A csütörtöki meghallgatás legrázósabb kérdéseit tették fel újra írásban Várhelyi Olivérnek. A bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős biztosi pozíció várományosát csütörtökön három órán át kérdezték az Európai Parlament külügyi szakbizottságának tagjai. A meghallgatást követő szavazáson azonban úgy döntöttek az EP-képviselők, hogy további írásbeli kérdéseket tesznek fel neki. Az EP szociáldemokrata frakciójának sajtóközleménye úgy fogalmazott: 

A Politico uniós ügyekkel foglalkozó hírportál most nyilvánosságra hozta azokat kérdéseket, amelyre a magyar biztosjelöltnek hétfő délig kell válaszolnia. Néhány megosztó szakpolitikai kérdés mellett lényegében arra kérik Várhelyit, hogy értékelje az Orbán-kormány politikáját. Rákérdeznek például arra, hogy a leendő bővítés- és szomszédságpolitikai biztos 

• úgy érzi-e, hogy kötelezi őt Orbán Viktornak a Türk Tanácsban mondott beszéde?
• hogy értékelné, ha egy uniós tagállam menedékjogot biztosít egy másik ország jogerősen elítélt miniszterelnökének?
• mit gondol az EP emberi jogi szankciós rezsimjéről, amiről épp tárgyalnak az intézmények?
• mit írna egy tagjelölt államról szóló jelentésbe abban az esetben, ha az adott országban ellehetetlenítik az ellenzéket, teljes ellenőrzés alá vonják a közmédiát, korai nyugdíjba kényszerítik a bírókat és nem lépnek fel a korrupció ellen?
• felfüggesztené-e az észak-afrikai és közel-keleti partnerországoknak nyújtott fejlesztési és gazdasági támogatásokat, ha a kormány megsérti az emberi jogokat, és megpróbálná-e inkább a civil társadalomnak juttatni a forrásokat?
• mekkora legyen a nyugat-balkáni országoknak nyújtott előcsatlakozási támogatások mértéke?
• kell-e csökkenteni a Törökországnak járó támogatásokat?

A kérdések kicsit más megfogalmazásban már a csütörtöki szóbeli meghallgatáson is elhangzottak, de az azonnali válaszokat a szociáldemokrata, zöld, szélsőbaloldali és liberális-centrista frakciók nem találták elég meggyőzőnek. 

A bővítési és szomszédságpolitikai uniós biztosnak jelölt Várhelyi Olivér az Európai Parlament (EP) külügyi szakbizottságának meghallgatásán, Brüsszelben, 2019. november 14-én.

Fotó: Francisco Seco / MTI/AP

Az írásbeli válaszokról hétfő délután szavaznak a külügyi szakbizottságban: vagy egy újabb szóbeli meghallgatást kérnek, vagy továbbengedik a magyar biztosjelöltet. Ha Várhelyi megkapja a külügyi bizottság jóváhagyását, akkor a rákövetkező héten az EP plenáris ülése az egész biztosi testületről szavazhat. Ehhez azonban az is szükséges, hogy az uniós jogászok megállapítsák:  a brit biztos nélkül is megalakulhat az új Európai Bizottság.

Kiegészítő kérdéseket kap Várhelyi Olivér az Európai Parlament külügyi szakbizottságától – tudta meg az EUrologus. A hivatalos bejelentésre még várni kell, de információink szerint a bővítési és szomszédságpolitikai portfólió várományosa a csütörtöki meghallgatásával nem győzte meg az EP-képviselőket, így további kérdéseket intéznek hozzá, amikre írásban kell majd válaszolnia.

Az értesülést Rónai Sándor, a DK EP-képviselője is megerősítette a brüsszeli újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján. „A meghallgatáson egy felkészült politikussal szerettek volna az EP-képviselők találkozni, aki nem egy előre megírt szöveget mond fel, hanem felkészült választ ad a szakmai kérdésekre” – állította Rónai, aki szerint „Várhelyinek pótvizsgát kell tennie”.

