Cameron üzeni az igaz európai kollégáknak

2012. november 23., 17:44 Módosítva: 2013-10-21 14:52
0

Cameron üzeni huszonhat igaz európai kollégájának!

Végre élesben mennek a büdzsé-tárgyalások

2012. november 23., 14:14 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0


Éjjel egykor amikor a 27-ek közül egyedüliként lejött a sajtóhoz némi önpromóra Francois Hollande francia elnök, a Tanácsban felbőgtek a kalkulátorok. Az EUrologus úgy tudja, van Rompuy tanácselnök csapata keményen szivatta a nemzeti delegációkat, akiknek digitális másolat helyett csak papíron adták oda a legfrissebb számokat.


Az éjszakai szorobánozás eredményeként pirkadatra új tárgyalási pozíciók íródtak, melyekkel aztán péntek délben megindultak a valódi tárgyalások. A legfrissebb leszivárgó információmorzsák szerint jelenleg az 1000 milliárd euró alatt meghúzott költségvetési főösszegről egyeztetnek. Német diplomáciai értesüléseink szerint azonban, ha nem lesz délutánra érdemi közeledés az álláspontokban és új javaslattervezet, akkor Berlin egy későbbi csúcsra halasztaná a megállapodást abban a reményben, hogy a britek támogatását is meg lehet szerezni a közös költségvetéshez. Ebben az esetben január-februárban újabb költségvetési tárgyalások elé néznek az állam- és kormányfők.


Végül a csúcson az újságírók közt reggel óta kézről kézre járt javaslat másolata igazi ínyenceknek.

Korai zárás után pénteken folytatódik az EU-csúcs

2012. november 23., 01:01 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0

Csütörtök este 8 helyett éjfélkor került a tárgyalóasztalra a legújabb, Herman van Rompuy jegyezte költségvetési javaslat, mely az eddigiekkel megegyezően 80 milliárdos vágás mellett 972 milliárd eurós főösszeggel számol. A trükk a belső arányok finomhangolásában és egymáshoz viszonyított kiegyensúlyozásában rejlik. Merkel szerint lesz pénteken megállapodás, de megeshet hogy kell még egy csúcstalálkozó egyes kérdések tisztázására. Cameron továbbra is harcol a főösszeg további vágása mellett, miután a brit parlament alsóháza 886 milliárd alá tornászná le nem kötelező érvényű határozata szerint a bűvös számot. Hollande francia elnök az agrár pénzek miatt aggódik, de kompromisszumkereső és EU párti húrokat pengetett péntek hajnali egykor tartott rövid sajtótájékoztatóján.



Az EUrologus által látott friss dokumentum fő számai  tehát a következőek:

  • A növekedésre, foglalkoztatásra és versenyképességre 13 milliárddal kevesebbet szánnak. Ennek a legnagyobb vesztese az európai energia és közlekedési infrastruktúra összekötését segítő támogatás lesz.

  • A Magyarországnak és a kohézió barátainak legfontosabb 1B boríték, a felzárkóztatási pénzek 10,6 milliárddal nőnének.

  • Természeti erőforrások megóvása és védelme költségvetési fejezet alatt 8 milliárddal több jutna főként a piaci alapú kiadások és direkt támogatások növelésén át.

  • Az EU biztonságra, igazságügyre, határvédelemre és bevándorlási ügyekre 1,6 milliárd euróval kevesebbet szán.

  • A misztikus az EU mint globális szereplő címszó alatt kőkemény 5 milliárd euróval kevesebb kerülhet elköltésre.

  • Az EU intézményeinek működésére és köztisztviselőinek fizetésére marad az eddig tervezett összeg, annyit azonban hall az EUrologus, hogy az alku szerint az eddigi heti 37,5 óra helyett a jövőben 40 órát munkahetet kell teljesíteniük a sokak által irigyelt eurokratáknak.

  • Végül ugyan a költségvetésen kívül szerepel, de 700 millióval kevesebb jut a természeti katasztrófák okozta károk enyhítésére felállított Európai szolidaritási alapra.


Találkozunk pénteken déltől, amikor is végre eldől a Huszonhetek közül kinek mennyi lesz az annyi!

Bukszanyitogató javaslatok

2012. november 22., 08:00 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0

Nem túl sok a biztató jel a ma kezdődő csúcs előtt. A 2014-2020-as időszak költségvetése kapcsán különböző, de megegyezésre egyformán képtelen álláspontokról hallani. Ráadásul a válság miatt az európai politikusok inkább az otthoni közvéleménynek tetsző „kemény” nézeteket hangoztatnak, mint a kompromisszumhoz szükséges „puhát”.


Ha az embernek sikerül a tárgyalásokat előkészítő szakértőket akkor elcsípni, amikor éppen mentesek a szokásos kincstári optimizmustól (tippünk: a tárgyalások szünetében kávéért sorban állva), megtudhatjuk, többen már arra készülnek, nem lesz megegyezés. Eurobürokratául fogalmazva: lesz megegyezés, de maradhatnak nyitott kérdések a következő csúcsra.



Nem igazán segít a tájékozódásban a magyar EU-államtitkár legutóbbi interjúja sem, amiből nehéz megmondani, mi a propaganda, mi a kormány álláspontja, és mi az államtitkár személyes véleménye (és ez, bármilyen hihetetlen, dicséret). Ami kiszűrhető, hogy noha az Európai Bizottság „szerette volna elkerülni, hogy a nettó befizetők, és a kohéziós tábor között legyen a törésvonal, mert akkor nagyon megmerevednek a frontvonalak”, magyar kezdeményesre sikerült létrehozni a Kohézió Barátai nevű csoportot, amely egységesen és rendületlenül áll ki a mellett, hogy „a kohéziós boríték ne legyen kisebb”. Vagyis megmerevíteni a frontvonalat.


Ennek ellenére túlzás lenne egy esetleges kudarcot a magyar kormány nyakába varrni, tudjuk ezt inkább be az „önmagunk fontosságának hangsúlyozása túl fontos ahhoz, hogy magunknál kevésbé fontos emberekre bízzuk” politikai alapszabálynak. Inkább azt kérdeztük a koffeinhiánytól őszinteségi rohamot kapott európai bürokratáktól, mégis mivel érvelhetne a magyar kormányzat magasabb kohéziós támogatások mellett.

– Az a baj a Kohézió Barátaival, hogy eredményként mindig büszkén közlik, sikerült felgyorsítani a pénzek kifizetését. Sajnálatos módon a holland tulipántermesztők még nem jutottak el a gépesítettség azon fokára, hogy ne legyen a kezük ügyében lapátnyél. És ha én azt adom nekik elő eredményként, hogy a magyarok gyorsabban költik a pénzüket, akkor nagyon gyorsan vernek fejbe vele, pedig nem egy erőszakos társaság – fejti ki választókerületi problémáit Stefan Hufenaghel.


