Orbán lengyel ellenfele vezeti majd a Néppártot

000 1LM70G
2019.11.20. 14:24

Donald Tuskot, az Európai Tanács leköszönő elnökét és volt lengyel miniszterelnököt választják meg az Európai Néppárt (EPP) élére a pártcsalád zágrábi kongresszusán szerda délután, mivel más nem indul a pozícióért. A Fidesz megfigyelőként sem vesz részt az ülésen, mert a tagságát márciusban felfüggesztette. Így az már biztos, hogy a magyar kormánypárt egy alelnöki pozíciót elvesztett.

A magyar kormánypárt és a Néppárt viszonyát egész biztosan át fogja alakítani, hogy az Orbán Viktort kifejezetten kedvelő francia Joseph Dault a lengyel ellenzék egyik vezéralakja váltja az elnöki poszton. Ám abból, hogy Orbán egyik legfőbb európai szövetségesének, Jarosław Kaczyńskinak a belpolitika ellenfelét választják meg a Néppárt elnökének, nem következik automatikusan, hogy a Fideszt kizárnák a pártcsaládból. 

A magyar kormánypárt néppárti tagsága ugyanolyan megosztó kérdés marad a Néppártban, mint a zágrábi kongresszus előtt volt.

„A Néppárt külső megítélése javulhat Tusk miatt” – magyarázta az EUrologusnak egy, a frakciónak dolgozó forrás. A jobbközép pártcsaládot ugyanis a politikai ellenfeleik rengeteget kritizálták azért, mert a magyar kormánypártot a szövetségben tartotta dacára annak, hogy – a bírálók szerint legalábbis – az alkotmányreformokkal és egyéb törvényekkel 2010-től folyamatosan csorbult az igazságszolgáltatás, a sajtó és az egyetemi szféra függetlensége, miközben a korrupció egyre nagyobb méreteket öltött.

Kelet-európai szempontok

Egy másik, Néppárthoz közeli forrás az EUrologusnak ezt az elnéző magatartást korábban azzal indokolta, hogy a Néppártban abban bíztak, „a pártcsalád tagjaként nagyobb befolyást tudnak majd Orbánra gyakorolni annak érdekében, hogy ne haladjon tovább az illberalizmus útján”. Emellett Közép-Európa szimbolikus szerepe is közrejátszott a gondolkodásukban: „ha Orbán távozott volna a EPP-ből, akkor nem maradt volna olyan jelentős kormány a térségben, amely a jobbközép politikai formáció tagja. Nem is beszélve arról, hogy ezzel beismerték volna: a rendszerváltás Magyarországon és Lengyelországban is kudarcot vallott.”

Lengyelország leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnökének és a lengyel ellenzéki Polgári Platform (PO) tagjának elnökké választása jelentősen javíthatja a Néppárt imázsát a kritikusok szemében. Tavaly, az EPP helsinki kongresszusán mondott beszédében az akkor még az Európai Tanács elnöki pozícióját ellátó Tusk nyíltan üzent Orbánnak:

Ha ellenzed a jogállamiságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét, nem vagy igazi kereszténydemokrata. Ha nem szereted a média és a civil szervezetek szabadságát, eltűröd az idegengyűlöletet, homofóbiát, nacionalizmust és antiszemitizmust, nem vagy kereszténydemokrata. Ha az államot és a nemzetet az egyén szabadsága vagy méltósága elé vagy azzal ellentétbe helyezed, nem vagy igazi kereszténydemokrata. Ha konfliktust és megosztottságot keresel a világban és az Európai Unióban, nem vagy igazi kereszténydemokrata. Ha Putyint támogatod és Ukrajnát támadod, az agresszort támogatod az áldozattal szemben, nem vagy igazi kereszténydemokrata. Ha a liberális demokrácia nyugati modelljét le akarod cserélni az »autoriter demokrácia « keleti modelljére, nem vagy igazi kereszténydemokrata.

Tusk értékrendje világos, de az egyáltalán nem biztos, hogy a politikustársai között is érvényt tud majd szerezni ennek a gondolkodásmódnak. Ugyanis komoly politikai következményei lehetnek az EPP számára annak is, ha benntartják a Fideszt, és annak is, ha kizárják. 

Lehetetlen bölcs döntést hozni

A Fidesz tagságának felfüggesztése után abban egyeztek meg a Néppártban, hogy felállítanak egy háromfős vizsgálóbizottságot, amely jelentést készít és javaslatot tesz a Fidesz sorsával kapcsolatban. A belga Herman Van Rompuyt, az Európai Tanács volt elnökét, Hans-Gert Pöttering egykori EP-elnököt és Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellárt nevezték ki a „bölcsek tanácsába”.

Utóbbi egyébként 1999-ben kormánykoalícióra lépett a szélsőjobbos Jörg Haider vezette Osztrák Szabadságpárttal, amit az akkori 14 uniós tagállam azzal szankcionált, hogy felfüggesztette az együttműködést az osztrák kormánnyal. 2002-ben Schüssel előrehozott választásokat írt ki egy kormányválság miatt, de mivel a választások után nem tudott megállapodni a zöldekkel és a szociáldemokratákkal, ismét a szélsőséges Haiderrel lépett koalícióra. A politikából 2011-ben vonult vissza, mert pártja, az Osztrák Néppárt az Osztrák Telekomot érintő korrupciós botrányba keveredett. Az exkancellár a második legnagyobb orosz olajvállalat, a Lukoil felügyelőtanácsába került be idén márciusban.

A „bölcsek tanácsának” a tervek szerint októberre kellett volna elkészítenie a jelentését, hogy novemberben Zágrábban a Fidesz tagságáról is szavazhassanak. Ám végül maga a Néppárt hosszabbította meg az eljárást, mert nem szerették volna, ha a néppárti elnök megválasztásáról és egyéb stratégiai kérdésekről elvonja a figyelmet a Fidesz sorsa.

