EP-vita: A hetes cikk hatástalan, új eljárás kell

2020.01.15. 18:59 Módosítva: 2020.01.16. 02:19

A magyar és lengyel jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárásról vitázott az Európai Parlament plenáris ülése szerdán Strasbourgban. A vita legfőbb célja az volt, hogy konkrét lépéseket sürgessen az ügyben, mivel a több mint egy éve tartó eljárás nem hozott eredményeket. 

Szeptemberben és decemberben is tartottak már meghallgatást a tagállami kormányokat képviselő Tanácsban. Varga Judit igazságügyi miniszter mindkét alkalommal visszautasította a kritikát, és boszorkányüldözésnek nevezte az eljárást.

Az EP-vitában két külön részt szenteltek a két országnak, Magyarországgal kezdtek. Roberta Metsola, az Európai Néppárt máltai képviselője úgy fogalmazott: a hetes cikk szerinti eljárás jelenlegi formájában nem éri el a célját, új módszerre van szükség, amely minden országot monitoroz. Azt is hozzátette,

nem elfogadható, ha az egyik tagállam garantálja a jogállamiságot, egy másik pedig nem, mert azzal sérül a bizalom, amelyet az európai polgárok az EU-ba vetettek.

A vita visszatérő eleme volt az uniós intézményrendszer és a hetes cikk szerinti eljárás kritikája, miszerint az EU tétlenül nézi, amint a magyar kormány leépíti a jogállamiságot. Laura Ferrara független olasz EP-képviselő szerint azért kell egy átfogó és hatékony új eljárást kidolgozni, mert az Orbán-kormány is tisztában van azzal, hogy a hetes cikk nem ad megfelelő választ. A jogállamisággal kapcsolatos kritikákkal összefüggésben azonban megjegyezte: nem lehet a mögé az érv mögé bújni, hogy egy kormányt demokratikusan választottak meg.

Kormánypárti-ellenzéki csörték

Donáth Anna momentumos EP-képviselő a „következmények nélküliség” helyett konkrét cselekvést sürgetett. Donáth arról beszélt, hogy Orbán Viktor politikai hasznot húz a vitákból és abból, hogy az EU nem tett valódi lépéseket, miközben tovább utalja a forrásokat az Orbán-kormánynak, ami iskolák, kórházak és munkahelyek helyett a saját gazdagodására költi a támogatásokat.

Több képviselő és a vita végén felszólaló Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztos is hangsúlyozta, hogy a jogállamiság tiszteletben tartását össze kell kötni az uniós kifizetésekkel. Mint Reynders kifejtette:

az uniós támogatások megfelelő felhasználásához független igazságszolgáltatás és hatékonyan működő nemzeti hatóságok kellenek.

A Bizottság jelenleg is tárgyalt javaslata szerint az uniós kifizetéseket felfüggesztenék, ha a fenti szempontok nem érvényesülnek.

Cseh Katalin momentumos EP-képviselő meg is kérdezte a fideszes Hidvéghi Balázst a politikus felszólalására adott egyperces reakciójában, hogy

ha a magyar jogállamisággal minden rendben van, akkor miért ellenkeznek annyira az ellen, hogy a jogállamisági garanciákhoz kössék az uniós támogatásokat?

Molnár Csaba DK-képviselő egy keleti despotához hasonlította a magyar miniszterelnököt, aki csak abból ért, ha megbüntetik.

Járóka Lívia fideszes EP-képviselő politikai boszorkányüldözésnek nevezte az eljárást, és amellett érvelt, hogy az alaptörvény biztosítja a bírói függetlenséget, és a média függetlenségével sincsenek gondok, mivel az európai politikusok is a baloldali médiára hivatkoznak.

A felszólalásra adott rövid reakciójában az Európa Megújul frakció holland politikusa, Sophie in't Veld azt mondta: a magyar kormány politikájával kapcsolatban három egymást követő néppárti elnök vezette Európai Bizottságának, az Európai Unió Bíróságának, az Európai Parlament többségének és a Velencei Bizottságnak vannak aggályai – nekik semmi közük a baloldali médiához.

Hidvéghi Balázs is Járókához hasonló logikát választott, mikor azt állította: a baloldali EP-frakciók nyomást helyeztek a képviselőtársaikra, és csak úgy voltak hajlandóak decemberben a napirendre tűzni a szociáldemokrata máltai kormány ügyét, hogy januárban a hetes cikkről vitáznak.

