Jön az első brüsszeli jogállamisági jelentés

2020.01.21. 13:44 Módosítva: 2020.02.03. 22:52

Tényfeltáró bizottságot küld Magyarországra az Európai Parlament, hogy a Sargentini-jelentés elfogadása óta történt politika fejleményeket – döntötte el az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) kedden, írta információira hivatkozva a Népszava. tervet még decemberben árulta el Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő, aki  Judith Sargentinitől vette át az új parlamenti ciklusban a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárás ügyét.

Frissítés:   a LIBE sem döntött még a tényfeltáró bizottságról, a végső döntést pedig az EP-frakcióvezetők és az EP elnöke hozzák majd, így nagyon korai még arról beszélni, fog-e  a jogállamiságot vizsgáló EP-küldöttség érkezni Magyarorszárgra vagy sem - nyilatkozta az EUrologusnak a szakbizottság szóvivője szerdán.

Emellett egy másik vizsgálat is vár Magyarországra, ugyanis Didier Reynders, az igazságügyért felelős uniós biztos kedd délelőtt bejelentette a szakbizottságban: még ebben az évben elkészül az első jogállamisági jelentés az EU 27 országáról. (Utóbbi egy teljesen új, a tényfeltáró EP-s küldöttség munkájától különböző eljárás.)

A biztos ismertetett egy ütemtervet is, mely szerint már a következő napokban megkeresik a tagállamokat, hogy jelöljenek ki egy kapcsolattartó személyt, akit a Bizottság kérdéseivel megkereshet. Reynders hozzátette, ez nem jelenti azt, hogy csak az adott kormányra támaszkodnak a jelentés elkészítésénél, mert fontos lesz számukra az EU Alapjogi Ügynökségének, a Velencei Bizottságnak és más szervezeteknek a véleménye, illetve az Európai Bíróság ítéletei.

Ugyancsak felhasználják majd az elmúlt években rendszeresen elkészített igazságügyi eredménytábla adatsorait, amely szerint a magyar igazságszolgáltatás függetlensége a cégvezetők értékelése szerint az EU-ban hátulról a második helyen van, de a lakossági megítélés is romlott ebben a kérdésben. A munkamenetről annyit mondott a belga biztos, hogy először felállítják – főként az EU alapdokumentumait felhasználva – a mindenkire kötelező standardokat, aztán elemzik a tagállami aktuális helyzetet, rávilágítanak a kockázatokra, és ajánlásokat is megfogalmaznak.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Az első jelentésben nemcsak általánosságban a jogállamiságról lesz szó, hanem kitérnek az igazságszolgáltatás helyzetére, a médiapluralizmusra és a korrupciós helyzetre is.

Didier Reynders szerint a cél az, hogy a jó gyakorlatokat kicseréljék a tagállamok egymás között, de az évenkénti monitorozás alkalmas a megelőzésre is. Ugyanakkor a jelentés hivatkozási alap is lesz. A biztos arról beszélt, hogy ha a következő hét éves költségvetés részeként a kifizetéseket a jogállami normák teljesítéséhez kötik, akkor mindez az Európai Bizottság értékelése alapján történhet.

Az ülésen Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő azt kérte a biztostól, hogy ne legyen kettős mérce, és nincs szükség politikai kampányokra, mert „a jogállamiság a demokráciák és az EU sarokköve”. Hidvéghi azt is kijelentette, hogy az EU előző jogállamiságért felelő biztosa, Frans Timmermans pártpolitizálást folytatott ezen a téren.

Róża Thun, az Európai Néppárt lengyel politikusa pedig arról beszélt, hogy van olyan ország, ahol bírók és uniós tisztségviselők ellen folytatnak kampányokat, amelyek félretájékoztatáson alapulnak.

Didier Reynders beszélt arról is, hogy az új jogállamisági jelentéstől függetlenül az Európai Bizottság, ha szükséges, továbbra is alkalmazza a hetes cikkely szerint eljárást – amilyen Magyarország és Lengyelország ellen folyik – és a kötelezettségszegési eljárásokat.



  • Hírek
  • Csok