Szavazatvándorlással gyengítenék a keleti tagállamokat

2012. október 23., 13:37 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0


Nehéz elképzelni unalmasabb dolgot annál, mint statisztikai adatok gyűjtéséről szóló jogszabályt olvasni. Olyan szavak halmozódnak egymásra, mint a népesség, a módszertan, meg a hitelesített adatok. Az EUrologus is épp arra készült, hogy álmos sóhajtással a lomtárba iktatja a COM (2011)0903-es számú jogszabály-palántát, amikor valamin megakadt a szeme.


A Bizottság javaslata szerint az EU Tanácsában zajló szavazásoknál a tagállamok szavazati súlyát az alapján állapítanák meg, hogy területükön hány “szokásos lakóhellyel rendelkező személy” lakik (usual resident). Ilyennek minősül bárki, aki legalább 12 hónapja az adott tagállamban él, de az is, aki ugyan kevesebb ideje, de legalább egy éves helyben tartózkodást tervez. Magyarán azok a jellemzően közép- és kelet-európai polgárok, akik tartósan külföldre, és jellemzően Nyugat-Európába mennek dolgozni, vagy tanulni nem az állampolgárságuk szerinti ország szavazati súlyát növelnék, hanem azét, ahol dolgoznak. Sőt a tanácsi szavazati jog megállapításakor a nem EU-s polgárok szavazatait beszámítanák, amennyiben a fenti kritériumoknak megfelelnek.

A szabály ebben a formában az EU-n belüli és kívülről jövő migráció célpontjának számító nyugatiaknak kedvezne. Kifejezetten hátrányos lenne például Lengyelországnak, Romániának, Bulgáriának, a balti országoknak, és egyre inkább úgy tűnik, hogy Magyarországnak is.

Mit tanulhatunk a lettektől?

2012. október 22., 09:11 Módosítva: 2013-10-21 14:52
0

Nem önmagában érdekes, hogy Lettország a balti államok közül másodikként 2014-ben bevezeti a közös valutát. Az EUrologus szerint azt érdemes összevetni, milyen érvek mentén maszatol az euró bevezetése kapcsán a magyar kormány, azzal ahogy Lettország miniszterelnöke mellette tör lándzsát.


Valdis Dombrovskis miniszterelnök az Euobservernek adott interjújában Orbánnal szemben nem azzal odázza el a dolgot, hogy a kormánya támogatja ugyan az eurótérség rendbetételét, de addig nem gondol a csatlakozási szerződésében vállalt euró bevezetési kötelezettségére amíg nincs rend a közös valutát használók gazdaságaiban.

Dombrovskis világossá tette, hisz benne hogy az euró segíti a külföldi befektetők megnyerését, csökkenti a vállalkozásokra kivetett tranzakciós adót, árstabilitást és átláthatóságot hoz hasonlóan a szomszédos Észtországhoz, mely 2011 óta az eurózóna tagja. A lett miniszterelnök szerint nem valutaválság van, hiszen a dollárral szembeni euróárfolyam stabil, ráadásul a globális valutatartalékok 25 százaléka tartósan euróban van. Eközben szerinte nincs helye a déli euróországok által követelt büdzsé könnyítési kéréseknek.

A lettek ráadásul Magyarországhoz hasonlóan - ugyan a válságba jutott EU országok közül elsőként - nemzetközi hitelt kértek, most mégis a térség leggyorsabban növekvő gazdaságával dicsekedhetnek tavaly 5,5, idén 5,9 százalékos növekedéssel. Az ország eladósodottsága és költségvetési hiánya megfelel az EU-s elvárásoknak, míg az infláció 2,9 százalékon áll.

Az EUrologus szerint azonban Dombrovskis Magyarországra nézve legtanulságosabb válasza, hogy: “Amikor egy ország elveszíti a költségvetése felett a kontrollt és pénzpiacok bizalmát, nincs más út”. Először vissza kell állítani a pénzügyi stabilitást, mely a gazdasági növekedés előfeltétele”.

Túl a csúcson – Mire virradunk hétfő reggel?

2012. október 21., 16:00 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0

Megint túl vagyunk a csúcson. Mi változott Európában attól, hogy múlt csütörtökön és pénteken az unió legnagyobbjai összedugták az összedugnivalót. Azon túl persze, hogy tojásos-gombás pitét, párolt borjút spenótágyon, és csokoládé triót ettek, s Orbán Viktor egy kisebb polgári lakás áráért érkezett a tetthelyre? Nos, az EUrologustól távol áll a veterán pénzügyi megmondókra jellemző értelmetlen fanyalgás, de a múlt heti eseményeket még mi is unalmasnak értékeljük. Ahogy azt előre megjósoltuk, érdemi döntések nem, inkább csak hosszabb távú politikai vállalások születtek. Jó pár kiskapu nyitva maradt a nagy tagállamok számára, hogy a még idén hátralevő két EU csúcson saját képükre formálják szép fokozatosan az erősödő gazdasági együttműködést. Ezért aztán nem tudjuk, hogy pontosan mikor kezdi meg működését az egységes európai bankfelügyelet, de azt már igen, hogy az Európai Központi Bank részeként fog működni, és év végéig meg kell csinálni az erről szóló jogszabályt. A bankunión Merkel azt is megígérte: tovább folytatják a gazdaságpolitika központosítását.



Azt sem tudjuk, hogy miként fog összeállni az eurózóna külön költségvetése, de szinte biztossá vált, hogy előbb-utóbb lesz ilyen. Bár azt megígérték, hogy nem a 27-es büdzsé kárára jön létre. Majd meglátjuk, az EUrologusnak vannak félelmei… Egy azonban bizonyosnak tűnik: a magyar kormány látványosan távol tartja magát az integrációs meneteléstől. A magyar álláspont az, hogy majd az utolsó pillanatban eldöntjük, csatlakozunk, vagy kimaradunk az egészből. Szerintünk ez hiba, amely jelentős kockázatokat rejt. Olyan hiba ugyanakkor, amelyet csak kormányzati szinten korrigálhatna Magyarország. Erre viszont a kabinet fokozódó szabadságharcos hevületében egyre kisebb az esély. Pedig az EUrologus szívesebben látná Magyarországot az egyre szorosabban integrálódó Nyugat-Európához húzni, mint a dél-keleti perifériával leszakadni a ki tudja hova.

Ipari kémkedés sok dohányért?

2012. október 19., 14:08 Módosítva: 2013-10-21 14:52
0

Egyetlen éjszaka alatt három dohányzás-ellenes civil szervezet irodáját pakolták ki Brüsszel uniós negyedében. A tolvajok a kisebb értéktárgyak mellett elsősorban a laptopokra és az információhordozókra utaztak. A három civil szervezet irodáján kívül még egy helyre mentek be, onnan nem tűnt el semmi. Így megalapozottnak tűnik a szervezetek állítása, hogy célzott támadást intéztek ellenük, bár a belga nyomozó hatóság egyelőre nem talált ipari kémkedésre utaló jelet (vajon mi lehet az?).