A Néppárt is támogatja az állásfoglalást

Az EP öt frakciójának – beleértve a Fidesz pártcsaládját, az Európai Néppártot is – kezdeményezésére csütörtökön egy olyan állásfoglalásról szavaznak a képviselők, amely felszólítja a tagállami kormányokat tömörítő Európai Unió Tanácsát, hogy

  • lépjen előre a hetes cikk szerinti eljárásban,
  • rendezzen rendszeresen meghallgatásokat,
  • fogalmazzon meg konkrét javaslatokat a két tagállam számára azzal kapcsolatban, hogy min változtassanak,
  • az Európai Parlamentet is vonja be az eljárásba,
  • fogadjon el egy új jogállamiság-védő mechanizmust.

A javaslat azt is megállapítja, hogy 

A HETES CIKK SZERINTI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA ÓTA MAGYARORSZÁGON ÉS LENGYELORSZÁGban IS ROMLOTT A HELYZET

az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács véleménye szerint is. 

A Fidesz EP-képviselői szerda délelőtt a magyar újságíróknak tartottak sajtótájékoztatót, ahol Deutsch Tamás delegációvezető kifejtette: a magyar jogállamiság kielégítő módon működik, Győri Enikő pedig az eljárással kapcsolatos jogi kifogásokat sorolta fel.

A Népszava információi szerint a Fideszt egyébként megdöbbentette, hogy az Európai Néppárt is az állásfoglalást benyújtó pártok között van. Szájer József és Deutsch levelet is írtak a politikai csoportnak, amelyben például azt bizonygatják, hogy nincs semmi gond a média és igazságszolgáltatás függetlenségével, a kormány zéró toleranciát alkalmaz a korrupcióval szemben, és az orosz és török kormányokkal ápolt feltűnően jó kapcsolatban is mindig az uniós álláspontot képviseli.

A levél gyakorlatilag megismétli azt, amelyet a múlt héten mondtak el a néppárti kollégáiknak egy kifejezetten erre a célra rendezett információs ülésen.

A lengyel vita

A második részben Lengyelországról volt szó. A magyar jogállamiság védelmében indított cikkhez képest a lengyel ügyben eltérés, hogy csak az igazságszolgáltatás függetlenségét vizsgálják. Az eljárástól függetlenül kedden az Európai Bizottság arra kérte az Európai Unió Bíróságát, hogy vezessen be átmeneti intézkedéseket Lengyelországgal szemben annak érdekében, hogy a legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsát felfüggesszék.

Az indoklásban és az EP-vitán is kifejtette Reynders biztos, hogy a testület működése helyrehozhatatlan károkat okozhat a lengyel igazságszolgáltatásban. Reynders arra is kitért, hogy egy másik jogszabály, a  bírák szólásszabadságát és függetlenségét veszélyeztető úgynevezett szájkosártörvényről az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottsága fogja a napokban véleményét közzétenni.

A magyar és a lengyel vitában is többször azzal érveltek a két kormány álláspontját támogató képviselők, hogy hasonló törvények más európai országokban is léteznek. Erre reagálva Reynders azt mondta: 

nem lehet kipécézni egy jogszabályt anélkül, hogy az egész kontextust, illetve a fékek és ellensúlyok rendszerét vizsgálnák, mert ezek összessége határozza meg a jogállamiságot.

A magyar és a lengyel vita retorikai elemeiben is hasonlított, például Patryk Jaki lengyel kormánypárti képviselő szerint a hetes cikk szerinti eljárás azért indult, mert nem értenek egyet Németországgal, és mert nem akarnak migránsokat az országba. Kollégája, Beata Kempa pedig a bírók által elkövetett igazságtalanságokkal és hibákkal indokolta az új törvényeket. A kormánypárti és ellenzéki lengyel képviselők csörtéi sem maradhattak ki, személyes megjegyzéseket is tett egy előtte felszólaló ellenzéki képviselő választóira arra utalva, hogy oroszbarátok.

Bartosz Arłukowicz néppárti képviselő, aki az ellenzéki Polgári Platform tagja, viszont próbálta kiemelni: nem Lengyelországról szól, hanem az EU jövőjéről, ugyanis minden európaira visszaüt majd, ha hagyjuk, hogy a jogtalanság eluralkodjon akár egy országban is.



  • Hírek
  • Személyi kölcsön