Hetes cikk: a Néppártot győzködi a Fidesz

2020.01.09. 21:00

Egyre kényelmetlenebb helyzetbe kerül az Európai Néppárt a Fidesz miatt az európai politikában, de több jel is arra utal, a pártcsaládban ki akarják várni, mit lép a magyar kormánypárt. A Néppárt európai parlamenti frakciójában dolgozó forrás az EUrologusnak azt mondta: a „három bölcs” jelentése valóban elkészült, de túl korai még bármiről is beszélni, annyi minden történhet.

A Fidesz tagsága tavaly márciusban lett felfüggesztve a Néppártban. A pártcsalád akkor úgy döntött, egy háromtagú bizottságot bíznak meg azzal, hogy jelentést készítsenek arról, összeegyeztethető-e a magyar kormánypárt politikája az európai kereszténydemokrácia értékrendszerével, és ajánlásokat tegyenek. A jelentésről és a Fidesz sorsáról várhatóan január végén döntenek.

Orbán Viktor miniszterelnök az évnyitó sajtótájékoztatóján csütörtökön arról beszélt, hogy ha a Néppárt hajlandó olyan irányba elmozdulni, ami megkülönbözteti a szociáldemokrata és liberális ellenzéktől, akkor a Fidesz szívesen segít a változásban. De ha nem, akkor a Néppártnak veszteségekkel kell szembenéznie, mert a jelenlegi liberális formájában a Fideszt nem érdekli a pártcsalád.

Azt is kifejtette, hogy mielőtt döntést hozna, még beszélni fog az Európai Néppárt elnökével, Donald Tuskkal, Sebastian Kurz osztrák kancellárral és Annegret Kramp-Karrenbauerrel, a német kereszténydemokrata párt (CDU) vezetőjével, német védelmi miniszterrel.

Ám közben ismét kiderült, mekkora szüksége van a Fidesznek a Néppártra: szerdán a kormánypárti EP-képviselők egy rendkívüli információs ülést hívtak össze a jobbközép frakció számára, mert az Európai Parlament a jövő héten egy újabb határozatot készül elfogadni a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárással kapcsolatban.

Jövő kedden a strasbourgi plenáris ülés ismét a magyar és a lengyel jogállamiságot tárgyalja majd, és egy nappal később egy olyan határozatról szavaznak a tervek szerint, ami felszólítja az Európai Unió Tanácsát: hozzon végre érdemi döntéseket a hetes cikk szerinti eljárásokban.

A Fidesz győzködi a Néppártot

Az EP-frakciók jelenleg több tartalmi kérdésen is vitáznak, így elképzelhető, hogy január végére vagy februárra halasztják a szavazást. A szociáldemokrata és a liberális-centrista Európa Megújul képviselőcsoportokhoz tartozó forrásokból is úgy értesült az EUrologus, hogy az egyik legfőbb dilemmát az jelentette számukra: 

a Fidesz néppárti tagságáról január végére tervezett döntés előtt vagy után szavazzanak- E.

A Fidesz szerdai információs ülésén – a Magyar Nemzet beszámolója szerint – Hidvéghi Balázs, Deutsch Tamás, Győri Enikő és Szájer József EP-képviselők ismertették a magyar kormánypárt álláspontját az országgyűlési törvényről, az akadémia, az igazságszolgáltatás és a sajtó helyzetéről. Azt is hangsúlyozták, hogy szerintük az EP szerepe a hetes cikk szerinti eljárásban már lezárult, és káros, ha a jogállamiságot a politika fegyverként használja.

A kormánypárti napilapnak Hidvéghi azt mondta: pozitív fogadtatása volt a beszédüknek, és majdnem minden nemzeti delegáció képviseltette magát különböző szinteken az ülésen. Az európai kollégáik meggyőzésére fordított igyekezetből is jól látszik, amit józan politikai belátás is diktál:

ha a Fidesz kacérkodik is a Néppártból való kilépéssel, a szövetség rendkívül fontos számára. Az Európai Parlamentben és az európai kormányok között egyaránt.

Frakcióváltás?

Egy-két hónappal ezelőtt még az tűnt a legvalószínűbbnek, hogy a Mátyás király és az okos leány meséjének szellemében a Néppárt valamilyen „vitt is ajándékot, meg nem is, döntött is, meg nem is” megoldással áll majd elő január végén.

A lehetséges forgatókönyvek között tartották számon, hogy egyszerűen meghosszabbítják a felfüggesztést, és minden folytatódik, mint az elmúlt egy évben. Az is felmerült, hogy az európai ernyőszervezetből kizárják a Fideszt, de az tagja marad az EP-frakciónak – hiszen a Fidesz a negyedik legnagyobb delegáció a politikai csoportban, és a 13 képviselő szavazata sokat számít a plenáris üléseken.