A betörésre alig két nappal az után került sor, hogy John Dalli egészségügyi biztos lemondásra kényszerült, mert az EU Csalásellenes Hivatala szerint kétes kapcsolatban állt egy dohányipari lobbistával. Dalli lemondása után a Bizottság bejelentette, hogy elhalasztja a dohánykereskedelemmel kapcsolatos uniós szabályozás tervezett felülvizsgálatát, amely szinte bizonyosan szigorítást hozott volna, méghozzá a most betámadott szervezetek javaslatai alapján.


Úgy tűnik tehát, hogy az egészségügyi biztos bukásával, éppen a jogellenes befolyásolással vádolt dohányipar jár jól… Szerinted?

EU csúcs első éjjel: unalmas az árokból nézni az állóháborút

2012. október 19., 00:29 Módosítva: 2013-10-21 14:52
0

Az EUrologus sokat látott gárdájának eddigi legunalmasabb csúcsának első napja lassan véget ér. A konklúzió tervezetben forrásaink szerint az egységes bankfelügyeletre vonatkozó részben egyetlen szót változtattak. De ez sem módosított azon, hogy az erre vonatkozó jogszabály-alkotásnak be kell fejeződnie év végére.


Ami Magyarországot érinti, az Európai Bizottság jogi szolgálata azt súgta nekünk, hogy megoldható az eurózónán kívüli tagállamok részvétele a felügyeletre vonatkozó törvényhozásban. Ennek lényege, hogy az EKB felügyelő bizottságában helyet kapnának a zónán kívüli országok és a gyakorlatban ez a testület hozná meg a döntéseket a felügyeletről.

Az EKB kormányzó tanácsában ugyan az uniós alapszerződés miatt továbbra sem kapnának helyet az eurózónán kívüliek. Mégis úgy tudjuk, hogy az EB szerint nem gond olyan megoldást találni, amely lehetővé teszi a felügyeleti kérdésekben csak formálisan legyen az EKB kormányzó tanácsa a végső döntéshozó.

A kötélhúzás tehát továbbra is  németek és a franciák (+déli államok) között zajlik arról, hogy mikor váljon valósággá a bankok feltőkésítése. Frau Merkel persze azt szeretné, ha ez csak a 2013 őszi német választások után következzen be. A németek ezért azt szeretnék, hogy “hatékony” legyen a bankfelügyelet. Ezután már csak az a kérdés ki mit ért hatékony alatt.

Az EUrologus reméli, mindettől mindannyian kellően elálmosodtatok. Holnap folytatjuk.

Bónusz: a kormányfők családi fotója.

Hallevessel sürgetik a megállapodást? - Matolcsy kedvenc EU-szakértőjét kérdeztük a csúcsról

2012. október 18., 17:48 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0

Hosszúra nyúlt villáminterjú Pajszer Pál közgazdász professzorral, akivel a Tanács Justus Lipsius épületének büféjében futottunk össze, miközben az EU vezetői zárt ajtók mögött tárgyalnak Európa jövőjéről.



EUrologus: Alig néhány órája tart az EU csúcs, de sokak szerint máris gyanús ez a sok rövidítés, MFF, EMU, TSCG, CSR, SSM…
PP: Valóban, már csak az S&M nincs benne, pedig arra még igény is lenne.

EUrologus: Világos. Mit jósol, lesz megállapodás például az monetáris unióról?
PP: Ezt a vacsora alatt fogják megtárgyalni a kedves vezetők. Vagyis sok múlik azon, hogy mi kerül az asztalra. Ha például jól meghajtják őket egy langyos hallevessel, az hatással lehet a vita végkimenetelére. Ettől függetlenül én személy szerint a magyar álláspontot támogatom: vagyis az a jó, ha a monetáris unió mindegyik tagország számára nyitott.

EUrologus: Azért, hogy ne váljon az EU kétsebességessé?
PP: Én még máig nem tudom, hogy ez mit jelent, de volt egy kétsebességes Jawa Babettám, és azt még a Vaclav Klausnak se kívánnám. Szóval én inkább attól óvnám a döntéshozókat, hogy tovább szabdalják azt, ami már egyébként is olyan elegyes, mint a tudja, hogy mire gondolok. Ugye itt van ez a külön eurózóna-költségvetés ötlet, meg a bankunió, hogy akkor mi, magyarok például miként fogunk tudni beleszólni, miközben nem is vagyunk benne az ECB-be, és akkor még nem beszéltünk az EBA-féle megfontolásokról…

EUrologus: Máris elvesztettük a fonalat. Viszont kíváncsiak lennénk a véleményére a magyar kormány legújabb költségvetési korrekciójáról. Matolcsy úr szerint azért kell szigorítani és újabb a dókat bevezetni, mert Brüsszel ezt várja el.
PP: Tegnap beszéltem telefonon a Gyurival. Mondtam neki, hogy itt megint nagy röhögéseket váltott ki a szövege. Szerintem ezt mostanra már senki nem hiszi el. Az EU semmilyen újabb adó bevezetését nem kérte és nem is kérhet ilyet a magyar kormánytól, de még a szlováktól se, ha értik mire célzok. Sajnos Gyuri nem állt meg akkor, amikor még lehetett volna, pedig sokan szóltunk neki, Olli is, én is. Most meg az van, hogy tovább kell pumpolni a népet, főleg így, hogy a fűtésszezon Auróra cirkálója rövidesen beledörrent a hideg magyar éjszakába, ha megbocsátanak a költői hasonlatért.

EUrologus: Kettős beszéd?
PP: Már megint babettázik. Látja, maguk is legalább annyira fixáltak, mint a Gyuri. Én inkább a bankadó miatt aggódnék, nézzék csak meg hova jutottak a görögök, vagy korábban az olaszok is, csak hogy a klasszikusokat idézzem.

EUrologus: Ők is hasonló módszerekkel sanyargatták a bankjaikat, akik aztán nem tudtak eleget hitelezni a vállalkozásoknak, aki emiatt nem tudtak versenyképesek maradni, növekedni és munkahelyeket teremteni és emiatt tönkrement a gazdaság és végeredményben az ország is?
PP: Maradjunk annyiban, hogy a rossz gazdaságpolitikát nem lenne szabad az unió nyakába varrni. Egyrészt mert nem szép dolog hazudni a választóknak, másrészt pedig mert ezzel a rossz gazdaságpolitika nem fog megjavulni. Csak abban bízhatunk, hogy ezt a magyar kormány is mihamarabb felismeri. Amióta tudom, hogy Morvai Krisztina megtalálta a szerelmet, vallom, hogy nincs reménytelen ügy.

(Az interjú csak nyomokban tartalmaz valóságelemeket.)

Lépesmézet hozó uniós diplomata

2012. október 18., 17:45 Módosítva: 2013-10-21 14:52
0

Gyorsan csúcsra hágott a hangulat az Európai Tanácson, legalábbis a spanyol újságírók közt, akik a képen látható felbolydulással fogadták hírhozó diplomatájukat.

Tényleg Merkel hitelkártyájára és PIN kódjára hajtanak csak a tagállamok?

2012. október 18., 12:52 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0

Fontos közbülső csúcs lesz a ma kezdődő Európai Tanács - mondják Brüsszelben az EUrológusnak azok, akik tudják miről beszélnek. Ez azt is mutatja, hogy a téteknél már csak a várakozások nagyobbak, így borítékolható a szokásos csúcs utáni csalódás (cs.u.cs.). Konkrét döntésből nem sok várható, de már az is komoly eredmény, ha a politikai irányvonalakban közös nevezőre jut a 27 vezető.


