Legfrissebb híreink
- Amerika kijátszhatja egymás ellen a két legnagyobb ellenségét
- Ezeréves hagyomány szakad meg Londonban
- Hiába a tűzszüneti megállapodás, nem nyugszanak a fegyverek Libanonban
- A Hamász videót tett közzé egy amerikai-izraeli túszról, aki Donald Trumpnak könyörög segítségért
- Néhány másodperc alatt két földrengés is volt Horvátországban
- Németország azonosította az Északi Áramlat felrobbantásának két gyanúsítottját
- Száznál több kormányellenes tüntetőt vettek őrizetbe Georgiában
- Szlovákia Magyarországot is figyelmeztette, terrortámadás készülhet a Barátság kőolajvezeték ellen
- A Vatikán váratlanul bejelentette, hogy a pápa találkozik Orbán Viktorral
- Két bankautomatát is felrobbantottak egy nap alatt Bécsben
Egy-kettőt még szeretetből odaszúrt a búcsúzó Juncker
„Éhes vagyok” – viccelte el a könnyes búcsút Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság leköszönő elnöke a brüsszeli újságíróknak ebben a minőségében utoljára tartott sajtótájékoztatóján pénteken. Juncker ezzel a belsős poénnal a tudósítók és bizottsági szóvivők napi rutinjára utalt, ugyanis az Európai Bizottság minden hétköznap pontban délben tart sajtótájékoztatót. (Ha nem mondanak semmi érdekeset, akkor az a baj, mert nem lesz cikk, ha meg nagy bejelentés van, akkor meg az, mert még ebéd előtt meg kell írni.)
Juncker elnöksége egybeforrt a pikírt poénokkal. A komoly témákat trollkodással vagy épp joviális nagybácsi-szeretettel ötvöző humorát egyesek ellenállhatatlanul szellemesnek tartották, mások pedig felháborítónak. A magyar közvélemény számára a legismertebb eset talán az, mikor
Orbán Viktort „helló, diktátor” felkiáltással köszöntötte 2015 májusában a Keleti Partnerség rigai csúcstalálkozója előtt,
és még egy tockost is lekevert a magyar miniszterelnöknek. A puha pofonokat az öt év alatt végig osztogatott, Alekszisz Ciprasz miniszterelnök például többet is kapott tőle a görög gazdaság számára sorsdöntő tárgyalások előtt. De az is előfordult, hogy megrángatta a baloldali politikus nyakkendőjét, aki híres volt arról, hogy csak igen indokolt esetben veszi fel a kényelmetlen ruhadarabot.
Juncker stílusába az is belefért, hogy puszit nyomjon Charles Michel korábbi belga miniszterelnök (aki most már az Európa Tanács elnöke) kopasz feje búbjára. Vagy hogy a brexit leghevesebb támogatójának, Nigel Farage EP-képviselőnek
Juncker káros szenvedélyeiről szóló beszédét azzal akassza meg, hogy megkérdezte tőle, nincs-e egy cigije.
Az éghajlatváltozás elleni küzdelmet várják el a politikától az uniós polgárok
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a környezetünk, a biodiverzitás és az óceánok megőrzése az Európai Parlament legfontosabb feladata az európai választópolgárok szerint, derült ki az EP megbízásából készített Eurobarometer-felmérésből.
A közvélemény-kutatásban azt kérdezték az emberektől, hogy mik azok az ügyek, amelyekkel az EP-képviselőknek mindenképpen foglalkozniuk kellene. A pénteken nyilvánosságra hozott eredmények szerint az éghajlatváltozás és a környezet megóvása volt a legtöbbször megemlített feladat: az európaiak 32 százaléka jelölte meg prioritásként. Majdnem ugyanennyien (31 százalék) említették fontos célkitűzésként a szegénység és társadalmi megkülönböztetés elleni harcot. A terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc, illetve a fiatalok munkanélkülisége elleni fellépés egyaránt 24-24 százalékot kapott.
A környezetvédelem tizenegy tagállamban volt a legtöbbet említett feladat. Közülük is kiemelkedik Svédország (62 százalék), Dánia (50 százalék) és Hollandia (46 százalék). Magyarországon az emberek 30 százalék jelölte meg a környezetvédelmet prioritásként – ez csak hajszálnyival marad el 32 százalékos az uniós átlagtól.
Az európai polgároktól azt is megkérdezték, hogy pontosan mi a legsürgetőbb környezetvédelmi probléma. A válaszok népszerűségi sorrendben az alábbiak voltak
- az éghajlatváltozás (52 százalék)
- a levegőszennyezés (35 százalék)
- a tengerek szennyezése (31 százalék)
- erdőirtás és a növekvő hulladékmennyiség (mindkettő 28 százalék).
A felmérésből az is kiderült, hogy 10 európaiból majdnem 6 gondolja úgy, hogy a fiatalok környezetvédelmi mozgalmának hatása van az európai és a nemzeti döntéshozókra.
Az EP egy nappal az eredmények nyilvánosságra hozatala előtt hirdetett klímavészhelyzetet. A határozat értelmében ezentúl mindent uniós tervezetnek figyelembe kell vennie, hogy 1,5 fok alatt maradjon a globális felmelegedés mértéke és ne csökkenjen a biodiverzitás.
Juncker szerint Tusk legyőzi Orbánt
Az Európai Tanács székházában a lengyel Donald Tusk hivatalosan is átadta hivatalát a volt belga miniszterelnöknek, Charles Michelnek. Az Európai Tanács új elnökének megbízatása december 1-jétől kezdődik, két és fél évre szól, de egyszer ugyanennyi időre meghosszabbítható. Tusk jelképesen az ülések levezetésén használt csengőt is átadta Michelnek. A leköszönő elnök azt mondta, nem egy elvont eszmét akart szolgálni, hanem embereket, nemzeteket és közös érdekeket.
Európa a legjobb hely a Földön, legalábbis addig, amíg megmarad a szabadság és a jogállamiság kontinensének, amelyen egy történelmével és kultúrájával tisztában lévő közösség él
– jelentette ki.
Donald Tuskot percekig tapsolták, a lengyel politikus az elmúlt években az egyik legnépszerűbb európai politikussá vált, bár többször felrótták neki szókimondását. Ezzel kezdte beszédét utóda, Charles Michel is, aki azt ígérte, hogy a problémák megoldása során a józan ész útmutatásait szeretné követni, hidakat akar építeni, mindig nyitott lesz a párbeszédre és saját stílusa lesz, amelynek része, hogy óvatosan bánik majd a Twitteren megfogalmazott üzenetekkel – legalábbis kezdetben.