– Nem ilyen vészes a kép – vigasztal Jürgen Keinepanik. – Persze azzal nem célszerű érvelni, hogy az az igazi európai érték, ha maguk pénzt kapnak. Mostanában a német adófizetők úgy érzik, túl sok pénzt adnak az európai szolidaritás szellemében. Igaz ugyan, hogy ha önök a pénzt nem importra költik, akkor az extra keresletet jelent magyar árukra és szolgáltatásokra, ami segíti a magyar gazdaságot.

Jürgen közben megkapja kávéját, és komótosan megjegyzi:

– Sajnos a magyar kormánytól még nem láttunk számításokat arra vonatkozóan, hogy ez mégis mennyi lenne.


Még utánaszólok, hogy és mi van a multiplikátorhatással, de közben Francois Pierrecoeur érkezik mellém a sorban.

– Volt egy kutyám, azt hívták multiplikátornak – int minket csendre, miközben a kávé után nyúl. – De ha rám hallgatnak, ezt nem hozzák fel érvként, multiplikátor-hatás ugyanis minden országban van. Nálunk például a kert végében van a kutya elásva.


– Inkább azzal érvelnék, hogy a pénzt majd versenyképes iparágakba fektetik. Persze sokat segítene, ha a kormányuk tudná bizonyítani, hogy eddig is ezt tette, mert a francia kormányt a nagy európai szolidaritásra hivatkozással csak a francia szakszervezetek tudják meggyőzni. Igaz, ők általános sztrájkkal meg is bénítják az egész országot, talán ez is segít nekik ebben – teszi hozzá merengve. Tévedésből két adag tejszínt önt a kávéjába, majd távozik.

– Dirigiste – jegyzi erre meg John Watch, olyan hangsúllyal, amire csak brit konzervatív képes, ha francia szocialistát lát. – Nehogy már a kormány mondja meg, ki a versenyképes, ezt a piac dönti el. Maguk is jobban tennék, ha a piaci kudarcokat próbálnák orvosolni: a kisvállalkozások nálunk azért jutnak nehezen hitelhez, mert a bankoknak nem éri meg velük foglalkozni.

– Nálunk a nagyvállalatok sem nagyon jutnak hitelhez – vetem közbe, megkönnyebbülve, hogy a kávé körüli forgolódásban végül szóhoz jutok.

– Igen, ezt hallottam, maguknál mostanában nem akarnak hitelt adni a bankok. Végül is, ha megszűnik a hitelpiac, az is egyfajta piaci kudarc. Csak nem olyan, amire mi egy büdös kanyit is adnánk – terül el az arcán a „kend a hajadra az európai szolidaritásodat” vigyor, és faképnél hagy.

Kezdek szomorkodni, amikor Staszek Vengribratki csap a hátamra.

– Rájuk se ránts, cimbora. Mi tudjuk, mi az a posztkommunista örökség, nálunk Lengyelországban például a gazdasági válság mélypontján csak 2%-os volt a növekedés, és hidd el nekem, 2% nem egy tündérmese. De addig is, amekkora bajban vagytok, mindenképpen jól jártok; hacsak a pénzek körüli marakodás alá nem ássa a versenyképes gazdasághoz szükséges intézményrendszert.

– Ami persze Magyarországon nem fordulhat elő – teszem hozzá, egyre kevésbé vidámabban.

Jogos félelmek vagy keresztényüldözés?

2012. november 21., 17:24 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0

Titkos szavazás mellett, de az előzetes várakozásoknak megfelelően rendkívül szoros eredménnyel támogatta Tonio Borg máltai biztosjelöltet az Európai Parlament szerdán délután. A biztos jelölését még az EU 27 tagállamát képviselő Tanácsnak is jóvá kell hagynia, de ez már puszta formalitás.



Egy hete kőkemény lobbizás zajlik az Európai Parlamentben Tonio Borg, máltai biztosjelölt mellett és ellen. Pártolói és ellenfelei emailekkel öntik el az EP képviselők postafiókjait (egyelőre még senki nem akarta letiltani a küldőket), közleményekkel bombázzák a sajtót, meghallgatásokat szerveznek, hogy az ellentmondásos nézeteiről elhíresült Borg mellett, vagy az ellene való szavazásra buzdítsanak. A máltai jelölt ellenzi az abortuszt, sőt javaslatára alkotmányba foglalták az Európában amúgy is kirívóan szigorú máltai abortuszszabályozást. Szintén ellenzi a válást és határozottan elutasítja a melegek jogainak kiterjesztését. A liberálisok szerint Borg nézetei nem teszik őt alkalmassá a biztosi tisztség betöltésére, különösen nem egy olyan portfólió esetében, amely az őssejt-terápiák, a klónozás, a betegjogok, vagy a génmódosított növényi szervezetek termesztésének engedélyezéséért felel. A konzervatívok szerint keresztényüldözés zajlik, és Borg személyes nézetei nem fogják befolyásolni őt a hivatali minőségében hozott döntéseiben. Már csak azért sem, mert az Európai Bizottság vezető szerve, a biztosi kollégium minden kezdeményezésről testületi döntést hoz. A biztosjelölt meghallgatását követően a három illetékes parlamenti szakbizottság szakmailag alkalmasnak találta Borgot, de a meghallgatásról írt hivatalos levélben is leírták, hogy nézeteivel kapcsolatban kételyek merültek fel. 


Az EUrologus szerint az igazi kérdés, hogy te tisztelt európai polgár, hogyan szavaztál volna?

Akinek elfelejtettek szólni: José Manuel Barroso

2012. november 21., 08:01 Módosítva: 2014-10-30 10:13
0
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke nagyjából úgy van a tagállami vezetőkkel, mint Virgil Starkwell az egykori fegyenctársaival: mindenkinek megmondták, hogy a szökést le kell fújni, de ő valahogy mégsem értesült róla.

Mintha Európa állam- és kormányfői elfelejtettek volna szólni a bizottsági elnöknek, hogy a kedvenc témáit egy ideje már ejtették: a foglalkoztatottság, a növekedés, az innovációs politika most nem menő az EU-ban. Talán meg lehet velük próbálkozni újra egy következő ciklusban, mire a franciák és a németek megegyeznek a közös euró büdzséről, és fél Dél-Európát sem kell majd háromhavonta olcsó hitelekkel pumpálni.