Az alaptéma megint az EU mélyebb gazdasági együttműködése. A vezetők asztalára Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnökének nevével fémjelzett jelentést készítik be, a vita e körül forog. HVR terve az unió gazdasági integrációjának még szorosabbá szövéséről szól. Ehhez négy építőkockát vázolt fel júniusban: pénzügyit, költségvetésit,  gazdaságpolitikai integrációsat és az ehhez illeszkedő demokratikus kontrollt. Azóta megszondáztatta az elképzeléseket a tagállamoknál és kiderült, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű. Az országok össze-vissza játszanak a kockákkal, farigcsálják őket, meg kicserélik kisgolyóra, ami sehogy sem illik a képbe.

Pedig Van Rompuy építménye tág teret enged a továbbgondolásnak. Egyrészt felsejlik benne az úgynevezett “fiskális kapacitás”. Hogy ez pontosan mit jelent, azt senki nem tudja, csak annyi bizonyos, hogy egy újabb kódnév több pénzre. Állítólag a franciák ihlették a dolgot. A sajtó az “eurózóna költségvetéseként” utal rá, de valójában - azon kívül, hogy az eurózóna tagjainak rendelkezésére állna. Van Rompuy szerint az aszimmetrikus sokkok kiigazítására kell - erről sem lehet tudni, hogy pontosan mit jelent, de azt rebesgetik, hogy ezen a tagállami strukturális reformok finanszírozását kell érteni. A tanácselnök ugyan mindenhova beleírta a jelentésbe, hogy ennek az új eszköznek semmi köze az unió hétéves pénzügyi keretéhez, többek között Magyarország is attól tart, hogy a téma bekavar a büdzsé tárgyalásokba, amiket novemberben kellene lezárni.

Izgalmas kérdés az is, hogy a jelentés felveti, az országspecifikus ajánlásokat, amelyeket a gazdaságpolitikákat összehangoló európai szemeszter keretében javasol a tanács a tagállamoknak, szerződéses formába kéne önteni. Mert így gyorsabban és hatékonyabban számon kérhetőek. Ez persze német ötlet. Bár az uniós alapokmány kitételei miatt “önkéntes” szerződésekről lenne szó, de kötelező erejét jól érzékeltette egy diplomata, aki szerint “az országspecifikus-ajánlás lesz a Bibliánk!”


Többszintes Európa? 


A HVR-jelentés kincstárjegyek tekintetében felveti az adósságok minimális közösségivé tételét, de szerda este úgy tűnt, Berlin még ezt a szolid utalást is kinyírja. A németek nem véletlenül attól rettegnek, hogy a nagy és jól csengő européer szólamok mögött mindenki igazából a pénzükre utazik. Ezt támasztja alá az is, hogy például a bankunió keretében felálló európai bankbetétgaranciával kapcsolatban többen azt szerették volna - például a franciák -, hogy jöjjön létre egy európai szintű alap, amibe persze majd ők csak minimálisan raknak bele, de ha baj van, akkor majd a többiek (értsd Németország) perkálnak. Egy uniós diplomata egyenesen alpárinak nevezte a különböző mechanizmusokról szóló vitát (mindenki a pénzre utazik, nem az EU építésére), és felidézett egy sztorit, mely szerint David Cameron brit kormányfő valamelyik csúcson kerek-perec kimondta azt, ami körül mindenki csak toporgott: “Szóval azt akarjátok, hogy Angela egyszerűen adja oda a bankkártyáját, és még a PIN-kódot is adja meg, jól értem?”


S ha már szóba került: bankunió. Erről sem lesz döntés. Az Európai Bizottság szeptemberi javaslatával rengeteg gondja van az eurózónán kívüli tagállamoknak, mintha elfelejtkeztek volna róluk a tervezet megírása közben… Az övezeten kívüli államok egyrészt szeretnének legalább az Európai Központi Bank (az egységes bankfelügyeletért felelős szerv lenne) felügyelőbizottságába bekerülni, és hozzászólni, ha őket is érintő döntés előkészítése zajlik. A másik fő gond: az európai mentőalap elvileg újratőkésítheti a bankokat, amely komoly versenyelőnyt jelentene az eurózónán kívüli bankoknak, melyeknek ez a forrás nem áll rendelkezésére. Az övezeten kívüliek egyelőre azt szeretnék, hogy az Európai Tanács mondja ki, gond van, meg kell oldani. Elvileg a hatékony bankfelügyeletnek az év végéig be kéne indulnia - ez körülbelül lehetetlen.

Ráadásul az EKB kapacitásával kapcsolatban komoly kérdések merülnek fel. Egyrészt, vajon bölcs dolog minden feladatot a frankfurti szervezet nyakába varrni? 1600 szakértő kéne csak a rendszerszintű bankok felügyeletére, miközben a tagállamok folyamatosan az EU bürokrácia létszámának csökkentéséért sírnak. Ráadásul az EKB szakemberei jegybankokra koncentrálnak, míg az új feladatkörhöz kereskedelmi bankokkal foglalkozó szakértőkre lenne szükség. Mindezek tetejébe ha az EKB felügyelete alatt valami gáz lesz bármelyik bankkal - ami, tekintve, hogy a jelenlegi javaslat szerint 6000 bank felett kéne bábáskodni, elkerülhetetlen - akkor az az EKB, mint központi bank hitelességét is kikezdheti.

Nem kevés feladat egy szolid vacsorához, meg egy éjszakai szeánszhoz: az uniós vezetők várhatóan ismét hajnalig tárgyalnak csütörtökön, hogy péntekre már csak olyan “könnyed” témák maradjanak, mint Kína, vagy Szíria.

Az EUrológus végig ott lesz.

Kvíz: kirúgnak-e az eurózónából?

2012. október 18., 07:58 Módosítva: 2013-10-21 14:52
0

Mikor lesz már 16 tagú az euróövezet? - ez a kérdés tartja lázban évek óta a befektetőket, kereskedőket, az Európai Unió rezzenéseit elemző újságírókat, és még jó pár embert a glóbuszon. Vészforgatókönyvek, titkos tervek: mindenről hallottunk már a “ki lesz az első, aki kipenderül” sztoriban, kvízről azonban még nem. A brit Guardian most pótolta ezt az égető hiányt. Derítsd ki, hogy az eurózóna szívében a helyed, vagy az övezeten kívül.



http://www.guardian.co.uk/world/interactive/2012/oct/17/europe-news-financial-crisis

Tíz kérdés a személyes pénzügyi helyzetről, a stratégiákról, a spórolásról és a megtakarításokról és kiderül a tuti. Az EUrologus a finnek AAA besorolását érdemelte, de az eredményt maga sem érti. Nektek mi jött ki?

Belső piac - Húszéveseké a világ?

2012. október 17., 13:38 Módosítva: 2013-10-21 14:52
0

http://www.youtube.com/watch?v=bDVWLltGS40

Belső piac - Húszéveseké a világ?


