Hetes cikk: a Fidesz egyetért az EP-vel, hogy fel kell gyorsítani az eljárást

2020.02.26. 09:55

A Fidesz is egyetért az Európai Parlamenttel abban, hogy fel kellene gyorsítani a 7. cikk szerinti eljárást, annak mielőbbi lezárásához – nyilatkozta Hidvéghi Balázs EP-képviselő kedden az MTI beszámolója szerint. A fideszes politikus azért állt Budapesten az újságírók elé, mert az EP öt frakciójának elnökei közös levélben sürgették az Európai Tanács elnökét, Charles Michelt és az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó horvát kormányt, hogy tegyen végre érdemi lépéseket a magyar és a lengyel jogállamiság védelmében indított eljárásokban.

A szociáldemokrata, liberális-centrista, zöld és szélsőbaloldali politikai csoportok vezetői mellett az Európai Néppárt EP-frakciójának elnöke, Manfred Weber is aláírta a dokumentumot, amely állítja

a Tanács kudarcot vallott abban, hogy hatékonyan alkalmazza a 7. cikk szerinti eljárást, és ez aláássa az európai értékek feddhetetlenségét, a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat és az Unió egészének hitelességét.

A frakcióvezetők elismerik, hogy a 2021-27-es keretköltségvetés elfogadása nagyon fontos az EU számára, de ettől még nem lenne szabad a Tanácsnak szemet hunynia afelett, hogy az EU alapértékeit folyamatosan jelentős veszély fenyegeti. Ahogy az elmúlt három hónapban az Európai Parlamentben zajló vitákról sem lenne szabad megfeledkezniük, és arról sem, hogy az Európai Parlament januárban egy állásfoglalásban kérte fel a Tanácsot arra, hogy tegyen érdemi lépéseket a hetes cikk szerint eljárásban, és az EP szakértőit is hívják meg a tanácsban tartott meghallgatásokra.

Manfred Weber már két hete elárulta, levelet fog írni Charles Michelnek, amelyben arra kéri az Európai Tanács elnökét, illessze be a magyar és a lengyel jogállamiság védelmében folytatott hetes cikk szerinti eljárásokat a testület következő csúcstalálkozójának napirendjére, mert szerinte botrányos, hogy az európai állam- és kormányfőkből álló testület nem foglalkozik az üggyel.

Deutsch Tamás, a Fidesz EP-delegációjának vezetője akkor egy Twitter-bejegyezésben üdvözölte Weber bejelentését, és arról is írt, hogy a Fidesz már régóta azt szeretné, ha az Európai Tanács megtárgyalná és lezárná az általuk boszárkényüldözésnek tartott eljárást. 

Ezt a gondolatot fejtette most ki részletesebben Hidvéghi Balázs, aki azt mondta, hogy a Fidesz képviselői állnak minden tárgyalás, vizsgálat elé, de elutasítják a kettős mércét és szeretnék, ha az eljárást minél hamarabb lezárná az Európai Tanács. Arról is beszélt, hogy abban viszont nem értenek egyet az öt EP-frakcióvezetővel és a januári határozattal sem, hogy az EP szakértőinek is részt kellene vennie a tanácsi meghallgatásokon.

A kérés Hidvégi szerint az EP évek óta tartó törekvéseibe illeszkedik, amellyel tágítani kívánja a saját a hatáskörét, de ezáltal a hetes cikk „politikailag elfogult, részrehajló” eljárássá válik. Az EP-képviselő a Néppárt megosztottságát is felhozta példának, ugyanis a hetes cikk szerinti eljárás megítélését nagyban befolyásolja, hogy a lengyel ellenzék legnagyobb pártja, a Demokratikus Platform (PO) és a Fidesz is a politikai csoport tagja.

Ugyanakkor kérdéses, hogy az öt EP-frakcióvezető és a Fidesz véleményét mennyire fogja az Európai Tanács elnöke és a horvát soros elnökség figyelembe venni. A horvát kormány képviselői többször is kitértek már arra, hogy semmi esetre sem szeretnék szankciókkal kikényszeríteni a jogállamiságot, mert a párbeszédben hisznek, és reményeik szerint június végéig le tudják zárni az eljárásokat. Ezzel szemben az elmúlt két hónapban egyetlen meghallgatást sem szerveztek Magyarország és Lengyelország számára, és az Általános Ügyek Tanácsának keddi ülésén is csak az Európai Bizottság új jogállamiságvédő mechanizmusára vonatkozó elképzeléseit vitatták meg az uniós miniszterek, a hetes cikk szerinti eljárásokkal nem foglalkoztak.

Charles Michel pedig két héttel ezelőtt egy olyan keretköltségvetési tervezettel állt elő, amely politikailag – a hetes cikkhez hasonlóan – lehetetlenné tenné,  hogy az új hétéves ciklusban valóban az uniós kifizetések felfüggesztésével szankcionálják a jogállamiság megsértését és az uniós pénzügyi érdekeket sértő korrupciót. A múlt csütörtökön és pénteken tartott csúcstalálkozójukon az európai állam- és kormányfők nem tudtak egyezségre jutni a 2021-27-es büdzséről, annyira eltérőek voltak az álláspontok – főként a költségvetés nagyságát illetően. Emellett több kormányfő – például a finn Sanna Marin, a holland Mark Rutte és a német Angela Merkel – is kitért arra, hogy nem értenek egyet Michel felpuhított jogállamisági kritériumrendszerével.



  • Hírek
  • Csok