Tovább

Sweet Micky in da House

2012. november 20., 12:37 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0

Az EUrologus kis színes rovata jelentkezik, ezúttal az Európai Parlament plenáris terméből. Középen Michel Martelly, Haiti 56. elnöke, az EP díszvendége, alias ‘Sweet Micky’, reggea énekes. A 2010-es elnökválasztáson rövid ideig a Fugees-ből ismert Wyclef Jean is ellenfele volt, amíg utóbbit ki nem zárták a versenyből, mondván hivatalosan nem is lakosa a szigetnek. Ezt követően Wyclef Jean az elnöki székért folytatott versenyben Sweet Micky-t támogatta, ahogy ezt az alábbi felvétel is tanúsítja. Képzeljünk el egy hasonló performanszt Sólyom László és Áder János szereplésével, Szili Katalin háttérvokállal…



Komolyra fordítva a szót, Michel Martelly nem énekelni jött az Európai Parlamentbe, a kis színes rovat itt véget is ér. A Föld egyik legszegényebb országának vezetőjeként azért látogatott a világ legnagyobb humanitárius segélyezőjének parlamentjébe, hogy újra támogatást kérjen országának. Haiti szerencsétlen történelme és földrajzi fekvése miatt szinte folyamatos humanitárius válságban van. A helyzet súlyosságának érzékeltetésére elég az elmúlt öt év eseményeit felidézni. 2008-ban 30 nap alatt négy hurrikán tarolta le Haitit. 2010-ben egy 7.0-ás erősségű földrengés több mint 200.000 ember halálát okozta, további 1,7 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására. Az ország teljes infrastruktúrája megsemmisült, néhány hónappal később kolera járvány tört ki. Idén novemberben az amerikai, elsősorban a New York-i események kapcsán elhíresült Sandy hurrikán pusztított Haitin. A Manhattan utcáin hömpölygő víz látványa a híradásokat is elöntötte, arról viszont alig hallottunk, hogy a nyomorgó szigetország lakosságának milyen mérhetetlen szenvedést okozott Sandy.  Az EU évente nagyjából 100 millió euró humanitárius segélyt folyósít az országnak, de a támogatások felhasználását akadályozza, hogy az évről-évre visszatérő természeti katasztrófák miatt szinte képtelenség újraépíteni az alapvető infrastruktúrát.



A Columbia Egyetem kutatóintézete szerint Haiti a globális éghajlatváltozásnak legjobban kiszolgáltatott ország a Földön. A rendkívüli szegénységben élő lakosság, alternatív fűtőanyagok hiányában, szinte minden fát kivágott a sziget nyugati, Haiti által uralt részén. Vegetáció hiányában a sziget kiszolgáltatottá vált a viharokkal, az áradásokkal szemben, a talaj termőképessége legyengült, a helyi klíma megváltozott. Az éghajlatváltozással foglalkozó kutatók szerint először a kis trópusi szigetországok juthatnak Haiti sorsára, ám a szélsőséges időjárási események a világ minden részén jelentkeznek, egyre gyakrabban és egyre nagyobb károkat okozva. Itt az ideje, hogy a világ vezetői végre érdemi lépéseket tegyenek a globális éghajlatváltozás kordában tartására az egy hét múlva kezdődő Dohai Klímacsúcson!

Putyin: nekem te nem mutogatol

2012. november 19., 08:50 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0


Aránytalanul súlyosnak nevezte a Pussy Riot punk banda két tagjának két éves börtönbüntetését a minap Angela Merkel egy moszkvai üzleti fórumon. A német kancellárasszony szerint a pravoszláv templomban kormányellenes tüntetést celebráló csajbandát soha nem sújtanák két éves börtöntáborban letöltendő szabadságvesztéssel Németországban. Angela azt sem ejtette véka alá: nem nézi jó szemmel, hogy új orosz törvények megvágták a civil szervezetek támogatását, miközben a moszkvai vezetés tovább szigorította az utcai tiltakozókkal szemben alkalmazható büntetési tételeket Oroszországban.


Természetesen Vlagyimir Putyin sem volt rest, kézenfekvően s persze “szép udvariasan“ leantiszemitázta a NDK-ból, ráadásul lelkészcsaládból származó kolleginát. Hogy nem is akarja érteni a szimbolizálást, művészetet és hasonló elvont fogalmakat Vlagyimir, azt világosan tudtára adta beszélgetőpartnerének: “nem tudom tisztában van e vele a Kancellárasszony, hogy a banda egyik tagja korábban felakasztotta egy zsidó képmását és Moszkvát felszólította a zsidóktól való megtisztításra … nem támogathatjuk őket Önnel együtt, olyanokat akik antiszemita nézeteket vallanak”.

Az egyik bebörtönzött Pussy Riot tag, Nadezhda Tolokonnikova ugyanis 2008-ban olyan provokatív tiltakozáson is részt vett ahol magukat zsidóknak, melegeknek és bevándorlóknak tettető performerek - az orosz szélsőjobb tipikus célpontjai - felakasztották magukat szimbolikusan.

Hiába azonban a hűvös hangulat Moszkva és Berlin között évek óta, Németország Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere az EU-ban s az évi 60 milliárd eurós üzletet a rossz kémia sem képes tönkretenni.

Kié lesz mindannyiunk Nobel-békedíja?

2012. november 16., 08:59 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0


Minden brüsszeli újságíró kedvence, Jose Manuel Barroso EB-elnök szóvivője, Pia Ahrenkilde Hansen szerdán bejelentette, hogy a Nobel-békedíjjal járó csaknem egymillió eurót olyan projekteknek adományozzák, amelyek háborús-, vagy konfliktuszónában szenvedő gyermekeket támogatnak.


Ez nagyon nemes cél, de az EUrologus mégis úgy gondolja, elhibázott az EU döntése. Sokkal jobban tették volna, ha görög ingyenkonyháknak, vagy spanyol munkanélküli fiatalok elhelyezkedését segítő programoknak adják a pénzt, például. Hogy miért?

Az EU elsősorban azért kapta a díjat, mert az európai kontinensen hozzájárult a béke és a jólét megteremtéséhez. Csak másodsorban kapta azért, mert egyébként a világ legnagyobb adományozója. Ezért a pénzjutalomnak is inkább az elsőre kellett volna reflektálnia, főleg egy olyan történelmi időben, amikor az EU a legnagyobb gazdasági, politikai és szociális válságát éli meg. Befelé kellett volna figyeli. A szóvivő bejelentése ráadásul pont egybeesett Európa szakszervezeteinek legnagyobb megmozdulásával, melynek során Spanyolországtól Lengyelországig a válság emberi áldozataira hívták fel a figyelmet a tüntetők. Ebben a közegben a háborúban szenvedő gyerekek - és szenvedésüket, hányattatásukat egyáltalán nem akarjuk ezzel kisebbíteni, vagy kétségbe vonni - irrelevánsnak tűnnek.

