Tagállami határőrökből és európai köztisztviselőkből álló kétezer fős vészhelyzeti küldöttség venné át a görög–török határ felügyeletét az Európai Liberálisok és Demokraták (ALDE) pénteken közzétett akcióterve (pdf) szerint.

Továbbra sem világos, hogy a lakosság pályázhat-e uniós támogatásra lakóházak felújításához a következő években, és ha igen, milyen feltételek mellett lesz elérhető a pénz. Lázár János október közepén bejelentette, hogy európai uniós keretből lakossági energia-korszerűsítési program nem lesz, a felújításokat az állam dologi kiadásainak csökkentése érdekében az állami intézményeken kell kezdeni. Vagyis a kormány előbb a középületeket újítaná föl.

Minden eddiginél többen erasmusoztak a 2013. szeptemberi tanévben, derült ki az Európai Bizottság kedden közzétett jelentéséből. Több, mint 272 ezer egyetemi és főiskolai hallgató, valamint 57 ezer felsőoktatásban dolgozó szakember vett részt a programban. Az Erasmus 1987-ben indult, akkor 3200-an kaptak támogatást külföldi tanulmányokra vagy szakmai gyakorlatra.

Keveset javult a Duna vízminősége, annak ellenére, hogy a folyó vízgyűjtőjében található országok 2004 óta alkalmazzák a „víz keretirányelvet”, állítja az Európai Számvevőszék. Az uniós testület a tagállamok ambíciójának hiányában látja a fő okot. A vizsgálat négy tagállamra: Csehországra, Szlovákiára, Romániára és Magyarországra összpontosított.

Európai vezető politikusok drámaian nyilatkoztak az elmúlt hetekben az EU jövőjéről: Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint, ha két hónapon belül nem kezelik a menekültválságot, összedől Schengen. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság vezetője szerdán arra figyelmeztetett, ha ez bekövetkezik, az maga alá temeti a munkaerő szabad vándorlását és a közös piacot.

Közszájon forog egy „mini-Schengen” övezet terve, amelyből kizárnák a közös menekültpolitikát kritizáló közép-európai államokat. Az Egyesült Királyság kilép, ha nem iktatják írásba a „kétsebességes EU-t”, amelynek mi is a lassabbik fokozatába kerülhetünk.

„Kivételesen nehéz és kihívásokkal teli időben” veszi át Hollandia az uniós miniszteri Tanács soros elnökségét, ismerte el az ország nagykövete január 21-én, Budapesten. Gajus Scheltema szerint ettől függetlenül „az a dolgunk, hogy az EU-t és Schengent egyben tartsuk”, például nem akarják szűkebbre szabni a belső határellenőrzés nélküli övezetet, és annak ellenére, hogy több uniós vezető is a vészharangot kongatja, a nagykövet nem látja olyan borúsan a helyzetet.

Rendkívüli csúcstalálkozóra lehet szükség a migránsválság megoldására, mondta szerdán Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke szerint erre azért lenne szükség, mert a februári állam- és kormányfői ülésen a britekkel kell majd foglalkozniuk, így nem marad elég idejük másra.

Mintha tanultak volna az elmúlt években a magyar kormánnyal folytatott vitákból Strasbourgban és Varsóban. A kedd esti európai parlamenti ülésen az összes olyan hibát igyekeztek elkerülni a főszereplő politikusok, amelyek ahhoz vezettek, hogy Orbán Viktor az Európai Unió ügyeletes mumusává vált a nemzetközi sajtóban.

„Azt üzenném a magyar sofőröknek, hogy ne csinálják, mert amikor a londoni taxisok tüntettek, még többen kezdtek Ubert használni, olyanok, akik korábban nem ismerték a céget. Szóval valójában önmaguknak ártanak vele” – mondta az EUrologusnak Kaja Kallas, az egységes digitális piacról szóló európai intézkedéscsomag előadója az Európai Parlamentben (EP), Strasbourgban.

Visszafelé sül el

Fotó: Bődey János

Idén Boroszló (Wrocław) és San Sebastian Európa kulturális fővárosai. A lengyel városban vasárnap nyitja meg a programsorozatot Navracsics Tibor kultúráért felelős uniós biztos. A spanyolországi baszk településen hivatalosan egy szűk héttel később indítanak.

Ahogy azt az év elején is megírtuk, az Európai Bizottság hamarosan felülvizsgálja a menekültügyi rendszere alapját, a „Dublin III.” rendeletet. A jogszabály szerint egy menedékkérőt annak a tagállamnak kellene kezelnie, ahol a közös schengeni határt átlépte. Ha a vizsgált személy közben továbbáll egy másik tagállamba, – bizonyos megkötésekkel – visszaküldhetik. Magyarán az EU a határországok nyakába varrja a menedékkérelmek feldolgozását és elbírálását.

Szerdán bejelentette az Európai Bizottság, hogy hivatalosan felkéri a lengyel kormányt: magyarázza el legyen szíves, miért szabja át az alkotmánybíróság működését, miért szeretne erővel beültetni a testületbe öt új bírót azok helyett, akiket az előző kormány nevezett ki, és miért ilyen sürgős ez az egész. Egy olyan eljárás keretében vezénylik le a párbeszédet, amelyet két évvel ezelőtt a „magyar kormányra szabtak”.

A második Orbán-kormány szintén rekordidő alatt életbe léptetett közjogi változtatásaira, az új magyar alaptörvényre, a médiatörvényre ugyanis nem tudott egyszerre reagálni a brüsszeli testület. Pedig érezték, hogy az orbáni átszervezésben az ördög nem a részletekben, hanem a reformoknak az egész kormányzati berendezkedésre gyakorolt hatásában rejlik.

Több európai uniós biztos is rendszeresen hiányozgat a kötelező heti üléseikről egy friss összesítés szerint, írta a Politico. Jean-Claude Juncker elnök szigorú osztályfőnökként tavaly levélben figyelmeztette a lógósokat.

Előzetes vizsgálatot folytat az Európai Bizottság (EB) a „jogállamisági keretben” a lengyel kormány elmúlt hetekben életbe lépett intézkedései miatt, jelentette be az EB alelnöke, Frans Timmermans szerda délután. Az egyik legaggasztóbb jelenség, hogy az alkotmánybíróság döntéseket hozott, amelyet más állami intézmények nem vesznek figyelembe, emelte ki.

Nyíltsisakos vita megy Varsó és Brüsszel között a lengyel közmédia és a lengyel alkotmánybíróság átalakításáról, amiről „orientációs vitát” tart az Európai Bizottság szerdán.

A két ügyben még december végén írt egy-egy levelet Frans Timmermans első alelnök, aki az alapjogok betartatásáért felel az unióban. Azt kérte a hetekkel korábban hivatalba lépett konzervatív kormánytól, hogy a változtatásokkal várjon a problémák tisztázásáig, de Varsó nem így tett.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János a paksi atomerőmű bővítése körüli vizsgálatokról tárgyalt két európai uniós biztossal kedden Brüsszelben. Nem nyilatkozott a brüsszeli magyar sajtónak a látogatása eredményéről. A hivatalos és nemhivatalos nyilatkozatok alapján nem történt előrelépés sem a paksi projekt elmaradt közbeszerzése, sem a gyanított állami támogatás ügyében.

Az Európai Bizottság (EB) politikai vezető testülete szerdán „orientációs vitát” tart arról, hogy beindítsák-e a jogállamiságot fenyegető rendszerszintű veszélyek megelőzését szolgáló eljárást Lengyelországban. Korábbi sajtóértesülések szerint a biztosok egységesen amellett foglalnak állást, hogy a jogállamiság helyzetét vizsgálni kell a lengyeleknél, mert a Jog és Igazságosság Párt (PiS) által vezetett, alig két hónapja beiktatott kormány az alkotmánybíróság és a sajtó szabadságát veszélyezteti az elmúlt hetekben elfogadott intézkedéseivel.

„Az északi áradás ember műve, de tudja az EU, hogy ki tette ezt Nagy-Britanniával?” – tette fel a kérdést a legolvasottabb brit napilap weboldala. A The Sun nem is csigázza sokáig az olvasókat a válasszal: hát persze, hogy tudja, hiszen éppen Brüsszel volt.

Az év végi óriási áradást a bulvárújság legnagyobb vetélytársa is Brüsszel számlájára írja. „Az EU rontott Nagy-Britannia árvízválságán: a zöld brüsszeli bürokraták »betiltották« a folyókotrást, ami lehetővé tenné a víz gyorsabb folyását, mondják a gazdák” – zsúfolta egy címbe a lényeget a Daily Mail. A sztorit számos másik lap is megjelentette.

A fő bűnös mindenhol ugyanaz: az Európai Unió víz keretirányelve. A Sun például arra szólította fel a brit kormányt, hogy közölje Brüsszellel,

Lezárt utcák az észak-angliai York városában a Foss folyó áradása miatt 2015. december 27-én.

Fotó: Oli Scarff

A 2000-es jogszabály szerintük betiltotta, hogy kotorják a folyómedret. „Hogy miért? Mert az áradás nyilvánvalóan »természetesebb«. Hullámtereket hoz létre a gázlómadaraknak és elkerüli a vízi élőlények drágalátos élőhelyeinek zargatását, hogy a folyóink elérhessék azt, amit az EU »jó ökológiai állapotnak« tart” – mondja meg a tutit a lap.

Kemény évre kell készülnie az Európai Uniónak. Alig lábalt ki először az Alkotmányszerződés 2005-ös bukása, majd (többé-kevésbé) a gazdasági krízis okozta sokkból, tavaly az egyre erősödő migráció miatt maradt a válságüzemmód.

Az EU-nak nem ártana összekapnia magát, mert a legutóbbi Eurostat-felmérés alapján a gazdasági válság idejéhez hasonlóan megint elkezdett romlani a megítélése. Akárcsak a gazdasági válság után, 39 százalékkal ismét relatív többségbe kerültek azok, akik semlegesen viszonyulnak hozzá.

Január 1-jén Brüsszel magához húzta a legnagyobb országot, amelyek felett Moszkvával tusakodik. Teljesen életbe lépett ugyanis a társulási egyezmény az Európai Unió és Ukrajna között.

Az Európai Bizottság versenyjogi biztosa levelet küldött a magyar kormánynak arról, hogy szerintük állami támogatással bővítenék-e a paksi atomerőművet. A napokban közzétett dokumentum szerint a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy ebben a szakaszban

Orbán Viktor csütörtökön tárgyal brit kollégájával, David Cameronnal többek között arról, hogy mi lesz a sorsa az EU-s, így magyar munkavállalóknak is járó szociális támogatásoknak a szigetországban. A brit miniszterelnök jól hangzó uniós reformokat kell, hogy kiharcoljon az EU-tagországokon keresztül a következő hónapokban, hogy az Európai Uniótól elhidegült szavazóinál és a saját pártján belüli EU-ellenes kritikusainál legyen mivel kampányolnia Nagy-Britannia EU-tagsága mellett az idén várható brit népszavazás előtt.

Az Európai Bizottságnak feltűnt, hogy azért nem rendelnek az emberek más uniós országokból az interneten, mert indokolatlanul horribilis a postaköltség. Senkinek nincs kedve egy négyezer forintos pendrive-ot Németországból megrendelni, ha a szállítás 6000 forintba kerül. Ez az egyik dolog, ami taccsra vágja az egységes uniós piacról szövögetett brüsszeli álmokat, és úgy tűnik, jövő tavaszra tenni szeretnének ellene.

Egy régóta húzódó geopolitikai bokszmeccs újabb menetét játszották le az Európai Unió állam- és kormányfői a december 17-18-i csúcstalálkozójukon. A program fő pontjai a brit uniós reformelképzelések és a közös határőrség volt, de több keleti tagállam, köztük Magyarország egy plusz témát is felvetett november végén: az Északi Áramlat gázvezeték bővítését.

Orbán Viktor is reagált a Kövér László házelnök és Kovács Ákos előadóművész múlt hétvégi kijelentései nyomán kerekedett közéleti vitára a nők társadalmi szerepével kapcsolatban.

David Cameron nagy svunggal érkezett Brüsszelbe csütörtökön: azt mondta, késő éjjelig fog dolgozni, ha kell, hogy kiharcoljon egy jó alkut. A brit miniszterelnök azzal nyert választást májusban, hogy megígérte a szavazóinak: megreformálja az Európai Uniót és engedményeket követel az Egyesült Királyságnak. Ha nem sikerül, a britek népszavazáson dönthetnek róla, hogy kérnek-e még az európai közösségből.

Négy dolgot szeretne:

• kevesebb uniós bevándorlót,
• versenyképesebb EU-t,
• egy hangyányit visszavenni Brüsszel döntési jogköreiből, és
• megvédeni a londoni bankokat az eurózóna befolyásától.

Az Európai Bíróság az erotikus oldalakkal Magyarország egyik leggazdagabb emberévé váló Gattyán György vállalatának adott igazat a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal szemben.

A 327 szavazattal, 293 ellenszavazat és 61 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a Parlament (EP) ismét felszólította az EU ellenőrző szervét, az Európai Bizottságot, hogy „haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható nyomonkövetési eljárását” – áll az EP szerdai sajtóközleményében.

Egy úgynevezett Európai Határ- és Parti Őrséget hozna létre az Európai Bizottság. Ehhez átalakítanák az uniós határőrizeti ügynökséget, a Frontexet, és kiszélesítenék a jogköreit, derül ki a kedden bemutatott javaslatból. A szervezet saját dolgozói mellé a tagállamok legalább 1500 határőrt ajánlanának fel, akik a nemzeti hatóságoknál dolgoznának, amíg nincs rájuk szükség, de a mozgósításkor pár napon belül bevethetőnek kell lenniük.

Az uniós országoktól minősített többség kellene a végrehajtási döntéshez, ha akadékoskodna az érintett tagállam.

Az ügynökség segítené az „illegálisan Európában tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok” (például a sikertelen menedékkérelmet beadók) visszaküldését is.