A Fidesz nem támogatta a nők elleni erőszak felszámolásáról szóló EP-döntést
Az Alapjogi Ügynökség 2014-es felmérése szerint az Unióban minden harmadik nő fizikai és/vagy szexuális erőszak áldozata lesz 15 éves kora után. A nők 55 százalékának kell szembenéznie valamilyen fajta szexuális zaklatással (11 százalékuk online). Húszból egy nőt megerőszakolnak.
Az Európa Tanács nők elleni erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményét, azaz az Isztambuli Egyezményt 2011-ben fogadták el, az Unió pedig 2017 júniusában írta alá. Ez az első ilyen jellegű nemzetközi megállapodás a nők védelmében: az ezt ratifikáló államoknak átfogó, jogilag kötelező érvényű normákat kell követniük a nemen alapuló erőszak megelőzésére, az áldozatok védelmére és az elkövetők megbüntetésére. Jelenleg hét uniós tagállam, Magyarország, Bulgária, Csehország, Litvánia, Lettország, Szlovákia és az Egyesült Királyság nem ratifikálta, őket most felszólították, hogy késedelem nélkül tegyenek ennek eleget.
Klímavészhelyzetet hirdetett az EP
Klímavészhelyzetet hirdetett az Európai Parlament. A strasbourgi plenáris ülés csütörtökön fogadta el a határozatot, amelyben
megállapítja, hogy éghajlati és környezeti vészhelyzet áll fenn,
és arra kéri az Európai Bizottságot, az uniós tagállamokat és az összes globális szereplőt, „hogy sürgősen tegyék meg a szükséges konkrét lépéseket e fenyegetés leküzdése és megfékezése érdekében, még mielőtt túl késő lenne.”
Emellett az EP-képviselők arra is felszólítják az Ursula von der Leyen-vezette új Bizottságot, hogy a jogalkotási és költségvetési javaslat éghajlati és környezeti hatását is vegye figyelembe, és biztosítsa, hogy a javaslatok nem járuljanak hozzá biológiai sokféleség csökkenéséhez és ahhoz, hogy a bolygó átlaghőmérséklete 1,5 Celsius-foknál tovább emelkedjen az ipari forradalom előtt mért adatokhoz képest.
Az EP egy másik állásfoglalást is elfogadott csütörtökön, ami arra sürgeti a Bizottságot, hogy az ENSZ éghajlatváltozási konferencia számára nyújtson be egy stratégiát, amely 2030-ig 55 százalékkal kellene csökkentené az EU károsanyag-kibocsátását, 2050-re pedig megvalósítaná a klímasemlegességet.
Közel kétszer annyi magyar gyerek él másik EU-s országban, mint öt éve
Több mint száz oldalas jelentésben összegezte az Európai Bizottság kutatóközpontja azokat az adatokat és a hozzájuk tartozó elemzéseket, amelyek a migrációban élő gyermekekről szólnak. A kutatás nem elsősorban a bevándorlásról vagy a menekültválságról szól, de óhatatlanul érinti ezt a problémát is.
Azokat a 19 év alattiakat vették számba a jelentés készítői, akik az EU területén élnek, de nem a saját állampolgárságuk szerinti országban.
Ezen belül is két csoport van: az EU-n belül máshová költöző uniós polgárok, illetve a harmadik országból az EU-ba érkezők, akik lehetnek munkavállalási céllal, legálisan érkező gazdasági bevándorlók, menekültek, kísérő nélkül, illegálisan érkezett kiskorúak is. A skála nagyon széles, a jómódú tengerentúli üzletemberek gyermekeitől a török kebabos családján át a szüleit elvesztő szíriai menekültig húzódhat.
A legfontosabb adat talán az, hogy az EU területén összesen a gyermekek közel 7 százaléka nem a saját országában él, ez 6,6 millió gyermeket jelent. Nagyobb részük, 4,75 millióan valamelyik EU-n kívüli ország állampolgárai, a legtöbben Afganisztánból, Szíriából vagy Irakból (hárman együtt 60 százalék), Marokkóból, Törökországból, és Albániából származnak. Az albánokkal együtt a balkáni migráns gyerekek az összes érintett 15 százalékát teszik ki.
Az EU-n belül másik országban élő gyerekek körülbelül 1,8 millióan vannak, a legnagyobb arányban román és lengyel állampolgárságúak. Olyannyira, hogy a belső vándorlásban részt vevő gyermekek 45 százaléka lengyel vagy román.
Az európai emberi jogi biztos a magyar bírákat félti
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatovics aggodalmát fejezte ki a magyar igazságszolgáltatást érintő tervezett jogszabályváltozások miatt, mert álláspontja szerint az új törvény hátrányosan befolyásolja majd a magyar bíróságok függetlenségét.
Mijatovics közleményében felrója a kormánynak, hogy nem folytatott általános konzultációt a törvényjavaslattal kapcsolatban. A biztos azon a véleményen van, hogy az „Egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról” címet viselő törvényjavaslat jelenlegi formájában negatív hatással lehet a bíróságok és a bírák függetlenségére, valamint azokra a garanciális elemekre, amelyek a tisztességes eljárást biztosítják.
Nő vagyok, macedón vagyok, európai vagyok
Az Európai Parlament filmdíjának, a LUX-díjnak a győztesét három film közül hirdették ki szerdán az EP strasbourgi ülésén. A győztes film, az Isten létezik, és Petrunijának hívják ( God Exists, Her Name Is Petrunija) egy macedón nőről szól, aki egy csak férfiaknak megengedett vallási rituálén vesz részt, kivívva ezzel közösségének haragját.
Az EP sajtószolgálata szerint a film „a konzervatív társadalmak béklyója ellen folytatott feminista küzdelem egyik jelentős alkotása".
Az európai parlament elnöke, David Sassoli a díjátadón elmondta, hogy a mozi kulcsfontosságú abban, hogy ablakot nyisson a valóságra, és segítsen megérteni, kik vagyunk. Az európai filmet közös örökségünknek nevezte. Megjegyezte:
A színészeknek és rendezőknek gyakran kockázatos bátran kiállniuk filmjeikkel, mert az aktuális téma gyakran kényelmetlenné teszi annak elkészítését. A vélemény szabadságáért ki kell állnunk.
