Eurobarométer-felmérés: A magyarokat zavarja az EU-ban a legkevésbé a korrupció

Közzétette az Európai Bizottság a korrupcióról készített legfrissebb, 2019 decemberében végzett tematikus Eurobarométer felmérés eredményeit. Az eredmények azt mutatják, hogy a korrupciót az európai polgárok nagy többsége – 69%-a – elfogadhatatlannak tartja. Viszont a magyarországi válaszadók esetében ez az arány mindössze 38%, ami a legalacsonyabb érték a felmérésben részt vevő tagállamok válaszadóinak körében. Tízből átlagosan hét európai polgár (a megkérdezettek 71%-a) véli úgy, hogy hazájában széles körben elterjedt problémát jelent a korrupció, míg Magyarországon a megkérdezettek 87%-a vélekedik így.

Európában a válaszadók 70%-a, Magyarországon a 80%-a szerint a korrupció jelen van az országos közintézményekben, és a megkérdezettek több mint fele (EU: 53%, Magyarország: 52%) ugyanígy vélekedik a korrupció jelenlétéről a politikai pártok körében. Uniós szinten a válaszadók kétharmada (66%), Magyarországon pedig a 80%-a nem tartja kielégítőnek a magas szintű korrupciós ügyek kivizsgálását. Ugyanakkor mind uniós szinten, mind Magyarország esetében kisebbségben vannak azok, akik úgy érzik, hogy a korrupció kihat mindennapi életükre (EU: 26%, HU: 32%).
Az adatok böngészve feltűnő, hogy úgy az EU-ban, mint Magyarországon az emberek a megvesztegetést, hatalommal való visszaélést személyes nyereség érdekében a politikai pártok, a politikusok és az állami támogatásokat odaítélő köztisztviselők esetében tartják a legvalószínűbbnek. Ebben a kategóriában az egészségügy terén a magyarországi adat lényegesen meghaladja az uniós értéket: előbbi 44, utóbbi 27 százalék. Az is egyértelmű, hogy magyarok számára az EU-s áltagnál lényegesen nagyobb arányban elfogadható, hogy pénzt vagy ajándékot adjanak, vagy szívességet tegyenek a közigazgatás, közszolgálat szereplőinek.

A korrupció különböző formákat ölt és eltérő mértékben van jelen a különböző tagállamokban, összességében azonban az Európai Unió egészére nézve súlyos károkat okoz. Az EU az elmúlt években új szabályokat vezetett be az unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a csalás és a korrupció ellen, a következő fontos lépés az Európai Ügyészség működésének beindítása. Magyarország azonban nem kíván részt venni az uniós ügyészi szervezet munkájában, arra hivatkozással, hogy a magyar ügyészség képes betölteni ezt a szerepet. A felmérésből az is kiderül, hogy – az uniós átlagot 5 százalékkal meghaladva – a magyarok 21 százaléka az ügyészséget is korruptnak tartja.