Legfrissebb híreink
- Ezeréves hagyomány szakad meg Londonban
- Hiába a tűzszüneti megállapodás, nem nyugszanak a fegyverek Libanonban
- A Hamász videót tett közzé egy amerikai-izraeli túszról, aki Donald Trumpnak könyörög segítségért
- Néhány másodperc alatt két földrengés is volt Horvátországban
- Németország azonosította az Északi Áramlat felrobbantásának két gyanúsítottját
- Száznál több kormányellenes tüntetőt vettek őrizetbe Georgiában
- Szlovákia Magyarországot is figyelmeztette, terrortámadás készülhet a Barátság kőolajvezeték ellen
- A Vatikán váratlanul bejelentette, hogy a pápa találkozik Orbán Viktorral
- Két bankautomatát is felrobbantottak egy nap alatt Bécsben
- Már többször is egyeztetett egymással Ukrajna ügyében Orbán Viktor és Donald Trump, új békemisszió jöhet
Nem fogadja el a kormány magyarázatát Kovács tweetjeiről a Tanács
A magyar kormány válasza elégtelen és hiányos, mert nem a tweetelésről szól, hanem megpróbálja elterelni a figyelmet – írta Tytti Tuppurainen, finn európai ügyekért felelős miniszter a Twitteren.
Az EU soros elnökségét ellátó finn kormány tagjaként Tuppurainen vezette a keddi tanácsülést, amelyen nagy felháborodást keltett, hogy Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő a közösségi médiában kommentálta a zárt meghallgatást a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárásban, és a Soros-kórus tagjaiként emlegette az Európai Bizottság tagjait és az uniós minisztereket.
A Tanács magyarázatot kért a magyar kormánytól a történtekre. Kovács a Twitteren hozta nyilvánosságra Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszát. A levélben
- felhozzák a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárással kapcsolatos kifogásaikat, megkérdőjelezve a procedúra jogi alapjait
- kettős mércére utalnak azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány tagjának részéről jogellenesnek nyilvánít egy cselekvést, amit a Tanács titkársága is megtesz
- "felkavarónak és sokkolónak" nevezik, hogy jogi érvek helyett a meghallgatáson a Soros György által finanszírozott NGO-k "vádjait hozták fel ellenük"
- határozottan elutasítják az antiszemitizmust
“It is disturbing when European institutions breach, circumvent or bend procedural rules,” writes Minister Gulyás in written response to Finnish Min @Tyttitup. Read how the Council under Finnish presidency has some explaining to do. Full text of letter here pic.twitter.com/SWtJc5RLth
— Zoltan Kovacs (@zoltanspox) December 13, 2019
„Nagyon komoly dolog megszegni a tanácsülések bizalmi szabályait” – tette hozzá Tuppurainen.
A téma az EU-hoz akkreditált nagykövetek jövő heti ülésén is elő fog kerülni, miután a finn elnökség konzultál a Tanács jogi szolgálatával.
The response is insufficient and incomplete, does not address the tweeting and is trying to shift the focus. Trampling over the confidentiality of Council meetings is very serious. We will next consult the council legal service and take up the matter in Coreper next week. 2/2
— Tytti Tuppurainen (@TyttiTup) December 13, 2019
Orbán: Nem győztünk Brüsszelben
„Nem győztünk, de esélyt teremtettünk magunknak a későbbi győzelemre” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanács csütörtöki ülésének eredményeit értékelő videóüzenetében, melyet a Facebookon tett közzé.
Az európai állam- és kormányfők kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának éjszakába nyúló tárgyalásai után egy felemás zárónyilatkozat született:
MINDEN TAGÁLLAM EGYETÉRTETT ABBAN, HOGY SZERETNÉK, HA EURÓPA KARBONSEMLEGESSÉ VÁLNA 2050-IG, DE Lengyelország ellenkezése miatt JÖVŐ JÚNIUSRA HALASZTOTTÁK AZ ÉRDEMI DÖNTÉST ARRÓL, EZT HOGYan IS FOGJÁK KIVITELEZNI.
A magyar miniszterelnök a történteket így kommentálta:
Sikert értünk el, mert megteremtettük az esélyt arra, hogy az ezután meghozandó klímavédelmi szabályok olyanok legyenek, hogy ne a szegényebb országok és ne a szegényebb emberek fizessék meg ennek az árát.
A kormányfő célkitűzése az volt, hogy az új szabályok nem vegyék el a pénzt az egyébként felzárkózást kitűző országok elől, bátorítsák a nukleáris energia felhasználását, és esélyt teremtsenek arra, hogy a klímaváltozás ne eredményezze se az üzemanyag, se az élelmiszer árának növekedését.
Azt is kiemelte, hogy „Magyarország klímabajnok, ezt is Brüsszelben elismerik. Az 1990 óta a szén-dioxid-kibocsátást leginkább csökkenteni képes országok közé tartozunk.”
(Borítókép: Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az EU-tagországok állam- és kormányfői évzáró találkozóján Brüsszelben 2019. december 12-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán/MTI)
Lengyelország miatt lett is, meg nem is klímamegállapodás az EU-csúcson
Lengyelország tiltakozása miatt nem tudott az Európai Tanács megegyezni az Európai Zöld Megállapodás végrehajtásáról az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozójának első napján.
Minden tagállam egyetértett abban, hogy szeretnék, ha Európa karbonsemlegessé válna 2050-ig, de jövő júniusra halasztották az érdemi döntést arról, ezt hogy is fogják kivitelezni.
Uniós csúcs: jelképesen felgyújtották az EU Tanácsának épületét
Több mint hatvan Greenpeace-aktivista, köztük számos ipari alpinista lepte el csütörtökön hajnalban az Európai Tanács épületének külső homlokzatát Brüsszelben, néhány órával azelőtt, hogy elkezdtek volna érkezni az állam- és kormányfők az uniós csúcstalálkozóra. Éppen ezért az épület elvileg az egyik legjobban védett létesítmény Brüsszelben, ennek ellenére a Greenpeace óriási molinókat feszített ki “Klímavészhelyzet” felirattal, illetve azt a látszatot keltették, mintha lángokban állna az épület. Ez is volt a céljuk, szerintük nem 2050-es célokról kellene beszélni, hanem azonnali intézkedéseket hozni, mert “ég a ház”. Sőt, a jobb hatás kedvéért időnként vörös füstgyertyákat is gyújtottak.
