A székelyek hoznák el a közvetlen uniós demokráciát

2020.03.10. 19:25 Módosítva: 2020.03.10. 20:09

Miközben március 10-én több helyen – már ahol a koronavírus miatt nem fújták le a programot – tüntetnek a székely autonómiáért, a háttérben rövid időn belül már a második uniós aláírásgyűjtéssel próbálnak kézzel fogható lépéseket kiharcolni az EU-ban élő nemzeti kisebbségek támogatásáért. Az európai régiók támogatási egyenlőségét követelő, online is kitölthető európai polgári kezdeményezésnek alig két hónapja maradt, hogy összegyűjtsön egymillió aláírást. Ha sikerül, az unió kvázikormánya, az Európai Bizottság köteles foglalkozni a kérvénnyel.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által indított kezdeményezés célja, hogy az EU egyik legnagyobb támogatási kerete, a kohéziós politika kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő térségektől. Az SZNT szerint az uniós támogatások elosztásánál Romániában burkoltan előnyben részesítik azokat a régiókat, ahol a román nemzetiségű lakosság van többségben.

Ne engedje az EU a hátrányos megkülönböztetést

Székely Nemzeti Tanács

A tanács a székelyek érdekeit és területi autonómia iránti igényét igyekszik képviselni. 2003-ban hozták létre.

Legalább az uniós források felhasználásánál ne hagyják a burkolt diszkriminációt  – foglalta össze a kezdeményezés egyik minimális elvárását Dabis Attila. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) külügyi megbízottja szerint az Európai Bizottság sokféle szempontot tud monitorozni a támogatások felhasználásánál, ezért erre is képes lenne.

Arra, hogy ez a megkülönböztetés valóban létezik-e a gyakorlatban, Kovászna megye adott gyakorlati példát a régiós kisebbségvédelmi kezdeményezés elfogadtatása közben. A dokumentum szerint a megye „egy lakosra eső GDP-je Románia EU-csatlakozása óta tartósan nem haladja meg a Közép-romániai fejlesztési régió átlagának 80 százalékát”.

„Hasonlóan alacsony értékek a régióban csak a többi, többségi (Hargita megye) vagy jelentős (Maros megye) magyar lakossággal rendelkező megyében találhatók, míg a jelentős többségben román lakosságú megyék [..] tartósan 105 százalék feletti értékeket mutatnak”.

Egy tanulmányt is idéztek, amely alapján amíg

„az uniós támogatások a Közép-romániai fejlesztési régió túlnyomórészt román lakosságú megyéiben gazdaságfejlesztési projektek megvalósítását segítik, addig Kovászna megyében kimerülnek az évtizedekkel elmaradott infrastruktúra javításában, de valós gazdasági perspektívát a helyi lakosságnak nem nyújtanak”.

Már az indulás se volt egyszerű

A dokumentummal Kovászna abba a perbe avatkozott be, amely az egyik első akadályt jelentette az SZNT európai polgári kezdeményezésének útjában. Az Európai Bizottság 2013-ban be sem fogadta a próbálkozást, mondván, hogy a kérdés nem tartozik a hatáskörébe. Dabis Attila szerint a testület túl megszorítóan értelmezte a hatáskörét, és Izsák Balázs-Árpád SZNT-elnökkel együtt megtámadta a döntést az Európai Bíróságon. Első fokon veszítettek többek között azzal az indoklással, hogy nemzeti kisebbségi régiók nem feltétlenül vannak hátrányban.

Másodfokon sikerült fordítaniuk a helyzeten, így mégis tovább mehetett a kezdeményezés. A győzelem ugyanakkor nem volt teljes, mert a bíróság másodfokon is fenntartotta, hogy a nemzeti kisebbségi régiók sajátos jellemzői nem minősülnek súlyos és állandó demográfiai hátránynak. Dabis Attila nagyon sajnálja, hogy épp ezt a részt tartották fenn a bírák, hiszen „a Székelyföldtől a Felvidéken át a nyugat-trákiai törökökig számtalan közösségnek mindennapi tapasztalatot jelent az a hátrány, amit pusztán azért szenvednek el, mert az adott területet többségében olyan polgárok népesítenek be, akiknek nyelve, kultúrája, etnikuma, vallási vagy nemzeti identitása különbözik az őket körülvevő régiók lakosságának hasonló jellemzőitől”.

A kicsit felemásra sikerült ítélettel együtt nagy kérdés, hogy mit léphet az Európai Bizottság, amely Dabis Attila szerint „farfekvésesen” áll hozzá a közvetlen demokráciához, ugyanis

az európai polgári kezdeményezések alapján az Európai Bizottságnak továbbra sem kötelező új jogszabályt javasolnia, és eddig még nem is tett így. Csupán foglalkoznia kell a kérdéssel.

Dabis Attila szerint ugyanakkor van egy feszítő érzés az Európai Bizottságban. Ez részben Ursula von der Leyen megválasztása miatt alakult ki, aki úgy lett a brüsszeli testület vezetője, hogy nem is volt a tisztségre előre megnevezett jelöltek között, így „van kompenzálnivalója”.