A számok szerint nem. Az sem kecsegtet sok jóval, hogy a “nagy” és az “X” után a mai huszonévesek egyelőre az “elveszett” generáció becenevet kapták. Egyidősek egy furcsa képződménnyel, amit jobb híján belső piacnak neveztek el. Ahol nincsenek határőrök meg munkavállalási engedélyek, de van euro, ERASMUS, meg olcsóbb mobilozás.


A belső piac elméletileg az Unió leginkább megfogható vívmánya, mégis szinte lehetetlen közérthetően és érdekfeszítően elmagyarázni, hogy mit is jelent nekünk.


Meg lehet próbálni így. Vagy élőben ma Budapesten a Millenárison.


Az EUrologusnak viszont legjobban az alábbi kisfilm tetszett, amit egy 20 éves lány dobott össze saját tapasztalatai alapján. Végül is nem baj, ha öt megkérdezettből egyik se tudta, hogy mi az a Belső piac, a lényeg, hogy elégedett végfelhasználóknak tűntek.

Tényleg jobb ha biogázt szívunk?

2012. október 17., 09:41 Módosítva: 2014-09-11 23:18
0


Ha a kocsisor mellett állva a szokásos szmog helyett gyorséttermi sültkrumpliszagot érzünk, akkor tudhatjuk, hogy valaki biodízelt tankolt. Erre még a hardcore környezetvédelmi aktivisták méregzöld szíve is megdobban, és széles mosollyal intenek a bringa nyergéből a sofőrnek.


De nem mind arany, ami fénylik, és nem minden bioüzemanyag jó a környezetnek. Például az olajos magvakból és délkelet-ázsiai pálmaolajból előállított biodízel széndioxid lábnyoma nagyobb, mint a hagyományos társáé. Ráadásul, ha ehető alapanyagból készül a biolötty, akkor emeli az élelmiszerek árát. Akkor meg minek támogatjuk? - kérdik évek óta a zöld szervezetek.


Úgy tűnik, az Európai Unió az éghajlatváltozás elleni küzdelemben saját csapdájába esett. Az EU 2020-ig 10 százalékra kívánja növelni a bioüzemanyagok arányát a közlekedési ágazatban, hogy ezzel csökkentse az éghajlatváltozást okozó gázok kibocsátását. A szabályozás 2009-ben született de az elmúlt években végzett kutatások sorra arra jutottak, hogy ez a jelenlegi módszerekkel nem fog menni. A Bizottság ezért radikális lépésre szánta el magát, amit a várakozások szerint ma délben jelentenek be. Az új szabály szerint az élelmiszer-alapanyagokból gyártott üzemanyag legfeljebb a teljes mennyiség felét teheti ki. Ezt az arányt azonban a legutóbbi becslések szerint az iparág már el is érte.

A bejelentés felkorbácsolta az indulatokat: a bioüzemanyagosok veszni látják az évi 17 milliárd eurónyi támogatást, és perelnék a Bizottságot. A zöldek kicsit még mindig elégedetlenek (mint mindig), az indonéz őslakosok képviselője pedig örül, hogy kevesebb pálmaolaj ültetvény lesz, mert így nem kell havonta arrébb költözniük az erdőben.


Mi a tanulság? Gyalogolj, biciklizz, tömegközlekedj, és csak akkor ülj autóba, ha muszáj!

Bónusz: Itt mindenki kiszámíthatja, hogyan csökkentheti minimálisra saját közlekedési CO2 lábnyomát.

Korrupciós botrány miatt lemondott az egyik uniós biztos

2012. október 16., 17:16 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0


John Dalli uniós biztos váratlanul és azonnali hatállyal lemondott kedden délután. Az egészségügyi és fogyasztóvédelmi portfólióért felelős máltai politikus azután döntött posztja feladása mellett, hogy az EU korrupcióellenes hivatala, az OLAF idén májusban vizsgálatot indított ellene a Swedish Match dohánygyártó panasza alapján.


A cég azt állította, hogy egy vállalkozó anyagi ellenszolgáltatásért cserébe azt ígérte, hogy képes befolyásolni az egészségügyi biztost a tubák, másnéven burnót, megint másnéven snüssz európai szintű tilalmának feloldásáért. Állítólag pénzmozgásra nem került sor, de az európai biztosnak tudni kellett, vagy tudnia kellett volna az esetről, és azt jelentenie kellett volna az illetékes hatóságoknak. 1999, a Santer-bizottság bukása óta ez az első eset, hogy egy európai biztos lemondásra kényszerül.
Sajtóforrások szerint Dalli utódjaként a legkevésbé ellentmondásos jelölt a jelenlegi külügyminiszter, Tonio Borg lehet. Az eddig máltai biztos a második Barroso bizottság tagjaként 2010 eleje óta volt biztos. Előtte megmászta az egész szigetországi politikai létrát, volt pénzügy- és gazdasági miniszter és képviselő a nemzeti paramentben is. 2004-es választási veresége után ugyan volt három hónapig külügyminiszter is, de utóbb hamisnak bizonyult egészségügyi gépvásárlási korrupciós vádak nyomán le kellett mondania.
Az EUrologus szerint lapításra utal, hogy Dalli csak azután mondott le, hogy tegnap az OLAF megküldte jelentését az Európai Bizottságnak. Mindenesetre EUrologus címkés bögrét sorsolunk ki azon kommentezők között, akik a magyar politikai életből hasonló eseteket tudnak idézni.

Újra vízum kell a szerb határátlépéshez?

2012. október 16., 09:09 Módosítva: 2013-10-21 14:52
0

Újabb példa mutatja, hogy jobb bent, mint kint (a kint ezúttal a Balkánt jelenti), és a megváltoztathatatlannak hitt dolgok könnyen visszájukra fordulhatnak. Gyorsított eljárásban kérvényezi hat tagállam (németek, franciák, osztrákok, hollandok, belgák és luxemburgiak) a nyugat-balkáni országokkal kötött vízummentességi megállapodás biztonsági klauzuláinak elfogadását és alkalmazását.


Az érintett miniszterek levelükben azt kérik, hogy a külügyi tanács következő október 25-26-i ülésén vizsgálják meg, hogyan csökkenthető a hamis dokumentumokkal és érvekkel a térség országaiból menedékstátuszért folyamodók száma.A Balkán országainak többségével 2009 végén kötött vízumkönnyítési megállapodást az EU, amelynek nyomán hirtelen és meredeken emelkedett a térségből igényelt menedékkérők száma. Szerbia például 13900 igényléssel a negyedik állam volt ahonnan az afgánok, oroszok, pakisztániak és irakiak után a legtöbb igénylés érkezett - derül ki az Európai Bizottság (EB) tavalyi jelentésből. Az igénylések megnövekedett száma pedig túlterheli a schengeni menedékügyi rendszert állítja az EB illetékes szóvivője. Michele Cercone szerint a külügyminiszterek napirendjére került téma mégsem jelenti, hogy formálisan kérték volna Bosznia és Hercegovina, Albánia, Szerbia, Macedónia és Montenegró kapcsán a vízumkötelesség visszaállítását.


