A lengyel bírák védelmében hozott ítéletet az EU Bírósága

További Eurologus cikkek

Lengyelországnak azonnal fel kell függesztenie a legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsának működését - állapította meg az Európai Unió Bírósága szerdán hozott ítéletében.

Az indoklás szerint a fegyelmi tanács nem felel meg a független és pártatlan igazságszolgáltatás európai uniós normáinak, mivel a bírói kar felett erős kontrollt gyakorló testület tagjait a lengyel parlament jelöli. Ugyanerre a következtetésre jutott lengyel legfelsőbb bíróság is kimondta december elején, állítva, hogy „nincs megfelelő garancia a törvényhozó és végrehajtó hatalomtól való függetlenségre”.

Eközben Věra Jourová európai értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos a Rzeczpospolita lengyel napilapnak azt nyilatkozta szerdán, hogy aggályokat vet fel a lengyel kormánynak a koronavírus miatt az utolsó pillanatban meghozott döntése, miszerint levélben lehet majd szavazni a májusi elnökválasztáson.

Alaposan figyelem az eseményeket. Aggaszt, hogy a szavazás módja lehetővé teszi-e, a szabad és méltányos, illetve alkotmányos és jogszerű választást

- mondta.

A lengyel jogállamiság védelmében folyik a hetes cikk szerinti eljárás, de az időközben bevezett intézkedések miatt több más ügyben is vita van a lengyel kormány és az Európai Bizottság között.

A most meghozott ítélet azután született, hogy a Bizottság még februárban kérte fel az Európai Unió Bíróságot, hogy avatkozzon be a lengyel jogállamiság védelmében, mivel a fegyelmi tanács működése

helyrehozhatatlan károkat okozhat a lengyel bírák számára, és tovább rontja a lengyel igazságszolgáltatás helyzetét.

A lengyel legfelsőbb bíróság még december elején állapította meg, hogy a 2017 óta tartó igazságügyi reform egyik fontos elemeként létrehozott kinevezési és fegyelmi tanácsok politikai befolyás alatt állnak. Az ítélet azután született, hogy három lengyel bíró előzetes döntéshozatali kérelmet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához, hogy megtudják, független-e az a bírói testület, amelynek tagjait a parlament jelöli és a köztársasági elnök nevezi ki. Az uniós intézmény visszautalta a kérdést a lengyel legfelsőbb bíróság hatáskörébe, de támpontokat adott a döntéshez, hangsúlyozva, hogy

nem jöhet létre függőségi viszony az igazságszolgáltatás és a politika között.