Az új Bizottság sem tehet csodát menekültügyben

2019.12.09. 20:16

A menedékkérők kötelező áthelyezése és a szolidaritás egyéb formái nélkül nem születhet megállapodás az európai menekültügyben – mondta Ylva Johansson, az uniós belügyekért felelős biztos az Európai Parlamentben tartott meghallgatásán hétfőn. Szijjártó Péter külügyminiszter nem sokkal előtte a magyar újságíróknak tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján az EUrologus kérdésére kijelentette:

a magyar kormány egyetlen elvét vagy elvárását sem fogja feladni annak érdekében, hogy az európai menekültügyben kompromisszum szülessen.

A frontvonalak tehát éppen ott húzódnak a menekültügyben, mint az előző bizottsági ciklusban.

Az elmúlt hetekben több tagállam kormánya is vitaindító anyagokat osztott meg egymással. Az EUrologus úgy tudja, a francia, spanyol, olasz és német kormányok is megosztották az elképzeléseiket, de csak az utóbbi álláspont került eddig nyilvánoságra. A Politico uniós ügyekkel foglalkozó hírportálnak kiszivárogtatott dokumentumból kiderül, hogy Horst Seehofer német belügyminiszter a déli és az északi országok közti kompromisszum jegyében azt javasolta, hogy 

hozzanak létre a határokon a magyar gyakorlathoz hasonló tranzitzónákat, ahol elbírálnák, hogy a menedékkérőnek van-e egyáltalán esélye arra, hogy megkapja a nemzetközi védelmet.

Rövid határidőn belül visszatoloncolnák azokat, akikről az előzetes vizsgálat kimondja, hogy nem kaphatnak menedékjogot. Azokat pedig, akiknél érdemes lefolytatni a részletes menekültügyi eljárást, a speciális határzónából egy adott tagállamba szállítanák. A javaslatban kötelezi a tagállamokat arra, hogy a bizonyos számú menedékkérőt fogadjanak be és bírálják el a kérelmet.

Ezek a tagállami javaslatok összekapcsolódnak az új Európai Bizottság felé támasztott egyik legnagyobb elvárással is: Ursula von der Leyenéknek elvben képesnek kellene lenniük arra, hogy feloldják azokat az ellentéteket, amelyek a Juncker-bizottság képtelen volt. Maga Von der Leyen, Johansson belügyi biztos és az európai életmód előmozdításáért felelős kollégája, Margarítisz Szkínász is többször emlegették az elmúlt hónapokban, hogy meg fogják reformálni az uniós menekültügyet és migrációs politikát. A tagállamok közti kibékíthetetlen ellentétek azonban megmaradtak.

Szijjártó Péter hétfőn azt mondta, túl korai lenne még mély fejtegetésekbe bocsátkozni az említett a tagállami javaslatokról. „Magyarország hozzáállása nem változott. 2015-ös válság óta minden nap ugyanazt mondjuk: a külső határok védelménél kell kezdeni a reformot, a migráció biztonsági aspektusait kell figyelembe venni. Nem tartozik az alapvető emberi jogok közé, hogy valaki, aki el szeretne jutni valahova, az egymással határos békés országok határát sértse meg.” Az EUrologus kérdésére azt is leszögezte: 

a migrációs politika részkérdésekben lehet egyetértés az európai tagállamok között, de az még kevés a megállapodáshoz, ha az egész koncepcióról nem tudnak megegyezni.

„Mikor az unió belső biztonságáról van szó, a tagállamok között erős a bizalom. De ha a migrációkezelésről van szó, ez eltűnik, így nagyon nehéz kompromisszumot találni” – jelentette ki Johansson, aki először számolt be biztosként az EP jogi-, bel- és igazságügyi szakbizottságának a terveiről.

A meghallgatáson sok szó esett az EU belső biztonságának megőrzéséről és a terrorizmus elleni küzdelemről, illetve a határvédelemről is, amellyel kapcsolatban Johansson hangsúlyozta: „kontroll alatt kell tartani a határainkat.” A svéd biztos egyébként ugyanezt a kifejezést használta a migrációra is, amelyről azt gondolja, hogy szembe kell nézni vele, hogy mindig is létezett és mindig is létezni fog.

A hosszú távú megoldást az jelenté a menekültügyben, ha a tagállamok meg tudnának állapodni az eddig tagállamonként hatalmas eltéréseket mutató menekültügyi eljárás szabályainak egységesítéséről, és a dublini rendszer reformjával azt is egyértelműen meghatároznák, milyen esetben melyik tagállam lesz a felelős a menedékkérelem elbírálásáért.

Seehofer javaslata sokban hasonlított arra, amelyről Máltán a francia, máltai és olasz kollégáival megállapodott. A többi tagállam azonban nem csatlakozott a kezdeményezéshez. A mostani dokumentumnak a tranzitzóna előzetes vizsgálatáról szóló részei egyértelműen a magyar és a menekültügyi reformot elutasító többi kormányoknak szólnak, amelyek szerint a megegyezés csak meghívó lenne a migránsok számára. Igencsak kérdéses, hogy ezt a Szijjártó által is emlegetett felfogásbeli kérdést sikerül-e az új Bizottságnak feloldania.



  • Hírek
  • Személyi kölcsön