A film rendezője, Teona Strugar Mitevska az Európai Parlament strasbourgi ülésén elmondta:
Macedón politikusok kritizálnak, amiért szerintük túlpolitizált filmjeim vannak. Pedig kötelességem, hogy azokról a problémákról beszéljek, amelyek ellen senki sem hajlandó szót emelni.
A véleménynyilvánítás szabadságának és az alapvető emberi jogoknak a tiszteletben tartására szólította fel beszédében a politikusokat. A film sikerének titka szerinte az, hogy a főszereplője ellenállása, és az igazságért való küzdelme megérinti az embereket. Megemlítette még Oleg Szencov keddi látogatását is az Európai Parlamentbe: szerinte soha sem szabadna előfordulnia annak, hogy egy filmrendező öt évet töltsön a börtönben. Beszédét a következő szavakkal fejezte be:
Nő vagyok, macedón vagyok, európai vagyok. Hiszek az európai jövőben, és hogy ez a szolidaritáson és a befogadáson alapul majd, nem pedig a kirekesztésen.
Klímavédelemre fordítják a 2020-as uniós költségvetés ötödét
Az ideinél több mint 500 millió euróval több pénzt szán klímavédelmi célokra a 2020-as uniós költségvetés, amelyet hétfőn a tagállami kormányokat képviselő Tanács és szerdán az Európai Parlament is jóváhagyott. Az EU 2020-ban 153,6 milliárd euró tényleges kifizetését tervezi, ami 3,4 százalékkal több 2019-hez képest. Emellett 168,7 milliárd euró kifizetésére vállalnak kötelezettséget.
A teljes költségvetésnek 21 százalékát fordítják a különböző klímavédelmi célokra,
amely a kutatási és innovációs programokat, közlekedés- és energiakorszerűsítési beruházásokat és nemzetközi fejlesztési projekteket is felöleli.
Megszavazta az EP az új Európai Bizottságot
Munkába állhat december 1-jén az új Európai Bizottság, miután az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése megszavazta a testületet szerdán. 461 képviselő mondott igent az új Bizottságra, míg 157-en nem támogatották a Von der Leyen-testületet. 89-en tartózkodtak.
Ez azt jelenti, hogy Várhelyi Olivér hivatalosan is a szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős uniós biztos lett.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a szavazás előtt mondott beszédében a klímavédelmet és karbonsemleges Európát tűzte ki a legfontosabb célként, amellyel munkahelyeket lehet teremteni az európai emberek számára. Azt is megígérte, hogy választ fognak adni a migráció, a digitalizáció és az európai gazdaság kihívásaira.
Von der Leyen klímavédelmet és munkahelyeket ígér az EU-nak
„Álljunk munkába!” – buzdított Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leendő elnöke szerdán az Európai Parlamentben. Von der Leyen a strasbourgi plenáris előtt mutatta be az új Bizottságot és a legfontosabb célkitűzéseit, amelyről szerda délben szavaznak majd az EP-képviselők. Ha megkapják a képviselők többségének a támogatását, akkor december 1-jén - egy hónapos csúszással - munkába állhat az új testület.
A leendő elnök beszédének elején a prágai bársonyos forradalom 30. évfordulója előtt tisztelgett, és Václáv Havelnek, a csehszlovák rendszerváltás legendás alakjának és első cseh köztársági elnöknek egyik gondolatát többször is felidézte:
nem azért kell bizonyos dolgokat megtennünk, mert az könnyű lenne, hanem azért, mert helyes.
A hamarosan munkába álló Bizottságot egységes csapatnak nevezte, és minden politikaterületnél bemutatta az illetékes biztosjelölteket is. A szomszédság- és biztonságpolitikáért felelős Várhelyi Olivért a beszéd legelején, másodikként említette Josep Borrell külügyi főképviselő után, akiknek az lesz a feladatuk, hogy megerősítsék Európa jelentőségét a világpolitikában és jól működő kapcsolatokat építsenek a partnerországokkal. "Be kell bizonyítanunk a nyugat-balkáni barátainknak, hogy ugyanazon a kontinensen, kultúrán és történelmen osztozunk. Ugyanaz a sorsunk, így a kapunk mindig nyitva áll előttük" - mondta a bővítésre utalva.
A klímavédelmet és karbonsemleges Európát tűzte ki Von der Leyen legfontosabb célként. „Nem vesztegethetünk több időt” – mondta, miközben Velencét sújtó árvíz, az megsemmisült litván mezőgazdasági termés és égő portugál erdők katasztrófáit is felemlegette. Von der Leyen szándékai szerint a hamarosan meghirdetendő
„Zöld New Deal” programmal az EU egyszerre lesz képes csökkenteni a károsanyag-kibocsátást és új munkahelyeket teremteni.
Frans Timmermans ügyvezető alelnök lesz az alkalmas ember arra, hogy ezt feladatot megoldja a leendő főnöke szerint. Az klímavédelmi és energiakorszerűsítő intézkedéseket a gazdasági felzárkóztatással kombináló tervet várhatóan december 11-én fogja az új Bizottság nyilvánosságra hozni. Az elnevezés az amerikai gazdaságot nagy világválságból kivezető Roosevelt-programra utal.
Von der Leyen azt is leszögezte, hogy „a migráció itt fog maradni velünk”, ezért európai menekültügyi rendszer reformját és a határok megerősítését sürgette. A Bizottság leendő elnöke azt is kijelentette, hogy ehhez szolidaritás és felelősségvállalás szükséges a tagállamok részéről. De azt is hangsúlyozta, hogy vissza kell küldeni azokat, akiknek nem jár nemzetközi védelem, és a schengeni rendszer biztonságos működésére is szem előtt kell tartani.
Büszke vagyok Európára, büszke vagyok a jog uralmára
– mondta, és biztosította támogatásáról Margarítisz Szkínász európai életmód támogatásáért felelős és Ylva Johansson belügyi biztosokat.
A beszédben nagy hangsúlyt kaptak még a nemi egyenlőség, a digitalizáció és az európai gazdaság kihívásai. „Én mindig maradáspárti leszek” – üzent a Von der Leyen Nagy-Britanniának is. A beszéde zárómondata hatalmas tapsot kapott:
Álljunk munkába, hogy 30 év múlva is azt mondhassuk, éljen Európa!
A lengyel melegmentes övezetekről vitázott az EP
Cecilia Malmström, az Európai Bizottság tagja azt mondta, hogy ezek a fejlemények rendkívül aggasztóak, sőt, arra is célzott, hogy ezek az önkormányzatok (körülbelül 70 településről van szó) egy része jelentős uniós felzárkóztatási forrást is kap, pedig a támogatások odaítélésének feltétele minden esetben az uniós jog tiszteletben tartása.