A két napos EU-csúcs első napján lesznek a fontosabb témák: klímapolitika és a következő hét éves költségvetés. Az Európai Bizottság szerdán bemutatott új zöld megállapodása a tárgyalások alapja, amely azt a cél tűzi ki, hogy 2050-re karbonsemleges legyen az EU. Ezt a célt idén júniusban nem támogatta a magyar, a cseh és a lengyel kormány, most azonban a csúcs előtt Orbán Viktor azt mondta, feltételekkel ugyan, de egyetért a célkitűzéssel. A közép-kelet-európai államok legnagyobb aggodalma a kiadásokkal kapcsolatos, a gazdaság zöldítésének költségeit szeretnék minél nagyobb mértékben EU-s költségvetésből finanszírozni. Ursula von der Leyen programbeszédében már megemlítette, hogy az EU-nak a következő költségvétési időszakban 100 milliárd eurót kell fordítania az “igazságos átállási mechanizmus”-ra. Ennek a részleteit azonban csak január elején fogadja majd el az Európai Bizottság – vélhetően be kívánták várni a tagállamok előzetes támogatását.
Orbán Viktor ismét csatára készül Brüsszelben
Az állam- és kormányfők brüsszeli találkozójának első témája a klímaváltozásra adandó válaszok lesznek. A csúcsra érkező Orbán Viktor azt mondta: Európa gazdaságának karbonsemlegessé alakítása hatalmas vállalkozás, de mindannyian tudjuk, hogy “a klímaváltozás egy nagy baj”, majd hozzátette, hogy ez nagyon sok pénzbe kerül. A magyar kormány is szeretné, ha 2050-re klímasemleges lenne Európa, és készen áll arra, hogy egy erről szóló megállapodást aláírjon.
Arra azonban felhívta a figyelmet a miniszterelnök – és szerinte a mai csata erről fog szólni -, hogy “nem engedhetjük meg a brüsszeli bürokratáknak, hogy megint a szegény emberekkel és a szegény országokkal fizettessék meg a klímaváltozás költségeit.” Ezért Orbán Viktor szerint világos garanciákra van szükség. Azt is megjegyezte a magyar kormányfő, hogy szeretné, ha Brüsszelben egyszer és mindenkorra félretennék a nukleáris energiával kapcsolatos fenntartásokat. “Nukleáris energia nélkül nincs karbonsemleges Európa” - mondta végül Orbán Viktor.
Hetes cikk: EP-küldöttség érkezhet a jövő év elején Magyarországra
Az Európai Parlament küldöttséget akar Magyarországra küldeni 2020 első hónapjaiban, hogy kivizsgálja a Sargenti-jelentés elfogadása óta történt politikai fejleményeket – mondta Gwendoline Delbos-Corfield, francia zöldpárti EP-képviselő magyar újságíróknak Brüsszelben. A képviselő Judith Sargentinitől vette át az új parlamenti ciklusban a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárás ügyét.
Delbos-Corfield azt mondta, az EP jogi, bel- és igazságügyi (LIBE) szakbizottsága még nem hagyta jóvá a missziót, de úgy gondolja, hamarosan megszületik a döntés, és jövő év februárja és áprilisa között érkezhet majd a küldöttség Magyarországra. A tervek szerint a küldöttségnek nem kellene a Sargentini-féle dokumentumhoz hasonló jelentést létrehoznia, de a tanulmányút segítene abban, hogy pontosabb képük legyen a magyar belpolitikáról.
Kedden a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerint eljárás keretében az Európai Unió Tanácsában kérdezték Varga Judit igazságügyi miniszter és a magyar kormány más tagjait az igazságszolgáltatás függetlenségéről, a média és a tudományos élet szabadságáról.
A meghallgatás előtt a LIBE szakbizottság tagjaival tartottak munkareggelit a tagállamok képviselői – beleértve több minisztert is –, amelyen Věra Jourová az értékek és átláthatóság portfólióért felelős uniós biztos és a jogérvényesülésért felelős kollégája, Didier Reynders is részt vett. A munkareggeli célja az volt, hogy a hetes cikk szerinti eljárást elindító EP is hozzájárulhasson a szakmai vitához.
Delbos-Corfield kedden a Sargentini-jelentés óta eltelt időszak politikai fejleményeiről tájékoztatta a résztvevőket, beleértve a bírói rendszer és a kultúra finanszírozásának múlt héten bejelentett átalakítását és a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány létrehozásával járó médiakoncentrációt.
Az EP-képviselő biztos abban, hogy
a keddi meghallgatás után is folytatódni fog a hetes cikk szerinti eljárás, véleménye szerint újabb meghallgatást fognak tartani.
Ugyanakkor a finn kormánytól az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét januárban átvevő horvát kormány részéről egyelőre nem látni olyan elszántságot a témában, mint az év második felében hivatalba lépő németek részéről, akik már egyértelmű tették elkötelezettségüket a jogállamiság ügyei iránt.
Minden évben több ezer gyerek tűnik el Európában
10 éves koromtól körbestoppoltam az országot, hetekig aludtam a földön. Mire 12 éves lettem, megtanultam London utcáin aludni és kéregetni, néha még éhezni is, a világ meg egyszerűen elsétált mellettem. Már felnőtt vagyok, de nincs illúzióm azzal kapcsolatban, hogy ugyanez ma nem fordul elő ugyanígy a fiatalokkal.
Ezt egy brit fiatalember, Ben mondta, aki 10 éves korában menekült el az otthonából. A Missing Children által összegyűjtött és közzétett számok azt mutatják, hogy az eltűnéses esetek közül a hozzá hasonlók története a leggyakoribb Európában.
A forródrótok adatai alapján 2018-ban 91 655 hívás érkezett valamelyik európai ügyeletre eltűnt gyermekkel kapcsolatban,
ezek a hívások 8845 esettel voltak összefüggésben, ebből 6221 új ügy volt, 2624 aktát pedig a korábbi években nyitották.
A gyerekek eltűnésének, illetve elrablásának megelőzéséről a hívások 5 százaléka szólt. Az ilyen típusú hívások azért jelentősek, mivel a hatékony megelőző intézkedések megvédik a gyermekeket az erőszakos helyzetektől, és segítségre lehetnek a nyomozás során is. Ezek közül 2831 hívás olyan menekülésekről szólt, amikor éppen az elrablást akarták megelőzni, 553 hívás pedig az elrablástól tartó szülőktől származott.