Az írásos válaszok után igent mondhatnak a jelöltre, vagy egy újabb szóbeli meghallgatást kérhetnek tőle. Ahogy azt korábban megírtuk, Várhelyinek jó esélyei vannak arra, hogy az EP szavazásán végül átmenjen, de az eredményt nagyban befolyásolhatják a frakciók közti politikai alkuk. Csütörtök délután a román és a francia biztosjelöltet is meghallgatják az EP illetékes szakbizottságai. A végeredmény nagyban függ attól, hogy az ellentmondásos francia jelöltnek, Thierry Bretonnak bizalmat szavaz-e a belső piacért felelős szakbizottság.

Az Európai Parlament külügyi szakbizottsága csütörtök 14 órakor dönt Várhelyi Olivér biztosjelöltségéről, de hivatalosan csak később hozzák majd nyilvánosságra az eredményt, együtt a francia és a román jelöltek értékelésével. Az EUrologus információi szerint legfeljebb újabb írásbeli válaszokat kérhetnek tőle, de annak is igen nagy a valószínűsége, hogy még ma, az első körös szavazással jóváhagyják  Várhelyi kinevezését.

Csütörtök délelőtt a bővítési és szomszédságpolitikai portfólió várományosát három órán át faggatták az EP-képviselők különböző szakpolitikai kérdésekről és a magyar kormánytól való függetlenségéről.

„Meglepett, hogy a Renew milyen visszafogott kérdéseket tett fel. A jogállamisági kérdésekben sokkal határozottabb álláspontot szoktak képviselni” – nyilatkozta Gyöngyösi Márton EP-képviselő az EUrologusnak a magyar biztosjelölt meghallgatása után.

Várhelyi a meghallgatáson

Fotó: Francois Lenoir / Reuters

Az EUrologus több forrásból is úgy értesült, a liberális-centrista pártcsalád alkut kötött az Európai Néppárttal: kölcsönösen támogatják egymás biztosjelöltjét. Így a szelíd hangvétel hátterében minden bizonnyal az áll, hogy a frakció szeretné, ha Emmanuel Macron francia elnök biztosjelöltjét, Thierry Bretont megszavazná az EP.

Breton a jogi szakbizottság anyagi és egyéb érdekek összeférhetetlenségét feltáró vizsgálatán csak egy hajszállal ment át. A korábban francia pénzügyminiszterként is dolgozó Breton az elmúlt tíz évben az Atos nemzetközi információtechnológiai óriásvállalat vezetője volt. Több képviselő szerint a betöltendő pozícióval összeférhetetlen volt, hogy biztosként hasonló területre legyen döntő befolyása, de mivel a Néppárt a Renew mellé állt, 12-11 arányú támogatással Breton átment a jogi bizottság szavazásán.

„Az európai politikában nem választunk a nemzeti és európai érdekek között, hanem szintézist keresünk a kettő között” – mondta Várhelyi Olivér, a bővítési és szomszédságpolitikai portfólió várományosa az európai parlamenti meghallgatásának nyitóbeszédén. 

Az EP-képviselők rendre a magyar kormányfőhöz fűződő viszonyáról kérdezték. Várhelyi többször is kijelentette, hogy teljesen függetlenül fog dolgozni, sehonnan nem fogad el utasításokat. 

– szögezte le válaszában a magyar biztosjelölt.

Várhelyi egyébként személyes vallomással kezdte beszédét, melyben felidézte, hogy a kommunista Magyarországon született, és a családtagjait felelősségre vonták "az 1956-os forradalom brutális leverése után", és azt is hozzátette: "Az EU-csatlakozás egy megvalósult álom volt számunkra."

Európai biztosként arra fog törekedni, hogy a szomszédságpolitikai partnerekkel biztonságot, stabilitást és gazdasági növekedést érjen el. A nyitóbeszédében arra is kitért, hogy nagy hangsúlyt fog fektetni arra, hogy a jogállamiság és az alapvető szabadságjogok érvényesüljenek a tagjelölt államokban. 

Várhelyi Olivér

Fotó: Francois Lenoir / Reuters

A nyugat-balkáni bővítés kapcsán azt mondta: minden egyes jelöltet érdemei szerint kell értékelni. Ragaszkodik ahhoz, hogy Albániával és Észak-Macedóniával minél előtt nyissuk meg a csatlakozási tárgyalásokat. Az EU hitelessége forog kockán, mert ez a két állam nagyon sokat tett. A biztosjelölt úgy véli, ennek a két államnak csatlakoznia kell a zöld megállapodáshoz, a digitális agendához és a transzeurópai hálózatokhoz. "Nem kell választani az EU mélyítése és a szélesítése között, az uniós történetében ez a kettő mindig együtt járt" - állítja.

