Fontos az európai védelmi politika, de ez nem pótolhatja a NATO-t

2020.01.07. 05:00
A kormánypárti, SPD-s Katarina Barley-val és az ellenzéki Zöldek képviselőjével, Ska Kellerrel beszélgetett az EUrologus a Németországban zajló politikai átalakulásokról és arról, mindez hogyan befolyásolja Európát. A néppártok válsága miatt kevés figyelem jutott az utóbbi időben az európai ügyekre, ami feszültségeket okoz Franciaországgal. A két politikus kritizálja Emmanuel Macron elképzeléseit, de egyben irigykednek is arra, hogy határozottan képes állást foglalni. A gyengülő SPD próbálja menteni a menthetőt egy baloldali irányváltással és a koalíciós szerződés átgondolásával. A Zöldek ezzel egy időben a politikai paletta közepére húzódnak, és kormányzásra készülnek, legnagyobb valószínűséggel egy koalíciót alkotva a CDU/CSU-val.

Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) elmúlt évekbeli mélyrepülése arra kényszerítette a legnagyobb német baloldali politikai mozgalmat, hogy átgondolja, milyen stratégiával szeretné megszólítani a szavazóit. Katarina Barley SPD-s európai parlamenti képviselő az EUrologusnak kritikusan nyilatkozott arról, ahogy a pártja eddig működött:

A választópolgárok már nem tudnak mit kezdeni a bal- és jobboldallal. Túl régóta beszéltünk nagy részletességgel az egyes lépéseinkről, törvénytervezeteinkről is. Fontosabb lenne a szavazópolgároknak azt elmondani nagy vonalakban, hogy mik a céljaink.  

Az SPD december 6-i pártkongresszusán új pártelnököket választottak: Saskia Esken és Norbert Walter-Borjans pártjuk balszárnyán helyezkednek el ideológiailag, és kritikus szavakkal illették a németországi kereszténydemokrata pártokkal (CDU-CSU) folytatott kormánykoalíciót, 

amely miatt a német kormány idő előtti összeomlását vizionálták.

Saskia Esken társelnök egyébként nem sokkal megválasztása után egy Twitter-poszttal kisebbfajta botrányt váltott ki: egy San Fransciscó-i kirándulása során vásárolt cipőt tett ki az oldalára, ami miatt sokan megkérdőjelezték baloldali irányultságát.

Az új pártelnökök a hagyományosan kereszténydemokrata vívmány, a „Schwarzer Null” végét követelik. Ennek lényege, hogy minden lehetséges eszközzel küzdeni kell a költségvetési hiány ellen – ennek eredményeként több szükséges beruházás is elmaradt, hogy ne legyenek új adósságok. Az SPD új pártelnökei több beruházást, 12 eurós minimálbért és több pénzt követelnek a klímavédelemre. A párt nagy része szkeptikusan tekint a pártelnökökre, különösen arra a kijelentésükre, miszerint

céljuk, hogy a következő év folyamán az SPD támogatottságát megduplázzák és 30 százalékra növeljék.

Katarina Barley, aki ugyancsak az SPD balszárnyán talált politikai otthonra, szintén megreformálná a kormánykoalíciót:

A kérdés az, történtek-e  az elmúlt időszakban olyan dolgok, melyek miatt muszáj újraértékelni a koalíciót. A klímapolitika, vagy a digitalizáció biztosan olyan témák, ahol követeléseinket fokoznunk kell.

Európai szociális jogok

A német kormány kisebbik pártja a szociális Európa projektjét is a zászlajára tűzte: Katarina Barley az európai minimálbér egyik szószólója. Elmondása szerint ez a minimálbér nem lesz mindenhol egyforma Európa-szerte, hanem például az átlagkereset függvényében állapítanák meg a szintjét. Szerinte az EU-nak felelőssége van a magyar emberek szociális védelmében is: az európai minimálbér, a munkavállalók védelmében meghozott EU-s szintű előírások ehhez járulnának hozzá. Azonban leszögezte:

elsősorban a tagállamok kormányainak a feladata az, hogy állampolgárai elég pénzt keressenek, és nem helyes áthárítani a felelősséget az Európai unió felé.

Az EU a szociális jogokat elsősorban olyan jogalkotással tudja előmozdítani, amelyhez nem kellenek uniós források. Bármilyen más anyagi hozzájárulásra a jelenlegi EU-s keretek között nincs mód: az egész EU jelenleg csak akkora költségvetéssel rendelkezik, mint Észak-Rajna-Vesztfália német szövetségi tartomány.

A német vállalatok magyarországi szerepéről elmondta:                                                           

Szeretném, ha a német vállalatok több kritikát engednének meg Orbánnal szemben. Ez persze önmagában nem elég. Az EU-ban is megfelelő szabályozásokat kell alkotnunk.

