Uniós csúcs: jelképesen felgyújtották az EU Tanácsának épületét

2019-12-12T084508Z 2125196153 RC2KTD9X25RW RTRMADP 3 CLIMATE-CHA
2019.12.12. 17:01
Klímaváltozásról, költségvetésről, brexitről és az euróövezetről - vagyis nagyon sok pénzről tárgyalnak Brüsszelben az unió tagállamainak vezetői.

Több mint hatvan Greenpeace-aktivista, köztük számos ipari alpinista lepte el csütörtökön hajnalban az Európai Tanács épületének külső homlokzatát Brüsszelben, néhány órával azelőtt, hogy elkezdtek volna érkezni az állam- és kormányfők az uniós csúcstalálkozóra. Éppen ezért az épület elvileg az egyik legjobban védett létesítmény Brüsszelben, ennek ellenére a Greenpeace óriási molinókat feszített ki “Klímavészhelyzet” felirattal, illetve azt a látszatot keltették, mintha lángokban állna az épület. Ez is volt a céljuk, szerintük nem 2050-es célokról kellene beszélni, hanem azonnali intézkedéseket hozni, mert “ég a ház”. Sőt, a jobb hatás kedvéért időnként vörös füstgyertyákat is gyújtottak.

A két napos EU-csúcs első napján lesznek a fontosabb témák: klímapolitika és a következő hét éves költségvetés. Az Európai Bizottság szerdán bemutatott új zöld megállapodása a tárgyalások alapja, amely azt a cél tűzi ki, hogy 2050-re karbonsemleges legyen az EU. Ezt a célt idén júniusban nem támogatta a magyar, a cseh és a lengyel kormány, most azonban a csúcs előtt Orbán Viktor azt mondta, feltételekkel ugyan, de egyetért a célkitűzéssel. A közép-kelet-európai államok legnagyobb aggodalma a kiadásokkal kapcsolatos, a gazdaság zöldítésének költségeit szeretnék minél nagyobb mértékben EU-s költségvetésből finanszírozni. Ursula von der Leyen programbeszédében már megemlítette, hogy az EU-nak a következő költségvétési időszakban 100 milliárd eurót kell fordítania az “igazságos átállási mechanizmus”-ra. Ennek a részleteit azonban csak január elején fogadja majd el az Európai Bizottság – vélhetően be kívánták várni a tagállamok előzetes támogatását.

Majdnem az egész csúcstalálkozót a klímaváltozásnak szenteljük annak érdekében, hogy Európa legyen az első klímasemleges kontinens. Olyan változást akarunk, amely a szociális hatásokat és a különböző országok álláspontját figyelembe veszi

– mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. A politikus azt is hozzátette, hogy „ez magával vonja, hogy a kutatás-fejlesztésbe és az új technológiákba komolyan be kell fektetnünk.” A csúcstalálkozó másik fontos témájáról azt mondta: „el kell döntenünk, milyen módon osszuk el az uniós forrásokat.”

A Tanács elnöke az elmúlt hetekben több uniós országba - így Budapestre is ellátogatott -, hogy meghallgassa a kormányok álláspontját. Azt szeretné, ha az uniós vezetők ma kompromisszumot találnának a kohéziós politikához hasonló klasszikus költségvetési kiadások és a migráció, klímavédelem és kutatás-fejlesztés új célkitűzései között.

A kelet-európai tagállamok ellenkezését vetíti előre Andrej Babiš cseh miniszterelnök osztrák kollégájának szóló megjegyzése a bevonuláskor.

Jó lenne, ha tudná, hogyha mi áttérünk a klímasemlegességre, akkor neki nem lesz energiája.

itt arra utalt, hogy Csehország energiatermelésének 37 százaléka származik szénerőművekből, 32 százalék pedig nukleáris energiából, de Ausztria, melynek miniszterelnöke elkötelezett a tiszta energia mellett, energiafogyasztásának negyedét Csehországból szerzi be.

„N agyratörő klímaterveinknek vannak, és eleget kell tennie az emberek elvárásainak. A gyerekeink jövőjéről van szó, bízom benne, hogy megegyezünk a közös célokban” – mondta Sanna Marin finn miniszterelnök elmondta, aki azt is elárulta: nagyon izgatott, hiszen csak kedden lépett hivatalba, és máris jönnie kellett az első Európai Tanácsra.

A csütörtöki nap második témája a következő hét éves költségvetés. Az elmúlt időszakban az borzolta a kedélyeket, hogy a finn elnökség az Európai Bizottság eredeti javaslatánál is kisebb költségvetést tervezett be. Ez azt jelentette, hogy a Bizottság által előterjesztett uniós nemzeti összetermék 1,114 százaléka helyett 1.07 százalékot javasoltak. Ezzel azonban sem a tagállamok többsége, sem az Európai Bizottság nem értett egyet. 

Megállapodás most sem várható, ugyanakkor elképzelhető, hogy rendkívüli csúcsot kell majd összehívni februárban.

  A pénteki napon többek között az euróövezeten belüli együttműködés elmélyítéséről, az EU és Afrika kapcsolatrendszeréről és a brexitről lesz szó.

(Borítókép:  Yves Herman / Reuters)