"Törökország távolodik az európai normáktól" - jelentette ki, és úgy gondolja,  oda kell figyelni a jogállamiság és az emberi jogok területén bekövetkezett negatív változásokra,   ugyanakkor  Törökországot segíteni kell az illegális migráció kezelésében. "A csatlakozási tárgyalások leálltak, el kell gondolkozni, hogyan folytassuk" - mondta. Ukrajna helyzetét folyamatosan figyelemmel követni, geostragégiai helyzete miatt megkerülhetetlen uniós partner. A közép-ázsiai országok kapcsán kijelentette, hogy a független média, civil társadalom védelmében mindent meg kell tenni. Az EU déli szomszédai kapcsán arról beszélt a biztosjelölt, hogy új javaslatokkal szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni. Nehezebb a helyzet Líbia és Szíria kapcsán, itt elsősorban a békét kell megteremteni. Egyiptommal pedig folytatni fogjuk az emberi jogi párbeszédet – állította.

Ugyancsak a déli szomszédokkal kapcsolatban emelte ki, hogy nagy hangsúlyt kell fektetni a jobb határőrizetre, az illegális bevándorlók visszaküldésére a származási országukba és legális migrációs programokra. Várhelyi Olivér beszéde végén négy pontban foglalta össze terveit:

1. Észak-Macedóniával, Albánia csatlakozási tárgyalásokat kell nyitni, egyértelmű perspektívával.
2. Keleti partnerség terén a strukturális reformok folytatása, a gazdasági helyzet megerősítésével.
3. Többet többért elv alapján kell együttműködni a déli szomszédokkal
4. A szomszédságpolitikai eszközök kihasználásával a beruházásokra, befektetésekre szeretne sokkal jobban koncentrálni.

„A magyar miniszterelnök Magyarország politikai prioritásait ismertette Bakuban a Türk Tanácsban. Uniós biztosként az egyetlen célom az, hogy az Európai Unió politikai prioritásait képviseljem a bővítés- és szomszédságpolitikai partnerek felé, és igazi európai szellemben dolgozzam a nyugat-balkáni, keleti és déli szomszédságpolitikákon és végrehajtásukon” – válaszolta Várhelyi Olivér magyar biztosjelölt az európai parlamenti szakmai meghallgatását előkészítő kérdésekre.

Várhelyi Olivér (balra) és Orbán Viktor Brüsszelben 2018-ban

Fotó: Julien Warnand / MTI / EPA

Várhelyinek csütörtökön 8 és 11 óra között kell szakmai felkészültségéről számot adnia az EP külügyi szakbizottsága előtt. A meghallgatás előkészítő szakaszában hét témában tettek fel az EP-képviselők írásos kérdéseket a biztosjelöltnek. Érdeklődtek a szakmai tapasztalat felől, rákérdeztek arra, hogyan fog majd az EP-vel és más uniós intézményekkel. Az EUrologus birtokába jutott dokumentum utolsó pontja érintett kényesebb témákat: Orbán Viktor bakui beszédéről faggatták Várhelyit, illetve arról, hogyan fogja biztosként a demokratikus alapelveket és a korrupció elleni harcot számon kérni a tagjelölt államokon.

Várhelyi jelölésének első pillanatától kezdve tudni lehetett, hogy

A jelölt függetlenségével kapcsolatban azonban többen is kifejezték kétségeiket azzal kapcsolatban, hogy Orbán a harcos EU-politikájának legfőbb brüsszeli képviselőjét szánta az uniós intézmény egyik csúcspozíciójára. Ugyanakkor az is nyilvánvaló volt, hogy a magyar kormánynak joga van biztost jelölni, így az önmagában nem lehet érvként felhozni Várhelyi ellen, hogy Orbán jelöltje.