Magdalena Adamowicz lengyel néppárti politikus úgy látja, hogy a politikában a legsötétebb idők jönnek vissza,
a populizmus és a nacionalizmus pedig kéz a kézben jár a diszkriminációval,
amikor nemi, faji, vallási alapon tesznek különbséget emberek között. Adamowicz szerint szükség van a társadalomban szexuális oktatásra. Lengyelországban az LMBTI személyek 70 százaléka depresszív, öngyilkosságra hajlamos, mert alapvető emberi méltóságuk kerül veszélybe, holott nekik ugyanolyan joguk van, mint másoknak – foglalta össze.
A szlovén szociáldemokrata Tanja Fajon szerint betegségként terjed a homofóbia Lengyelországban és szégyen, ami történik. Ugyanakkor – tette hozzá - nemcsak Lengyelországból, hanem Magyarországról is aggasztó homofób hírekről hallani és fizikai támadások is történnek. Fajon azt mondta, meg kell tanítani a társadalomnak a sokszínűség elfogadását és azt, hogy a gyűlölet nem lehet megoldás.
Arról álmodik, hogy Putyint egy nap üvegtábla mögött látja
David Sassoli, az Európai Parlament elnöke a Szaharov-díj keddi díjátadóján elmondta: a szabad világnak nem szabad hallgatnia, ha diktátorok egyre többször vesznek művészeket, újságírókat, ügyvédeket a célkeresztjükbe. Példaként említette a 2012-es díjazottat, az iráni Naszrin Szotudeh női jogi ügyvédet, akit idén márciusban másodszor is 33 év börtönre ítéltek, vagy a 2011-es díjazottat, Razan Zaitouneh szír emberjogi ügyvédet, akit 2013-ban elraboltak, és nyomtalanul eltűnt Szíriában.
A keddi díjátadón Oleg Szencov, a Szaharov-díj tavalyi nyertese rövid beszédet intézett az Európai Parlament képviselőihez. Beszédét oroszul tartotta: a Krímben született, és orosz anyanyelvű filmrendező korábban elmondta, hogy az ukránt még mindig tanulja.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ne felejtsék el az ukrán katonákat, politikai foglyokat, és krími tatárokat, akik a mai napig Oroszországban raboskodnak.
Ukrajna szerinte az európai jövőn kívül nem lát más perspektívát országának. Elmondta, nem bízik Putyinban, mert Oroszország nem akar békét a Donyec-medencében, hanem csak geopolitikai érdekek szerint képes gondolkozni:
Minden alkalommal, ha a fejünk fölött akarják Putyin kezét megrázni, akkor gondoljanak a több száz halottra Ukrajnában, gondoljanak bajtársainkra, akik még mindig orosz börtönökben sínylődnek.
Mikor 2014 elején Oroszország annektálta a Krím félszigetet, Szencov hazája illegális bekebelezése ellen tüntetett. Emellett segített ellátmányt szállítani az ukrán katonai támaszpontok személyzetének, akik a Krím félszigeti bázisaikon ragadtak az orosz annektálás után.
A Krímben tartóztatták le négy másik társával együtt terrorista cselekmények vádjával, úgymint hidak és emlékművek megrongálásának kitervelésével. Ezeket a vádakat tagadta. 2014 májusában az orosz titkosszolgálat Oroszországba hurcolta.
A Fidesz tartózkodásával szavaztak Strasbourgban a veszélyeztetett gyerekek védelméről
A gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény elfogadásnak 30. évfordulóján az Európai Parlament egy állásfoglalást szavazott meg nagy többséggel, amelyben a gyermekeket fenyegető veszélyekre hívták fel a figyelmet.
A dokumentum felszólít a háborús övezetekben és a migrációban élő gyermekek jobb védelmére. Ezen belül azt szorgalmazzák, hogy kísérő nélküli gyerekek kapcsán a gyermekvédelemnek kell az elsődlegesnek lenni, nem pedig a migrációs politikának.
A Missing Children Europe nevű szervezet adatai szerint Európában 2014 és 2017 között több mint 30 ezer bevándorló, vagy menekült gyermek tűnt el. A hatóságok határokon átnyúló rendőri együttműködés hiánya nagy kockázatot jelent ezen a gyermekek számára, mivel a nyomon követés és a nyomozás általában a nemzeti határokon végződik. Az eltűnt migráns gyerekek nagy részét egy héten belül megtalálták, de sokan csak egy év alatt kerültek elő. Ugyanakkor tíz százalékukról soha többet nem érkezett hír. A jelentések mindenhonnan azt erősítik meg, hogy az ilyen gyerekek felkutatására a hatóságok nem sok energiát fordítanak.
Weber: A Fideszen múlik a néppárti tagság
Budapestnél pattog a labda, a Fidesznek még van lehetősége arra, hogy tisztázza magát, és végül bennmaradhasson az Európai Néppártban – nyilatkozta Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Azonnali.hu tudósítójának Strasbourgban kedden. A hírportálnak Weber azt is elmondta, hogy
a Néppárt kész a párbeszédre, a Fidesz tisztázhatja magát, de ezt még mindig nem tette meg például a CEU-val kapcsolatban.
A Néppárt a múlt héten választotta meg elnökének Donald Tuskot, az Európai Tanács korábbi elnökét és volt lengyel kormányfőt. A zágrábi kongresszuson mondott beszédét Tusk minden néppárti politikusnak címezte, de elég egyértelmű üzenetet hordozott a magyar kormány számára is:
NEM TISZTELIK A JOGÁLLAMISÁGOT, AKIK POPULISTA SZÓLAMOKAT HANGOZTATNAK, ÉS AKIK A MIGRÁCIÓS VÁLSÁG IDEJÉN KERÍTÉST ÉPÍTENEK ÉS MIGRÁNSELLENES PROPAGANDÁT GYÁRTANAK.
Kövér Lászlónak üzentek EP-képviselők
Kövér Lászlónak, a magyar Országgyűlés elnökének és Orbán Viktor miniszterelnöknek szánt üzenetekkel tiltakoztak a magyar országgyűlési képviselők jogait módosító törvénytervezet ellen magyar, német, osztrák, svéd és spanyol, szocdem-frakciós EP-képviselők az Európai Parlament strasbourgi épületében kedden.
