Átalakul az Európai Parlament a 73 brit képviselő kiesése után
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Tömegbe hajtott egy autó a belgrádi diáktüntetésen
- Politikai sakktáblává válik a segélyezés: Izrael szigorítja a palesztin humanitárius munka feltételeit
- Elutasította a választási bizottság az egyik román politikus elnöki jelöltségét
- Donald Trump 43 ország lakosainak beutazását tiltaná meg Amerikába
- Szijjártó Péter: A Közel-Kelet biztonsága nagymértékben befolyásolja Európa biztonsági helyzetét is
- Magyarország előtt tiszteleg Dubaj, ünnepi köszöntőt vetítenek a Burdzs Kalifára
- Megműtötték a horvát miniszterelnök szívét
- Fordult a széljárás, most már Putyinnak kell tartania Trumptól
- Ezentúl nem lesznek napi jelentések Ferenc pápa egészségi állapotáról
- Megölték az Iszlám Állam „helyettes kalifáját”
A zöldpárti Gina Dowding és a Liberális Demokraták Sheila Ritchie-je is folytatja a politizálást a brexit után, de hazai terepen. Gina Dowding azt mondta az EUrologusnak, hogy visszatér az önkormányzati politikába: Lancaster város képviselőtanácsába is megválasztották.
Dowding a brüsszeli munkája során szívügyének tekintette, hogy harcoljon a nagyvállalatok adókerülése ellen, és hogy ösztönözze a beruházásokat a fenntartható iparágakba és a megújuló energiatermelésbe. Önkormányzati szinten alacsony széndioxid-kibocsátású projektek előkészítésében akar részt venni, például az útépítés helyett a tömegközlekedést, vagy a kerékpárral kapcsolatos beruházásokat támogatni.

Dowdingnak hiányozni fog a csapat a parlamenti frakciójában, ahol szerinte nemcsak a klímaválságot kezelik fontosságának megfelelően, hanem azt is, hogyan küzdjenek a társadalmi egyenlőtlenségek ellen, és hogyan hozzanak létre egy összetartóbb és befogadóbb társadalmat.
A zöldpárti képviselő szomorú, hogy munkája Brüsszelben véget ér, de különösen amiatt vigasztalhatatlan, amiért az Egyesült Királyságnak nem lesz több képviselete az Európai Parlamentben. Elmondása szerint
az elmúlt hét hónap minden napjában egyre jobban meggyőződtem arról, hogy az Európai Unió egy fontos hajtóerő a demokratikus és a jogállamisággal kapcsolatos értékek védelmében.
A radikális brexitpártiak nem járnak túl jól a brexittel
A brit országos választási rendszer a nagy pártokat részesíti előnyben, a kisebb pártoknak, mint például a Zöldek, jóval nehezebb dolguk van képviselőket küldeni a brit parlamentbe, mint az Európai Parlamentbe volt. Ugyanez igaz a kilépést leghevesebben támogató Brexit Pártra is: huszonkilenc megválasztott brüsszeli képviselőjüknek fel lesz adva a lecke, ha Londonban akarnak mandátumot szerezni.
A párt elnöke, Nigel Farage egyébként 150 000 euró (kb. 50,5 millió forint) végkielégítésre jogosult az Európai Parlamenttől, mert 20 évet töltött az intézmény soraiban. Huszonnyolc kollégája azonban nem kap semmit, mivel nem töltöttek ott elég időt: minden egyes európai parlamenti év után az egykori parlamenti képviselők egyhavi fizetésüket kapják meg az utolsó mandátumuk lejártakor. A Brexit Párt szóvivője azt mondta, nem tudja elképzelni, hogy bárki a pártjukból felveszi a végkielégítést.

Ugyan az irodájukból el kell költözniük január 31. után, a volt brit képviselőknek joguk lesz bármikor belépniük az Európai Parlamentbe, ha kedvük tartja, ahogy az összes többi egykori EP-képviselőt is megilleti ez a jog.
A parlament épületéhez való szabad hozzáférést egyébként erősen kritizálják, mert sokan úgy vélik, ezt a szabályt lobbicsoportok használják ki, akik korábbi parlamenti képviselőket alkalmaznak lobbistaként. Ez a karrierváltás egyébként kifejezetten gyakori EP-képviselői körökben. Bár hivatalosan az Európai Parlament magatartási szabályzata tiltja a beléptetés ilyen célú kihasználását, nincs semmilyen mechanizmus, ami ezt ellenőrizni tudná.
Hazamegy, és kigyomlálja a kertjét
Sheila Ritchie, a skót Liberális Demokraták képviselője főként a brexit-ellenes, az emberi jogok és Skócia függetlensége melletti aktivizmusáról ismert. Ritchie, bár hivatalosan már múlt év júliusában nyugdíjba vonult negyven évnyi ügyvédi munkája után, továbbra is aktívan részt akar venni a politikában: a következő két évben a Skót Liberális Demokraták elnöke marad. Elmondta, hogy ő és a Liberális Demokraták is harcolni fognak a lehető legjobb brexit-megállapodásért és az európai értékek védelméért:
Azt gyanítom, hogy a következő hatalmas kihívás számunkra a negyven éven át kiharcolt emberi jogok megvédése lesz. Úgy gondolom, a konzervatív kormány megpróbálja majd megsemmisíteni ezeket az értékeket
– mondta Sheila Ritchie az EUrologusnak.