Az adatokat böngészve azt látjuk, hogy a gyerekeknek több mint a fele (58,2 százalék) szökés miatt tűnt el, és ebbe a kategóriába egyaránt beleértjük, amikor a gyerek önszántából szökik meg, de azt is, amikor a körülmények, a szülői, nevelőszülői bánásmód erre kényszeríti. 2018-ban ezeknek a gyerekeknek a többsége (1999) otthonról távozott, 659 gondozási intézményből menekült, 141 pedig nevelőszülőktől.
A menekülés leggyakoribb okai az otthoni problémák, visszaélések, a kizsákmányolás, illetve az iskolai gondok. Utóbbi kategórián belül nemcsak a tanulási nehézségek, hanem a zaklatás is jelentős szerepet játszik.
Finn elnökség: Kovács tweetjei elfogadhatatlanok
Felháborítónak nevezte Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő tweetjeit Tytti Tuppurainen, finn európai ügyekért felelős miniszter az Áltanos Ügyek Tanácsát keddi ülését lezáró sajtótájékoztatón. Az EU soros elnökségét ellátó finn kormány tagjaként Tuppurainen vezette a keddi tanácsülést.
A magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárásban kedden tartották a második meghallgatást, amelynek során a magyar kormány képviselőit kérdeztik az európai miniszterek az igazságszolgáltatás függetlenségéről, illetve az sajtó és a tudományos élet szabadságáról. A meghallgatás után nagy felháborodást keltett, hogy Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő folyamatosan kommentálta a közösségi médiában a meghallgatás témáit és az uniós vezetőket Soros-kórusnak nevezte. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter többször is kikérte magának a történteket.
Az emberi jogok védelmét tartják a legfontosabb értéknek az EU-ban
Az Európai Parlament szokásos őszi Eurobarométer felmérésében többek között arra voltak kíváncsiak, hogy milyen uniós értékeket tartanak fontosnak az európaiak. A válaszadók első helyre sorolták az emberi jogok védelmét az egész világon (48 százalék), utána a szólásszabadságot (38 százalék), majd a nemek közötti egyenlőséget (38 százalék) és a tagállamok közötti szolidaritást (33 százalék) emelték ki.
Magyarország esetén ez a sorrend kissé módosul: az emberi jogok védelmét egy százalékkal többen (49 százaléknyian) nevezték meg az uniós átlagnál, ezt követi a szólásszabadság (35 százalék), a tagállamok közötti szolidaritás (35 százalék) és a kisebbségek védelme (24 százalék).
Az is kiderült, hogy az európaiak 59 százaléka támogatja országa uniós tagságát. Ugyanakkor
a magyarok 66 százaléka szerint jó dolog az EU részének lenni.
A felmérés készítői arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a tavaszi európai parlamenti választások pozitív hozadéka is, hiszen azon nőtt a választási részvétel a korábbi szavazásokhoz képest. Az európai polgárok támogatják az Európai Parlament erősebb szerepét is: a válaszadók 58 százaléka befolyásosabb EP-t szeretne a jövőben. Ez hét százalékpontos emelkedés 2019 tavasza óta, és ebben a kérdésben a legmagasabb mért adat 2007 óta. Magyarországon ez az adat még nagyobb növekedést mutat: 12 százalékponttal, 64 százalékra nőtt a befolyásosabb Európai Parlamentet várók aránya.
Kiborultak Brüsszelben Kovács Zoltán sorosozása miatt
El akarta hagyni az üléstermet Kovács Zoltán Soros-kórusos tweetjei miatt Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a magyar jogállamiságról szóló meghallgatás után, tudta meg az EUrologus.
Kedden a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárás második meghallgatását tartják az Európai Unió Tanácsában, ahol Varga Judit igazságügyi miniszternek az uniós miniszter kollégái kérdéseire kellett válaszolnia az alábbi három témában: az igazságszolgáltatás függetlensége, a média és a tudományos élet szabadsága.
Az EUrologus úgy értesült, hogy a meghallgatás után, mikor már a lengyel jogállamiság ügyét tárgyalták, Asselborn miniszter magyarázatot és bocsánatkérést követelt Kovács Zoltán tweetjei miatt. Kovács ugyanis Soros embereinek nevezte az Európai Bizottság és a tagállamok képviselőit a közösségi médiában közzétett posztjaiban.
Asselborn nemcsak a tartalmat kifogásolta, hanem azt is, hogy a zárt ülésről a közösségi médián át szivárogtat ki a magyar kormány képviselője információkat. Mivel ő személyesen nem ismerte Kovácsot, azt követelte, hogy az illető hagyja el a termet – de a kormány nemzetközi szóvivője ekkor már nem volt a teremben.
Asselborn a vita végén még egyszer felhozta az ügyet, így a finn elnökség végül arra kérte a magyar kormányt, hogy adjon magyarázatot és kérjen bocsánatot. Az üggyel kapcsolatban kerestük Kovács Zoltánt is, de nem tudtuk elérni, mert – úgy értesültünk – utazik vissza Magyarországra. Amint sikerül vele beszélnünk, közöljük az ő álláspontját is.
Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztos kedd délután azt nyilatkozta az ügyről, hogy megnehezíti a helyzetet, hogy miközben a magyar delegáció megpróbál válaszokat adni, az egyik tagjuk Twitter-kampányt folytat. A belga biztos kijelentette: folytatni fogják a hetes cikk szerinti eljárást a magyar és a lengyel jogállamiság védelmében.
Varga exkluzív interjúja a kormánymédiának: a magyar sajtószabadsággal is minden rendben
A magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó meghallgatás egy kívülről irányított kérdésekből álló eljárás volt, amelynek folyamán bebizonyosodott, hogy bizonyos érdekcsoportok meg akarják osztani a tagállamok közötti egységet – tudósított az MTI Varga Judit igazságügyi miniszter exkluzív, kormánymédiának adott brüsszeli interjújáról kedden.
A magyar miniszterek sajtótájékoztatóira rendszerint meghívják az brüsszeli magyar tudósítókat. A múlt héten még az EUrologus is hivatalos volt Vargának a meghallgatás utánra meghirdetett beszélgetésére, de kedden már csak a kormánymédia tudósítói mehettek el a tájékoztatóra, a többi sajtótermék munkatársai - beleértve a Népszavát és a BruxInfót is - nem. A meghallgatás egyik legfőbb témája egyébként a sajtószabadság volt, de Varga – az MTI szerint – minden kérdésre kimerítő válaszokat adott, úgyhogy szerinte az eljárást le is lehetne zárni.