Kevéssé bíztató előjel azonban a balkáni országoknak, hogy az EB tavaly májusban nagy port kavarva egy olyan biztonsági klauzulára tett javaslatot, melyet tömeges illegális bevándorlás, menekült státusszal való visszaélés és egyéb biztonsági kockázatok esetén alkalmazhatna a Schengen övezet. A végső szankcióként a vízumkötelesség visszaállítását lehetővé tévő javaslatot jelenleg a miniszterek tanácsa és az Európai Parlament tárgyalja és diplomáciai források szerint várhatóan el is fogadják a tagállamok a hó végén.
Az EUrológus szerint a balkáni országokra nézve rossz üzenetet küldene az EU a vízum visszaállítással. A térség európai közeledése ugyanis sok szempontból amúgy is nyögvenyelősen halad az utóbbi években miközben az Unió is a bővítési fásultság jeleit mutatja. Márpedig a Nyugat-Balkán országainak polgárai számára a vízummentesség az EU-s közeledés kevés kézzel fogható jeleinek egyike.

Újabb csúcskísérlet

2012. október 15., 10:38 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0

Huszonkilenc fotel, egy asztal, Barrroso, van Rompuy és a kormányfők - mindenki más kizárva… Csütörtökön és pénteken megint összeülnek Európa fejesei. Odakint a Schuman téren lassan megszokottá válik a közlekedési káosz, miközben a Justus Lipsius épületben felpörögnek az EU csúcsszintű politikai rotorjai. Az EUrologus pedig vidáman lubickol az uniós körökben terjedő pletykák tengerében, és igyekszik emberi fogyasztásra alkalmas módon beszámolni az eseményekről.

A csúcs elsőszámú célja a bankunió néven emlegetett csomag elfogadása, amely egységes európai bankfelügyeletet, betétgarancia alapot és bankszanálási tervet eredményezne. A németek azt szeretnék, ha az Európai Központi Bank látná el az EU-s szuperfelügyelet szerepét, de arra nincs ötletük, hogy az EKB miként működhetne egyszerre független jegybankként, és az európai bankrendszer vasszigorú bírájaként. A britek a tavaly létrehozott, londoni székhelyű Európai Bankfelügyeletre bíznák a melót, de a közös valutát elutasító és erősen euroszkeptikus ország javaslatát a szánalmas próbálkozásoknak kijáró félmosollyal söpörték le az asztalról. A déliek (főként a spanyolok és az olaszok) csak akkor támogatják az egész ötletet, ha az ő pénzintézeteik közvetlenül meríthetnek az október elején felállított Európai Stabilitási Mechanizmus 500 milliárdos mézes bödönjéből. A németek, a finnek és a hollandok közölték, hogy ha valamit, akkor ezt aztán nem, legalábbis amíg a déliek nem állítanak fel normális nemzeti betétbiztosítási alapokat (nálunk ’93 óta van). A célról (bankunió) tehát egyetértés van a tagállamok között, de az odavezető út kanyarjaiban páran könnyen kisodródhatnak. Például a nem-eurózóna tagok, akik Nagy-Britannia lelkes támogatása mellett távolodnak a mag-Európától (ebben a kupacban vagyunk mi is, valahol legalul). Persze ha már az euróövezet ilyen szépen előrehaladt a gazdasági egységesülés útján, miért ne lehetne neki saját költségvetése? Ebből lehetne finanszírozni a zónán belüli országok munkaerő-piaci, és szociális reformjait, vagy ez a költségvetés szolgálhatna biztosítékul a közösen kibocsátott eurókötvények fedezetéül. De mi lesz vajon az EU-27-ek/28-ak költségvetésével akkor, ha az összes nettó befizető ország átigazol a másik ligába? Drukkoljunk, hogy nem így lesz, de a korábban fantáziátlansággal vádolt európai politikusok mostanában nem szűkölködnek a kreatív ötletekben.

És ez még csak a kezdet. Az EU 2014-2020 közötti büdzséje a hivatalos napirendről kiszorult, így a pénzügyi alkudozás a közös étkezések nyugalmát zavarhatja meg. Hamarosan azt is megmondjuk, hogy miért. A hét végén pedig Túl a csúcson rovatunkban elemezzük, hogy jóslataink mennyiben váltak valóra.

Szakítás - európai módra

2012. október 14., 15:18 Módosítva: 2013-10-21 14:52
0

Felelőtlen görög pasi, aki adósságba taszítja a háztartást. Kissé neurotikus német csaj, aki képtelen tovább elviselni az állandó hazudozást és az újabb kifizetetlen számlákat. A spanyol szomszéd, aki szerint az élet nem csak a pénzről szól, s a brit, aki leginkább kimaradna az egészből. De mi lesz a vége?



A művet Bob Denham jegyzi, aki sosem fejezte be közgáz PhD-jét, és első dokumentumfilmecskéjét arról készítette, vajon legalizálni kéne-e a kannabiszt. Denham most az újságírással kacérkodik, ennek részeként dolgozza fel rövidfilmekben a gazdaság hatását mindennapjainkra.
Hihetetlen, hogy a készítők mennyi utalást, poént sűrítettek bele nyolc percbe. Rizikó társasjáték az asztalon - éppen a németek állnak nyerésre, AAA típusú elem, avagy utalás a hitelminősítésre (ennél mélyebb szerelmi vallomást ezek szerint nem kell várni a németektől). A sötét történelmi múltra tett megjegyzések, az “ágy alá söpört” adóssághalmok. Utalás arra, hogy először pont Németország szegte meg a stabilitási paktumot, és hogy a mediterrán “disznók” (PIIGS - Portugália, Olaszország, Görögország, Spanyolország,  Írországgal kiegészülve) bizony megbízhatatlanok.


Mennyit találsz Te meg belőle?

Kockába zárt kristálygömb - épül az Unió jövője

2012. október 12., 18:28 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0

Nem, nem atomreaktor épül Brüsszel uniós központjában. Ez itt az Európai Tanács új épületének torzója. Mikor elkészül, az akkor már 28 állam- és kormányfő egy üvegkockába zárt betonváza belsejében folytatja az alkudozást Európa jövöjéről. Az EUrologus folyamatosan nyomon követi eme építeszeti csoda fejlődését.

Mivel ez az első beszámolónk az Európa jövőjét rejtő kockába zárt kristálygömb építéséről, alább ízelítőül álljon itt az épület látványterve is.

Az EU nyerte az idei Nobel-békedíjat

2012. október 12., 10:22 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0


Az európai kontinensen békét teremtett, elősegítette két évszázados ellenség, Franciaország és Németország közeledését, és megerősítette a demokráciát Közép-, és Dél-Kelet-Európában. Ezzel indokolta az Oslo-i Nobel Bizottság döntését, amelyben az Európai Uniónak ítélte a 2012-es Nobel Békedíjat. A döntés azonnal a kritikák kereszttűzébe került, ahogy például a bizottság 2009-es döntése, amikor a díjat Barack Obama, amerikai elnöknek ítélték oda.


Az Eurologus azért úgy gondolja, hogy az ez évi döntést  lényegesen könnyebb megindokolni. Akinek mégsem sikerülne ez kapásból, annak ajánljunk figyelmébe e témában egy nagy klasszikust, á la Brian élete.


