Orbán tévedéseivel kampányol az EU ellen egy Fidesz-videó

– tette fel a kérdést múlt héten az év első kormányzati sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. A miniszterelnök azt mondta: egyeztetett az igazságügyi tárca vezetőjével, hogy „egy fillért se fizessünk”. A Fidesz az EU-t támadó mondatokat külön videóban terjeszti a Facebookon, amely több mint százezer megtekintésnél jár. Méghozzá úgy, hogy a miniszterelnök mondandójának nincs valóságalapja.

Európa, nem EU

Már a kormányfő múlt heti éves sajtótájékoztatója után tisztáztuk, hogy a fogvatartottaknak embertelen bánásmód és körülmények miatt járó kártérítési döntéseket 2017 óta hazai bíróságok hozzák egy olyan jogszabály alapján, amit épp az Orbán-kormány fogadott el. Az RTL Klub egy riportja alapján pedig arról is beszámoltunk, hogy Orbán kijelentését magyarázva az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Völner Pál már csak a hazai szabályozás módosításáról beszélt, amely „az Európában kialakult döntések” alapján jött létre.

Ha mindössze annyi történt volna, hogy 2017-től már magyar törvény alapján ítélnék meg a kártérítéseket, az még mindig azt jelentené, hogy az EU miatt hosszú évekig kellett vaskos összegeket fizetni. Ugyanakkor érdemes figyelni a szavakat: a mindig mindenre csípőből brüsszelező kormány egyik tagja Európáról beszélt. Valószínűleg nem nyelvbotlásból, hanem mert legalább ő nem akart hülyeséget mondani, ugyanis

Aki olvasott már legalább egy korábbi cikket a sok közül az ítéletekről, az következetesen az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) nevével találkozhatott – legalábbis 2017-ig, a magyar szabály életbe lépéséig. A magyar kártalanítási jogszabályt is éppen a strasbourgi testület egy, 2015-ös döntése nyomán alkotta meg a kormányoldal, és fogadta el a Fidesz-KDNP. Azt is tisztáztuk már, hogy (még bármilyen idevágó luxemburgi, azaz uniós ítéletet megelőzően) Strasbourg mondta ki 2015-ben, hogy

Az EJEB döntésének külön súlyát adta, hogy pilot eljárás keretében vizsgálta meg a magyar börtönviszonyokat, ami azt is jelenti, hogy nem egy egyedi elszigetelt esetről volt szó, hanem rendszerszintű problémában szenved a magyar szabályozás.

A bíróság márpedig nem az EU-hoz, hanem az Európa Tanácshoz kötődik, amelynek egyik első – és nagyjából utolsó – jelentős konkrét eredménye Az emberi jogok európai egyezménye. Az 1950-ben aláírt dokumentumhoz a szervezet minden tagja (azaz Fehéroroszországot leszámítva minden európai ország), köztük 1992-ben Magyarország is csatlakozott. Ha egy állam megszegi az egyezményt, az Emberi Jogok Európai Bíróságán perelhető be érte.

Az EU milliárdokkal segít

Külön szürreálissá teszi az EU-nak félrecímzett kritikát, hogy hazánkban épp milliárdos uniós segítséggel javítanak a fogvatartottak körülményein. Egy nagyobb, 4,2 milliárd forint támogatású országos program a szabadulás utáni visszailleszkedést segíti, de kisebb pénzekből is fordítanak például hőszigetelésre.

Az EU Bírósága se tud ilyen ügyről

Megkérdeztük az Európai Unió Bíróságának szóvivőjét is, aki megerősítette:

Lehóczki Balázs szerint legfeljebb annyi igaz, hogy „néhány, az európai elfogatóparancsokkal kapcsolatos ügyben az Európai Bíróság is hivatkozott a kérdéses döntésekre, de

hanem legfeljebb – és nem is mindig – a magyar igazságügyi hatóságok által kiadott európai elfogatóparancsok végrehajthatósága kérdőjeleződött meg a hazai börtönök némelyikében uralkodó fogva tartási körülmények miatt.”

Legalább most nem brüsszelezte le Strasbourgot

A miniszterelnök tévedése egyrészt azért érdekes, mert a kérdés nem erről a témáról, hanem a gyöngyöspatai kártérítésről szólt. Egyáltalán nem volt szó az Európai Unióról, vagyis nem a kérdés vezette félre Orbán Viktort. Másrészt nem először próbálja az emberi jogi bíróság döntéseit az EU-ra tolni.

Korábban egy menedékkérőkről szóló ítélet miatt lebrüsszelezte a Belgium fővárosától 350 kilométerrel és egy országgal odébb lévő, strasbourgi székhelyű testületet, holott a kérdésben is jelezték, Strasbourgról van szó. (Az EU Bíróságának székhelye egyébként még egy országgal arrébb, Luxembourg városában található.) A Belügyminisztérium is elsütött már az Európa Tanács egyik bizottságára egy kiadós brüsszelezést, amikor az egy jelentésben elmarasztalta a magyar hatóságokat. 

A Fidesz márpedig az EU-t megalapozatlanul támadó mondatokat külön videóban terjeszti a Facebookon, amely több mint százezer megtekintésnél jár. A helyzet pikantériája, hogy a közösségi oldal épp a napokban jelentette be, hogy továbbra sem hajlandó ellenőrizni azokat az állításokat, amelyeket politikusok pénzért terjesztenek rajta.