéskor várható legmagasabb és a legalacsonyabb életkor között több mint nyolc év van. Spanyolországban élnek átlagban a legtovább (83,08 év), Bulgáriában a legrövidebb (74,84,év) ideig. Úgy tűnik, hogy a várható 80 betöltött életév (hangsúlyozzuk, átlagról van szó, a nők minden statisztika szerint tovább élnek, mint a férfiak) a nyugat-európai és a skandináv országokra jellemző, egyetlen kivétel ez alól Szlovénia, a szlovének várható átlagéletkora éppen csak 80 év fölött van.

Az is egyértelműen látszik, hogy a kelet-közép-európai és a balti államok alkotják a mezőny második felét. Ebből a szempontból tehát az egészségügyre fordított költések és a várható átlagéletkor között szignifikáns összefüggés van, még akkor is, ha – mint fentebb utaltunk rá – ez a kérdés nagyon összetett, és számos további szempontból lehet értékelni, elemezni.

Az alacsonyabb várható életkorral rendelkező országok táborában is van egy törés: az utolsó öt állam (Magyarország, Litvánia, Lettország, Románia és Bulgária) jelentősen leszakadt az előttük lévő országtól, ugyanakkor ötük csoportján belül kevesebb mint egy év a várható életkor szerinti eltérés.

Az egészségügy uniós támogatása

Bár az egészségügy menedzselése nemzeti hatáskörbe tartozik, az EU támogatja, és segíti is a tagállamok ehhez kapcsolódó tevékenységét és együttműködését, emellett pedig a vonatkozó szabályokat is igyekszik mindinkább támogatóvá alakítani. A tagállamok jelentős uniós forrásokat fordítanak a szektor fejlesztésére a strukturális és beruházási alapokból, emellett az EU külön egészségügyi programot is működtet már évtizedek óta. Az aktuális, 2014-2020-ra szóló EU egészségügyi program pedig összesen közel 450 millió eurós, közvetlenül Brüsszelből elnyerhető támogatással járul hozzá a tagállamok egészségügyi együttműködéséhez, és a terület fejlesztéséhez.

A cikk az Eurológus és az Európai Adatújságírók Hálózata közötti együttműködés eredményeként készült, a  CC BY-SA 4.0 licenc szerint.

(Borítókép: Nagy Attila Károly/Index)