UPDATE: Barroso elnök meghatottan szalutált félmilliárd polgárának


Amikor reggel felkeltem, nem hittem, hogy ilyen jó nap lesz a mai - kezdte Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke rendkívüli beszédét a Nobel-békedíj kapcsán az izgatott brüsszeli sajtóteremben.
Nagy megtiszteltetés ez mind az 500 millió állampolgárnak, a tagállamoknak, és az intézményeknek is - mondta a portugál politikus. Barroso megemlékezett mindenről: a pusztító második világháború után a közös újrakezdésről, a békéről, arról, hogy az EU osztja szét a legtöbb humanitárius segélyt a világon, és hogy az unió élharcosa a globális klímaváltozás elleni küzdelemben.
Szabadság, demokrácia, jogállamiság, és az emberi jogok tisztelete - sorolta Barroso az EU alapértékeit, melyek után világszerte áhitoznak az emberek. Az EU ezeket az értékekért harcol szerte a világon - tette hozzá az EB elnöke. Barroso szerint a világ világos üzenetet küldött: az EU értékes és meg kell őrizni.
Régen látott médiaérdeklődés követte az álmosan induló péntek délelőttön az Európai Bizottság sajtótermében Jose Manuel Barroso, a bizottság elnökének beszédét. Végre sikerült az EU-nak magára vonni a sajtó figyelmét: tucatnyi operatőr és fényképész várta a portugál mestert.
Bizottsági dolgozók is leszivárogtak a sajtóterembe, hogy szemtanúi legyenek a nagy pillanatnak, és együtt ünnepeljenek a főnökkel. A hallgatóság tapssal üdvözölte a beszédet. Az EU már nagyon megérdemelt egy jó napot. A Nobel-bizottság azt üzente az európaiaknak, a 60 éve megkezdődött integráció a lehető legjobb, ami a kontinenssel történt, tessék folytatni.
Az EUrologus szerint a Bizottság elnöke szépen feladta leckét brit kollégájának: Erre lépjen valamit Cameron!

Ácsokért kiált az Európai Parlament

2012. október 11., 12:01 Módosítva: 2016-03-02 17:49
0

Legalább hat hónapig zárva lesz az Európai Parlament brüsszeli plenáris tanácsterme - na nem azért mert a képviselők szabadságra mennek. Az EP a héten jelentette be, hogy a 750 fős ülésterem horizontális tartógerendái törékenyek, öregednek és repedezéseikkel a többi gerendát is jobban megterhelik. A Hemicycle nevű gigantikus termet ezért, egy eddig ki nem választott építési cégnek kell statikailag rendbe hoznia, mielőtt azt újból birtokba vehetik a jogalkotó honatyák.

És lőn valódi tranzakciós adó

2012. október 10., 14:27 Módosítva: 2018-07-12 23:58
0

Két fő sodron haladnak a közösségi politika legizgalmasabb eseményei Brüsszelben: formálódik a közös 2014-2020-as uniós keretköltségvetés és a jövő heti EU csúcs előtt ismét erőltetett menetre kapcsol az euróválságból arccal kifelé lépkedés. Van viszont a kettőnek egy olyan metszete, amelyről az angol sajtó csak negatívan, a magyar pedig befejezett múltban ír: a tranzakciós adóé (FTT).



A hét elején Luxemburgban ülésező pénzügyminiszterek kedd estére világossá tették: tizenegyen mennek előre, és az európai tranzakciós adót “megerősített együttműködésben” hozzák létre. A német-francia tengelyhez kilenc eurózóna ország csatlakozott. A tagállamok egyharmadának támogatása lehetővé teszi, hogy az Európai Bizottság már novemberben konkrét javaslatot tegyen arról, hogyan is kellene működnie az európai tranzakciós adónak a megerősített együttműködés keretében.
De miért épp most történt elmozdulás, ha a pénzügyi tranzakciós adó lassan egy éve az asztalon van? A válaszhoz egy másik szálon kell elindulnunk. Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke múlt hónapban tett közzé egy vállaltan vitagerjesztő javaslatot, amelyben felvetette egy külön eurózóna költségvetés lehetőségét is. A felszínen az ötlet heves támadásokat váltott ki, mondván az csak újabb törésvonalat képezne a már amúgy is szétszabdalt (Schengen, euró) közösségben. Jól értesült diplomaták azonban már más képet festenek a háttérben zajló folyamatokról. Úgy vélik, hogy  nagyobb az egyetértés az eurózóna-költségvetésről számos régi tagállam (eurózónán kívüliek és belüliek) között, mint az várható volt. A tervezet egy teljes értékű fiskális unió keretein belül közös európai kincstárat vizionál, a hozzá csatlakozó büdzsé feladatait és működését pedig részleteiben dolgozná ki.
Logikusan adódik a kérdés: mégis miből lesz bevétele az eurózóna büdzséjének? Erre a franciák (a németek által támogatott) válasza a pénzintézetek közti ügyletekre kivetendő 0,1 százalékos, illetve a származékos piaci ügyletekre kirótt 0,01 százalékos adóból származó bevétel.
Akárhogyan is alakulnak azonban az eurózóna büdzsé és a FTT körüli alkudozások, egy ponton, vélhetően a 2013. szeptemberi német parlamenti és a 2014. júniusi EP választások után módosítani fogják az uniós alapszerződést, és rögzítika föderatívberendezkedés irányába tett lépéseket. Kérdés, vajon hol lesz Magyarország helye az új rendszerben?



Addig is álljon itt egy év elejei infografika a tagállamok álláspontjáról:


Csak csendben, csak halkan, hogy senki meg ne hallja!

2012. október 10., 08:36 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0


Hol húzódik a határ az érdekek érvényesítéséért folytatott jogszerű lobbizás és a jogellenes döntés-befolyásolás között?


Az egymillió dolláros kérdésre még az EUrologus sem tudja a választ, de az biztosnak tűnik, hogy a Porsche a határ rossz oldalára tévedt. Elképesztően ironikus esetet tárt fel a közelmúltban a Transport & Environment nevű, közlekedéspolitikával foglalkozó brüsszeli szervezet. Állításuk szerint a gépjárművek által kibocsátott zaj szintjét szabályozni hivatott új uniós jogszabály parlamenti felelőse a sportautógyártó lobbistája által készített javaslatot kívánta kompromisszumos megoldásként előterjeszteni. Hogy világos legyen: nincs olyan nagy autógyártó Európában, amely kevésbé lenne érdekelt a zajcsökkentési előírásokban, mint a Porsche. Miroslav Ouzky, az érintett EP képviselő szerint ő csak „a Porsche által adott minta-táblázatot használta”, de az abban szereplő értékeket megváltoztatta. A Porsche tagadja, hogy bármilyen táblázatot adott volna a képviselőnek. Igaz az azt készítő Hans-Martin Gerhardot (akinek neve a táblázat elektronikus változatában szerzőként szerepel) ők fizetik, de ebben a konkrét ügyben szerintük nem. Nem túl meggyőző érvelés. Különösen akkor nem, ha belesünk Ouzky képviselő garázsába és egy Porsche Panamera csillogó hűtőrácsa mosolyog ránk vissza. Az eset az EP elnöke elé került, a jogalkotási eljárást egyelőre felfüggesztették.


