Szeptemberben jön az uniós jogállamisági jelentés

2020.06.29. 16:06

Az Európai Bizottság továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a 2021-27-es uniós költségvetésben az uniós támogatások arányos csökkentésével vagy felfüggesztésével járjon, ha egy tagállam megsérti a jogállamiságot – jelentette ki Didier Reynders jogérvényesülért felelős uniós biztos hétfőn az Európai Parlamentben.

Ezt pedig csak úgy lehet megvalósítani, ha az Európai Unió Tanácsában a miniszterek fordított minősített többséggel szavaznak – hangsúlyozta az uniós biztos. Az új uniós költségvetésben a

jogállamisági feltételrendszer hitelessége ugyanis azon áll vagy bukik, hogy gyakorlatban is lehet-e szankcionálni egy tagállamot vagy csak papíron létezik a lehetőség.

A mostani kijelentéssel Reynders egyértelművé tette: az Európai Bizottság a nemrég nyilvánosságra hozott új költségvetési javaslatában sem enged a hatékony büntetőmechanizmusról szóló terveiből annak ellenére sem, hogy a tagállamok közti kompromisszum jegyében Charles Michel, az Európai Tanács elnöke februárban megpróbálta felpuhítani ezt az új szabályt.

Az első pillantásra jogi nüansznak tűnő „fordított minősített többség” arra utal, hogy a 27 tagállamból legalább 15-nek – akik egyúttal az EU összlakosságának legalább 65 százalékát képviselik – kellene határozottan elleneznie, hogy a Bizottság javaslata alapján szankciókat vezessenek be a jogállamiságot megsértő tagállam ellen. Ha nincs meg az a 15 kormány, aki kiáll a Bizottság értékelésével szemben a jogállamiságot megsértő állam mellett, akkor automatikusan bevezetik az országgal szemben javasolt büntető intézkedéseket.

A lényeg a politikai üzeneten van: a fordított szavazás segítségével könnyebb csendben hagyni, hogy a büntetésre tett javaslat átmenjen, mint a hagyományos minősített többség esetében határozottan megszavazni a büntetést.

Ezzel a megoldással megnőne az esélye annak, hogy a jövőben valóban megvágják a Magyarországnak szánt uniós támogatásokat,

ahogy Lengyelország, Csehország, Románia és Málta esetében is lehetne hasonló szankciókra számítani. 

Az EU pénzügyi érdekei és a jogállamiság között egyértelmű a kapcsolat: ha egy országban gondok vannak az igazságszolgáltatás függetlenségével és hatékonyságával, és más olyan állami szervek sem biztosítják a költségvetési átláthatóságot, akkor nincs, aki fellépne az uniós támogatásokat érintő korrupciót és csalások ellen

– magyarázta Reynders. Az uniós biztos azt is hozzátette, hogy ez csak a hetes cikk szerinti eljárást kiegészítő eszköz lenne, amit a Bizottság nem szeretne elhanyagolni a jövőben sem. A javaslat sorsa azonban attól függ, hogy a tagállamok meg tudnak-e állapodni az uniós költségvetésről, ami a jogállamiságon túl is alaposan megosztja őket.

Hogy ez pontosan mikor következik be, arról csak találgatni lehet. De az Reynders szerint biztos, hogy szeptemberben nyilvánosságra hozzák az új jogállamisági jelentést, amelyen a Bizottság munkatársai már csak az utolsó simításokat végzik. A dokumentum az alábbi négy szempont szerint elemzi mind a 27 uniós országot:

  • korrupció,
  • médiaszabadság- és sokszínűség,
  • fékek és ellensúlyok rendszere, az igazságszolgáltatás függetlensége,
  • a koronavírus-járvány alatt bevezetett rendkívüli intézkedések.

A jelentés elkészítéséhez minden tagállam hozzájárult, de a Bizottság emellett Európa-szerte 200 másik kormányközi és civil szervezet véleményét is kikérte. Az uniós intézmény szakértői tényfeltáró bizottságokat küldtek minden tagállamba, illetve az elmúlt hónapokban videókonferenciákon konzultáltak az érintettekkel.

Az Európa Tanács, az EU Alapjogi Ügynökségének és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a szakértői is közreműködtek a munkában, de mint Reynders hangsúlyozta, a Bizottság függetlenül készítette el a jelentést: a munkatársai összevetetették a külső szakértők véleményeit, és a következtéseiket egyedül vonták le.

Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon!



  • Tippek
  • Személyi kölcsön