"Házelnök úr, az ellenzék is kapjon szót"
és
"Viktor, el a kezekkel a magyar ellenzéktől"
feliratú táblákkal tüntettek a törvényjavaslat ellen, ami megszüntetné az országgyűlési képviselők azon jogát, hogy előzetes egyeztetés nélkül is beléphessenek a közintézményekbe és a kritikák szerint korlátozná szabad véleménynyilvánítási jogukat. A szociáldemokrata EP-frakció vezetője, Iratxe García Pérez, a jobbikos Gyöngyösi Márton és a DK EP-képviselői is részt vettek a demonstráción.
„Hiába hivatkoznak arra, hogy az Unió más parlamentjeiben milyen ehhez hasonló szabályok vannak, az aljas szándék és a házmester-tempó csakis az illiberális Orbán-rendszer sajátja. Pontosan ismerjük a Fidesz elvtelenségét, tudjuk, hogy a szabályokat azért szigorítják, hogy ellehetetlenítsék az ellenzéki politikusok munkáját" - írta közleményében a tüntetést szervező Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő.
Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő egy nappal korábban körlevelet küldött az EP-képviselőknek, amelyben azt írta: Ujhelyi meghívója a szolidaritási akcióra "manipulatív állításokat" tartalmaz, az EP házszabálya szigorúbb viselkedési szabályokat ír elő a magyar törvénytervezetnél, és ezt Ujhelyi is megszavazta.
Fideszes országgyűlési képviselők egy csoportja azután nyújtotta be a renitens honatyákat akár kitiltással és egyéves fizetésmegvonással sújtó módosító indítványt, hogy októberben Hadházy Ákos független képviselő táblát tartott az éppen felszólaló Orbán Viktor alá, amelyen az állt: "Muszáj hazudnia, mert sokat lopott."
Háromból egy európai nő erőszak áldozata lesz
"Háromból egy nő szenved el fizikai vagy szexuális erőszakot élete során. Áldozatokról és nem statisztikai adatokról van itt szó. Meg kell törnünk a hallgatást, és nem szabad engedni, hogy az elkövetők továbbra is megússzák a felelősségrevonást" - jelentette ki David Sassoli, az Európai Parlament elnöke a strasbourgi plenáris ülést megnyitó beszédében hétfőn.
Az EP-képviselők egyperces csenddel tisztelegtek az áldozatok emléke előtt a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján, és az ENSZ kampányát támogatva az EP épületét is narancssárgával világították ki.
Sassoli felszólította az uniós tagállamokat, hogy késedelem nélkül ratifikálják az Isztambuli Egyezményt a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról. Az Európa Tanács 2011-ben elfogadott egyezményét hét uniós állam - Bulgária, Csehország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Szlovákia és Nagy-Britannia - ugyan aláírta, de a rendelkezéseket nem ültette át a nemzeti jogba.
Az EP-képviselők csütörtökön egy határozatról fognak szavazni, amely arra kéri ezeket a tagállamokat, ratifikálják a nők elleni és családon belüli erőszak megszüntetését célzó nemzetközi dokumentumot. 2017-ben az EU is csatlakozott az Isztambuli Egyezményhez, de csak akkor tudja ratifikálni azt, ha előbb az összes tagállam is így tesz.
Nemzetközi professzorok Vargának: A magyar kormány csak az uniós pénzeket félti
„Az Orbán-kormány igazából nemet mond a jogállamiságra, míg igent az uniós támogatásokra” – írta Varga Judit igazságügyi miniszternek válaszolva három, uniós ügyekkel foglalkozó egyetemi professzor a Euronews tévécsatorna honlapján hétfőn megjelent véleménycikkében.
Mint a bevezetőben kifejtik, az amerikai és európai egyetemeken tanító R. Daniel Kelemen, Laurent Pech és Alberto Alemanno „rendszerint nem reagálnak az Orbán-kormány embereinek nyilatkozataira”. De most úgy érezték, el kell választaniuk a propagandát a tényektől, mivel Varga Judit „szándékosan félretájékoztatja” az európai közvéleményt a múlt héten ugyanezen a fórumon nyilvánosságra hozott írásában, amelyben amellett érvel, hogy a jogállamiságot nem lehet objektíven értékelni, mert az az adott ország sajátosságaitól és identitásától függ.
Az európai uniós ügyekkel foglalkozó professzorok először összefoglalják, Orbán hogyan „intézett szisztematikus támadást a demokratikus intézményrendszer ellen”, majd így indokolják a mostani fejleményeket:
A magyar kormány azért intéz kirohanásokat az ellen, hogy az uniós jogrendben is érvényt lehessen szerezni a jogállamiság normájának, mert attól fél, hogy az EU most már valóban meg fogja vágni a normát szisztematikusan megsértő államoknak járó támogatásokat.
A véleménycikkben sorra veszik a Varga által feltett kérdéseket, de merőben másféle válaszokat adnak, mint a magyar igazságügyi miniszter. A professzorok szerint például a jogállamiság igenis egy egyetemesen alkalmazható, objektív kritériumrendszer, amelynek az alapjairól általános egyetértés uralkodik, de az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Bizottság is többször definiálta már a fogalmat. Emellett az Európai Unió Bíróságának a joggyakorlata és az uniós szerződések is egyértelműen meghatározzák a tagállamokra vonatkozó normákat.
Szlovák EP-képviselő: A magyarokhoz is olyan közel érzem magam, mint a szlovákokhoz
Amikor idén májusban az európai parlamenti választások után kiderült, hogy a szlovákiai magyar jelöltek közül egy sem került be a parlamentbe, Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia frissen megválasztott képviselője kijelentette, hogy a szlovákiai magyar kisebbség ügyét is képviselni szeretné. Šimečka azóta az Európai Parlament LIBE bizottságának (Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság) a tagja lett, ahová a kisebbségek jogkörei is tartoznak.
A két legnagyobb szlovákiai magyar párt szabadesése nemcsak Brüsszelben volt érezhető: a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint sem a Magyar Közösség Pártja (MKP), sem a Híd-Most nem tudná elérni a bejutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt. Az MKP a magyar kormánnyal való közeli kapcsolata miatt kap kritikát, a Híd szavazótábora pedig a botrányoktól terhes szlovák kormánykoalícióban való részvétele miatt zsugorodott össze. A Progresszív Szlovákia, amely amúgy a magyarországi Momentum testvérpártja, eközben aktívan beszállt a szlovákiai magyar politikába: egy magyar platformot is létrehoztak a pártjukon belül.
Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője november elején a Progresszív Szlovákia magyar vonatkozású rendezvényén kampányolt, ahol egy vitatott kijelentést tett, miszerint a szlovákiai magyarok büszke szlovákok is lehetnek. Az állítás sok szlovákiai magyart felháborított. Donáth Anna elnézést kért, és arra módosította kijelentését, hogy a szlovákiai magyarok Szlovákiára is büszkék lehetnek.
A magyar közösséget különösen aggasztja az asszimiláció mértéke, mely gyakran ott kezdődik, hogy a magyar szülők szlovák iskolába iratják gyerekeiket, attól tartva, hogy a magyar iskolákban nem kapják meg a Szlovákiában boldoguláshoz szükséges szlovák nyelvtudást. Michal Šimečkát interjúnkban erről is megkérdeztük.
Szijjártó elmondta, mit vár el a magyar kormány Brüsszeltől
Szijjártó Péter a külgazdasággal foglalkozó uniós miniszterek tanácskozása után Brüsszelben elmondta, hogy mit vár el a magyar kormány az új Európai Bizottságtól ezen a téren. A Szijjártó által tolmácsolt külgazdasági feladatlista legfontosabb elemei:
- az új Európai Bizottság a lehető legtöbb szabadkereskedelmi megállapodást kösse meg a lehető leggyorsabban,
- a gazdasági és kereskedelmi kérdéseket ne keverjék össze politikai ügyekkel, „a szabadkereskedelmi megállapodások nem lehetnek a leckéztetés eszközei, ez ugyanis sosem vált be”, mert Szijjártó szerint, amikor az EU elkezdte összekötni az emberi jogi és politikai kérdéseket gazdasági együttműködéssel, annak mindig kudarc lett a vége,
- gyorsítsák fel a szabadkereskedelmi megállapodások tárgyalását, mert az „mégiscsak nonszensz”, hogy van olyan megállapodás, amelyet 10 év alatt sem sikerült megkötni,
- indítsanak újra négy befagyott szabadkereskedelmi tárgyalást: Malajziával, Indonéziával, Thaifölddel és a Fülöp-szigetekkel,
- a tárgyalások során vegyék figyelembe a nemzeti előírásokat, főleg, amikor egészségügyi sztenderdeket tartalmaznak, például ne hagyják figyelmen kívül a magyar Alaptörvényben is rögzített GMO-mentességet,
- Kína esetében szüntessék meg a kettős mércét az EU-n belül, mert a közép-európaiaknak folyamatosan magyarázkodni kell, ha Kínával üzletelnek, Nyugat-Európa esetében azonban ez rendben van,
- az Egyesült Államok patrióta gazdaságpolitikáját realitásnak kell tekinteni és be kell fejezni a panaszkodást.
Hetes cikk: második meghallgatás jön decemberben
Második meghallgatást tartanak a magyar jogállamiság védelmében indított 7. cikk szerinti eljárásban december 10-én – jelentette be Marja Rislakki, Finnország EU-hoz akkreditált állandó képviseletének a vezetője. Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó finn kormány képviselője az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságában (LIBE) tartott vitán hozta nyilvánosságra az uniós nagykövetek szerdai döntését.
A következő meghallgatás részleteiről Rislakki csak annyit árult el, hogy ezúttal nem a jogállamiság általános kérdéseit fogják tárgyalni, hanem konkrét témákat. Azt azonban hangsúlyozta, hogy a 2021-27-es keretköltségvetési ciklusban a jogállamiság elveinek a tiszteletben tartásához kellene kötni az uniós kifizetéseket – annak ellenére, hogy Magyarország és Lengyelország kedden az ötletet felvető közös zárónyilatkozat kiadását is megakadályozta.
A meghallgatáson több képviselő is kérte, hogy a EP-jelentéstevők is részt vehessenek a meghallgatáson, de ezt a finn nagykövet nem tudta megígérni.
A 7. cikk szerinti eljárás első meghallgatását szeptemberben tartották, majdnem napra pontosan egy évvel azután, hogy az Európai Parlament megindította az eljárást. Ahogy Marja Rislakki csütörtökön is beszámolt róla, a szeptemberi meghallgatáson ismertették a Sargentini-jelentést, majd Varga Judit igazságügyi miniszter előadhatta a magyar kormány álláspontját, és válaszolt az európai kormányoknak az akadémia, a média és a szólás szabadságát, a korrupció elleni fellépést és az igazságszolgáltatás függetlenségét firtató kérdéseire.
Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő, aki Judith Sargentini jelentéstevőtől vette át az új parlamenti ciklusban a magyar jogállamiság dossziéját, két héttel ezelőtt arra figyelmeztetett, hogy elsikkadhat a magyar ügy, ha nem tartanak még egy meghallgatást. A csütörtöki meghallgatáson üdvözölte az újabb meghallgatásról szóló döntést, és ismét hangsúlyozta: az egész Európai Unió érdeke, hogy minden tagállamban – így Magyarországon és Lengyelországban is – érvényesüljön a jogállamiság.
Jövő szerdán szavaz az új Európai Bizottságról az EP
Jövő szerdán dönt az Európai Parlament az új Európai Bizottságról. Ha az EP-képviselők többsége bizalmat szavaz, az Ursula von der Leyen-vezette testület december 1-jén munkába állhat – tett hivatalos bejelentést David Sassoli, az Európai Parlament elnöke csütörtökön Brüsszelben, miután az EP-frakciók vezetőivel megvitatta a biztosjelöltek meghallgatásainak eredményeit.
Az EP-ben szeptember 30. és október 8. között tartották a biztosjelöltek szóbeli meghallgatásait, és a tervek szerint a Bizottságnak már november 1-jén hivatalba kellett volna lépnie.
Az eljárás azonban elhúzódott, mivel az első körben javasolt magyar, román és francia biztosjelölteket az EP szakbizottságai elutasították, és a román kormányválság miatt Bukarest csak többhetes késéssel tudta megnevezni az új jelöltjét. A szakmai meghallgatásokat múlt csütörtökön tartották végül. A román Adina-Ioana Vălean és a francia Thierry Bretont a szakbizottságok rögtön átengedték, míg Várhelyi Olivérnek további írásbeli kérdéseket tettek fel. Az írásos válaszokat az EP külügyi szakbizottsága kedden meggyőzőnek találta.
