Egy EU-s kutatás szerint a magyarok 35 százaléka vesztette el a munkáját részben vagy egészben a járvány miatt

BJASZ20200704028
2020.07.14. 15:43

A mediterrán országokhoz hasonlóan sok magyar panaszkodott arra, hogy anyagi nehézségekkel szembesült a koronavírus-járvány alatt, mégis a "takarékos" északnyugat-európai államok véleményét osztjuk az uniós gazdaság helyreállítási csomagról - derült ki egy kedden nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásból, amelyet az Európai Parlament kérésére végeztek online módszerrel.

A magyarok 43 százaléka válaszolta azt, hogy csökkent a jövedelme a járvány kitörése óta, 35 százaléka pedig a munkáját is elveszítette részben vagy teljesen.

Az európai átlag ehhez képest 28, illetve 21 százalék volt ugyanezeknél a kérdéseknél.

Az EU-ban a magyarok és a spanyolok között voltak a legtöbben - mindkét országban 43 százalék -, akik a jövedelem csökkenéséről beszéltek, és hasonlóan magas arányban - 41 százalék - állították ezt a görögök és a bolgárok. A lista másik végén a luxemburgiak állnak, akiknek csak 14 százaléka vallott arról, hogy kevesebb pénze lett, illetve 16-16 százalékkal a finnek és a dánok.

A magyarok 22 százalékának okozott gondot a hiteltörlesztés, míg az európaiak csak 14 százaléka panaszkodott ugyanerre. Még szembetűnőbb, hogy 

hazánkban az emberek ötödének az is problémát jelentett, hogy naponta rendes ételhez jusson, míg az uniós válaszadók mindössze 8 százalékának adódtak hasonló nehézségei. 

Ám a komoly anyagi nehezéségek ellenére is a magyarok többségének - 53 százalék -teljesen vagy többé-kevésbé megfelelt az uniós válságkezelés, míg az európaiaik közül árnyalatnyian kevesebben - 49 százalék - vallották ugyanezt. Az uniós válaszadók összesen 53 százaléka mondta, hogy nagyon vagy egyáltalán nem elégedett a tagállamok közti szolidaritással, míg honfitársainknak csak 44 százaléka gondolja így.

Ezzel együtt az európaiak több mint kétharmada - 68 százaléka - látja úgy, hogy az EU-nak több hatáskört kellene adni a válságkezelésben, míg a magyaroknak csak 57 százaléka. Az anyagi segítségnyújtásnál még szembetűnőbb ez a különbség: 

az európaiak 56 százaléka szerint az EU-s költségvetésnek több pénzre lenne szüksége ahhoz, hogy a koronavírus-járvánnyal megküzdjön, míg a magyaroknak csak 40 százaléka gondolja így, ami a "takarékos államok" véleményéhez közelít.

Az országok közti eltérések hatalmasak: a görögök 79, a ciprusiak 74, a portugálok és spanyolok 71 százaléka vár anyagi támogatást az EU-tól, míg a hollandoknak csak 36, a svédeknek 35, a dánoknak 28 százaléka szerint van erre szükség. 

Az uniós állam- és kormányfők pénteken ülnek - ezúttal már személyesen - tárgyalóasztalhoz, hogy a 2021-27-es költségvetésről és a hozzá kötött gazdasági helyreállítási alapról tárgyaljanak. Az elmúlt hónapokban mélyen megosztotta az uniós tagállamokat, hogy milyen formában és feltételekkel járuljon hozzá az EU a koronavírus utáni gazdasági helyreállításhoz.

A mediterrán államok azt szeretnék, ha az EU - vagyis a költségvetésbe befizető többi tagállam - vissza nem térítendő támogatásokat adna. A költségvetési fegyelem iránt elkötelezett úgynevezett takarékos államok - Ausztria, Hollandia, Dánia és Svédország - ezt viszont ellenzik. Magyarország és Csehország pedig azt nem tartja méltányosnak, hogy a még válság esetén is magasabb egy főre eső GDP-vel rendelkező államokat támogassák a szegényebbek.

Emellett a magyar parlament kedden fogad el egy határozatot, amelynek értelmében az uniós helyreállítási alapot nem lehet a jogállamisági feltételekhez kötni. A dokumentum jogilag nem kötelezi a magyar miniszterelnököt, de komoly ütőkártyát jelent majd számára a hétvégi költségvetési tárgyalásokon.

Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon!

Borítókép: MTI Fotós: Jászai Csaba



  • Hírek
  • Hírek