A koronavírus utáni gazdasági helyreállításról tárgyalnak az uniós vezetők

K EPA20200421352
2020.04.23. 11:00

A koronavírus okozta gazdasági károk azonnali enyhítéséről és egy hosszútávú fellendülési tervről tárgyalnak majd az uniós állam- és kormányfők a csütörtök délután kezdődő videókonferenciájukon. Ez lesz az uniós vezetők negyedik csúcstalálkozója, amelyet a koronavírus miatt hetedik hete tartó korlátozások miatt virtuálisan tartanak.

Azonban hogy érdemi döntést ilyen körülmények között nem lehet hozni, azt az Európai Tanács egyik magas rangú tisztviselője is megerősítette egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen.

A végén személyesen kell majd találkozniuk ahhoz, hogy a 2021-27-es keretköltségvetésről és az európai gazdaság talpraállításáról megállapodjanak. Hogy ezt júniusban már meg tudják-e oldani, vagy sem, az a járványügyi helyzettől függ

- magyarázta.

A mostani videókonferencián azonban nem a fizikai távolság és a technika okozza a legnagyobb gondot, hanem az, hogy a tárgyalófelek nagyon eltérő véleményen vannak a legtöbb kérdésben. Jelen állás szerint 

már az is eredmény lesz, ha legalább valamilyen általános irányvonalban meg tudnak állapodni,

hogy fel tudják kérni az Európai Bizottságot arra, készítsen konkrét javaslatokat a fenti két témában.

A fő frontvonalak a járvány által különösen sújtott, de hagyományosan magasabb államadósságot és költségvetési hiányt felhalmozó Olaszország, Spanyolország és Franciaország, illetve a költségvetési szigorhoz ragaszkodó Ausztria, Hollandia, Finnország és Németország között húzódnak. A mediterrán államok azt szeretnék, hogy az európai szolidaritás nevében az uniós országok által közösen - lehetőleg közös eurókötvények kibocsátásával - finanszírozott új Marshall-segéllyel állítsák majd a talpra a vírus után legyengült európai gazdaságot.

Két héttel ezelőtt az eurózóna pénzügyminisztereinek hosszas egyezkedések után sikerült megállapodniuk egy 540 milliárd eurós válságkezelési csomagban. Azonban hamar kiderült, hogy az olaszok és a spanyolok csak taktikai fegyverszünetet tartottak azzal, hogy elfogadták azt a 240 milliárd eurós megoldást, melynek keretében az eurókötvények helyett a 2008-ban kezdődő gazdasági válság alatt létrehozott, az EU-tól független nemzetközi intézményként működő Európai Stabilitási Mechanizmus garanciaalapjától kapnának hitelt, ráaádásul feltételekkel.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök egy olyan hosszútávú helyreállítási tervvel készül a csütörtöki csúcsra, amely

1500 milliárd euró értékben adna vissza nem térítendő támogatásokat a tagállamoknak azalapján, hogy mennyire komoly károkat szenvedtek el a válságban.

A csomagot pedig egy olyan lejárat nélküli adósságeszközzel finanszírozná, amely határozatlan időre biztosít kamatfizetéseket.

Hogy az ötletet nem fog osztatlan sikert aratni, azt az Európai Tanács munkatársa is borítékolja, véleménye szerint arra csak van esély, hogy az uniós vezetők a hosszú távú hitelekről megállapodjanak. A konkrét összegről viszont csak akkor fognak beszélni, ha arról már megegyeztek, pontosan mire is lehet majd a "Marshall-tervből" költeni.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen nemrég azt vetette fel, hogy az európai uniós költségvetésre épüljön majd a helyreállítási program, és az ehhez szükséges hitelt az EU alapszerződésének 122. cikkében foglalt szolidaritási klauzulára hivatkozva az Európai Bizottság vegye fel a tagállamok garanciavállalásával.

Angela Merkel legutóbbi nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy német kancellár támogatja az ötletet. Az eurózóna pénzügyminiszterei által jóváhagyott mentőcsomag egyik eleme, a 100 milliárd eurós munkahelyvédelmi program is erre az elgondolásra épül, ami 

leegyszerűsítve ugyanúgy a tagállamok által felvett közös hitelről szól, csak éppen nem eurókötvénynek hívják.

Az ötlet pártolói szerint ezzel el a csavarral el lehet majd kerülni, hogy az egyes tagállami parlamentek megvétózzák az ötletet. Azonban vannak, akik átlátnak a szitán: a Politico hírportál forrásai szerint a finn diplomaták máris jelezték, hogy nem biztosak benne, hogy a mostani csúcson támogatni tudják majd a munkahelyvédelmi programot, mivel nem tudni hogy a közös európai hitelfelvételhez meglesz a többség a finn törvényhozásban. 

Ez pedig csak egy 100 milliárd eurós csomag, nem pedig 1500-2000 milliárd eurós nagyszabású helyreállítási terv, amelyről mostanában szó van. Az EUrologus információi szerint az Európai Bizottságnak nincs B terve arra az esetre, ha a tagállamok elvetik ezt a hitelmegoldást. Nem is beszélve arról, hogy most újra neki kell állni a 2021-27-es költségvetésről szóló tárgyalásoknak is, ráadásul úgy, hogy a továbbra is meglévő mély tagállami ellentétekre a koronavírus csak rátesz egy lapáttal.

Árulkodó, hogy az Európai Tanács elnöke, Charles Michel már eleve úgy készül, hogy az uniós állam- és kormányfők nem fognak közös zárónyilatkoztot kiadni a videókonferencia után. Helyette ő maga küld majd ki egy közleményt. A fentiekből pedig arra is lehet következtetni, hogy

valójában nem a járványügyi helyzet lehet a fő akadálya annak, hogy a megállapodást belátható időn belül véglegesítsék, hanem a konszenzus teljes hiánya.

Borító és címlapkép: Mário Centeno portugál pénzügyminiszter, az euróövezet pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport elnöke tévéképernyőn látható az Európai Parlament brüsszeli épületében, amikor a koronavírus-járvány miatt videokonferencia keretében hallgatja meg a parlament gazdasági éspénzügyi bizottsága 2020. április 21-én. MTI/EPA/Olivier Hoslet

Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon



  • Tippek
  • Lakáshitel