Maga Orbán nehezítette meg Várhelyi dolgát a Türk Tanácsban mondott beszédével, hiszen ráerősített a már meglévő félelmekre, miszerint Várhelyi a Bizottságban is a magyar kormányfő érdekeit fogja szolgálni. Hétfőn a Politico brüsszeli ügyekkel foglalkozó hírportál jelentetett meg egy cikket a témában, ahol néppárti és szociáldemokrata EP-képviselők is kételyeiknek adtak hangot.

A menedékkérők uniós áthelyezési mechanizmusa nem enyhítette eredményesen a görög és olasz hatóságok terheit, és az uniós tagállamok csak a kvótában vállalt menedékkérőknek 32,2 százalékét vették átlagosan – derült ki az Európai Számvevőszék szerdán nyilvánosságra hozott jelentéséből. A Görögországba és Olaszországba érkezett migránsok menekültügyi eljárásáról, áthelyzéséről és kiutasításáról szóló dokumentum arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU és Törökország között 2016-ban kötött megállapodás és görög hatóságok fokozott erőfeszítéseinek dacára sem tudnak elég gyorsan megbirkózni a menekültáradattal.

 – mondta a jelentéstevő Leo Brincat az eredményeket ismertető sajtótájékoztatón. Az Európai Számvevőszék máltai tagja szerint „az új Európai Bizottságnak szembe kell néznie a migráció problémájával, mivel az továbbra is megmarad.” Brincat ugyanakkor hangsúlyozta: „a jelentéssel nem végső megoldást keresnek a migrációs problémára, csak azt szeretnék, ha az eredmények kevésbé maradnának el a kitűzött céloktól.” A jelentés egyrészt felülvizsgálta, hogy a befogadóközpontokról (hotspot) szóló 2017-es dokumentum ajánlásai után milyen változások történtek, másrészt pedig az uniós migrációkezelés hatékonyságát értékelte. Utóbbiról a dokumentum azt írja, hogy "a görögországi és az olaszországi uniós migrációkezelési fellépés releváns volt, de a benne rejlő lehetőségek részben kiaknázatlanok maradtak."

Menekültek és bevándorlók érkeznek kompon Samos szigetéről Elefsina kikötőbe 2019. október 22-én

Fotó: Costas Baltas / Reuters

A menedékkérők kötelező és ideiglenes áthelyezéséről szóló 2015-os tanácsi rendeletek (a magyar köznyelvben csak kötelező kvótaként emlegetett mechanizmus) végrehajtásáról a jelentés megállapította: 

Az Európai Parlament két pénzügyi szakbizottsága, a Költségvetési és a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság együttes ülésén nagy többséggel elfogadta, és támogatta az EP tárgyalási pozícióját a jogállamiság és a költségvetési pénzek összekapcsolása érdekében. 38 igen szavazattal szemben 8 nem szavazat állt, egy képviselő tartózkodott.

Nem állapított meg összeférhetetlenséget az új francia, magyar és román biztosjelölt esetében keddi ülésén az Európai Parlament (EP) jogi szakbizottsága, mondta el Szájer József fideszes EP-képviselő, a bizottság egyetlen magyar tagja Brüsszelben. Így folytatódhat Várhelyi Olivér, a francia Thierry Breton és a román Adina-Ioana Vălean jóváhagyási folyamatuk a csütörtöki szakmai meghallgatásokkal. 

„A migrációt kiváltó okok egyre súlyosabbak, és nem a megoldás irányába mutatnak” – jelentette ki Brüsszelben Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek tanácsülése mentén magyar újságíróknak nyilatkozva.

Szijjártó Péter külügyminiszter szerint az európai biztonságot érintő, befolyásoló öt országban is aggasztó fejlemények tapasztalhatók. Afganisztánban a szeptember 28-i elnökválasztásnak még az eredményét sem sikerült megállapítani, Iránban 2,5-3 millió afganisztáni, Libanonban 1,5 millió szíriai menekült torlódott fel, Líbiában a belső megosztottság majdhogynem lehetetlenné tesz bármilyen megoldást, a szudáni állapotokon pedig jól látszik az egész szubszaharai térség instabilitása.

Szijjártó Péter miniszter érkezik az Európai Unió külügyminisztereinek ülésére Brüsszelben 2019. november 11-én.