Kedden a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárás második meghallgatását tartják az Európai Unió Tanácsában, ahol Varga Judit igazságügyi miniszternek az uniós miniszerkollégái kérdéseire kell válaszolnia az alábbi három témában: az igazságszolgáltatás függetlensége, a média és a tudományos élet szabadsága.
Varga az Európai Parlament szakértőivel, tagállami miniszterekkel és két uniós biztossal tartott munkareggelijén nem jelent meg – árulta el az EUrologusnak Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő, aki az új ciklusban Judith Sargentinitől vette át a magyar ügyet.
Közben Kovács Zoltán a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár – aki szintén Brüsszelben van – délig tízszer írta a különböző közösségi médiafelületekre a kormány kommunikációjának legújabb leleményét, a Soros-kórus kifejezést – számolta össze a 444.hu hírportál. Kovács az MTI-nek a meghallgatás után azt mondta: nyilvánvalóvá vált, hogy Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnökének vezetésével Soros György emberei az új Európai Bizottságban is ott vannak.
Hetes cikk: távolmaradással indított a miniszter
"A hetes cikk második meghallgatását előkészítő munkareggeli kifejezetten jól sikerült, két uniós biztos jött, több miniszter vett részt rajta, mint vártuk, és majdnem minden tagállam állandó képviseletéről érkezett kolléga" – nyilatkozta az EUrologusnak Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő, aki az új ciklusban Judith Sargentinitől vette át a magyar ügyet.
Kedden a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárás második meghallgatását tartják ugyanis az Európai Unió Tanácsában, ahol Varga Judit magyar igazságügyi miniszternek az uniós miniszerkollégái kérdéseire kell válaszolnia az alábbi témákban:
- az igazságszolgáltatás függetlensége,
- a média és a tudományos élet szabadsága.
A meghallgatásra érkező Varga Judit az újságíróknak azt mondta: készen állnak arra, hogy megvédjék Magyarországot, mert szerinte
az újabb meghallgatás a Magyarország ellen indított ismétlődő politikai boszorkányüldözés aktuális epizódja.
Azt is kifejtette, hogy az eljárás bizalmatlanságot teremt a tagállamok között.
Az új Bizottság sem tehet csodát menekültügyben
A menedékkérők kötelező áthelyezése és a szolidaritás egyéb formái nélkül nem születhet megállapodás az európai menekültügyben – mondta Ylva Johansson, az uniós belügyekért felelős biztos az Európai Parlamentben tartott meghallgatásán hétfőn. Szijjártó Péter külügyminiszter nem sokkal előtte a magyar újságíróknak tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján az EUrologus kérdésére kijelentette:
a magyar kormány egyetlen elvét vagy elvárását sem fogja feladni annak érdekében, hogy az európai menekültügyben kompromisszum szülessen.
A frontvonalak tehát éppen ott húzódnak a menekültügyben, mint az előző bizottsági ciklusban.
Az elmúlt hetekben több tagállam kormánya is vitaindító anyagokat osztott meg egymással. Az EUrologus úgy tudja, a francia, spanyol, olasz és német kormányok is megosztották az elképzeléseiket, de csak az utóbbi álláspont került eddig nyilvánoságra. A Politico uniós ügyekkel foglalkozó hírportálnak kiszivárogtatott dokumentumból kiderül, hogy Horst Seehofer német belügyminiszter a déli és az északi országok közti kompromisszum jegyében azt javasolta, hogy
hozzanak létre a határokon a magyar gyakorlathoz hasonló tranzitzónákat, ahol elbírálnák, hogy a menedékkérőnek van-e egyáltalán esélye arra, hogy megkapja a nemzetközi védelmet.
Rövid határidőn belül visszatoloncolnák azokat, akikről az előzetes vizsgálat kimondja, hogy nem kaphatnak menedékjogot. Azokat pedig, akiknél érdemes lefolytatni a részletes menekültügyi eljárást, a speciális határzónából egy adott tagállamba szállítanák. A javaslatban kötelezi a tagállamokat arra, hogy a bizonyos számú menedékkérőt fogadjanak be és bírálják el a kérelmet.
Hetes cikk: Kedden másodjára felel Varga Judit a minisztertársai kérdéseire
A magyar igazságszolgáltatás függetlenségéről, a média és a tudományos élet szabadságáról fog Varga Judit igazságügyi miniszter európai kollégái előtt beszámolni kedden. A magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárás szeptemberben lépett új szakaszba, amikor az Európai Unió Tanácsában az első meghallgatást tartották. Az illetékes uniós miniszterek akkor általános kérdéseket tettek fel Vargának a magyar jogállamiság helyzetével kapcsolatban. A mostani,
második meghallgatást kifejezetten az igazságszolgáltatás, a sajtó- és akadémiai szabadság témáinak szentelik.
Az EUrologus úgy tudja, hogy a keddi meghallgatást továbbra is a majdnem másfél éve készült Sargenti-jelentésre alapozzák majd, de ez nem zárja ki, hogy a miniszterek az azóta történtekről is kérdezzenek.
A tanácsülés előtt Varga egyes uniós miniszterek és az ügyért az Európai Parlamentben felelős két képviselővel fogja a témát megvitatni egy munkareggelin. Az informális megbeszélésen Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő vesz majd részt, aki az új ciklusban Judith Sargentinitől vette át a magyar ügyet, illetve az EP jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságának elnöke, Juan Fernando López Aguilar.
Mindenkinek elküldték a nagy cáfolatot
A magyar civil szervezetek szerint lényegében semmi sem igaz abból a dokumentumból, amelyben a kormány egy csaknem 160 oldalon foglalta össze a 7. cikk szerinti eljárást megindító úgynevezett Sargentini-jelentésre adott válaszát.
A dokumentum állításait olvasva a civilek szerint úgy tűnhet, Magyarországon minden rendben van, kiválóan teljesítünk minden olyan területen, amelyet az Európai Parlament jelentése problémásnak talált. Csakhogy ez, mint azt 8 civil szervezet egyöntetűen állítja: hazugság. A civilek még szeptemberben készítettek egy angol nyelvű háttéranyagot, melyben 12 tematikus fejezetben „pontról pontra cáfolták a szerintük félrevezető, csúsztatásokkal teli, olykor konkrét hazugságokat tartalmazó magyarázkodást”.