A halogatás oka lehet az is, hogy – mint egy néppárti forrásunk rámutatott – 

„a bölcsek tanácsának nagyon nehéz dolga van. Valójában állást kéne foglalniuk abban, amiben eddig sem a bizottság, sem a tanács nem foglalt állást: hogy Orbán leépíti-e a demokráciát.

Ráadásul az a veszély is fennáll, hogy ha Orbán maradását javasolják, akkor a Fidesz kirúgását kezdeményező pártok lépnek ki a Néppártból. Ha viszont Orbán távozása mellett érvelnek, akkor Orbán magával vihet néhány tagpártot Kelet-Európából” – tette hozzá. 

Parlamenti számítások

Az Európai Néppárt politikai ernyőszervezet nem ugyanaz, mint az Európai Parlament jobbközép frakciója. Az Európai Néppárt egy politikai pártok közötti széles körű együttműködés, az EU-n kívüli tagállamok is tagjai. Az Európai Néppárt Képviselőcsoport pedig a pártcsaládtól függetlenül működő intézmény, a tagjai megválasztott EP-képviselők, a feladata pedig az, hogy összehangolja és segítse ezeknek a képviselőknek a parlamenti munkáját. Ha az Európai Néppártból kizárnák a Fideszt, annak a szimbolikus veszteségen kívül a gyakorlatban nem lennének komolyabb következményei.

Ugyanakkor az európai politikában való érdekérvényesítő képessége csökkenne a pártnak. Például Orbán Viktor nem egyeztetne az európai csúcsok előtt a néppárti vezetőkkel. Nem ugyanolyan a súlya annak, ha valaki a legnagyobb európai politikai család tagja, vagy egy kisebb konzervatív vagy szélsőjobbos formációé. Ilyen szempontból a magyar kormány lobbipozíciója is csökkenne az európai gazdasági életben, mert az EPP-nek legendásan jó kapcsolatai vannak.

A fideszes képviselőknek nem kellene automatikusan távozniuk a képviselőcsoportból, habár elképzelhető, hogy a frakciótársaik közül többen nyomás alá helyeznék őket, hogy tegyenek így.

Márciusban a Fidesz tagságát csak az európai ernyőszervezetben függesztették fel, viszont az Európai Parlamentben továbbra is a frakció teljes jogú tagjai maradtak. Szeptemberben Győri Enikő fideszes EP-képviselő az EUrologusnak adott interjújában azt mondta, a frakciótársaikkal kifejezetten jól együtt tudnak működni a napi munkában, és többen marasztalják őket, mint amennyien a távozásukat követelik. Kollégája, Hidvéghi Balázs a Magyar Nemzetben hétvégén publikált interjúban szintén hangsúlyozta: „Számomra egyértelmű, hogy a parlamenti munkában számítanak a Fideszre.” Az EP-képviselő arról is beszélt, hogy szerinte pár hónapon belül pont kerülhet az ügy végére.

Az összesen 182 főt számláló néppárti frakcióban a 13 képviselőjével a Fidesz a negyedik legnagyobb delegáció. Távozásukkal a frakció létszáma 169 főre csökkenne, ami igen közel van a második legnagyobb politikai erő, a szociáldemokraták 154 fős csoportjához. Ha viszont benntartanák a Fideszt, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a magyar kormányt legjobban kritizáló Benelux és skandináv pártok lépnek ki, és ülnek át a liberális-centrista Renew Europe-ba (Újítsuk meg Európát). A veszteség így 20 főnél is több lehet, és még inkább megerősíti az áprilisi választásokon rendkívül jól teljesítő liberálisokat. A Néppártnak mindkét esetben szövetségeket kell keresnie és megállapodásokat kell kötnie a a többi frakcióval az ügydöntő szavazások idején az Európai Parlamentben.

Ugyanakkor a hazai választóik előtt is el kell a néppártiaknak számolniuk azzal, ha ragaszkodnak a Fideszhez. Angela Merkel közelgő nyugdíjba vonulása és a német politikai paletta átalakulása miatt küszködő Kereszténydemokrata Unió (CDU) számára például kifejezetten kockázatos lehet egy ilyen értékvállalás. Hasonlóképpen, Donald Tusk és a lengyel Polgári Platform hitelessége is megrendülhet a lengyel szavazók szemében, ha továbbra is rendszeresen együttműködnek a Fidesszel az európai politikában. 

A Fidesz maga is távozhat

Az Azonnali.hu vette észre, hogy az osztrák Die Presse napilap brüsszeli forrásokra hivatkozva pénteken azt írta: a Néppártban sokan arra számítanak, hogy a Fidesz még a bölcsek jelentésének nyilvánosságra hozatala előtt kilép a pártcsaládból. Hidvéghi Balázs a már említett Magyar Nemzet-interjúban diplomatikusan beszél a Zágrábban megválasztandó elnökről: „Amennyiben Donald Tusk kerül a pártcsalád élére, meg fogjuk találni vele a közös hangot.”

Az EP-képviselő azonban azt is említi, hogy a Néppártnak bátrabban ki kellene állnia az értékei mellett és nyitnia a valóban jobboldali politika felé. A Matteo Salvini-féle szélsőjobboldali Északi Liga csatlakozása Hidvéghi szerint „kifejezetten jót tenne” a Néppártnak. Ez azonban olyan határvonal, amelyet valószínűleg nem fog átlépni a jobbközép politikai formáció. Így jó ürügy lehet a markáns európai politikát követelő Fidesznek a kilépésre.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!

(Borítókép: Donald Tusk /  Frederick Florin /  AFP)



  • Bérelnék
  • Bankszámla