Fotó: Borsos Mátyás / MTI

Szijjártó Péter szerint a balkáni útvonalon 100 ezer illegális migráns van jelenleg, a törökök pedig arról tájékoztatták az európai államokat, hogy október közepéig 350 ezer bevándorlót tartóztattak fel, ami 80 ezerrel több, mint a tavalyi egész éves adat.

„A tél közelsége és a törökök észak-szíriai akciójának európai megítélése miatt növekedő migrációs nyomásra kell számítanunk a következő hónapokban” – jelentette ki a külügyminiszter, hozzátéve, hogy nem szabad tovább bátorítani a migrációt, a segítséget pedig helybe kell vinni. Szijjártó Péter elmondta, hogy Afganisztánban 100-ról 170 főre növeli Magyarország a katonai jelenlétét, és 2024-ig évi 500 ezer dollárral támogatja az afganisztáni védelmi és biztonsági erőket.

November 14-én délelőtt lesz Várhelyi Olivér uniós biztosjelölt szakmai meghallgatása az Európai Parlamentben. A bővítés- és szomszédságpolitikai biztosi portfóiló várományását az EP külpolitikai szakbizottságainak tagjai három órán át kérdezhetik majd.

A szakmai meghallgatás előfeltétele, hogy a biztosjelölt a jogi szakbizottság vizsgálatán is átmenjen, amely a pénzügyi és egyéb érdekek összeférhetetlenségét vizsgálja a betöltendő pozícióhoz képest. A testület kedden tárgyalja a biztosjelöltek vagyonnyilatkozatát. A Politico uniós ügyekkel foglalkozó hírportál szerint Várhelyi már benyújtotta a dokumentumot, amelyben az alábbi tételek szerepelnek: egy budapesti lakás, egy ház 586 négyzetméteres kerttel, némi földterület és egy különleges, 1992-es BMW.

A magyar biztosjelölt vagyonnyilatkozatában nagy valószínűséggel nem fognak kivetnivalót találni az EP-képviselők kedden. Thierry Breton francia biztosjelölt azonban nehéz percekre számíthat, neki ugyanis mintegy 35 millió eurónyi részvénye van különböző IT-ipari vállalatokban, és több vállalat igazgatótanácsának is a tagja. 

Hivatalossá vált, hogy Várhelyi Olivér a szomszédságpolitikáért és bővítést felelős uniós biztosjelölt – jelentette be Brüsszelben Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője.

Várhelyi Olivér és Szijjártó Péter

Fotó: Mario Salerno / MTI

Mindez várható volt, hiszen szerdán a román jelölt véglegessé válása után már valamennyi biztosjelöltnek megvolt a portfóliója, kivéve Várhelyit, akit ugyanazzal a területtel bízott meg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leendő elnöke, mint korábban az EP jogi bizottsága által összeférhetetlennek talált Trócsányi Lászlót.

Várhelyi Olivérnek – és vele párhuzamosan az új román és francia jelöltnek is – először az EP jogi bizottsága előtt kell bizonyítani, hogy nem merülhet fel vele szemben összeférhetetlenségi kifogás. Ez várhatóan november 12-én lesz. Ezt követően, valószínűleg november 14-én tartják a parlamenti szakbizottsági meghallgatásokat, ahol a területtel kapcsolatos felkészültségükről kell számot adniuk a jelölteknek. A Várhelyi esetében fontos külügyi bizottságnak két magyar tagja van: a fideszes Gál Kinga és a jobbikos Gyöngyösi Márton.

Várhelyi Olviér jelenleg Magyarország EU-hoz akkreditált képviseletének vezetője.

2,8 százalékra lassul jövőre a gazdasági növekedés Magyarországon az Európai Bizottság előrejelzése szerint, a 2019-re vonatkozó előrejelzést viszont kedvezőbbre módosították a tavaszi prognózishoz képest. A csütörtökön nyilvánosságra hozott őszi gazdasági jelentés szerint 2019-ben a bruttó nemzeti termék (GDP) idén 4,6 százalékkal emelkedik az eredetileg várt 3,7 százalékhoz képest, míg jövőre és 2021-re pedig 2,8 százalékos gazdasági bővülést várnak. Ez nem változott a tavaszi előrejelzéshez képest.

A lengyel igazságügy további reformra szorul, és Lengyelország folytatni is fogja ezeket, jelentette ki szerdán Mateusz Morawieczki legyel miniszterelnök szerdán az MTI tudósítása szerint. Az Európai Unió Bírósága kedden hozott ítéletet arról, hogy Lengyelország a 2017-es igazságügyi reformmal megszegte az európai jogot.

„Önök megkérdőjelezik a mi emberiességünket, de maguk mennyire emberségesek?” – kérdezte az Európai Parlamentet Mihálisz Kriszokhoidisz, az állampolgárok védelméért felelős görög miniszter. A politikus a jogi, bel- és igazságügyi szakbizottság (LIBE) ülésén számolt be szerdán a menedékkérők görögországi helyzetről, amelyet 

A görög miniszter a megoldás egyik kulcsának tartja, hogy az EU rendezze a viszonyát Törökországgal, és a 2016. márciusi megállapodást továbbra is életben tartsák. Ez azonban Törökország észak-szíriai katonai beavatkozása miatt kezd politikailag elfogadhatatlanná válni, miközben – a csütörtökön éppen Magyarországra látogató – Recep Tayyip  Erdoğan elnök többször is azzal fenyegette meg az EU-t, hogy megnyitja az Európába vezető utat a Törökországban befogadott mintegy 4,5 millió menekült előtt.

"A bővítés- és szomszédságpolitikai portfóliót nyilvánvalóan nem a magyar biztosjelöltnek kellene adni, hiszen még tart a magyar jogállamiság védelmében a 7. cikk szerinti eljárás" - véli Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő, aki Judith Sargentini jelentéstevőtől vette át az új parlamenti ciklusban a magyar jogállamiság dossziéját. Az eljárást Európai Parlament indította el egy éve, ami újabb szakaszba lépett idén szeptemberben, mikor a tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsa hallgatta meg Varga Judit igazságügyi minisztert.

Delbos-Corfield kedden egy, az Európai Parlamentben tartott háttérbeszélgetésen az újságíróknak elárulta:

Az EP most azt szeretné elérni, hogy néhány felkészült EP-képviselő is részt vehessen az ülésen, ugyanis - mint azt később  Delbos-Corfield  néhány diplomatától megtudta - a szeptemberi meghallgatáson az uniós tagállami kormányok képviselői nem ismerték elég alaposan a magyar ügyeket ahhoz, hogy vitába szálljanak Varga Judittal és a magyar kormány két másik küldöttével, mikor azok cáfolták a Sargentini-jelentésben foglaltakat.

Évente átlagosan mintegy félmilliárd euróval többet kellene fizetnie Magyarországnak a 2021-27-es keretköltségvetésbe, mint az előző költségvetési időszakban, miközben a mezőgazdasági és kohéziós támogatások jelentősen csökkennének, derült ki az Európai Bizottság kedden nyilvánosságra hozott számításaiból, melyet Gert Jan Koopman, az Európai Bizottság költségvetési főigazgatóságának vezetője ismertetett.

Koopman arról is beszélt, hogy a Bizottság tervei szerint az új hosszú távú költségvetésben a jogállamiság feltételrendszerének is meg kellene majd felelnie a tagállamoknak ahhoz, hogy megkapják az uniós támogatásokat. „A különböző költségvetési tételek nem úgy működnek, mint egy biankó csekk. Ha egy tagállam megsérti a jogállamiságot, a tervek szerint a Bizottság felfüggesztheti majd a kifizetéseket" – mondta.

A most közölt számítások szerint 2014-2020 között Magyarország a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) átlagosan 0,85 százalékát fizette be az uniós büdzsébe,

Eközben a közös agrárpolitikai támogatások a GNI 1,5 százalékáról 0,93 százalékára csökkennének, míg a kohéziós alapokból a GNI 1,6 százaléka folyna be a hamarosan záruló ciklusban folyósított 2,75 százalék helyett.

Uniós forrásból élőhely-fejlesztési munkálatok a tiszaalpári Nagy-tó területén 2016-ban

Fotó: Ujvári Sándor

Az új keretköltségvetésre nem csak Magyarországnak kellene többet áldoznia: a 2014-2020-as ciklusban az uniós befizetési átlag a nemzeti jövedelem 0,81 százaléka volt, ami a tervek szerint 0,91 százalékra emelkedne a jövőben. Ez egyébként a relatíve szegényebb országok számára kevésbé nagy változás. Viszont Ausztriának, Németországnak, Hollandiának, Svédországnak és Dániának a következő évtizedben sokkal mélyebbre kellene nyúlnia a zsebébe, ugyanis Nagy-Britannia kilépése után fokozatosan megszüntetnék az ezeknek az országoknak járó korrekciós visszatérítéseket is.

Ezek a relatíve gazdag országok jelenleg a nemzeti jövedelmük 0,7 százalékát fizetik be a közösbe, míg a többiek 0,85 százalékot. Mint Koopman rámutatott: az igazságosság jegyében a Bizottság azt szeretné, hogy 2027-re mindenki egységesen 0,91 százalékot fizessen be.

Magyarország megszegte az uniós jogot, mikor megtagadta a menedékjogot kérelmezők átmeneti áthelyezését rendező uniós mechanizmus végrehajtását - állapította meg Eleanor Sharpston, az Európai Unió Bíróságának Főtanácsadója csütörtökön nyilvánosságra hozott véleményében. A jogász érvelése szerint az nem veszélyeztette volna a magyar emberek jólétét és biztonságát, ha a magyar hatóságok bírálták volna el a terv szerint 1294 áthelyezendő menedékkérő ügyét. A dokumentum azt is kimondja, hogy nem lehet a közrendre és belső biztonságra hivatkozni akkor, ha egy tagállam azért nem hajt végre egy uniós intézkedést, mert nem ért vele egyet.

Menekült alszik a szerb-magyar határ közelében Horgosnál 2016. július 26-án.

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

A bírósági ítéletet előkészítő vélemény nem kötelező erejű az európai bírák számára, de az esetek döntő többségében egyet szoktak érteni vele. Így nagy az esélye annak, hogy hamarosan az Európai Unió Bírósága is megállapítja: Magyarország megszegte az uniós kötelezettségeit, mikor megtagadta a részvételt magyar köznyelvben csak "kötelező kvótaként" emlegetett ideiglenes uniós mechanizmusban.

Hogy milyen büntetésre számíthat Magyarország, egyelőre nem tudni. Az Európai Bizottság szóvivője csütörtökön nem akart az ügyről nyilatkozni, mivel a Bíróság még nem hozott ítéletet. 

2015 nyarán, a menekültválság legnehezebb időszakában két olyan döntést hozott a tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsa, melynek értelmében 40, illetve 120 ezer menedékkérőt osztottak volna el ideiglenes és kötelező jelleggel az uniós tagállamok között annak érdekében, hogy a görög és olasz hatóságokat tehermentesítsék. Magyarország, Csehország és Lengyelország nem volt hajlandó átvenni a mechanizmusban nekik szánt menedékkérőket, így az Európai Bizottság 2017 decemberében kötelezettségszegési eljárást indított az országok ellen. 

Sharpston véleménye elutasította a három tagállam érvelését, miszerint a belső rendet és közbiztonságot veszélyeztette volna, ha a menedékkérőket átveszik, és hogy a menedékkérők nagy száma miatt kockázatokat rejtett volna az eljárás. Bár a főtanácsnok elismerte, hogy az uniós áthelyezési mechanizmus nem volt a leghatékonyabb megoldás, rámutatott, hogy az uniós és nemzeti jog alapján a magyar, cseh és lengyel hatóságoknak képeseknek kellett volna lenniük arra, hogy a menedékkérelmi eljárásokat lefolytassák. A három ország nem hivatkozhat a közrendre és belső biztonságra azért, mert nem értettek egyet az uniós mechanizmussal és nem hajtották azt végre.

A vélemény emellett a frontország iránti szolidaritásra is felhívta a figyelmet, akiknek valóban nehézséget okozott a menedékkérők nagy száma, illetve arra is rámutatott, hogy a jogállamiság a kötelezettségek teljesítését jelenti.

Magyarországnak 1294 személyt kellett volna ideiglenesen befogadnia és a menedékkérelmét elbírálnia. Magyarország egy "kvótapert" már elvesztett, amelyet Szlovákiával közösen indított azért, hogy a Tanács 2015-ös döntéseit megkérdőjelezzék, mivel azokat kétharmados többséggel hozta. A Bíróság a tanácsi döntéshozatalt helyénvalónak találta, a magyar és szlovák fél vesztett.

Várhelyi Olivért és Thierry Bretont is alkalmasnak tartja az uniós biztosi posztra Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leendő elnöke – erősítette meg az Európai Bizottság szóvivője kedden. Az még nem biztos, hogy az eredetileg a magyar biztosnak szánt bővítés- és szomszédságpolitikai portfóliót fogja-e Várhelyi megkapni, a szóvivő ugyanis arról beszélt, hogy Von der Leyen szeretné megvárni, hogy a román kormány is biztost jelöljön.

Ugyanakkor Bretonnak az állásinterjúján az eredetileg is Franciaországnak szánt hatalmas bizottsági portfólió vezetésére való alkalmasságáról is számot kellett adnia, ami a digitális gazdaság és társadalom, az európai ipar és belső piac, a hadiipar és az űrkutatás területeit is felöleli.

A magyar és francia kormányok által javasolt Várhelyivel és Bretonnal hétfőn találkozott Von der Leyen. Várhelyi jelenleg az EU-hoz akkreditált magyar állandó képviselet vezetője, Breton pedig az Atos francia információtechnológiai óriásvállalat vezérigazgatója.

Most, hogy Von der Leyen Breton és Várhelyi biztosjelöltségére is rábólintott, a tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsának is jóvá kell hagynia a döntést, bár ez csak formaság. Az igazi kérdés az, hogy a biztosjelölteket mikor hallgatja meg az Európai Parlament.

A magyar Országgyűlés elé terjeszti az Európai Parlament Törökország elleni szankciókat sürgető állásfoglalását az MSZP - adta hírül Ujhelyi István szocialista EP-képviselő. Miközben a magyar kormány többször is kiállt  Recep Tayyip Erdoğan török elnök mellett, csütörtökön a fideszes  EP-képviselők is megszavazták azt a dokumentumot, ami szankciókat és beutazási tilalmat javasolt az emberi jogi visszaélésekért felelős török tisztségviselők ellen, és visszautasította, hogy Erdoğan „fegyvernek használja a menekülteket és az Európai Uniót zsarolja velük." A Fidesz EP-delegációjának vezetője, Deutsch Tamás csütörtökön azzal érvelt, hogy Európai Néppárt kérte tőlük, szavazzanak együtt a jobbközép pártcsaláddal, és ők tiszteletben tartották a frakciófegyelmet.

Az MSZP célja az, hogy egyértelművé tegye a magyar választók és az európai partnerek számára is, valójában milyen külpolitikát képvisel a Fidesz. "Ha valóban az európai és így a magyar értékek mellett állnak, akkor megszavazzák a parlamenti elfogadását. Ha napirendre sem veszik, vagy leszavazzák, akkor egyértelművé teszik, hogy nekik nem Magyarország, hanem kizárólag Orbán Viktor és a sötét családi üzelmek számítanak" - véli Ujhelyi István.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Orbán Viktor kormányfő (b) és Recep Tayyip Erdogan török elnök találkozója Bakuban 2019. október 14-én.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher / MTI

Az EP-képviselő szerint "az elvtelenséget mutatja, hogy Orbán Viktor a fideszesek által elfogadott EP-határozat után alig 24 órával máris újra a török akció mellett érvelt az állami rádióban, az Origo címet viselő állami propaganda-portál pedig olyan migránstömegekkel riogat, akiket a  » képmutató brüsszeli vezetők«  miatt ereszt majd rá Európára a török államfő.  A Fidesz játéka egyszerre álságos és veszélyes."

Törökország kurdok elleni háborújáról kérdeztük a Fidesz-KDNP képviselőit a héten, és arról, hogy az egész világgal szemben miért épp ők azok, akik támogatják a törökök véres offenzíváját. A képviselőktől megtudtuk, hogy a 2015-ös menekültválság komoly áldozatokkal járt Magyarországon; a kormány nem a keresztényüldözést támogatja, hanem a nemzeti érdekeket védi; Tatabányán is fontos problémákkal kell foglalkozni éppen.