Az EU népszerűsége saját polgárai körében mélyponton van. Nem elég, hogy a díjat a három intézmény feje, Herman Van Rompuy, Barroso és Martin Schulz, illetve a hozzájuk csatlakozó uniós állam-, és kormányfők veszik át, akiknek vajmi kevés közük van hozzá, a pénzt sem sikerült úgy eladományozni, hogy azzal az EU megmutassa: nincs teljesen elrugaszkodva a valóságtól és a hétköznapi élettől. És még egy nem túl kreatív megoldás: az EU szerdán rajz-, és fogalmazásírói versenyt hirdetett 8 és 12, illetve 13 és 24 év közöttieknek (!), a beküldők közül kiválasztanak NÉGY fiatalt, akiket meghívnak Oslóba az átadásra. Miért négy, miért rajzverseny? No comment.

Akinek megjött a kedve, itt nevezhet!

21. századi internacionalizmus

2012. november 15., 09:56 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0


Jól mutatja, mennyire kevéssé egységes ország Belgium, hogy még a tegnapi, európai szintű sztrájkhoz is másként csatlakozik az északi Flandria, illetve a déli Vallónia. Magyarország nem a munkabeszüntetések országa, így az európai sztrájk híre hozzánk még a híradásokban is alig jut el, miközben az azt összefogó szervezkedők szerint 23 ország 40 szakszervezete csatlakozott hozzá kontinens szerte.


Európa több országában viszont komoly fennakadásokat okozott a “21. század első nemzetközi sztrájkja” néven emlegetett megmozdulás. Elsősorban a déli tagállamok, így Görögország, Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Portugália baloldali mozgalmai lázadnak a “neoliberális politika”, az “állandósult megszorítások”, a “Nagy Britanniától az Egyesült Államokig húzódó korporativizmus” ellen.

Az Európai Szakszervezetek Konföderációjának kezdeményezése, kevéssé meglepő módon az ibériai-félszigeten vitt a legtöbbeket az utcára. A tiltakozás friss hullámának apropóját az égben lévő munkanélküliség mellett az EB múlt heti gazdasági előrejelzésének stagnálást és rendkívül lassú kilábalást mutató számai szolgáltatták. A tüntetők agyát a küszöbön álló spanyol hitelsegély, és az írek és portugálok hitel-visszafizetési feltételek enyhítése is zsibbasztotta molinóik lóbálása közben.


A portugálok és a spanyolok a tüntetések mellett, iskolákat, gyárakat zártak be, több városban is leállt a tömegközlekedés, de még a légi közlekedésben is fennakadások voltak. A helyi sajtó szerint a tegnapi az ibériai-félsziget első átfogó sztrájkja volt, melyen például a spanyol szakszervezetek szerint dolgozóik 80 százaléka vett részt.

Az olasz fiatalok Turin városában az állami iskoláknak járó támogatások megvágása ellen tüntettek, míg a legnagyobb szakszervezeti föderáció Terni iparvárosban a német acélgyártó ThyssenKrupp tervezett gyárbezárása ellen tüntetett.

Franciaországban a jól bevált sztrájk helyett “mindössze” száz városra kiterjedő tüntetéseket szervezett öt szakszervezet.

Brüsszelben több nagykövetség előtt protestáltak a megszorítások ellen. Ennél is nagyobb figyelem jutott a foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztosnak, Andor Lászlónak, akit levélben tüntettek ki a tiltakozók a “Megszorításokért járó Nobel-díjjal”.

A fejlemények ezen a honlapon követhetőek.

Ami kimaradt a tegnapi Orbán tudósításokból

2012. november 14., 08:00 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0


Az EUrologus megkérdezte Orbán Viktort Brüsszelben hogyan tervezi a büdzsének szentelt csúcs hétvégéjét: “a nagyobbik baj az, hogy fél 7-kor van a Videoton-Genk labdarúgó mérkőzés, mi meg itt éppen áldozatokat hozunk a nemzet érdekében. Annak befellegzett, az a legnagyobb baj. Nem különösebben civilizált megoldás.”


A miniszterelnök azután így folytatta:


“Na jó mire kiváncsiak…bocsánat… ahha, hogy mi volt!”


“Magyarország azt tudja mondani, hogy a pénzügyi konszolidáció befejezve az unió által is elismerten. Ugyan nem tetszik nekik a gyerek. - és most jön a dumája - a szerk. - hmmm hmmm, mert ők nem a zöld szeműt szeretik, hanem a kék szeműt, és nem a fekete hajút, hanem a szőkét, és azt szeretik, hogyha kétméteresre nő. A mi gyerekünk meg nem ilyen, hanem, amilyen minden magyar gyerek szokott lenni. Tehát nem szeretik azt a gazdasági modellt, amiben a közteherviselésben benn vannak a bankok és a multik, és amikor szükség van, akkor terítjük a közterheket, akkor ezt mind nem szeretik. De ellenére el kell ismerni, hogy a gyerek olvas, ír, jár, mozog, fut, még az is lehet, hogy végül Olimpiát nyer. Ez egy nagyon erős pozíció a mi számunkra, hogy annak a két éves munkának, pénzügyi konszolidációs munkánknak az eredménye, amit elvégeztünk, el kell ismerni. Ez a legerősebb ütőkártya a kezünkben.”



Ez nem ‘a bajban lévő ország segítséget kér, adjatok egy kicsivel több pénzt’ pozíciója, hanem azt mondja, hogy uraim vannak európai elvek, európai szempontok. Ha mi teljesítettünk, miért nem tartja be más a megállapodást.”



“Nagyon optimista vagyok a 22-i találkozóval kapcsolatban. Nagy harc lesz. Kötszert hozok! Sebtapasz kell! Timsó jó ha lesz nálam!”

Kádár János, mint jó példa a KDNP-nél Brüsszelben

2012. november 13., 19:53 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0


Kádár János VI. Pál pápával 1977-ben


“…a proletárdiktatúra idején sem sem érték a keresztényeket olyan atrocitások, mint manapság az Európai Unióban, amikor egy tagállam egy keresztényt nevez ki egy fontos posztra.”


“Magyarországon a kommunista Kádár János, a párt főtitkára kijelentette, hogy “a vallásos emberek is egyenlő állampolgárként vesznek részt a közéletben, a szocializmus építésében.”


Ezekkel a mondatokkal színesítette az Európai Parlament összes képviselőjének ma kiküldött levelét Surján László, az EP alelnöke. A Fidesz KDNP EP képviselője Tonio Borg, máltai biztos-jelölt védelmében példálózott Kádár Jánossal és állította párhuzamba ismét az Európai Uniót a kommunizmussal.


A máltai biztos meghallgatása egyébként nagyobb meglepetések nélkül zajlott le. A biztos abortusz-, meleg házasság- és válás-ellenes nézeteire vonatkozó kérdések elhangzottak, de nem uralták el a meghallgatást. Borg ügyesen vágta ki magát válaszaiban. Ennek fényében az EUrologus kicsit túlzásnak tartja a Fidesz KDNP politikusa levelét.

IMF-eurócsoport villongás Brüsszelben

2012. november 13., 13:00 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0


EU-s mércével botrányossá sikeredett az eurócsoport hétfő éjjeli sajtótájékoztatója, amikor  is nyilvános ellentétté fajult az IMF és az eurózóna között a görög államadósság fenntarthatóságáról szóló vita.


Az eurózónás pénzügyminiszterek tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón Jean-Claude Juncker, a testület elnöke, egy kérdésre azt mormogta, hogy az eredeti célhoz képest két évvel később, 2022-ig kell a görögöknek az államadósságot a GDP 120 százalékára mérsékelni. Kicsivel ezután Christian Lagarde, az IMF francia vezére megragadta az alkalmat, hogy közölje: az IMF továbbra is 2020-at tekinti céldátumnak. Juncker viszont nem ijedt meg, közölte: nem vicc, ő 2022-őt mondott. Erre Lagarde a fejét rázta. Hasonló zaftos nyilvános vitában ritkán van része az uniót figyelő újságíróknak.

Az eurócsoport a várakozásoknak megfelelően nem is döntött a görög mentőcsomag újabb, 31,5 milliárd eurós részletéről, a döntést november 20-ra halasztották. Az IMF azt szeretné, ha az Európai Központi Bank és az európai kormányok elengednék a görög adósság egy részét, ami viszont az európaiaknak politikailag vállalhatatlan. Kérdés, hogyan lehet ebből a lehetetlen körből kilépni. Az eurócsoport abban viszont megegyezett, hogy Görögország két évvel többet kap a költségvetési hiánycél elérésére, 2014 helyett az új dátum 2016.

Juncker és Lagarde valószínűleg nem jó barátok. Juncker, aki 17 éve vezeti Luxemburgot miniszterelnökként már a júniusi eurócsoport találkozó utáni sajtótájékoztatón is meglehetősen tiszteletlen volt a IMF-főnökkel szemben. A labdarúgó EB-re hivatkozva Juncker a sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy nagyon drukkol Portugáliának, mert sok portugál él Luxemburgban. Miközben Lagarde összegezte a tanácskozás konklúzióit Juncker elkezdett mutogatni, hogy mindeközben Portugália gólt lőtt, és csöndes, de látványos örömujjongásba kezdett, mit sem törődve a valószínűleg ledöbbent Lagarde-dal.

Az EUrológus ajánlásában perverzeknek: az eurócsopi sajtótájékoztatójának  vonatkozó felvétele!

Elgurult a gyarmati döglött kutya feje

2012. november 13., 08:32 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0


Van egy ország Európában, ahol a Békemenet EU-ellenes jelszavai észrevétlenül simulnának bele a politikai diskurzusba. Ahol a “nem leszünk gyarmat”, a “döglött kutyát vágtak fejbe”, a “csak tiszteletet kérünk”, a “mondja meg mennyi hiányzik”, vagy az “elgurult a gyógyszerük” rég lejárt lemez, amivel már a kerületi lakossági fórumok közönségét sem lehet felizgatni.


Nagy-Britanniában a lakosságnak mindössze negyede érez bármiféle kötődést az Európai Unióhoz, vagy más európai nemzetekhez. Vezetőik bármikor készen állnak arra, hogy a legvadabb baromságokkal táplálják az euroszkepticizmust. A briteknél ez nemzeti sport, amelynek csúcsszezonja az EU költségvetéséről történő alkudozások idejére esik. A politikusok olyan energiával esnek egymásnak az Unió bruttó ‘nemzeti’ jövedelmének alig 1%-át kitevő költségvetés kapcsán, mintha a tét legalábbis a 13. havi nyugdíj megvonása lenne.

A vita színvonalát jól mutatja, hogy még a Brüsszel iránti túlzott vonzódással nem vádolható tory miniszterelnök fellépését is puhának ítélték pártja keményvonalasai és a hozzájuk csatlakozó Munkáspárti képviselők. David Cameron hiába jelentette ki, hogy kész megvétózni az uniós költségvetés növelését, az alsóházban elfogadott határozat értelmében a költségvetés jelenlegi szintjének csökkentését kell elérnie Brüsszelben. Hogy ez miért nem jó nekünk magyaroknak (és nagyjából mindenki másnak) arról itt írtunk és még fogunk is.

A vitában csodálatos érvek kerültek elő. A tory Mark Reckless (reckless - meggondolatlan, vakmerő) elfogadhatatlannak nevezte, hogy a brit hozzájárulás mértéke 4 milliárd fonttal megemelkedjen (ez a brit GDP két ezreléke). Párttársa Mark Pritchard pedig a következő költői kérdést intézte a választókhoz: “Továbbra is azt kérjük a családoktól, hogy ne adjanak új cipőt a gyerekeik lábára, miközben a hatalmas brüsszeli Mercedes-flottát finanszírozzuk?”

A jó példa persze ragadós, ahogy azt Kósa Lajos is megmutatta a magyar választóknak a közszolgálati televízió múlt heti adásában: “A válság miatt jelenleg nagyon rosszak a kilátások, a brüsszeli bürokrácia legfontosabb ügye ebben az időszakban ennek ellenére az, hogy öt százalékkal növeljék a bürokraták fizetését, így terjesztették be a költségvetést.”

Bár leegyszerűsítő a brit gazdasági fejlődést az uniós tagsággal magyarázni, mégis figyelemre méltó, hogy Nagy-Britannia 1973-as csatlakozása óta az ország GDP-je tizenháromszorosára emelkedett. Az EU egy brit állampolgárnak kb. 5 fontjába kerül, a közös piacból származó előnyöket a brit kormány háztartásonként 1500-3500 font közé teszi. Magyarországon is ideje lenne elvégezni egy hasonló számítást…

2013 árnya vetül a rákövetkező hét évre

2012. november 12., 10:36 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0


Bekeményített az Európai Parlament a tagállamok felé, mert többen nem hajlandóak az Európai Bizottság által felvetett többletkiadásokat jóváhagyni az idei költségvetés kapcsán.


Még mielőtt azonban azt gondolnánk, hogy az EP képviselők a saját zsebüket szeretnék tömni, le kell szögeznünk: a szóban forgó 9,7 milliárd eurót a májusi olasz földrengés pusztítását enyhíteni hivatott Szolidaritási Alapra, kohéziós-, regionális-, fejlesztési-, kutatási- és Erasmus-programok támogatására - vagyis végső soron a tagállamoknak szánná az Unió. Továbbá hangsúlyoznunk kell, hogy szó sincs itt új pénzekről, az EP mindössze a már jóváhagyott összegek felhasználását szeretné kiharcolni a Tanácsnál.

