EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők

2020.07.23. 16:09 Módosítva: 2020.07.23. 18:52

Plenáris ülésen tárgyalt az Európai Parlament az állam- és kormányfők következő hétéves költségvetésről és az Next Generation EU elnevezésű helyreállítási alapról szóló megállapodásáról. A folyamatban az Európai Parlamentnek fontos szerepe van, hozzájárulása mindenképpen szükséges a költségvetési dokumentumok elfogadásához. A Parlamentnek ehhez először a saját álláspontját kell tisztázni, amelynek birtokában megkezdheti a tárgyalásokat a tagállamokat tömörítő Tanáccsal.

A közös értékek kötelezőek

Nyitó beszédében Charles Michel, az Európai Tanács elnöke elmondta, hogy az összesen 1074 milliárd eurós forrásnak az a célja, hogy a különbségeket csökkentsék a tagállamok között. Eredményként hozta fel, hogy – első alkalommal az EU történetében – a költségvetést hozzákötötték a klímaakciókhoz és a jogállamisághoz. Utóbbival kapcsolatban Michel kijelentette, hogy a tagállami vezetők megtárgyalták a jogállamiság és a kifizetések közötti kapcsolatot és ez szerepel is a szövegben.

Rendszeres felügyelet lesz, senki sem menekülhet ettől

- jelentette ki a Tanács elnöke. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a kiindulóponthoz képest, amikor sokan tehetetlenséggel vádolták az EU-t, nagyon sokat sikerült elérni a megállapodással. Mindez óriási ösztönzés lesz a fenntartható modernizálás érdekében és az éghajlatváltozás hatásai elleni küzdelemben, de erre szükség van, hogy ellenállóképesebbek legyünk – mondta a Bizottság elnöke. Von der Leyen szerint az is történelmi lépés, hogy a felvett hitel visszafizetését összekapcsolták az új saját források bevezetésével. Példaként említette a digitális adót és a széndioxid-határadó mechanizmust, amelyekre vonatkozóan konkrét javaslatokat terjesztenek majd elő. A jogállamiság kapcsán azt mondta, hogy a közös értékek az EU alapjait jelentik és kötelezőek. A Bizottság ennek teljesülését nyomon tudja követni, ennek az alapja a két évvel korábbi javaslatuk. Von der Leyen kijelentette:

mindent megtesznek a csalás elleni harc terén, például egy olyan adatbázis létrehozásával, amelyből kiderül, hogy ki a végső kedvezményezettje a uniós forrásoknak.

Képviselői aggodalmak A vitában számos fenntartást fogalmaztak meg a képviselők, ezek alapján nem lehet megjósolni a folyamat végső kimenetelét. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője azt mondta, hogy „nagyszerű munkát végeztünk, az eredmény jó”, ugyanakkor szerint nem ad megfelelő választ a következő hét év kihívásaira. Weber kiemelte, hogy drámai megszorítások történtek olyan fontos területeken, mint például az egészségügyi költségvetés, az innovációra fordított kiadások vagy a védelem terén, és az Afrika-politikára fordítható forrásokkal kapcsolatban. Weber rámutatott: nem lehet megengedni, hogy a közös pénz a nemzeti költségvetéseket gazdagítsa, mert kérdéses, hogy a pénzek elköltésekor az európai szellem érvényesül-e majd. Úgy véli, kell egy konkrét menetrend arra vonatkozóan, hogyan lehet elérni, hogy senki se kapjon európai pénzt, aki nem tartja tiszteletben a jogállamisági követelményeket.

Dacian Ciolos, a Megújuló Európa frakcióvezetője azt mondta, hogy a jogállamisági szabályok nem Magyarország vagy Lengyelország ellen vannak, hanem azért, hogy olyan politikusokat ne finanszírozzanak az uniós pénzből, akik lábbal tiporják az európai értékeket. Nicolas Bay, az EU-szkeptikus Függetlenség és Demokrácia csoport vezérszónoka szerint az adósságok közösségivé tétele visszalépést jelent, mégpedig az európai föderális állam irányába.

A jogállamiságot nagyon sok felszólaló előhozta, túlnyomó többségük kevesellték azt, amiben a tagállamok megegyeztek.

Kritikák érték a források felosztását is. Isabelle Adinolfi független olasz képviselő bírálta, hogy az egészségügyi program költségcsökkentése mellett döntöttek a tagállamok, ami a jelenlegi helyzetben erősen bírálható. Daniel Caspary német néppárti képviselő szerint ez a megállapodás jó alap, de így nem lehet elfogadni. A friss pénzzel már rögzült struktúrákat erősítik, ráadásul ezek elköltését tagállami programok és nem közös, európai programok határozzák meg – tette hozzá. Egy másik német politikus, Gunnar Beck (AfD) szerint a jó hír az, hogy a brexit révén a britek megmenekültek mindattól, ami most zajlik, a gazdag Németország állampolgárai azonban egyre szegényebbek. Petra de Sutter belga néppárti EP-képviselő arról panaszkodott, hogy orvosként, egyetemi oktatóként nem tudja elmagyarázni a diákjainak, hogy miért csökkentették az Erasmus-programot.

Kommunista, orwelli, szovjet módszerek

Szájer József fideszes EP-képviselő szerint olyanok beszélnek a jogállamiságról, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy ez mit jelent. Kijelentette: a jogállam a jog uralmát jelenti emberek uralma helyett, amiért Magyarországon megharcoltak, nem örökölt privilégiumként kapták, mint a nyugat-európaiak. Szájer szerint az Európai Parlamentben nem jogi kritériumok alapján határoznák meg, hol sérül a jogállam, hanem már a gyanú esetén is súlyos anyagi szankciókat vetnének ki és nem garantálnák az egyenlő elbánást sem.

Ez a kommunista modell. Ez a gondolatrendőrség orwelli modellje, amely már a szándékot is büntetni akarja. Ez a szovjet módszer, a jog kifacsarása a célból, hogy a politikailag másként gondolkodó országokat kioktassák és zsarolják.

  - mondta Szájer, majd azzal zárta beszédét, hogy „ Európa jobbat, jobb jogállamot érdemel!”

Cseh Katalin, a Momentum politikusa beszéde elején megemlékezett arról, hogy Orbán Viktor győzelmi jelentése után elbocsátották az Index főszerkesztőjét. Kifejtette, hogy az Európai Parlamentnek egyértelművé kell tenni, hogy nem szabad ellenőrizetlenül korrupt oligarchák zsebére juttatni a pénzt.

Az EP több körben szavaz közös álláspontjáról, amelynek eredményét a kora esti órákban hozzák nyilvánosságra.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !