Várhelyi a jogállamiságról beszélt nyugat-balkáni politikusoknak
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- A WHO figyelmeztetést ad ki egy köhögés elleni szirup miatt
- Magas rangú orosz ezredest likvidált Kijev, érkezhet Putyin revansa?
- Éhségsztrájkba kezdhetett a börtönben Hegyi-Karabah korábbi vezetője
- Párizsban azzal fenyegetőzött egy férfi, hogy felrobbantja magát
- Újabb országban okoztak áradást a heves esőzések, többen meghaltak
- 18+Felgyújtotta magát egy férfi Donald Trump bírósági tárgyalása közben
- Hét év börtön jár Oroszországban kannabiszos gumicukorért
- Megvan a Tisza Párt EP-listája
- Áttörést hozhat a meggyilkolt kétéves szerb kislány ügyében az új vizsgálat
- Itt egy új dal Kim Dzsongunról, eléggé szürreálisra sikerült
Első alkalommal járt hivatalos eseményen az Európai Bizottság magyar tagjaként az Európai Parlamentben Várhelyi Olivér. A bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős magyar biztos egy Nyugat-Balkán konferencián vett részt, amelyen Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia pártvezetőinek, parlamenti frakcióvezetőinek, valamint EP-képviselőknek tartott előadást. (Koszovó parlamenti képviselői nem voltak jelen, mert az új törvényhozás tagjai még nem tettek esküt.)
Várhelyi Olivér elmondta: csalódást keltő volt, hogy októberben a tagállamok nem döntöttek arról, hogy megnyitják a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával. (Ez főként Franciaország ellenállása miatt történt.) Várhelyi ugyanakkor reméli, hogy megszületik a politikai megegyezés még a jövő májusi zágrábi Balkán-konferencia előtt. Ebben kulcsszerepe lesz a soron következő horvát uniós elnökségnek.
A magyar biztos beszélt arról is, hogy az Európai Bizottság a jövő év elején mutatja be elképzeléseit a balkáni bővítésről. Ennek országonként kell tartalmaznia, hogy milyen gazdasági reformokra, intézményi átalakításokra van szükség, beleértve a jogállamiság alapjainak megteremtését is.
Mint mondta, az előrehaladás legjobb mércéje a gazdasági fejlődés üteme, a növekvő jólét és életminőség, valamint a régióban élők szabadsága. Várhelyi Olivér hangsúlyozta, hogy mindez nem az EU-nak, hanem a Nyugat-Balkán polgárainak fontos. Az Unió ugyanakkor azt szeretné, hogy ezek az államok már most csatlakozzanak a nagy, közös európai projektekhez, példaként említette a green dealt, a digitális menetrendet és a transzeurópai hálózatokat. „Ezek elősegítik a növekedést és a munkahelyteremtést is" – mondta Várhelyi.
A tanácskozáson felszólalt David Sassoli, az Európai Parlament elnöke is, aki azt mondta, számára elsődleges szempont a Nyugat-Balkán uniós integrációja. Ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz azért, hogy a csatlakozási folyamat minél előbb és sikeresen lezáruljon.
Rovataink a Facebookon