- Külföld
- Eurologus
- európai unió
- eu csúcs
- uniós költségvetés
- kínai koronavírus
- európai tanács
- uniós támogatás
- gazdasági mentőcsomag
Von der Leyen: Hatalmas nézetkülönbségek voltak a tagállamok között
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Evakuálták a lakosságot Indonéziában, bámulatos fotókon a vulkánkitörés
- Orosz oligarchák elől menekült el a Telegram alapítója
- A Rocky betétdalára vonult be a miniszterelnök a szomszédunkban, pártja győzelmét ünnepelte
- A Moszad korábbi igazgatója elárulta, mi lehet Izrael célpontja Iránban
- Az új skála történetének legnagyobb földrengése rázta meg Japán nyugati részét
- A határok áthágása: miért foglalkoztatja a popkultúrát az apácák élete?
- Moszkva olyan pontra szúrt a háborúban, ami a lehető legfájdalmasabb
- Már az amerikai képviselők is az orosz propagandát mondják vissza
- Netflix-sorozatba illő aranylopás történt Kanadában
- Egy titkos orosz dokumentum az Egyesült Államok meggyengítésére irányuló lépéseket sürget
Júliusban minden valószínűség szerint személyesen folytatják az uniós vezetők a költségvetései tárgyalásokat, miután pénteki videókonferenciájukon nem jutottak eredményre.
A helyreállítási alap nagyságában, a vissza nem térítendő támogatások és hitelek arányában, a támogatások alapját képező módszertanban és az új költségvetési forrásokban is hatalmas nézetkülönbségek voltak a tagállamok között
– foglalta össze a tárgyalásokat Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a videókonferenciát követő sajtótájékoztatón.
Az uniós vezetők abban viszont egyetértettek, hogy a 2021-27-es költségvetésnek tükröznie kell a zöld és digitális Európa célkitűzéseit.
Hogy az 1100 milliárd eurós rendes uniós költségvetést egy 750 milliárd eurós helyreállítási alappal megfejelő bizottsági javaslattal nem fognak az uniós állam- és kormányfők egykönnyen dűlőre jutni, azt az első perctől sejteni lehetett.
A csak takarékos négyekként emlegetett Hollandia, Ausztria, Dánia és Svédország kormányfői a héten megjelentetett véleménycikkükben például arról írtak, hogy felelőtlenségnek tartják, hogy a helyreállítási alap kölcsönzött pénzből nyújtana 500 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatást, és csak hitelekkel segítenék a bajbajutott államokat.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök pedig méltányosságot kért arra utalva, hogy a javaslat túlságosan kedvez a mediterrán tagállamoknak, míg a kelet-európaiak érdekeit figyelmen kívül hagyja.
A pénteki sajtótájékoztatóján Angela Merkel német kancellár a helyreállítási alap nagyságát helyesnek ítélte, de azt is elismerte, hogy „hatalmas szakadékot kell áthidalni” a tagállamok között több kérdésben is. A vita egyik legfontosabb eleméve a módszertan kezd válni, ami alapján a Bizottság kiszámolta az egyes tagországoknak nyújtott támogatások mértékét. A német kormányfő szerint a koronavírus-járvány okozta gazdasági károkat is figyelembe kell venni a számításnál, nem szabad csak az elmúlt öt év makrogazdasági adataira hivatkozni.
A pénteki csúcstalálkozó egyetlen kézzel fogható eredménye az volt, hogy az állam- és kormányfők megegyeztek abban, hogy
további hat hónappal meghosszabbítják az Oroszország elleni gazdasági szankciókat, amelyeket az ukrajnai konfliktus miatt vezettek be.
Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon!
Rovataink a Facebookon