Ennek szellemében a parlament nyolc tagállam vonakodására reagálva pénteken közölte, nem hajlandó vitát nyitni a jövő évi EU költségvetésről. Ez pedig azt eredményezheti, hogy a 2013-ra szoló büdzsé-megállapodás jelentette referenciapont megszületése nélkül kezdhetnek neki a Huszonhetek a 2014-2020-as keretköltségvetés megállapodásnak szentelt november 22-23-i csúcstalálkozónak.

“Nem egyeztetünk a jövő évi költségvetésről, ha a tagállamok az idei megállapodást sem tartják be” - mondta a sajtónak nyilatkozva az EP tárgyalódelegációját vezető francia néppárti Alain Lamassoure. Az egyet nem értés nyomán hetek múlva folytatódhatnak az intézményközi alkudozások, azután, hogy az EB leteszi új javaslatát a tárgyalóasztalra.

Ami pedig az EP erejét illeti, a tagállamok jelentős többsége támogatja a meglévő büdzsé végrehajtását. A nyolc nettó befizető régi tagállam érvelése szerint ellenben az EU-ra jelenleg jellemző megszorításpárti nemzeti költségvetések törekvéseit az EU büdzséknek is tükrözniük kell. Akárkinek is lesz igaza, a következő hetek intézményközi költségvetési alkudozásai brutális meneteket vetítenek előre - jelzik az EUrologus pénzszimat-érzékelői.

Prédikál, de mit iszik?

2012. november 10., 14:55 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0


A sok beszédtől kiszárad az ember torka, megszomjazik. Nem csoda, hogy az Európai Parlament üléstermeiben naponta kb. 7500 palack ásványvíz fogy. Ez képviselőnként átlag tíz üveget jelent, ami meggyőző teljesítmény. A rendeltetésszerű használatot követően a palackok a kukában landolnak, és ez évente nagyjából 900 köbméter, azaz 14 kamionnyi szemetet eredményez. Teljesen feleslegesen, hiszen az Európai Parlamentben, ahogy az Európai Unió szinte minden pontján egészséges, tiszta ivóvíz folyik a csapokból.


Erre hívja fel a figyelmet a Zöld Frakció kampánya, amely teljes egészében száműzné a műanyag palackokat az Európai Parlamentből, helyette ivókutakkal és kancsókkal szerelné fel az üléstermeket. A legnagyobb ellenállást itt sem - ahogy szerte Európában - az ásványvízgyártók lobbija, hanem a fogyasztók, jelen esetben az EP-képviselők csapvízzel szemben táplált ellenérzése jelenti.


 


Van-e bármilyen egészségügyi előnnye az ásványvíz fogyasztásnak a csapvízzel szemben? A WHO szerint a megfelelő infrastruktúrával rendelkező európai országokban nincs. Ugyanerre az eredményre jutottak az Atlanti-óceán túlpartján, sőt még a palackozott vizet előállító cégek nemzetközi főlobbistája is elismerte ezt. Magyarországon egy idei vizsgálat szerint 800 ezer ember esetében nem biztosított a biztonságos ivóvíz, a települések listája itt elérhető. Ha ti a maradék 9 millió 200 ezer magyar közé tartoztok, akkor az EUrologussal együtt igyatok nyugodtan csapvizet. Ingyen van, nem kell cipelni, környezetbarát.

Szlovák hungaricum?

2012. november 9., 14:05 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0

Az Európai Bíróság tegnapi ítélete alapján nem csak Magyarország, hanem Szlovákia is jogszerűen használhatja a Tokaj megnevezést bizonyos borok esetében. Veszélyben a döntés miatt a magyar tokaji? Aligha.


A történelmi tokaji borvidéket a trianoni döntés szakította ketté egy nagyobb magyar és egy az előzőnél hússzor kisebb (cseh)szlovák részre. 1959-ben a csehszlovákok megháromszorozták saját tokaji termőterületüket, és olyan termelési eljárásokat is engedélyeztek a tokaji készítésére, amit Magyarország a mai napig nem ismer el. Az ‘első tokaji borháború’ emiatt 1964-ben robbant ki, amikor a csehszlovák tokaji megjelent a hanyatló nyugathoz tartozó osztrák piacon, visszaszorítva ezzel a magyar termékeket. A vitát akkor a keleti blokk népeinek örök barátsága jegyében sikerült elrendezni, de az 1990-ben ismét kiújult, megoldás a mai napig nincs.


Tokajit évszázadok óta készítenek, az elmúlt közel száz évben a határ mindkét oldalán. A külföldieknek mégis Magyarország ugrik be a Tokajiról, mert itt több, vélhetően jobb minőségű, szebben csomagolt, jobban reklámozott bort csinálnak. Persze idegesítő és gazdasági szempontból is hátrányos, ha valaki alacsonyabb minőséget, vagy egyszerűen csak mást csinál, és ugyanúgy hívja, de a prémium termékek versenyében a magyar tokaji előnye behozhatatlan.


A magyar-szlovák borvitát egy módon lehetne végleg lezárni, ha a magyar és a szlovák kormány megállapodna arról, hogy pontosan milyen területen, milyen eljárásokkal készülhet tokaji a határ mindkét oldalán. Ehhez elsősorban a szlovákoknak kellene engedményeket tenniük. A helyzet nem reménytelen. Franciaország is megállapodott Luxembourggal a mosel-i borkészítésről, Svájc pedig Franciaországgal arról, hogy milyennek kell lennie a Gruyere sajtnak. Egyszer nekünk is sikerülni fog.

Munkabeszüntetés az EU-ban

2012. november 9., 08:33 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0


Persze, persze, tudjuk sosem dolgoznak, de ma kollektív munkajogi alapon nem, magyarul sztrájkoltak. Persze úgy, mint ahogy Moszkvában a moszkvicsokat nem osztogatták, hanem fosztogatták. Úgyhogy volt is sztrájk, meg nem is - nem mindenki és nem mindenütt sztrájkolt.


Akkor most mi van?


A Tanács dolgozói hirdették meg a sztrájkot, melyhez néhány bizottsági szakszervezet csatlakozott csak, a Parlamentben pedig összesen egy kis érdekképviselet hívott fel a munka beszüntetésre.

Mi a bajuk?

A 2011 végével javasolt költség-csökkentéssel ellentétben – hét tagállam kérése egy milliárd euró helyett 2020-ig 15 milliárdot spóroljanak.  A legnagyobb szakszervezet (FFPE) szerint ez működésképtelenné tenné az uniós végrehajtó testületet.

Miről kéne lemondaniuk?