Ezek továbbra is lehetőségek, de most egyre inkább úgy tűnik, a Fidesz maga oldhatja meg a Néppártot mélyen megosztó dilemmát. Maga Orbán is ezt pedzegette a csütörtöki sajtótájékoztatóján, és Deutsch Tamás, az EP-delegáció vezetője már többször beszélt arról, hogy a Fidesz maga fogja eldönteni, melyik pártcsaládban folytatja a munkáját, nem pedig a néppártiak döntenek a sorsáról. 

Kedden Orbán Viktor miniszterelnök Varsóba látogatott, ahol a 444.hu információi szerint az EP-frakcióváltás lehetőségéről is tárgyalt Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel és a Jog és Igazságosság (PiS) vezetőjével, Jarosław Kaczyńskivel.

A lengyel kormánypárt az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportba tartozik az EP-ben. Pontosabban a 66 fős frakció legnagyobb pártja a 25 képviselőjével. Nekik nagyon jól jönne, ha a január végi brexit után további 8 fővel csökkenő létszámot megerősítené a 13 fős Fidesz-delegáció, amelyik a második legnagyobb nemzeti küldöttséget adná így.

Időről időre arról is lehet hallani, hogy a Matteo Salvini-vezette olasz Lega is tárgyal a Fidesszel arról, hogy a Fidesz az Identitás és Demokrácia (ID) képviselőcsoportban folytassa. A 73 főt számláló szélsőjobbos frakcióban ülnek például a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés és a német AfD politikusai is. A velük való együttműködés a meghatározó európai politikai erők számára még mindig tabu.

Az ECR-nek vagy az ID-nek kisebb a politikai súlya az EP-ben, miközben a  jogállamiságról, demokráciáról és egyéni szabadságjogokról alkotott képük gyökeresen eltér az európai politika fősodrát képviselő kereszténydemokrata pártcsalád értékeitől, és általában véve távolodást jelentenek az Európai Uniótól.

Döntés születhet a hetes cikk ügyében

A cikk elején említett hetes cikkel foglalkozó határozatra és az összes többi EP-szavazásra is igaz, hogy ha a Fidesz nem a jelenleg 182 fős, legnagyobb képviselőcsoport tagja lenne, hanem valamelyik kisebb frakcióé, akkor sokkal könnyebben szerezhetnek többséget a magyar kormánypárt számára kellemetlen döntésekhez.

Az EP-frakciók jelenleg is vitáznak arról, hogy pontosan mi szerepeljen a hetes cikk szerinti eljárásról szóló határozatban. Az EUrologus úgy tudja, az alábbi elemek kerültek szóba:

  • kimondják, hogy a Tanács megsérti a szerződéses kötelezettségét, mert nem halad előre a magyar és a lengyel jogállamiság védelmében indított eljárásokban,
  • felszólítják a Tanácsot, hogy vonja be aktívabban az EP-t is az eljárásba,
  • felszólítják a Tanácsot, hogy fogalmazzon meg konkrét ajánlásokat a két kormány számára, hogy milyen jogszabályokon változtassanak,
  • felszólítják a Tanácsot, hogy döntse el, sérül-e rendszerszinten a jogállamiság a két országban,
  • elmarasztalják a magyar és a lengyel kormányt a hetes cikk szerinti eljárások megindítása óta hozott döntéseik miatt.

A javaslat világosan mutatja az európai választópolgárok által közvetlenül megválasztott intézmény törekvéseit is arra, hogy a tagállami kormányokat képviselő Tanácshoz hasonlóan erős hatalmat építsenek ki az európai politikában. Az azonban tény, hogy ha el is fogadják végül a határozatot, annak lesz politikai súlya, de jogilag nem kötelezi a Tanácsot arra, hogy valóban meg is tegye az EP által kért lépéseket a hetes cikk szerinti eljárásokban.

Ugyanakkor az EP-határozattól függetlenül megnő az esély arra, hogy a Tanács végül döntést hoz a hetes cikk szerinti eljárásban, ha a Fidesz távozik a Néppártból, hiszen például Angela Merkel német vagy Sebastian Kurz osztrák kancellárt nem kötné már többé a pártcsaládtagok iránti lojalitás. Úgy tudni, az év második felében a Tanács soros elnökségét átvevő német kormányban már eddig is megvolt erre a hajlandóság.



  • Hírek
  • Csok