Az anyag többek között az alkotmányozás folyamatával, a választási rendszerrel, a bíróságok függetlenségével, a korrupcióval, a médiaszabadsággal, a felsőoktatással és az MTA-val, az LMBTQ közösség jogaival, a nemek közötti egyenlőséggel, a civil szervezetek és a menekültek, menedékkérők helyzetével is foglalkozik, sok konkrét esetet, de egyes alkotmányos és sarkalatos jogi problémát is konkretizálva.
A civilek célja az volt, hogy az uniós tagországok képviselői és minden Magyarország iránt érdeklődő számára egy dokumentumban gyűjtsék össze a kormány hamis állításait és azok tényeken alapuló cáfolatát.
Ezért – mint az Index kérdésére Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke elmondta, mindenkinek elküldték az anyagot, aki kérdéseket tehet fel a kormánynak, és részese az eljárásnak.
De tisztázó jelentésük összefoglalóját magyarul, összefoglalóval is közzé tették azért, hogy mindenki megismerhesse Magyarországon. Azt is közölték, ugyanezért a célért, illetve hogy a magyar kormány hamis, megtévesztő kommunikációja a belföldi közvélemény számára is világossá váljon, nyilvános beszélgetéseket szerveztek eddig már Pécsen, Budapesten és Debrecenben is. A következő ilyenesemény december 12-én lesz, a szegedi Grand Caféban.
Menekültek a Földközi-tengeren: a halál kockázata nő, a menedékjog esélye csökken
Ezt az eredetileg német nyelven megjelent elemzést az Eurológus blog és az Európai Adatújságírók Hálózata (EDJnet) közötti együttműködés részeként közöljük. Az eredeti cikk itt olvasható, szerzője Ralph Janik (Addendum)
Tunézia, Pakisztán, Elefántcsontpart, Algéria és Irak: ebből az öt országból indult a 2019-ben Olaszországba tengeren át érkező migránsok többsége. Legtöbbjüknek rosszak a kilátásai arra nézve, hogy védelmet kapjanak Európában. Még 2017 februárjában az Európai Bizottság állásfoglalásában arra panaszkodott, hogy a menedékjogi folyamatban gyakoriak voltak a „visszaélések és túlkapások”, és hogy a menedékjogi rendszert ezért „elözönlötték az olyan emberek kérelmei, akik nem védelmet akartak, hanem azt, hogy javuljanak a – gyakran borzalmas – életkörülményeik”.
Az EU-s Bizottság becslése szerint a Földközi-tenger középső részéről kimentett migránsok 70 százaléka nem erőszakos konfliktusok vagy elnyomó rezsimek elől menekült; mára ez a szám még magasabb lett, 80 százalék. Míg a Görögországba érkező migránsok nagy többsége olyan országokból jött, hogy jó eséllyel kaphatott menedékjogot – többnyire Szíriából, Afganisztánból, a Kongói Demokratikus Köztársaságból és Irakból –, a többi útvonalon a helyzet nagyon más: a becslések szerint Olaszországban csupán a menedékkérők 50 százalékának volt esélye a pozitív kimenetelre (beleértve az oltalmazotti, a humanitárius és az átmeneti védelmet); 2016-ban ez a szám csupán 35,9 százalék volt, 2017-ben pedig 31,6 százalék.
A helyzet hasonló 2018 és 2019 esetében is: az újonnan érkezők többsége olyan országokból érkezik, amelyeknél alacsony a menedékjogi kérvények elfogadásának aránya (Tunézia, Pakisztán, Elefántcsontpart és Algéria, Banglades, Szudán, Guinea, Marokkó, Kamerun, Egyiptom, Szenegál, Mali és Nigéria).
A magyarok elégedetlenebbek az életükkel, mint általában az unióban élők
Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat megmérte, hogy mennyire elégedettek az emberek az életükkel az Unió egyes országaiban. A felmérés 2018-as kutatásokra alapul, igaz, Szlovákiából, Írországból és Nagy-Britanniából több kérdéshez nem érkeztek adatok, viszont belevettek a felmérésbe két nem uniós országot, Svájcot és Norvégiát is. Öt évvel korábban volt egy hasonló kutatás, így most össze lehet hasonlítani a 2013-as eredményeket a tavalyiakkal. Általánosságban annyit mondhatunk, hogy elégedettebbek és boldogabbak vagyunk, és ez összefügg anyagi helyzetünkkel, munkánkkal, társas és társadalmi kapcsolatainkkal.
A magyarok elégedetlenkednek
2018-ban az elégedettség aránya uniós szinten 7,3 volt. A válaszadók 0 és 10 pont közötti értékeket adhattak meg, ahol a 0 az életével teljesen elégedetlent, a 10 pedig a teljesen elégedettet jelentette. A legmagasabb általános elégedettség Ausztriában, Finnországban, illetve Norvégiában és Svájcban volt, ahol az értékek megközelítették, vagy egy kicsit meg is haladták a 8 pontot. A legalacsonabb adat Bulgáriából jött, ahol 5,4-re értékelték a helyzetüket az emberek. Az uniós átlag alatt szerepelt viszonylag alacsony átlagértéket mutatva Magyarország, Horvátország, Litvánia, Lettország és Portugália. A magyar adat mélyen az uniós átlag alatt van, 6,5 pontot mértek.
Az egész felmérés alapján elmondható, hogy az elégedettség szintje területileg megoszlik: Nyugat- és Észak-Európában elégedettebbek az emberek, mint Kelet- és Dél-Európában.
Az elemzés készítői az elégedettségi értékeket három csoportba sorolták: alacsony (0-5), közepes (6-8) és magas (9-10). Bulgáriában a lakosság 54 százalékának volt alacsony elégedettsége 2018-ban, ami jóval nagyobb, mint bármely más tagállamban, ezt követi Horvátország (36,8 százalék) és Litvánia (36,2 százalék). Ezenkívül Bulgáriában volt a legalacsonyabb a nagyon elégedett személyek aránya, mindössze 9,5 százalék.
Magyarországon és Görögországban szintén alacsony arányban élnek nagyon elégedett emberek: 13,1 százalék, illetve 13,5 százalék. Másrészt néhány országban az elégedettség magas, 35 százalék feletti, például Dániában (41,3 százalék), Finnországban (41,1 százalék), Ausztriában, valamint Norvégiában (39,7 százalék). Összességében az EU-ban átlagosan 16,5 százalék az alacsony, 24,7 százalék pedig a magas elégedettségűekhez tartozók aránya.
