Épp olyan irányba halad az uniós menekültpolitika, mint Orbán szeretné

2020.07.07. 17:53 Módosítva: 2020.07.07. 18:35

"Európa nem fogadhatja be az összes menekültet a világon. Ezért együtt kell működnünk azokkal az országokkal, amelyek otthont adnak a menedékkérőknek" - jelentette ki Ylva Johansson belügyi uniós biztos kedden. 

A jelenlegi tervek szerint az Európai Bizottság szeptemberben mutatja be az európai menekült- és migrációs politikára vonatkozó új javaslatát. De az európai belügyminiszterek videokonferenciáját követő sajtótájékoztatón elárult részletek alapján nagyon úgy tűnik: 

éppen abba az irányba halad az uniós migrációs politika, amelybe a magyar kormány már évek óta szeretné terelni.

Johansson biztos és az EU soros elnökségét ellátó német kormány képviseletében Horst Seehofer német belügyminiszter is hangsúlyozták, hogy:

  • meg kell erősíteni az uniós migrációs politika külső dimenzióját
  • a migráció kiváltó okai ellen kell tenni
  • partnerségre törekedni azokkal az országokkal, ahol nagy számban élnek menekültek vagy olyan migránsok, akik Európába tartanak
  • fel kell számolni a nemzetközi embercsempész-hálózatokat.

Ennek jegyében a jövő héten Olaszországban rendeznek majd egy olyan csúcstalálkozót, ahol az uniós intézmények és tagállamok képviselői mellett az érintett észak-afrikai országok kormányai is részt vesznek. Egy héttel később pedig Bécsben a balkáni migrációs útvonal kapcsán egyeztetnek majd egymással az uniós és balkáni országok politikusai.

A német belügyminiszter szerint egyébként

Líbia helyett Tunéziából és Algériából próbál meg egyre több migráns Európába átjutni,

ezért szeretne különösen jó együttműködést kialakítani az utóbbi két országgal.

Seehofer azt is elárulta: az uniós belügyminiszterek egyetértenek abban, hogy állandó megoldás kell a Földközi-tengerből kimentett menedékkérők sorsával kapcsolatban. A német miniszter szerint ki kell húzni a tengerből a fuldoklókat, és nemzetközi védelemben részesíteni azokat, akiket ez megillet.

Ehhez azonban közös uniós menekültügyi szabályozásra van szükség, hogy azokat, akiknek nem jár a menekültstátusz, az EU küldhesse vissza az származási országába, nem pedig egy-egy tagállam. Ez viszont nem jelentene kötelező részvételt a mentőakciókban vagy befogadási kvótát:

Seehofer szerint teljesen helyénvaló, hogy azok az államok, amelyek ezt nem vállalják, más módon - például a harmadik országok segítésével - fejezzék ki a szolidaritásukat.

Emellett a német miniszter és az uniós biztos is kifejtette: az illegális migráció helyett a legális bevándorlási lehetőségeket kell támogatni, ami azt jelenti, hogy még a saját országukban jelentkeznek engedélyért azok, akik Európában szeretnének munkát vállalni.

Bár a Bizottság javaslatát csak azután fogja nyilvánosságra hozni, hogy az uniós kormányoknak sikerült megegyeznie a következő költségvetésről, a most említett részletekben számos olyan elem visszaköszön, amelyet a magyar kormány, például Szijjártó Péter külügyminiszter emlegetett az elmúlt években.

Ha ezeket az elképzeléseket sikerül az új uniós menekültügyi- és migrációs csomaggal kötelezővé tenni, az kétségkívül nagy győzelem lesz az Orbán-kormány számára. Ugyanakkor komoly stratégiai kihívások elé állíthatja a Fideszt azzal, hogy a "brüsszeli bevándorláspárti többség" és "migránsveszély" mentén felépített sikerkommunikációjának alapjait rombolja le.

Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon!