Újra újrakezdődik az alkudozás az uniós költségvetésről

2020.07.19. 09:32

Vasárnap délben ülnek újra tárgyalóasztalhoz az uniós állam- és kormányfők, miután a költségvetési csúcstalálkozó második napján sem jutottak egyezségre. Annak ellenére sem, hogy az Európai Tanács elnöke, Charles Michel szombaton a költségvetésnek és a hozzá kapcsolt gazdasági helyreállítási alapnak egy olyan, enyhén módosított tervezetét tárta az uniós vezetők elé, amely számos engedményt tartalmazott a költségvetési fegyelmet támogató országok számára.

Például Ausztria, Dánia és Svédország több visszatérítést kapna az uniós költségvetésből, és a vámbevételekből is többet tarthatnának meg. A keletkezett költségvetési hiányt azonban pótolni kell, ezért - a Politico uniós ügyekkel foglalkozó portál értesülései szerint - Michel programja 2 milliárd euróval vágná meg a kutatás-fejlesztésre szánt Horizont programot, 2,7 milliárddal az egészségügyi támogatásokat és 5 milliárddal a vidékfejlesztési alapot, amely a zöld gazdasági átállást támogatja. 

A TAGÁLLAMI MEGBÉKÉLÉS ÉRDEKÉBEN TEhÁT ÉPPEN AZOKRA A TERÜLETEKRE JUTNA KEVESEBB PÉNZ, AMELYEKRE AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG A LEGTÖBBET AKARTA SZÁNNI A MODERN KÖLTSÉGVETÉS SZELLEMÉBEN, ÉS A KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSOK SZERINT AZ EURÓPAI VÁLASZTÓK IS EZT VÁRJÁK EL AZ EU-TÓL.

De jelenleg úgy tűnik, hogy a takarékos országok a kedvezmények dacára sem mennek bele egyelőre az alkuba. A szombati közös vezetői vacsora után az uniós intézmények elnökei, a kompromisszum iránt elkötelezett Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök, illetve a Hollandia, Ausztria, Svédország, Dánia és Finnország vezetői még külön elvonultak tárgyalni. 

A helyzetre jellemző, hogy a késő éjjel tartott sajtótájékoztatóján Mark Rutte holland miniszterelnök kijelentette, "elérhető közelségben van a megállapodás". Majd felsorolta ugyanazokat a kényes ügyeket, amelyeket hetek óta kifogásol

a költségvetés nagysága, a vissza nem térítendő támogatások és hitelek aránya a helyreállítási alapban, az elosztás módja, jogállamiság.

Hatalmas ellentéteket szül ugyanis, hogy a takarékos államok legfeljebb 300 milliárd euró értékben szeretnének vissza nem térítendő támogatásokat adni a koronavírus utáni gazdasági rendezésre, míg a franciák és a németek az eredeti tervezetben szereplő 500 milliárdból legfeljebb 100-at hajlandóak engedni.

A másik jelentős konfliktusforrás, hogy a holland miniszterelnök a tagállamok egyhangú szavazásához kötné a támogatásból finanszírozott programok jóváhagyását. Ez a fő kedvezményezett mediterrán országok számára elfogadhatatlan. Kompromisszumos megoldásként Michel szombaton a "szuper vészfék" koncepciót dobta be, ami a gyakorlatban szintén vétójogot jelentene. 

A vasárnapi egyeztetések során a költségvetéshez kapcsolt jogállamisági feltételrendszerről is szó lesz. A kiszivárgott magyar álláspont még a jogállamiság kifejezést is kitörölné a megállapodási tervezetből, és olyan kritériumokat szabna, amelyek teljesen ellehetetlenítenék, hogy egy tagállamtól megvonják az uniós támogatásokat, ha az országban nem lépnek fel a korrupció ellen, korlátozzák a szabadságjogat vagy nem működnek egymástól függetlenül az államhatalmi ágak. A javaslatot ilyen formában a többi tagállam nagy valószínűséggel nem tudja majd támogatni.

Eközben a nyomás egyre fokozódik az uniós vezetőkön, ugyanis komoly gazdasági következményekkel járhat az amúgy is válság sújtotta országok számára, ha hétfőn arra a hírre nyitnak a pénzügyi piacok, hogy nem született megállapodás a mentőcsomagról.

Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon!



  • Tippek
  • Babaváró hitel