Valódi zöld reformokkal állhat elő a Bizottság szerdán
„Tagállami szinten nem lehet megoldani az éghajlatváltozás problémáját, ezért együttes fellépésre van szükség” – jelentette ki Frans Timmermans, az Európai Zöld Megállapodásért felelős uniós biztos csütörtökön Brüsszelben. Az Európai Bizottság december 11-én fogja ismertetni az Európai Zöld Megállapodás részletes forgatókönyvét, de konkrét elképzelésekkel az a kiszivárgott dokumentum-tervezet sem nagyon szolgált, amelyet az Euractiv uniós ügyekkel foglalkozó hírportál jelentetett meg egy héttel ezelőtt.
Timmermans viszont a Régiók Bizottságának plenáris ülésén elárult néhány részletet arról, mit tartalmazhat a terv. Egyik konkrét kezdeményezésként említette, hogy
a városok polgármestereinek kellene megállapodniuk a kibocsátásmentes zöld közlekedés kereteiben.
Ez teljesen átalakítaná az európai gyártóipart, hiszen kollektív szervezés esetén a városok akár 5-6 ezer buszra is kiírhatnának pályázatot, amivel lényegesen jobb piaci pozíciót érhetnek el. Arról is beszélt, hogy prioritásnak kell lennie a városok zöldítésének. Évente több mint 400 ezer ember hal meg Európában a rossz levegőminőség miatt, és ez a szám növekszik.
„A valódi kérdés az, hogy a teljes szabályozási és finanszírozási keretben is szerepet kap-e a fenntarthatóság szempontja. Annak ugyanis nincs sok értelme, hogy a bal kezünkkel fosszilis beruházásokat támogatunk, míg a jobb kezünkkel megpróbáljuk felszámolni ezeket” – nyilatkozta Jávor Benedek volt EP-képviselő az EUrologusnak, aki az előző ciklusban a Zöld frakció tagjaként számos klíma- és energiapolitikai ügyet vitt. A Párbeszéd alapítója állítja, csak ezzel együtt érdemes a zöld szemléletet gazdaságélénkítéssel ötvöző programokat hirdetni. Úgy gondolja, az Európai Bizottság jövő szerdán a politikai kommunikáción jóval túlmutató, valódi javaslatokkal fog majd előállni.
Az Európai Bizottság szerdán nagy valószínűséggel újabb jogszabályokat fog beterjeszteni a műanyag-termelésre és -felhasználásra vonatkozóan, hiszen az már eddig is sikeres politika volt. Emellett várhatóan reformot indít el a vegyianyag-politikában, a mérgező anyagok kivezetését célozza a környezetbiztonság javítása érdekében, és a hulladékmentes körforgásra koncentrálnak majd más iparok szabályozásai is.
753-an haltak meg az EU-ban terrortámadásban
Mindez a „Terrorizmus fekete és fehér könyvé"-ből (pdf-ben itt érhető el) derül ki, amelyet egy spanyol újságíró, civil aktivista, európai parlamenti képviselő, a liberális Európa Megújul (Renew Europe) frakció tagja, Maité Pagazaurtundúa vezetésével állítottak össze és hoztak nyilvánosságra. A képviselőnő konferenciát is szervezett az Európai Parlamentben októberben, ahol nemcsak a terrorizmus szakértői, hanem az áldozatok képviselői is felszólaltak.
A dokumentum számos adatsort, térképeket tartalmaz, valamint azt is, hogy az áldozatok hogyan, milyen körülmények között haltak meg, és melyik terrorszervezetet terheli a felelősség. Az 1868 áldozat közül 19 év alatt 753-an haltak meg az unió területén, 630-an valamelyik EU-tagállam polgárai voltak, 116-an harmadik országból jöttek, hétnek pedig nem sikerült megállapítani a személyazonosságát. Az áldozatok nagyobb része, 1115 uniós polgár az EU-n kívül veszítette életét, magasan a legtöbben, 640-en Afganisztánban, ezeknek az áldozatoknak a túlnyomó többsége katona volt.
Német képviselő: Szerződésszegők lennénk, ha kilépnénk a nagykoalícióból
A mai nap után mindkét pártelnök álláspontja távol áll attól, hogy kilépjenek a nagykoalícióból. Néhány órán belül gyorsan felfogták, hogy a párt nagy része nem akar kilépni a kormányzás felelőssége alól
– szögezte le az EUrologusnak Ulrich Freese, a német szociáldemokrata párt, az SPD német szövetségi parlamenti (Bundestag) képviselője. Szerinte az elmúlt két évben szociáldemokrata szempontból sok ügyet sikerre vittek, de még állnak előttük nyitott kérdések: ilyen például az alapnyugdíj ügye, ami az alacsony nyugdíjjal rendelkező német nyugdíjasoknak járna, különösen azoknak az idős, egyedülálló nőknek, akiket leginkább sújt az időskori szegénység.
Európai Bíróság főtanácsnoka: Uniós jogba ütközik a Stop Soros
Az uniós joggal ellentétesnek tartja a magyar menekültügyi szabályozás biztonságos tranzitországra vonatkozó kitételét Michal Bobek, az Európai Bíróság főtanácsnoka.
Az eljárás egy magyar bíróság kérésére indult, ahová egy szíriai kurd állampolgár fordult keresettel, mert menedékjog iránt kérelmét elutasították, és kiutasították Szerbiába. A 2018 július 1. óta hatályos „Stop Soros” törvénycsomag hozta be a magyar jogba a biztonságos tranzitország kifejezést. A jogszabály kimondja, ha a kérelmező ilyen országon keresztül érkezik Magyarországra, akkor a kérelme elfogadhatatlan.
EP-küldöttség: Minél hamarabb távozzon az ügyvezető máltai kormányfő
Hét tagú delegációt küldött az Európai Parlament Máltára, hogy vizsgálják meg az elmúlt hetek fejleményeit a Galizia-gyilkosság kapcsán. A küldöttségben valemennyi parlamenti frakció képviselője ott volt, megállapításaikat is közösen tették.
A EP-képviselők Sophie in 't Veld (Renew Europe) vezetésével találkoztak a januári lemondását a napokban bejelentő Joseph Muscat máltai miniszterelnökkel és más kormánytagokkal, a rendőrséggel, az igazságügyi hatóságokkal, az ellenzékkel, a civil társadalom képviselőivel és újságírókkal, valamint Daphne Caruana Galizia családtagjaival.