Január 31. után több időt szeretne eltölteni a férjével, aki sokat támogatta politikai pályafutása során. Azt is várja, hogy öreg kutyáját sétáltathassa és helyrehozza kertjét, melyben első lépésként szeretné kigyomlálni a tizennyolc hónapos gazréteget.
A brexit legnagyobb vesztese a Megújuló Európa frakció, nyertese a Néppárt
Az Európai Parlament plenáris ülése szerdán este fogadta el az EU és az Egyesült Királyság közötti kilépési dokumentumot, másnap a tagállamok is jóváhagyták, ezzel valamennyi törvényes akadály elhárult a brexit elől. A parlamenti szavazás után a képviselők összekapaszkodva, egymás kezét fogva énekelték el az Auld Lang Syne című dalt – kivéve a Brexit Párt tagjai, ők korábban a brit zászlót lengetve kivonultak a teremből.
Singing of Auld Lang Syne starts in the European Parliament as the Brexit Withdrawal Agreement is approved by MEPshttps://t.co/tzNNPSGZXc pic.twitter.com/pTiLrW0Qlf
— BBC Politics (@BBCPolitics) January 29, 2020
A britek kivonulásával megváltoznak parlamenti erőviszonyok: a brexit legnagyobb vesztese a „Megújuló Európa” (Renew Europe) liberális-centrista frakció lesz: 19 Liberális Demokrata képviselőjüket veszítik el. Az EP-ben a liberális demokraták erősebbek, mint a Munkáspárt vagy a konzervatívok: a szocialista frakció (S&D) tíz, az euroszkeptikus Konzervatívok és Reformisták (ECR) soraiban ülő brit konzervatívok pedig nyolc helyet veszítenek majd. A Zöldek frakciójának tizenegy képviselő mond búcsút.
A legnépesebb brit párt az Európai Parlamentben a Brexit Párt volt, de ők egyik pártcsaládba sem tartoztak, ezért őket nem fogják sokan megsiratni Brüsszelben. Érdekessége a britek távozásának, hogy a Néppárt egyetlen képviselőtől sem kell, hogy megváljon, épp ellenkezőleg: a brexitnek köszönhetően még többen is lesznek „az árnyékképviselők” miatt.
A tagállamok az utolsó pillanatig kivárnak és hivatalosan csak akkor jelentik be az Európai Parlamentnek az új képviselőiket, amikor valóban megtörténik a brexit, vagyis február 1-jén. Azt pedig majd a képviselőcsoportok közlik, hogy melyik új képviselő csatlakozott a frakciójukhoz. Ennek ellenére természetesen viszonylag pontosan meg lehet mondani, hogy az egyes frakciók összetételére milyen hatással lesz a brit képviselők távozása. A kalkulációk szerint
az új képviselőkkel az EP kicsit jobbra tolódik:
a jobbközéphez tartozó Európai Néppártnak öt, a szélsőjobbos Identitás és Demokrácia képviselőcsoportnak pedig három fővel nő a létszáma annak ellenére, hogy összességében 46-tal kevesebb EP-képviselő lesz. Összességében a liberális Megújuló Európa frakciónak 11-gyel lesz kevesebb képviselője, a zöldeknek héttel, a szociáldemokratáknak pedig hattal csökken a létszámuk.
A legnagyobb frakció továbbra is az Európai Néppárté lesz (187 fő), őket követik a szocdemek (148 fő) és a liberálisok (97 fő). A negyedik helyen helycsere történik: az Identitás és Demokrácia 76 képviselővel megelőzi a 68 székkel rendelkező zöldeket. A Konzervatívok és Reformereknek 76, míg az Egységes Baloldalnak várhatóan 40 mandátuma lesz. A fennmaradó 27 képviselő függetlenként dolgozik, tehát egyik frakcióhoz sem csatlakozik.
Kik azok az árnyékképviselők?
Az Egyesült Királyságnak 73 helye van az Európai Parlamentben, de a távozásuk után nem marad mindannyiuk széke üresen. A tagállamok 2018-ban úgy döntöttek, hogy csak 27 megüresedett képviselői helyet töltenek majd be, így a Parlament létszáma 751-ről 705-re csökken. A felszabaduló helyeket azon tagállamok között osztják szét, amelyek az utóbbi évek népességváltozásai miatt alulreprezentáltak az EP-ben. Ezek az „árnyékképviselők” addig nem vehetik föl a megbízatásukat, amíg a brit képviselők nem távoznak.
Magyarország európai parlamenti képviselőinek száma a brexit után is 21 marad majd. Azok az országok kapják a legtöbb plusz képviselőt, amelyeknek a lakossága a leginkább növekedett az elmúlt években: Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Hollandia is 3-5 képviselővel többet küldhet majd Brüsszelbe, de Románia, Ausztria és Szlovákia parlamenti képviselete is egy fővel gyarapszik majd. Néhány országban egyébként törvényeket kellett módosítani annak érdekében, hogy ne legyen szükség új választásokat kiírni a plusz mandátumok miatt.
A parlament létszáma ebben a ciklusban biztosan nem fog tovább változni. A jelenlegi elképzelés az, hogy a most megüresedett és be nem töltött 46 mandátumot az EU következő, balkáni bővítése során, az új tagállamok számára tartják fenn. Ennek az időpontját azonban most még lehetetlen megjósolni.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
Rovataink a Facebookon