Öröm az ürömben, hogy a különböző érdekcsoportok ellenőrzik egymást, és ha valamelyikük riadót fúj, annak következménye van. Jó lenne ezt átültetni a hazai gyakorlatba is…

Politikai pornó

2012. október 10., 08:35 Módosítva: 2013-10-21 14:52
0

Az EUrologus a szombat estére tekintettel egy 2007-es lemezt pörget meg. Ebben az évben tudósított az osztrák Bild magazin arról, hogy az EU közpénzen szex jelenetekkel gazdagon teletűzdelt reklámfilmet készítetett magáról.


A bizottsági kommunikáció hatékonyságát dicséri, hogy a tabloid vádjára kitalált, meglehetősen frappáns válasz lényegében senkihez nem jutott el. A szóban forgó, és alább linkelt klipet egy nyílt pályázatra készítették, az anyag az EU MEDIA programját promotálta, amely az európai filmgyártás számára biztosít közösségi forrásokat. A film 350 euróba került az európai adófizetőknek, és eddig 8,6 millión látták. Összehasonlításként álljon itt két példa : első blogbejegyzésünk, a Barroso elnök polgárokkal folytatott párbeszédére szóló meghívó, jó 85000-es nézőszámmal. Ti melyiket néznétek meg másodszorra is?

Előregisztráció belga módra

2012. október 10., 08:33 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0


Molnár Nagy Klára személyében magyar képviselőjelöltje is van a közelgő belga helyhatósági választásoknak Brüsszel Etterbeek kerületében.


Kovács László volt magyar uniós biztos egykori munkatársának indulása első hallásra meglepőnek tűnhet, a körülményeket megismerve viszont már inkább természetesnek számít. A helyi szocialisták listáján huszonnegyedikként szereplő Klára ugyanis valódi nemzetközi forgatagban, 16 nemzetiség társaságában indul. A jelöltek közt ugyanúgy akad olasz, török és lengyel, mint vallon vagy flamand. Mivel a rádió-, tévé- és óriásplakát hirdetések tiltottak, a jelöltek közvetlen kampánnyal igyekeznek elnyerni a lakók szavazatait. Klárát például kifejezetten azért kérték fel jelöltnek, mert a kampány során igyekeznek a városrészben szép számmal élő magyar és más kelet-európai lakosokkal szót érteni.


Van azonban egy tényező, ami ezt jelentősen megnehezíti. Az előzetes regisztráció. Az október 14-i választásokon csak azok járulhatnak az urnához, akik június végéig regisztráltak a választói regiszterbe. Akik ezt elmulasztották, mondjuk azért, mert rosszkor mentek nyaralni, vagy mert még nem hallottak a magyar jelöltről az akkor csak két hete tartó kampányban, vagy egyszerűen csak elfelejtették a határidőt, azok most vasárnap nem szavazhatnak. A belga társadalom már hozzá van szokva az előregisztrációs rendszerhez. A belgák többsége nem kési le a regisztrációs határidőt, mert tudja, hogy az jogvesztő, és nem felejt el szavazni, ha regisztrált, mert tudja, hogy távolmaradását pénzbírsággal büntetik. Vajon a magyarok is felkészültek erre?

Kkv-k, panaszra fel!

2012. október 9., 11:01 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0

“Gyakran mondják nekem, hogy az Európai Bizottság távol került a valóságtól és a kis- és középvállalkozók (kkv) problémáitól” - kezdte mondókáját hétfőn Antonio Tajani iparügyi uniós biztos. Nyíltnak szánt kijelentésével az EB új nyilvános konzultációját igyekezett népszerűsíteni, amely a kkv számára legterhesebb tíz európai szabály megjelölését tűzte ki célul.


A faggatózásnak struktúrát is adott az EB, méghozzá igen széles skálán, így lehet kritizálni a szolgáltatásokra, vámügyekre, foglalkoztatásra, energetikára, termékbiztonságra, környezetvédelemre, ipari környezetre, adózása, fogyasztóvédelemre és közlekedésre vonatkozó dossziékat.



Az avatatlan szemek számára szimpatikus kezdeményezés kapcsán azonban az EUrologusnak komoly kritikákat fogalmazott meg Paul de Clerck, a Friends of the Earth Europe nemzetközi gazdasági igazságosságért programjának szakértője. Szerinte a TOP 10 lista annyira nagy merítéssel dolgozik, hogy semmi más nem jöhet ki belőle, mint olyan általános siralmak a kkv-któl, melyekkel foglalkoztatási és szociális, környezet- és klímavédelmi, illetve bármilyen ipari, szolgáltatói és fogyasztói szabályozás felpuhítását készítheti elő az EB. De Clerck azt is hangsúlyozza, hogy az uniós szabályok nagy része nem tesz különbséget a kkv-kre és a nagyvállalatokra vonatkozó jogszabályok terén, vagyis eleve inkább politikai populizmus az előbbiekre szabott konzultáció. Ennél nagyobb baj szerinte, hogy ha valamelyik témában a kkv-k panasza meghallgattatik, azzal a folyamat végén várhatóan nem csak a kkv-kra, de a nagyvállalatokra vonatkozó szabályok is változnak s rendelhetik alá a polgárok érdekeit ismét az üzleti érdekeknek.

Mekkora üzlet a lobbizás Brüsszelben?

2012. október 8., 14:33 Módosítva: 2013-10-21 14:52
0

Az EUobserver jött ki egy friss listával a napokban arról, mekkora EBITDA (kamat, adózás, értékcsökkenés és amortizáció nélküli) eredményt értek el a legnagyobb Brüsszelben tevékenykedő lobbicégek.


A top10 vállalat eszerint szerény 4,1 és 12,2 millió euró közti bevételről számolt be tavaly hivatalosan a belga hatóságok felé. A teljes lista itt érhető el. A hasonló listák kritikusai szerint azonban sok lobbicég számára csak tevékenységük egy részét képezi az érdekartikuláció, ezért csak valódi bevételeik egy részét tüntetik fel lobbizásként. Ez pedig jelentős teret ad a számokkal való játékra.

Függetlenség, anyagi megfontolásból?

2012. október 4., 12:43 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0

Ha szükséges, a spanyol hadsereg közbelépésével kellene megakadályozni Katalónia függetlenné válását – javasolta a napokban Alejo Vidal Quadras, a kormányzó spanyol Néppárt EP képviselője, mellesleg az Európai Parlament alelnöke.


Vidal Quadrasnál azért pattant el a húr, mert a gazdasági válság kitörése óta újra megélénkült katalán függetlenségi mozgalom vezetői népszavazást kezdeményeznének a tartomány függetlenségéről. A népszavazás vélhetően sikeres lenne, a katalán vezetés pedig ennek nyomán kikiáltaná a tartomány függetlenségét.



A katalán függetlenségi törekvések mögött meghúzódó érvek sokrétűek. A katalánoknak saját nyelvük, történelmük, identitásuk, nemzeti szimbólumaik vannak. Övék a világ legjobb focicsapata, Salvador Dali és Antoni Gaudí. Önbizalmuk ehhez mérten nagy. A függetlenségi törekvések mögött azonban van egy jóval prózaibb ok, a pénz (mi más?). Katalónia messze a leggazdagabb spanyol tartomány, és adóbevételeinek egyötödét a központi költségvetésbe utalja. A katalán szeparatisták szerint ez az oka tartományuk katasztrofális pénzügyi helyzetének. A vita feloldhatatlannak tűnik, miközben szeptember közepén másfél millió ember tüntetett Barcelona utcáin a katalán függetlenség mellett. Lehetséges, hogy a gazdasági válság átrajzolja az európai országhatárokat?