Nemzetközi civil szervezet küzdene azért, hogy mindenhol legyen képzett szavazatszámláló a 2022-es magyar választáson
Kampányt fog indítani az Unhack Democracy magyar tagokból is álló nemzetközi civil szervezet annak érdekében, hogy a 2022-es magyar országgyűlési választáson mind 10 286 szavazókörben legyen legalább egy-két, a kormánypárttól független számlálóbiztos, aki megbizonyosodhat arról, hogy tiszta körülmények között folyik a számlálás - jelentette be a szervezet kedden Brüsszelben.
„Jobb képzést akarunk nyújtani a szavazatszámlálóknak, hogy tisztában legyenek a jogaikkal, és azt is el akarjuk érni, hogy az ország megfelelő részében legyenek" – nyilatkozta Garvan Walshe, a szervezet vezetője az EUrologusnak. Walshe az általuk vidéki szavazókörökben tapasztalt visszasságokról és nyomásgyakorlásról is beszélt:
Budapesten rengeteg ellenzéki szavazatszámláló volt, de úgy gondoljuk, hogy nem a fővárosban, hanem a vidéken van rájuk igazán szükség, ahol a helyi közösség megfélemlíti azokat, akik nem támogatják a Fideszt.
Az Unhack Democracy nevű civil szervezet aktivistái az Európai Parlamentben ismertették a szerintük az Orbán-kormány 2018-as elsöprő választási többségét megkérdőjelező, illetve a vidéki szavazók és szavazatszámlálók manipulációját és megfélemlítést feltáró jelentésüket.
Az idén májusban megjelent dokumentum a választókörzetekben tapasztalt furcsaságokat mutatja be 165 szavazóbiztossal készített személyes, telefonos vagy írásos interjú alapján. A dokumentum szerint a válaszadók 16 százaléka tapasztalt valamilyen gyanúsnak vélt dolgot a 2018-as választások során. Ez alapján az Unhack Democracy állítja:
a 2018-as eredmények nem tükrözik hűen a választói akaratot, a szabálytalanságok nélkül nem lenne a Fidesznek kétharmados többsége.
Százmilliónál is több szegény él az EU-ban
109,2 millió ember él még mindig szegénységben vagy fenyegeti társadalmi kirekesztettség az Európai Unió tagállamaiban – derült ki az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a felméréséből, amit még a szegénység felszámolásának nemzetközi napja (október 17.) kapcsán készítettek.
Ez a lakosság 21,7 százalékát jelenti, a szegénység csökken, de nem eléggé. Ez a szám tíz évvel ezelőtt két, két évvel ezelőtt pedig 0,7 százalékkal volt magasabb. Az elfogadott módszertan szerint ebbe a kategóriába azok tartoznak, akikre igaz a következő három feltétel legalább egyike: a szegénység kockázata a szükséges kifizetések, ún. szociális transzferek után (jövedelmi szegénység), súlyos anyagi nélkülözések vagy nagyon alacsony munkaintenzitású háztartás.
A legtöbb szegény, vagy kirekesztésnek kitett ember az időszak alatt 2012-ben volt (123,8 millió ember), a viszonyítási szám mégis a 2008-as adat. Akkor 116,1 millió embert érintett ez a jelenség (tegyük hozzá, hogy Horvátország még nem volt EU-s tagállam), és akkor fogalmazódott meg a cél, hogy 2020-ig 20 millióval csökkenjen a szegények száma. Ez azonban nem sikerült.
Az Európai Bizottság nem használ többet papírt az értekezleteken
Az Európai Zöld Terv (European Green Deal) és az európai védelmi unió szükségességéről is beszélt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a biztosok első közös értekezlete utáni sajtótájékoztatóján. A környezetvédelem jegyében
az új Bizottság már nem használt papír alapú dokumentumokat a szerda délelőtti megbeszélésén.
A Bizottság jövő szerdán fogja bemutatni a klímavédelmi programja cselekvési tervét. Von der Leyen elmondta, hogy nemcsak szükséges, hanem gazdaságilag is előnyös, hogy Európa tenni fog az éghajlatváltozás és károsanyag-kibocsátás ellen. A Bizottság elnöke úgy látja,
hatalmas gazdasági lehetőségek rejlenek zöld és fenntartható technológiák kidolgozásában. Európa meghatározhatja a trendeket és új növekedési pályára állhat.
Magyarország számára különösen fontos, hogy Von der Leyen is elismerte, nem indul mindenki egyenlő esélyekkel a klímaváltozás elleni küzdelemben, ezért egy új uniós támogatási forrás, az Igazságos Átalakítási Alap (Just Transition Fund) segítségével fogják biztosítani, hogy a zöld fordulat ne okozzon gazdasági hátrányokat az európai állampolgároknak.
Kövesi: Nem olyan ügyészség kell, aminek örülünk, hogy van, hanem olyan, ami hatékony
Nagyok az elvárások az állampolgárok részéről a jövőre felálló Európai Ügyészséggel szemben, mondta kedden Laura Codruţa Kövesi, az ügyészség megválasztott elnöke az Európai Parlamentben. Kiemelte: szeretné megtartani az intézménybe vetett megelőlegezett bizalmat. Felhívta a figyelmet az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletére, mely a munkájához elkerülhetetlen lesz. Hozzátette: mentalitásváltást szeretne elérni ezen a területen az Európai Unióban.
A tagállamoktól is szoros együttműködést vár el:
Életem felét ügyészként töltöttem. Tisztában vagyok a kihívásokkal, amelyek csak csapatban leküzdhetőek: közösen a delegált ügyészekkel, az EU-s intézményekkel és mindenkivel, akinek fontos a jogállamiság.
– fogalmazott. Az európai ügyészség fő szerepe az lesz, hogy bűnügyi nyomozásokat hajtson végre, elsősorban az EU-s forrásokkal kapcsolatos visszaélések esetében, megerősítse ezen ügyek kivizsgálásánál az együttműködést a tagállamok között, és visszaszerezze a visszaélések során ellopott pénzeket.
Leszögezte, hogy feladatuk kizárólag az, hogy a már megtörtént bűncselekményeket kinyomozzák, nem pedig az, hogy azokat megelőzzék.
Készíthetnek azonban bizonyos statisztikákat, amelyek alapján végezhetnek megelőző tevékenységeket. A bűntettek elemzésekor az a céljuk, hogy feltárják, melyek a legnagyobb kockázatok és gyengeségek az EU-s alapok felhasználásánál.
