- Külföld
- Eurologus
- Zöld Index
- európai unió
- európai parlament
- európai bizottság
- cseh katalin
- klímaváltozás
- klímakatasztrófa
- klímavédelem
Klímavészhelyzetet hirdetett az EP
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- 28 évesen meghalt a világ leghosszabb ideig progériában élő betege
- Kína készen áll a háborúra, Amerika nem annyira
- Miért változott meg az orosz nukleáris stratégia?
- Óriási pusztítás várható, újabb hurrikán érkezik az Egyesült Államokba
- Felmentést kért Magyarország egy uniós szabályozás alól
- Az arab országok már kimaradnának a háborúból, mert sem Iránt, sem Izraelt nem szeretik
- 18+Parancsba adta a Hamász: ha sietni kell, öljenek, ha van rá idő, kínozzanak, erőszakoljanak
- 18+Kiverte a biztosítékot Svájcban az eutanáziát elősegítő kapszula
- Orbán Viktor: A napnál is világosabb, hogy Európa bajban van
- Két napot töltöttek a hegy fogságában, mire megtalálták őket
Klímavészhelyzetet hirdetett az Európai Parlament. A strasbourgi plenáris ülés csütörtökön fogadta el a határozatot, amelyben
megállapítja, hogy éghajlati és környezeti vészhelyzet áll fenn,
és arra kéri az Európai Bizottságot, az uniós tagállamokat és az összes globális szereplőt, „hogy sürgősen tegyék meg a szükséges konkrét lépéseket e fenyegetés leküzdése és megfékezése érdekében, még mielőtt túl késő lenne.”
Emellett az EP-képviselők arra is felszólítják az Ursula von der Leyen-vezette új Bizottságot, hogy a jogalkotási és költségvetési javaslat éghajlati és környezeti hatását is vegye figyelembe, és biztosítsa, hogy a javaslatok nem járuljanak hozzá biológiai sokféleség csökkenéséhez és ahhoz, hogy a bolygó átlaghőmérséklete 1,5 Celsius-foknál tovább emelkedjen az ipari forradalom előtt mért adatokhoz képest.
Az EP egy másik állásfoglalást is elfogadott csütörtökön, ami arra sürgeti a Bizottságot, hogy az ENSZ éghajlatváltozási konferencia számára nyújtson be egy stratégiát, amely 2030-ig 55 százalékkal kellene csökkentené az EU károsanyag-kibocsátását, 2050-re pedig megvalósítaná a klímasemlegességet.
„Az EU az első komoly politikai tényező, amelyik klímavészhelyzetet hirdet ki” – nyilatkozta Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője az EUrologusnak. A magyar politikus a Zöld New Deal Platform egyik társelnökeként a kezdeményezés egyik legnagyobb szószólója volt a liberális-centrista Megújuló Európa EP-frakción belül.
Az EP-képviselő állítja: a határozatnak nemcsak a szimbolikus jelentősége nagy, hanem a gyakorlatban is komoly elköteleződést jelent, mivel
minden jogszabálytervezetet a klímavészhelyzet szemüvegén át is meg kell vizsgálni, és minden előterjesztésnek összhangban kell lennie a klímacélokkal.
„A bolygó túlélése nem szabad, hogy pénzkérdés legyen, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy 1,5 fok alatt maradjon a globális felmelegedés mértéke és ne csökkenjen tovább a biológiai sokféleség” – mondta Cseh Katalin, aki nagyon büszke arra, hogy az előző ciklusban liberális és a szabadpiac iránt kifejezetten elkötelezett liberális ALDE-ban sikerült érvényre szerezni a klímaváltozás elleni harc szempontjainak is.
„A Fidesz EP-delegációja is megszavazta a határozatot” – nyilatkozta Tóth Edina fideszes EP-képviselő, a környezetvédelmi szakbizottság tagja az EUrologusnak. „A klímaváltozás valós folyamat, valós veszély.
Csupán fölösleges szójáték, hogy vészhelyzetről, vagy sürgősségről beszélünk, a lényeg a cselekvés.
Az EP döntései megteremtették az alapot és az Európai Unió kötelezettségét arra, hogy Brüsszel konkrét klímavédelmi intézkedésekre végre megfelelő uniós pénzügyi forrásokat biztosítson a tagállamoknak a kitűzött klímacélok eléréséhez” – mondta.
A politikus ugyanakkor úgy látja, hogy nagyon fontos lenne egy alapos hatástanulmányt is elkészíteni annak, hogy „a gazdasági és klímavédelmi célok ne ellentétesek, hanem egymást ösztönzőek legyenek. Ennek a tanulmánynak ki kell terjednie a karbonsemlegesség plusz költségei mellett az energiaárak alakulására, valamint a munkahelyekre gyakorolt hatására.”
A DK on-line petíciót indít azért, hogy az EP mintájára a magyar kormány is hirdessen a klímavészhelyzetet. Rónai Sándor, a párt EP-képviselője és a környezetvédelmi bizottság tagja az EUrologusnak azt mondta: „hiszünk abban, hogy többet kell tennünk a klímakatasztrófa elkerülése érdekében.” A politikus szerint a döntéshozók és a polgárok közösen cselekedhetnek az éghajlati katasztrófa ellen. A petícióval épp az a céljuk, hogy bemutassák, milyen
"erős bennünk, magyar emberekben a szándék arra, hogy egyéni és nemzeti szinten is felelősséget vállaljunk a sorsunkért, a bolygónk jövőjéért.”
"Ha az EU ehhez anyagi támogatást tud nyújtani, az természetesen előnyös lenne, de nem az uniós pénzektől kellene függővé tennünk a túlélésünket." Rónai nevetségesnek tartja, hogy „az Orbán-kormány a klímasemlegesség anyagi terhei miatt halogatni akarja a szükséges intézkedéseket, mikor stadionokra és az EU-nak fizetett 700 milliárd forintos büntetésre futja. Eközben csak Magyarországon 30 ezer ember hal meg a környezeti ártalmak miatt.”
(Borítókép: Szavazás a Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 2019. november 28-án. Fotó: Vincent Kessler / Reuters)
Rovataink a Facebookon