Az Európai Parlament küldöttséget akar Magyarországra küldeni 2020 első hónapjaiban, hogy kivizsgálja a Sargenti-jelentés elfogadása óta történt politikai fejleményeket – mondta Gwendoline Delbos-Corfield, francia zöldpárti EP-képviselő magyar újságíróknak Brüsszelben. A képviselő Judith Sargentinitől vette át az új parlamenti ciklusban a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárás ügyét.
Delbos-Corfield azt mondta, az EP jogi, bel- és igazságügyi (LIBE) szakbizottsága még nem hagyta jóvá a missziót, de úgy gondolja, hamarosan megszületik a döntés, és jövő év februárja és áprilisa között érkezhet majd a küldöttség Magyarországra. A tervek szerint a küldöttségnek nem kellene a Sargentini-féle dokumentumhoz hasonló jelentést létrehoznia, de a tanulmányút segítene abban, hogy pontosabb képük legyen a magyar belpolitikáról.
Kedden a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerint eljárás keretében az Európai Unió Tanácsában kérdezték Varga Judit igazságügyi miniszter és a magyar kormány más tagjait az igazságszolgáltatás függetlenségéről, a média és a tudományos élet szabadságáról.
A meghallgatás előtt a LIBE szakbizottság tagjaival tartottak munkareggelit a tagállamok képviselői – beleértve több minisztert is –, amelyen Věra Jourová az értékek és átláthatóság portfólióért felelős uniós biztos és a jogérvényesülésért felelős kollégája, Didier Reynders is részt vett. A munkareggeli célja az volt, hogy a hetes cikk szerinti eljárást elindító EP is hozzájárulhasson a szakmai vitához.
Delbos-Corfield kedden a Sargentini-jelentés óta eltelt időszak politikai fejleményeiről tájékoztatta a résztvevőket, beleértve a bírói rendszer és a kultúra finanszírozásának múlt héten bejelentett átalakítását és a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány létrehozásával járó médiakoncentrációt.
Az EP-képviselő biztos abban, hogy
a keddi meghallgatás után is folytatódni fog a hetes cikk szerinti eljárás, véleménye szerint újabb meghallgatást fognak tartani.
Ugyanakkor a finn kormánytól az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét januárban átvevő horvát kormány részéről egyelőre nem látni olyan elszántságot a témában, mint az év második felében hivatalba lépő németek részéről, akik már egyértelmű tették elkötelezettségüket a jogállamiság ügyei iránt.