A korrupció okozta károk megtérítése is fontos feladata lesz az ügyészségnek, mely a tervek szerint 2020 novemberétől állna munkába.
Várhelyi a jogállamiságról beszélt nyugat-balkáni politikusoknak
Első alkalommal járt hivatalos eseményen az Európai Bizottság magyar tagjaként az Európai Parlamentben Várhelyi Olivér. A bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős magyar biztos egy Nyugat-Balkán konferencián vett részt, amelyen Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia pártvezetőinek, parlamenti frakcióvezetőinek, valamint EP-képviselőknek tartott előadást. (Koszovó parlamenti képviselői nem voltak jelen, mert az új törvényhozás tagjai még nem tettek esküt.)
Guetta: Orbán egy cinikus demagóg, de átlátja a nemzetközi politikát
„Meglep, mennyire máshogy beszélnek az önkormányzati választások után a magyar barátaim, mint másfél éve, mikor a könyvemhez gyűjtöttem anyagot. Akkor fásultak voltak, arra készültek, hogy Orbán még ötven évig hatalomban lesz. Most felélénkültek” – nyilatkozta az EUrologusnak Bernard Guetta francia EP-képviselő.
A névazonosság nem véletlen: a Megújuló Európa EP-frakció politikusa a francia sztár DJ David Guetta féltestvére. Annyit árul csak el az öccsével való kapcsolatáról, hogy "szeretjük egymást, de mi olyanok vagyunk, mint a nappal és az éj."
A márciusban megjelent L’enquête hongroise (puis polonaise, italienne et autrichienne) című könyvéről azonban annál szívesebben mesél. Magyarul még ki nem adott riportkötet címet úgy lehet fordítani: Nyomozás Magyarországon (aztán Lengyelországban, Olaszországban és Ausztriában).
Guetta ötvenéves újságírói tapasztalat után döntött úgy, hogy az európai politikában is kipróbálja magát: „kihívást akartam, mert már csukott szemmel is tudtam cikket írni.” Az 1979-1990 közötti sorsfordító időszakban dolgozott tudósítóként a Le Monde francia napilapnak. Az évtized elején Lengyelországból számolt be a Szolidaritás mozgalom megszületéséről, 1983-tól Washingtonból a hidegháború végének amerikai politikájáról tudósította a francia olvasókat, majd 1987-től négy éven át Moszkvából mutatta be a Szovjetunió széthullásához vezető társadalmi-gazdasági folyamatokat. 1991-től France Inter rádió reggeli műsorát vezette. Számos más francia lap szerkesztőjeként és munkatársaként is dolgozott az elmúlt harminc évben.
A finnek költségvetési javaslatával kevesebb pénz juthatna Magyarországnak
Tovább karcsúsítaná a következő hét éves uniós költségvetést a soros elnökséget ellátó Finnország – értesült a Bruxinfó. A jövő heti EU-csúcs előtt a nemzeti kormányoknak eljuttatott javaslatban többek között az szerepel, hogy a tagállamoknak a nemzeti összejövedelmük 1,07 százalékát kellene befizetni a közös kasszába, szemben az Európai Bizottság által javasolt 1,114 százalékkal.
Mindez 48 milliárd euróval kisebb költségvetési főösszeget jelent. A kiadások belső szerkezetében is változtatást javasolnak a finnek, némiképp megemelnék a kohéziós és mezőgazdasági alapok részarányát. Ez az a két terület, amelynek Magyarország az egyik legnagyobb haszonélvezője, de az eredeti bizottsági javaslat is 5, illetve 7 százalékos vágást javasol az előző költségvetési időszakhoz képest. A finnek által csökkenteni szándékozott főösszeg miatt így viszont még kevesebb pénz juthat Magyarországnak, a csökkenés mértéke a 25 százalékot is elérheti.
Ötven év alatt megnégyszereződött a hibrid rezsimek száma
Komor mondattal indítja idei jelentését a demokrácia állapotáról a Nemzetközi Intézet a Választások Támogatásáért és a Demokráciáért (IDEA): „ A 30-as évek óta nem folyt ekkora küzdelem a demokráciák ellen.“ A demokratikus leépülés megduplázódott az elmúlt évtizedben az azt megelőzőhöz képest, és a világ országainak csaknem felében romlott a demokrácia intézményeinek minősége. Újra meg kellett tanulnunk, hogy a demokratizálódás nem magától értetődő: talán a leglátványosabb Venezuela esete, ahol egy egykor demokratikus ország ma Latin-Amerika legelnyomóbb rezsimjévé torzult.
Az önkényuralmi rendszerekben az elnyomás módszerei egyre keményebbek lettek és az élet minden részére kiterjednek. Kína és Oroszország már egyenesen exportálja az autokráciát: befektetésekkel vagy megfigyelő technológiák kivitelével betonozzák be diktátorok hatalmát világszerte.
Az úgynevezett hibrid rezsimek is előretörtek: az ilyen rendszerekben megtalálhatóak a demokratikus elemek, például rendszeres választásokat tartanak, ahol elvileg le lehet győzni a hatalmon lévőket, de azok médiafölénye, az intézményekre, állami forrásokra gyakorolt befolyása szinte behozhatatlan előnnyel ruházza fel őket. Olyannyira, hogy nyílt erőszakra sincs szükség a rendszer fenntartásához.
A hibrid rezsimek száma 1975 óta megnégyszereződött.
Mi ösztönzi az innovációt Európa-szerte?
Ezt az eredetileg angol nyelven megjelent elemzést az Eurológus blog és az Európai Adatújságírók Hálózata (EDJnet) közötti együttműködés részeként közöljük. Az eredeti cikk itt olvasható.
Július végén a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) nevű, 192 tagállamot magában foglaló, önfinanszírozó ENSZ-szervezet 12. alkalommal adta ki jelentését a Globális Innovációs Indexről (GII), amely mutatja egy ország teljesítményét az új technológiák és innovatív folyamatok megjelenését biztosító feltételek megteremtése terén.
A GII két alindex átlagának eredménye: az innovációs input alindexé és az innovációs output alindexé. Előbbi „definiálja a környezeti szempontokat, amelyek elősegítik az innovációt egy gazdaságon belül”, és öt pilléren nyugszik: intézmények, emberi tőke és kutatás, infrastruktúra, piaci kifinomultság és üzleti kifinomultság . Az output alindex két pilléren nyugszik: tudás és technológia outputok és kreatív outputok. Tehát, mi ösztönzi az innovációt Európa-szerte?
Rovataink a Facebookon