Állítólag a fizetésük 16 százalékáról, a gyermekeiknek juttatott ingyenes anyanyelvi oktatásról, illetve a nyugdíjuk egy részéről.

Mire jó sztrájkolniuk?

Jön a népharag, hogy “jódogotokban nem tudtok mit csinálni”, örüljetek, hogy itt dolgozhattok és van munkátok.

Ugyanakkor kérdéses, hogy érdemes-e az európai tisztviselői állásokat jóval kevésbé vonzóvá tenni és ezzel az európai közigazgatás minőségét veszélyeztetni, legalábbis néhány ország polgárai tekintetében, akik azt fogják mondani, hogy na ennyiért nem. Persze lesz elég jelentkező a helyükre.

Mézesmadzag-e még az EU-tagság?

2012. november 8., 09:05 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0

Vonzó-e még az EU tagság? Képes-e az unió magához édesgetni a számára fontos partnereket? Ki tudják-e szakítani a 27-ek Ukrajnát  az orosz befolyási zónából? Ne tévedjünk, az EU-nak ez stratégiai érdeke, nem engedheti meg, hogy egy “második Belorusszia” alakuljon ki szomszédságában.


Az október 28-i ukrán választásokat követően az EU is beszállt a politikai nyomásgyakorlásba. Catherine Ashton,  az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Stefan Füle bővítési biztos a választások óta üzengetnek. Legutóbb arra buzdították az ukrán hatóságokat, hogy tegyék végre közzé a választás eredményét, amit még mindig nem tettek meg. Mindeközben az ellenzék (a vasöklű Vitalij Klicsko bokszoló UDAR, azaz Ütés nevű pártjával megsegítve) a választások megismétlését követeli 13 választókörzetben. Itt szerintük biztosan csaltak a hatóságok. Viktor Janukovics elnök Régiók Pártja elvileg még akkor is biztosítani tudná a többséget a parlamentben, ha ebben a 13 kerületben az ellenzék nyerne. A választások egészének hitelességét kérdőjelezné meg ugyanakkor, ha bebizonyosodna, hogy súlyos csalások befolyásolták az eredményt. Mindenesetre érdekes politikai csatározás mehet a háttérben és lassan az előtérben is: hétfőn több ezren vonultak a központi választási bizottság kijevi központja elé tiltakozni.

Az EU szokás szerint ‘kivár’, ám ez a kivárás inkább fakad a Huszonhetek döntésképtelenségéből, habozásából, mint taktikai megfontolásokból. A november 19-i külügyminiszteri tanácsülésen (két hét múlva!) veszik elő a témát, és úgy tűnik, a közösség legkomolyabb fegyvere az lehet, hogy nem írják alá Ukrajnával a tavaly tető alá hozott szabadkereskedelmi és politikai társulási szerződést. Ez így a fűtési szezon előtt valószínűleg vállalható áldozat az orosz gázimportnak kitett országban. A bővítési politika mellett érvelők szerint a helyzet sokkal rosszabb lenne, ha Ukrajna előtt nem állna az a bizonyos ‘európai perspektíva’. Az ukrán belpolitika összetettségére hivatkoznak, és arra, talán az EU tagállamainak sem ártana nagyobb engedményeket kilátásba helyezni Ukrajnának.

Az eset rávilágít egy szélesebb problémakörre: az Európai Unióban a mai napig nincs érdemi stratégiai együttműködés a kül- és biztonságpolitika terén. Joshka Fischer, korábbi német külügyminiszter szerint ha ez így marad, akkor az EU szép lassan provinciális szerepbe szorul az USA, Kína, a feltörekvő dél-kelet-ázsiai nagyhatalmak és az egyre erősödő közel-keleti térség mögött. Ez Ukrajna esetében pedig azt jelenti, hogy a narancsos forradalom után látszólag Moszkvával szemben Brüsszel felé húzó Kijev szép lassan visszatér a közép-ázsiai mímelt demokráciák közé. Az ok pedig egyértelmű, az oroszok köbméterre (földgáz) megveszik a kijevi vezetést, Európa pedig nyomásgyakorló eszközök híján újabb külkapcsolati csatát veszít.

Őszi rózsátlan jelentés

2012. november 7., 08:15 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0


Ma lehull a fátyol: a Bizottság soron következő gazdasági jelentése déltájban tétetik majd közzé, s persze ezúttal is nagy az idegeskedés a padsorokban. A magyar kormányoldal éppen úgy viselkedik, mint a rossz tanuló a bizonyítványosztás előtt; masszívan megy már napok óta a tanárok lehülyézése (ld.: “véres dac, lázadó kétségbeesés remeg a hangjában”) nyilvánvalóan az osztálytársak és a szülők figyelmét elterelendő.


Tegnap például megtudtuk, hogy az IMF-logika egyébként tud jobb lenni az uniósnál, stb., ami persze önmagában is indokolná az ötven botütést Varga miniszter úrnak, de azért mégiscsak arcpirító mindez pont a kormány útszéli (és borzasztóan költséges) IMF-bashingje után, amit néhány hete kellett elszenvednie a lakosságnak. Arról az ocsmányságról már nem is beszélve, hogy talán az EU-nak mégis több joga van belepofázni a dolgokba, már csak azért is mert ugye minden klubban vannak szabályok, meg aztán ott az a rahedli kohéziós forrás (idegen népek adóiból), ami mára az ország egyetlen működőtőke-beruházása. De vissza a lényeghez: az EUrologus nem akarja vakítani az olvasóit, beismerjük, hogy nem tudtuk megszerezni a jelentést a Bizottságból – bár nagyon rajta voltunk, ígértünk és fenyegettünk, de nem sikerült (ergo: vagy nem korruptak a bizottsági köztisztviselők, vagy mi nem tudtunk eleget ígérni nekik). Vagyis, mint mindenkinek, mi is a homályban tapogatózunk, szóbeli infókra támaszkodunk (“No surprise, man, your government does stupid things, this will be in the paper.” vagy “Hungary? Oh, leave me alone!”). Meg hasonlók. Mi persze reméljük, hogy a jelentés fair lesz és azért lesznek benne pozitív tételek is. Közzététel után értékelünk.

Addig bemelegítőnek, itt a tavaszi jelentés.

Merkel in da house

2012. november 6., 07:50 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0


Kétség kívül a hét politikai eseménye lesz Brüsszelben, hogy Angela Merkel német kancellár, minden európaiak úrnője és parancsolója szerdán tiszteletét tesz az Európai Parlamentben, és elmondja, mit is gondol valójában az EU jövőjéről. (Persze minket magyarokat nem ez, hanem az Európai Bizottság gazdasági előrejelzése köt le szerdán, amiből sejteni lehet majd, hogy kikerülünk-e belátható időn belül a túlzott deficit eljárás alól, és lesz-e harmadik Matolcsy-csomag.)