Keményen üzent a Fidesznek a Néppárt új elnöke
Az Európai Néppárt zágrábi tisztújító kongresszusának egyetlen elnökjelöltjeként – még a választás előtt – megtartott beszédében Donald Tusk azt mondta, időnként a szemére vetik, hogy túlzottan őszinte. Majd a következő mondatokban határozott fellépést ígért azokkal szemben, akik
nem tisztelik a jogállamiságot, akik populista szólamokat hangoztatnak, és akik a migrációs válság idején kerítést építenek és migránsellenes propagandát gyártanak.
Tusk azt mondta, hogy az emberek biztonságra vágynak, azokban bíznak meg, akik ezt meg tudják adni. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a szabadság és a biztonság nem egymást kizáró fogalmak. Politikai populistáknak, manipulátoroknak és autokratáknak nevezte azokat, akik szerint a határok és a területünk védelme nem egyeztethető össze a liberális demokráciával és a jogállami eszközökkel folytatott hatékony kormányzással.
Sem a Fideszt, sem Orbán Viktor, vagy más politikus nevét nem említve úgy vélte, hogy ez a viták lényege az Európai Néppárton belül, de szeretné, ha ennek a vitának egy nyilvánvaló következtetéssel minél előbb véget tudnának vetni.
Nem fogunk feláldozni olyan értékeket a biztonság és a rend oltárán, mint a polgári szabadságjogok, a jogállamiság, a tisztesség a közéletben, mert egyszerűen nincs szükség erre. Mert ezek a fogalmak nem zárják ki egymást. Aki ezt nem tudja elfogadni, az a mi családunkon kívül van
– fogalmazott egyértelműen Donald Tusk.
A Néppárt elnöke nem sokkal később visszatért a migrációs hullámra, és a Törökországgal kötött egyezményt méltatta, valamint ennek kapcsán Angela Merkel erőfeszítéseit. Majd azt mondta, hogy volt más is, aki keményen dolgozott ezekben az időkben, aki viszont a saját narratíváját akarta megjeleníteni, ennek érdekében kerítést épített és óriásplakátokat telepített migrációellenes propagandával. Nevet itt sem említett Donald Tusk. „Kész vagyok harcolni. Remélem, önök is!” – zárta beszédét.
A lengyel politikust végül 491 igen, 37 nem és 12 érvénytelen szavazat mellett választották meg a párt elnöki posztjára, írja az MTI. Tusk Joseph Daul francia politikus helyét vette át, aki 2013 óta töltötte be az EPP elnöki tisztségét. Hogy mégis mire számíthat a Fidesz az új elnöktől, arról ebben a cikkben írtunk.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
Brüsszel aggódik a magyar kiadások miatt
Az Európai Bizottság őszi költségvetési csomagjában elsősorban az eurozóna tagállamaival foglakozott, megállapítva, hogy idén július óta egyetlen euróövezeti tagállam sem áll túlzotthiány-eljárás alatt, ami 2002 óta most fordul elő először. A jelentés a közös valutát használó országokon kívül kitér Magyarországra és Romániára is, az úgynevezett Stabilitási és Növekedési Paktum keretében tett lépésekre. Megállapítják, hogy Magyarország esetében a korábbi figyelmeztetések teljesen eredménytelenek voltak: a Bizottság javaslatára az EU Tanácsa idén júliusban elfogadott egy ajánlást, amelyben az államháztartási kiadások mérséklésére szólítják fel a magyar kormányt. Nem ez volt az első eset: tavaly például kétszer bocsátottak ki hasonló ajánlást a tagállamok pénzügyminiszterei, azonban ezekre sem reagált érdemben Magyarország.
Orbán lengyel ellenfele vezeti majd a Néppártot
Donald Tuskot, az Európai Tanács leköszönő elnökét és volt lengyel miniszterelnököt választják meg az Európai Néppárt (EPP) élére a pártcsalád zágrábi kongresszusán szerda délután, mivel más nem indul a pozícióért. A Fidesz megfigyelőként sem vesz részt az ülésen, mert a tagságát márciusban felfüggesztette. Így az már biztos, hogy a magyar kormánypárt egy alelnöki pozíciót elvesztett.
A magyar kormánypárt és a Néppárt viszonyát egész biztosan át fogja alakítani, hogy az Orbán Viktort kifejezetten kedvelő francia Joseph Dault a lengyel ellenzék egyik vezéralakja váltja az elnöki poszton. Ám abból, hogy Orbán egyik legfőbb európai szövetségesének, Jarosław Kaczyńskinak a belpolitika ellenfelét választják meg a Néppárt elnökének, nem következik automatikusan, hogy a Fideszt kizárnák a pártcsaládból.
A magyar kormánypárt néppárti tagsága ugyanolyan megosztó kérdés marad a Néppártban, mint a zágrábi kongresszus előtt volt.
„A Néppárt külső megítélése javulhat Tusk miatt” – magyarázta az EUrologusnak egy, a frakciónak dolgozó forrás. A jobbközép pártcsaládot ugyanis a politikai ellenfeleik rengeteget kritizálták azért, mert a magyar kormánypártot a szövetségben tartotta dacára annak, hogy – a bírálók szerint legalábbis – az alkotmányreformokkal és egyéb törvényekkel 2010-től folyamatosan csorbult az igazságszolgáltatás, a sajtó és az egyetemi szféra függetlensége, miközben a korrupció egyre nagyobb méreteket öltött.
Független-e a lengyel igazságszolgáltatás?
A lengyel igazságszolgáltatás reformjával kapcsolatban született már Lengyelországot elmarasztaló döntés, amely kimondta, hogy a kényszernyugdíjazásról szóló rendelkezés sérti a bírák elmozdíthatatlanságának és az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét.
A mostani, Lengyelországban zajló perben azt kell eldönteni, hogy a lengyel legfelsőbb bíróság új fegyelmi tanácsa független-e, ugyanis ennek megállapítására adott be keresetet három lengyel bíró, az eljáró bíróság pedig az Európai Bíróság állásfoglalását kérte.
Vétózott Magyarország az EU-ban: ne legyenek a jogállamisághoz kötve az uniós pénzek
A jogállamiság kérdése a finn elnökség prioritása volt. A keddi Általános Ügyek Tanácsának ülésén a miniszterek között nem volt egyetértés az éves jogállami párbeszédről, melyet a finn elnökség egy ambiciózus éves jelentésnek szánt volna a jogállamisági problémák ellen. A konszenzust nem sikerült elérni, a 28 tagállamból 26 ország támogatta vagy nem ellenezte a megállapodás szövegét. A két vétó Magyarországtól és Lengyelországtól érkezett. Ezért ebben a kérdésben elmaradt a közös uniós álláspont, helyette csak az elnökség adott ki egy közleményt. A tanácsülésen az európai miniszterek az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének elnökét is meghallgatták, akinek mondandójához már nem érkezett reakció egyetlen keleti tagállamtól sem.