Atom füllentés

2012. október 4., 11:54 Módosítva: 2013-10-21 14:52
0

Perverz módon a magyar sajtó az európai atomerőművek legfrissebb stressztesztjeiről nagyrészt megnyugtató szalagcímekkel emlékezik meg (tisztelet a kivételnek). Eközben a francia és a német médiában Brüsszelből megszellőztetett európai bizottsági jelentés szerint “százával találtak hiányosságokat” és “milliárd eurókat kell nukleáris biztonságra költeni”.


A címek ennél is aggasztóbbak, ha tudjuk a fukushimai atombaleset óta rendszeressé tett egységes európai stressz teszteket eddig jobbára túl elnézőnek vélték a szakértők. Igaz lehet, hogy éppen ennek eredményeként ezúttal kemény állításokat fogalmaz meg a jelentés. A kiszivárogtatások szerint 19 francia reaktor nem védett szeizmikus mozgással szemben, de egy esetleges katasztrófahelyzetre nincsenek felkészülve a németek, britek, svédek sem. Az Európai Bizottság jelentése szerint ezért 25 milliárd eurót kellene biztonsága és karbantartása költenie a 17 atomerőművel rendelkező európai országnak, melyben benne van Ukrajna is. És ugyan az EU nem szól arról, van-e olyan erőmű amelyet bezáratna, a belga nemzeti atomfelügyelet augusztusban magától leállította hétből két reaktorát.




Mindenesetre a miniszterek a napokban foglalkoznak a kérdéssel, melyet aztán várhatóan az őszi csúcson az államfők is megrágnak. Miniszterek ide vagy oda, érthetetlen hová ez a strucc virtus, mikor tudjuk, hogy bárhol Európában egy atombaleset durva kihatással lehet a fél kontinensre.

Szájkarate az EP-ben

2012. szeptember 26., 09:17 Módosítva: 2013-10-21 14:52
0

A legjobb brit komikusok sem tudták volna hitelesebben eljátszani a világrendek összecsapásának eme remek kis szösszenetét. Történt ugyanis, hogy a baloldali-zöld, valamikori ‘68-as forradalmár Daniel Cohn-Bendit nekiállt a kőkonzervatív, EU ellenes EP képviselő Dartmouth grófjával az utóbbi stílusában vitázni. Fényes üstökösként ragyogta be kettejük retorikai blitzkriegje az amúgy csak Barroso föderális Európáért kiáltó beszéde nyomán oxigénhiányos ásításokat produkló képviselői fövegeket. (Az pedig csak a magunkfajta pervezeknek kéj, hogy a vitában alulmaradó gróf csapata tolta fel a videót.)

http://www.youtube.com/watch?v=umnoxT0ptNI

Ülj le fiam, egyes!

2012. szeptember 20., 13:37 Módosítva: 2013-10-21 15:20
0


A múlt hét a bombasztikus bejelentéseké volt az Európai Parlamentben. Szerda reggel az Európai Bizottság elnöke többek között szuverén államok európai föderációjáról, politikailag egységesülő eurózónáról, új uniós alapszerződésről beszélt. Délután helyettese Viviane Reding, az EU alapjogi biztosa újabb meglepő ötlettel állt elő: olyan “igazságügyi teljesítményértékelő mechanizmus” felállítását helyezte kilátásba, amely évről-évre értékelné, hogyan működik a tagállamokban az igazságügyi rendszer, illetve ajánlásokat fogalmazna meg a jogállamiság megfelelő működése érdekében. Ahogy Barroso, úgy Reding is többször példaként utalt a magyar és az idén nyáron hatalomra jutott kormány intézkedéseire.



Abban is egyetértés volt közöttük, hogy a keményebbnél keményebb nyilatkozatok hatástalanok voltak a renitens kormányokkal szemben, tehát valami erősebbre lenne szükség. Az uniós jog megsértése kapcsán alkalmazható kötelességszegési eljárás lassú és túlságosan szűk körben nyújt lehetőséget cselekvésre, az EU alapszerződésének 7. cikke szerinti eljárás (a tagállam szavazati jogának felfüggesztése) pedig olyan erős büntetés, hogy eddig még soha nem alkalmazták, és valószínűleg nem is fogják.

Mi lehet a megoldás? Reding elképzelése szerint egy előzetesen egyeztetett eredménytábla szerint évente minden tagállam beszámolna arról, hogy mit tett, vagy nem tett az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, a jogállamiság érvényesülése érdekében. Ez alapján pedig a Bizottság ajánlásokat tesz, és ezeket jogi eszközökkel, vagy a nyilvánosság nyomásgyakorló erejével igyekszik kikényszeríteni.


Erősen kérdéses, hogy a gyakorlatban működhet-e egy ilyen rendszer. Képzeljük el például, ahogy az éppen aktuális német kancellár, vagy egy életszerűbb példával élve, mondjuk az olasz politikába épp visszatérő Cavaliere vigyázzba vágja magát a brüsszeli intőre…

A kínai cenzúra Brüsszelben is működik

2012. szeptember 19., 15:06 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0

Évek óta rutin, hogy hiába érkezik csúcs szintű kínai delegáció Brüsszelbe, a pekingi vezetés nem, vagy csak szigorú feltételekkel áll kötélnek közös sajtótájékoztatóhoz. Ezt persze az egész brüsszeli sajtóközösség teljes joggal nehezményezi. Hiába, az eheti EU-Kína csúcs után sem történt másképp: elmaradt Ven Csia-pao és José Manuel Barroso, valamint Herman van Rompuy közös szerdai sajtótájékoztatója.

A hivatalos EB szöveg szerint persze: “nem sikerült annak formátumáról megegyezni”. Név nélkül nyilatkozó intézményi források szerint ellenben a kínaiak azt akarták, 25-25 kínai és nem kínai újságíró vegyen részt mindössze a tájékoztatón és ők is összesen négy kérdésen kellett volna, hogy megosztozzanak. Jogos tehát az újságírók - szándékosan némileg populista - kérdése: ha egy közös sajtótájékoztató kérdésében nem képesek kompromisszumra jutni az EU és Kína vezetői, akkor vajon milyen megállapodások köttetnek a különböző bilaterális dossziék kapcsán?

Barroso új imázsfilmjére a kutya se kiváncsi

2012. szeptember 18., 15:48 Módosítva: 2013-10-21 14:51
0

Alig 80 ezren látták az EU félmilliárd polgára közül két hét alatt a Barrosóval készült, “kérdezzetek közvetlenül tőlem kedves polgártársak és válaszolok nektek” kezdeményezés propagandafilmjét. Az eddigi lagymatag és neutrális EB kommunikációnál markánsabb, egy globális vezető PR-jét idéző hűvös és acélos alkotás azonban úgy látszik kevés. Ilyen mérsékelt érdeklődés mellett, hogy látod a múlt héten felskiccelt nemzetállamok föderációja projekted esélyeit José?