A nem létező uniós pénzeket is használja a magyar kormány a védekezés során
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Már az amerikai képviselők is az orosz propagandát mondják vissza
- Netflix-sorozatba illő aranylopás történt Kanadában
- Egy titkos orosz dokumentum az Egyesült Államok meggyengítésére irányuló lépéseket sürget
- Sok kérdést felvető részletek derültek ki a hírhedt matematikus terrorista haláláról
- Tarjányi Péter elmondta, mikor beszélhetünk harmadik világháborúról
- 6,3-as erősségű földrengés rázta meg Japánt
- A szomszédban már megszületett a törvény, ami rendreutasítja az elektromos rollereket
- 18+Egy nő kerekesszékben tolta be halott nagybátyját a bankba, hogy kölcsönt vegyen fel a nevében
- Ha így folytatja, Európa eljelentéktelenedik, de lehet megoldás
- Orbán Viktor: Ne lőjenek!
Március végén zajlott a kormány és az ellenzék között az a számháború, amely arról szólt, hogy vajon Magyarország kap-e uniós forrást a koronavírus-járvány elleni védekezéshez. Az egyszerűnek tűnő kérdés bonyolultságát mi is taglaltuk. Az Európai Bizottság javaslata alapján, az Európai Parlament és a tagállamok döntése nyomán egy jogszabálycsomag sorolja fel a lehetőségeket.
Ezek egyike, hogy lehetővé tették az uniós források eredetitől eltérő felhasználását, ha ez a védekezést, vagy a járvány hatásainak enyhítését szolgálja. Ezen kereteken belül a Bizottság
- idő előtt kifizette az erre az évre esedékes finanszírozást (Magyarország esetében ez 855 millió euró),
- nem kérte vissza a tavalyi előleget (Magyarország esetében ez 607 millió euró), amivel majd csak évek múlva kell elszámolni és
- gyorsított eljárásban dönt állami támogatási intézkedésekről annak érdekében, hogy azok ne minősüljenek tiltott támogatásnak.
Mindent egybevetve az uniós finanszírozás Magyarországra vetítve - kiegészítve a nemzeti önrésszel - 5,6 milliárd euró, vagyis 2000 milliárd forint. Igen ám, de a magyar kormány válasza erre az volt, hogy már valamennyi uniós forrást még a járvány előtt lekötöttük, sőt, túlhívtuk, vagyis hiába állnak ott a nagy számok, a gyakorlatban egyetlen fillér sem költhető el ebből védekezési célokra.
Az ellenzéki képviselők közül talán Ujhelyi István volt a leghangosabb, aki fel is kutatott összesen mintegy 60 milliárd forint értékű programot, amelyről nyugodt szívvel le lehetne mondani, ha források szükségesek a járvánnyal kapcsolatos védekezésre, illetve a gazdasági következmények enyhítésére.
Olyan tételek szerepeltek ezek között, mint például nemzeti kastély- és várprogram, kormányzati kommunikáció, támogatás-menedzsment színvonalának megőrzése. Április 4-én a kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter továbbra is azt mondta, hogy
Az EU eddig egyetlen plusz fillért sem biztosított a járványügyi védekezéssel összefüggésben Magyarországnak, Brüsszel csak elszámolási szabályokat tenne könnyebbé.
Hozzátette, az EU-s forrásokkal kapcsolatos viták rövidre zárása érdekében a kormány nyit egy EU-s alapot, és ha az unióból bármilyen pluszforrás érkezik, akkor azt ebben feltüntetik majd.
A süketek párbeszéde előbb-utóbb feltűnt az uniós intézményeknek is, és több alkalommal magyarul is megpróbálták elmagyarázni a magyaroknak és kormányuknak, hogy mit tehet és mit tesz az EU a válság idején, a legfrissebb összefoglaló például itt olvasható.
A napi politikától függetlenül azonban a magyar kormány igenis kihasználta a kínálkozó lehetőségeket, még ha nem is olyan mértékben, mint néhány másik tagállam. Az Európai Bizottság eddig 102 beadvány ügyében hozott támogató határozatot, ezek közül öt volt magyar kérelem:
- Április 8-án egy 50 milliárd forint (körülbelül 140 millió euró) összegű támogatási programot hagyott jóvá, amelynek célja a koronavírus-járvány gazdasági hatásai által különösen súlyosan érintett és Magyarország által meghatározott egyes piaci ágazatokban működő közép- és nagyvállalatok segítése.
- Április 17-én egy 350 milliárd forint (körülbelül 1 milliárd euró) összegű programot engedélyeztek, amelynek célja, hogy a koronavírus-járvány által érintett vállalkozások számára nyújtson segítséget közvetlen támogatások, kölcsönök és tőkebefektetési intézkedések formájában, az uniós strukturális alapok e célra történő felhasználásával.
- Szintén április 17-én 31,5 milliárd forint (hozzávetőleg 88 millió euró) összegű magyar bértámogatási programot hagyott jóvá a Bizottság a koronavírus-járvány által érintett valamennyi ágazatban tevékenykedő kutatók és fejlesztők számára.
- Április 29-én 1,55 milliárd euró (körülbelül 550 milliárd forint) összegű magyar hitelgarancia-programot hagytak jóvá.
- Ugyancsak április 29-én három, összesen közel 900 millió eurós összköltségvetésű állami támogatási intézkedést támogatott Brüsszel, amelyek közvetlen támogatások, hitelgaranciák, valamint kedvezményes hitelkamatlábak formájában valósulnak meg.
Amint látható, az öt program közül négy állami források igénybevételéről szól, akár közvetlen támogatások formájában, akár valamiféle hitelkonstrukció részeként. Az ötödik (a 350 milliárd forintos) azonban uniós források felhasználásáról szól. Az akkori döntés kapcsán Margrethe Vestager, versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök meg is erősítette mindezt, amikor így fogalmazott:
Az 1 milliárd eurós magyar program az európai strukturális alapokból finanszírozott közvetlen támogatásokon, kölcsönökön és tőkebefektetési intézkedéseken keresztül segíti a magyar vállalkozásokat.
Ez eléggé egyértelmű, azt jelenti, hogy
a magyar kormány saját állításával ellentétben mégis használ uniós forrásokat a járvány elleni küzdelemben.
Igaz, Gulyás Gergely fentebb idézet félmondta, miszerint “Brüsszel csak elszámolási szabályokat tenne könnyebbé” utalhat arra is, hogy a kormány akár élhet is a lehetőséggel – de ebben az eszmefuttatásban nagyon sok a feltételes mód. Az is kérdés, hogy a 350 milliárd forint teljes egészében uniós pénz, vagy pedig van benne önrész is.
Az egyenes beszéd az lenne, ha kiderülne, hogy a kormány milyen programok rovására csoportosította át az uniós forrásokat. Hogy csak egy lehetséges példát említsünk: vajon ebbe a körbe sorolható-e a ferencvárosi József Attila lakótelep közösségi házának felújítása, mert a korábban megítélt állami támogatást a Járvány Elleni Védekezési Alapba olvasztotta a kormány. Igaz, ez “csak” 400 millió forintról szól, ami messze van még a 350 milliárdtól.
Az Európai Bizottságnál nem akartak további részleteket elárulni, a strukturális alapok felhasználásának belső szerkezete egyébként is tagállami hatáskör, amiről a magyar kormány tud tájékoztatást adni.
Kérdéseinket természetesen – két nappal ezelőtt – elküldtük a miniszterelnöki kommunikációs irodának, de választ még nem kaptunk.
Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon !
Rovataink a Facebookon