Varga Judit: A jogállamiság nemzeti sajátosság, az EU-nak nincs joga beleszólni
Varga Judit igazságügyi miniszter kedden az Euronewson megjelent véleménycikkében oszlatta a ködöt a Magyarországot ért vádakról a jogállamiság kapcsán. Szerinte a jogállamiság „divatos kifejezéssé” vált Brüsszelben és annyira fél mindenki attól, hogy politikailag inkorrektnek tűnik, hogy senki sem hajlandó feltenni a legalapvetőbb kérdéseket a jogállamiság ügyében.
Szerinte a jogállamiságot nem lehet objektíven kiértékelni, mert ez az adott ország sajátosságaitól és identitásától függ:
A jogállamisággal kapcsolatos aggodalmak kifejezésekor sokkal nagyobb tisztelettel kellene lenni a tagállamok sajátosságaira, ahelyett, hogy egy mesterséges, általános keretet próbálnának meg ráhúzni.
A jogállamiság „politikai fegyverré” vált az unióban, ami miatt közös értékként hiteltelenné vált:
A napirenden lévő kérdések inkább politikával kapcsolatosak: (...) miként viszonyulunk Európa keresztény gyökereihez, mi a nemzet és a nemzeti kultúra szerepe; hogyan értékeljük a családoknak a társadalomban betöltött szerepét és mibenlétét; miként közelítjük meg a migráció kérdését
– fogalmazott a miniszter. Az uniós források jogállamisághoz kötése szerinte ellentmond az Alapszerződéssel, mert az uniónak már megvannak az eszközei arra, hogy megvédje a pénzügyi érdekeit.
Varga Judit azon az állásponton van, hogy az uniónak nincs is joga és hatásköre, hogy a jogállamiság körül szimatoljon, mert ez az alapszerződés 4. cikkelyével áll ellentétben, mely a tagállamok nemzeti identitásának tiszteletben tartására kötelezi az uniót.
Szerinte az eddigi uniós intézkedések aláássák a tagállamok közti bizalmat, mely az EU alapját kellene, hogy képezze.
Továbbengedte Várhelyit az EP
Zöld utat adott Várhelyi Olivér biztosjelöltnek az Európai Parlament külügyi szakbizottsága. Az eredményt a biztosjelölt és az Európai Néppárt is megerősítette Twitteren. "Micsoda megtiszteltetés a Von der Leyen-csapat tagjának lenni! Együtt egy erősebb Európáért" - írta Várhelyi, a Néppárt pedig gratulált a leendő európai biztosnak.
A múlt csütörtökön tartott szóbeli meghallgatás után az EP-képviselők további írásbeli kérdéseket tettek fel a szomszédságpolitikai és bővítési portfólió várományosának. A hatoldalas válaszdokumentumban Várhelyi diplomatikusan kitért az Orbán-kormány kritikája elől, de többször is hangsúlyozta a függetlenségét és az emberi jogok, demokrácia és jogállamiság iránti elkötelezettségét.
Az írás meggyőzte az EP-képviselőket, ezúttal a szociáldemokrata frakció és a centrista-liberális Renew Europe is jóváhagyta Várhelyi jelöltségét.
What an honor to become part of team Ursula von der Leyen! For stronger Europe together! https://t.co/q0eVWMO7xs
— Oliver Varhelyi (@OliverVarhelyi) November 18, 2019
"Biztos vagyok benne, hogy az új Európai Bizottság egyik legrátermettebb biztosát köszönthetjük Várhelyi Olivérben. Lehengerlő szakmai tudást, rátermettséget és európaiságot mutatott a csütörtöki meghallgatásán. Kiváló munkát fog végezni ezen a fajsúlyos politikaterületen" - nyilatkozta Gál Kinga fideszes EP-képviselő a szavazást követő sajtótájékoztatóján.
Kitért az Orbán-kritika elől a magyar biztosjelölt
Nem leszek egyetlen ország küldöttje sem. Az Európai Bizottság képviselője leszek a szomszédos államokkal való kapcsolattartásban
– jelentette ki Várhelyi Olivér magyar biztosjelölt az Európai Parlament külügyi szakbizottságának adott írásbeli válaszaiban. Várhelyinek a csütörtöki meghallgatáson adott válaszait az EP-képviselők nem találták elég meggyőzőnek, ezért újabb kérdéseket intéztek hozzá írásban. Néhány megosztó szakpolitikai kérdés mellett lényegében arra kérték, értékelje az Orbán-kormány politikáját. A válaszokat hétfő délig kellett elküldenie.
A szerkesztőségünk birtokába jutott dokumentum lényegében ugyanazokat a válaszokat ismétli meg, amelyeket Várhelyi a háromórás meghallgatáson adott: hangsúlyozza, hogy biztosként függetlenül és pártatlanul fog dolgozni, de
sehol nem tesz olyan kijelentést, amely a magyar kormányt kritizálja, annak ellenére sem, hogy a kérdések kifejezetten értékelést várnak tőle.
A Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnöknek adott menedékjogra utalva például Várhelyi azt írja: „a tagállamok hatáskörébe tartozik, hogy a menedékjogi kérdésekről döntsenek, az uniós és a nemzetközi joggal összhangban.”
Orbán Viktornak a Türk Tanácsban mondott beszédét, amelyben gyakorlatilag tagságot ígért Törökországnak és Azerbajdzsánnak, a biztosjelölt nem kommentálja, ehelyett az EU-nak a két országhoz fűződő viszonyát elemzi. Ugyanakkor azt leszögezi:
„nem érzi úgy, hogy bármely ország miniszterelnökének vagy kormánytagjának a nyilatkozatai vagy álláspontja bármire is kötelezné.”
A biztosjelölt a jogállamiság, emberi jogok, a sajtószabadság és bíró függetlenség mellett többször is kiállt, és a szakpolitikai kérdésekre hosszú és alapos válaszokat írt, amelyekből jól látszik a szakmai felkészültsége. A külügyi bizottságban hétfő délután szavaznak Várhelyiről. Két lehetőség van: vagy egy újabb szóbeli meghallgatást kérnek, vagy továbbengedik a biztosjelöltet.
Rovataink a Facebookon