Ketyeg az óra

A gyorsaság azért is számítana, mert már javában megy az alkudozás a 2021-től érvényes hét éves uniós költségvetésről. A tagállami vezetők első körben nem tudtak megegyezni a sarokszámokról és csak ezután következne a részletek kidolgozása minden egyes területen, így a regionális politikában is. Legutóbb hasonlóképp az utolsó utáni pillanatig húzták a vitát, így az első év átmeneti lett (új költségvetési keret a régi szabályokkal), azaz elvileg a csúszás miatt már akár a 2021-2027-es időszakba is nagyobb eséllyel beleférhetnek a kezdeményezés céljai, de a májusi aláírásgyűjtési határidő után is akadnak feladatok, amelyek legrosszabb esetben akár egy évig is húzódhatnak.

  1. Először három hónapon belül hitelesíteni kell az adatokat,
  2. majd újabb negyed év alatt leadni az Európai Bizottságnak,
  3. amely fél éven belül válaszol.

A székelyeknek nincs még tíz évük várni, mert évtizedenként tíz százalékkal csökken a közösségük létszáma, indokolta Dabis Attila, hogy miért szeretnék már a mostani költségvetési tervezetben viszontlátni a kezdeményezés céljait.

Egyelőre viszont az egymillió aláírást kellene összeszedni. A május 7-i határidőig már csak szűk két hónap maradt, de a támogatók száma a kezdeményezés internetes oldala szerint – ahol egy rövid formanyomtatvány kitöltésével az EU-ból bárki csatlakozhat – mindössze valamivel a kellő mennyiség ötöde fölött van. Dabis Attila szerint időarányosan nem állnak rosszul a másik hasonló, már sikeresen befejeződött aláírásgyűjtéshez, a Minority SafePackhez képest.

A Minority SafePack hozza meg az áttörést?

Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN)

A FUEN az európai őshonos nemzeti kisebbségek és nyelvcsoportok legnagyobb európai érdekképviseleti ernyőszervezete 107 tagszervezetettel 35 államból.

A kisebbségek támogatásáért küzdő másik polgári kezdeményezést több mint 1,2 millióan támogatták, és a szervezők idén januárban le is adták az aláírások zömét az Európai Bizottságnak. Ők rögtön az új Európai Bizottság december elsejei felállása után szerették volna leadni a listát, de a frissen összeállt testület halasztást kért. „Az Európai Polgári Kezdeményezésekkel foglalkozó osztály akkor azzal indokolta a kérését, hogy szeretnék, ha az eseményre biztosok és
főigazgatóságok képviselői jelenlétében kerülne sor” – írta Vincze Lóránt az EUrologus kérdésére. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke szerint „az eddigi tapasztalataink pozitívak”, az uniós kvázikormányból valóban két tag és több magas rangú vezető fogadta őket februárban.

„Nyitottságot és reális érdeklődést tapasztaltunk részükről. Röviden azt mondhatom,

az új Bizottság hozzáállása pozitívabb, mint az előzőé, amely minden párbeszédre vonatkozó javaslatunkat elutasította.”

A FUEN elnöke – aki emellett az RMDSZ európai parlamenti képviselője – ugyan nem tért ki rá külön, de a gondok már a 2013-as kezdetekkor, a kettővel ezelőtti Bizottság alatt kezdődtek. A nemzetiségvédelmi csomagnak is perben kellett kiharcolnia, hogy az uniós kvázikormány átengedje. A Minority SafePack ugyan végül a későbbi beadása ellenére hamarabb célba ért, de a csomagból kiesett két pont, mert ezekben a testületnek nincs hatásköre jogszabályt javasolni, így a megmaradt kilenchez gyűjthettek támogatókat 2017-től. Ilyen például egy nyelvi sokszínűségért felelős központ létrehozása vagy az audiovizuális szolgáltatások szabadságának megerősítése és – ezzel összefüggően – közös szerzői jogi szabályozás. Most az a kérdés, melyikből lesz tényleg javaslat.

Vincze Lóránt elismerte, hogy a korábbi négy sikeres polgári kezdeményezés közül „egyik sem jutott el a jogalkotási fázisba”, de „az Európai Bizottság a jelek szerint ezen változtatni szeretne”. Felidézte, hogy a testület vezetője, Ursula von der Leyen úgy nyilatkozott, „támogatja az Európai Parlament kezdeményezési jogát, komolyan veszik a különböző indítványokat, beleértve a polgári kezdeményezéseket is”. (Az EP csak jogilag nem kötelező állásfoglalásokkal adhat tippeket a bizottságnak, milyen javaslatokat tehetne le az asztalra, de a német politikus kijelentette, hogy ezeket a kéréseket önként teljesíteni fogják.) „Az Európai Parlament szándéka is az, hogy a polgári kezdeményezés végre egy sikeres eszközzé váljon, legyen egy kezdeményezés, amely végre jogalkotással ér véget. Hatalmas elégtétel volna számomra, ha ez a Minority SafePack kezdeményezés lenne.

Jelenleg az európai polgári kezdeményezés az egyetlen eszköz, amely lehetőséget biztosít a
polgároknak, hogy az Európai Unió politikáiban kezdeményezzenek, és mindenki
tisztában van vele, hogy ez csak akkor lesz több porhintésnél, ha konkrét
eredményhez vezet.”

USA 2024

Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!

Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!

November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!