A Zöldek erősödnek, de a hatalomátvétel még messze van

A kormánykoalíció széthullása esetén a CDU bízott volna abban, hogy a Zöldek támogatni tudják majd a kereszténydemokraták kormányon maradását, ezt azonban a Zöldek kizárták: európai parlamenti frakcióvezetőjük, Ska Keller szerint mindenképp kivárnák az új választásokat, ami a mai állás szerint előnyösebb pozícióba hozná őket. Míg a legutóbbi választások során mindössze 8,9 százalékkal kerültek be a parlamentbe, jelenleg a közvélemény-kutatások a pártot tartósan 20 százalék fölé becsülik, jóval az SPD fölé.

A  megváltozott erőviszonyok után nyilvánvaló, hogy a Zöldek kormányozni akarnak majd, a kérdés az, hogy kivel. Az új német Zöld pártvezérek, Annalena Baerbock és Robert Habeck a párt konzervatívabb részéhez tartoznak, és kijelentéseikből az olvasható ki, hogy a konzervatívabb választók felé is kívánnak nyitni. A Spiegel szerint a Zöldek programbeli változtatásairól is arra lehet következtetni, hogy egy CDU/CSU-val közös kormányban gondolkoznak egy baloldali változat helyett. A párt tehát gyakorlatiasabbá és kompromisszumképesebbé vált a kereszténydemokratákkal szemben, mint bármikor máskor történelmük során.

Ska Keller egyébként nem gondolja, hogy a zöldhullám különösen csak Németországot érintette, szerinte Európa nagy részében is megfigyelhető a zöld pártok előretörése. Úgy gondolja, nemcsak a klíma- és környezetvédelem melletti kiállás miatt váltak népszerűvé a zöld pártok, hanem azért is, mert a világszerte tapasztalt populizmus és szélsőjobboldal elleni harcban ők voltak a leghangosabbak. A szociáldemokratákkal ellentétben a Zöldek például újranyitnák az Északi Áramlat 2 gázvezeték körüli vitát, mely közvetlenül összekötné Németországot Oroszországgal. A Zöldek egy esetleges kormánykoalícióba kerülés esetén ezt a projektet felmondanák Oroszországgal.

Francia-német mosolyszünet                                     

A német kormánykoalícióból egyre többször hallani, hogy Emmanuel Macron francia elnök nem az az Európa-barát politikus, akit megválasztásakor megismertek. A CDU/CSU európai parlamenti delegációvezetője, Daniel Caspary a német köztévén elmondott interjúja szerint

Macron az európai kormányfők Európájában hisz, ahol ezek a vezetők hozzák a döntéseket az európai intézmények helyett.

A német álláspont szerint azonban az európai intézményeknek, különösen az EP-nek kellene több hatáskört adni.

Katarina Barley Orbán és Macron kapcsolatát is kritizálta: „Macron tartalmilag jobban eltávolodhatott volna Orbántól a legutóbbi találkozásuk során, de nem vádolom őt azzal, hogy jobboldali populistákkal kötne szövetséget, ahhoz épp elég szélsőjobbos politikussal kell a saját hazájában megküzdenie” – fogalmazott.

Katarina Barley szerint még akkor is, ha sok kérdésben nem értenek egyet Macronnal, azt fontosnak tartja, hogy a francia elnök javaslatokat tesz Európa jövőjével kapcsolatban:

Macron legalább valaki, aki bátran előremegy, ha az EU megreformálásáról van szó.

Nem tudjuk minden javaslatát támogatni, ehelyett az lenne a jobb, ha mi tudnánk határozottan állást foglalni – az új koalíciós szerződés adhatna erre teret, mondta.

Ska Keller is úgy gondolja, hogy a német kormány túl erősen fékez, ha az EU továbbgondolásáról van szó: „Mi, Zöldek nem értünk mindenben egyet Macronnal, de jónak tartjuk, hogy javaslatokat tett.

Sajnos a német kormánytól csak elutasítás a válasz. Ez Európa egészének nagy problémát jelent.

Ezt amúgy más területen is látni véli, például a környezetvédelem területén, ahol a német kormány gyakran fontos előrelépéseket vétózott meg a múltban.

A németek nem örülnek Macron NATO-ellenes nyilatkozatának

Németországnál Macron bővítésellenes politikája is kihúzta a gyufát. A francia elnök novemberben blokkolta a Németországnak stratégiailag fontos két nyugat-balkáni ország, Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megkezdését.

Ezenkívül Macronnak az a nyilatkozata is értetlenséget váltott ki Franciaországban, miszerint a „NATO agyhalott”.

Németországot ugyanis az ukrajnai válság döbbentette rá arra, mennyire fontos a NATO.

Ska Keller szerint a Zöldek sokat kritizálták a NATO-t, és egész Németországban nem tartották sokra a katonai szövetséget. Elmondása szerint az Ukrajna elleni putyini agresszió miatt ez megváltozott. Míg a Zöldek egyik fő témája a NATO-ellenesség volt, ma a párt egyik vezető politikusa, Ska Keller a NATO politikai aláásása ellen emelt szót. Szerinte fontos, hogy Európa a saját védelméért erőfeszítéseket tegyen, de ez nem pótolhatja a NATO-t. 



  • Hírek
  • Személyi kölcsön