Mivel az EP brüsszeli plenáris ülésterme életveszélyes, másik teremben hallgatják meg az EP képviselők a kancellár-asszonyt. Az újságíróknak külön akkreditálniuk kell az eseményre, s még így sem biztos, hogy bejut mindenki, csak harminc firkásznak jut hely. Halandó emberek itt követhetik az élő közvetítést.

Merkel egyébként elég embert próbáló szerdát nyom: reggel kormányülés Berlinben, beszéd az EP-ben Brüsszelben, majd irány London, ahol David Cameron kormányfőt próbálja majd jobb belátásra téríteni a hétéves uniós költségvetéssel kapcsolatban.

A hétvégén Merkel jelezte: még öt évig is eltarthat, míg túljutunk az euróválságon. Erre mindenki felkapta a fejét, pedig nem beszélt mellé. Ha csak azt vesszük, hogy a Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke által fémjelzett tervezetben szereplő integrációs feladatok közül mit, mennyi idő alatt lehet megcsinálni, Angelanak valószínűleg igaza van. A szerkezeti átalakítások időbe telnek, főleg úgy, hogy az uniós szerződést a jövőre esedékes német választás előtt biztos nem nyitják meg.

Merkelt egyébként Martin Schulz, az Európai Parlament német szociáldemokrata elnöke hívta meg Brüsszelbe. Schulz talán kihívásnak tekinti a felkérést, talán valóbban az EP demokratikus kontrollját próbálja ezzel erősíteni. Az biztos azonban, hogy politikai nagyágyúval tüzel.

Újra magyar alkotás az EP filmes díján

2012. november 5., 15:15 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0


Fliegauf Benedek magyarországi roma- gyilkosságok hatására született alkotása, a ‘Csak a szél’ az olasz Andrea Segre ‘Io Sono Lí’, illetve a portugál Miguel Gomes ‘Tabu’ című filmjével verseng az Európai Parlament által 2007-ben alapított Lux Díjért. A filmeket Európa 35 városában vetítik, a díj átadására pedig az EP képviselők szavazatai alapján november 21-én, Strasbourgban kerül sor.


Nem ez az első alkalom, hogy magyar film szerepel a Lux Díjra jelölt három legjobb alkotás között. 2009-ben Mundruczó Kornél Deltája volt döntős, ám a díjat nem sikerült elhoznia. A Delta alkotóival folytatott beszélgetés alapján nem is annyira a díjjal járó néhányezer euró a nagy dobás, hanem az, hogy a nyertes film feliratozását is elkészítik az EU 23 hivatalos nyelvén. Ez óriási előny a külföldi forgalmazásban, mert a fordítás költsége jellemzően már nem fér bele a filmek költségvetésébe. A Csak a szél így olyan piacokra is eljuthat, ahol magyar film évek óta, sőt talán soha nem járt.  


Az első vetítés ma 7-kor lesz a Brüsszeli Szépművészeti Múzeumban (Bozar). Reméljük, hogy sikerül elkerülni a berlini bemutatón történt kínos esetet, amikor a magyar kormány az alkotók tudta nélkül, és a nemzetközi sajtó csodálkozásától kísérve brosúrákban bizonygatta, hogy a film csupán fikció, nem tekinthető az események valósághű feldolgozásának.


Vajon a magyar EP képviselők hogyan szavaznak majd? Támogatják-e a berlini filmfesztiválon nagydíjjal jutalmazott mozit, amelynek témája rendkívüli politikai ellentétekhez vezetett, és amelyet a jelenlegi és a korábbi kormányok is inkább eltakartak volna a külvilág elől?

Versenytorzító Google

2012. november 5., 11:04 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0


Egy Google logo elhelyezése a “saját márkás” találatok mellett nem jelent garanciát a felhasználóknak arra, hogy fogyasztói jogaikat hatékonyabban védi a keresőóriás - figyelmeztet cinikusan az európai fogyasztóvédelmi szervezet, a BEUC. Az Európai Bizottságnak küldött levelében a szervezet a Google egy őszi javaslatára reagált, melyet azután tett közzé a keresővállalat, hogy az EB túlzott piaci befolyással való visszaélés ügyében régóta előtetes vizsgálódásokat folytatott.


A történet hátterét az adja, hogy számos weboldal tulajdonosa panaszt tett a Google találatai kapcsán: szerintük ugyanis hiába az oldalaik jó page rankje, az Google saját márkás szolgáltatásait eleve feljebb sorolja például az éttermek vagy utazási oldalak találatainak megjelenítésekor. A Mountain Viewban székelő vállalat reakciója erre az volt, hogy jó akkor a jövőben a Google termékek találatai mellé feltünteti, hogy azok a Google sajátjai a listán (kvázi reklámként stigmázva).

Az EB-t viszont emellett egy ideje négy témakör is aggasztja a Google machinációi kapcsán: 1. a saját vertikális (tematikus) keresőknél a Google szolgáltatásainak előnyben részesítése; 2. a versenytárs tematikus keresők tartalmainak beemelése saját; 3. a Google által megkövetelt kizárólagosság a hirdetőitől reklámjaik; 4. a Google adWords hirdetési platformjának hordozhatóságára vonatkozó kifogások.

EB források szerint a Google által nyáron megküldött módosítási javaslatok messze nem győzték meg az illetékes Joaquin Almuniát. A szőr mentén simogatásnak most tehát úgy látszik vége, a versenyjogi biztos többszöri figyelmeztetése nyomán ugyanis megindul az első fázisa egy esetleges erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozó uniós vizsgálatnak.

A BEUC mindenesetre világossá tette, hogy fontos az informált választás lehetőségének biztosítása (értsd a Google logo feltüntetése a keresési találatok közt) az azonban távolról sem jelent megoldást a a problémára, vagyis arra, hogy a cég feltételezésük szerint durván visszaél überdomináns piaci helyzetével.

A brit bankárok és a globális éhezés

2012. november 2., 15:03 Módosítva: 2013-10-21 14:52
0

Brit civil aktivisták arra vették rá a BBC “The revolution will be televised” című adásának sztárjait, hogy készítsenek videót az élelmiszerár-spekuláció jelenségéről. A World Development Movement azután készíttette el a filmet, hogy a Világbank korábban nyár elején nyilvánosságra hozta statisztikáit, melyek minden eddigi rekordot übereltek. Többek közt mert a gyenge amerikai és orosz termés példátlan, 10 százalékos áremelkedést eredményezett a gabonaárakban egyetlen hónap alatt. Ezek az áremelkedések pedig globálisan milliókkal növelik az éhezők, illetve nem kielégítő mennyiségű élelmiszerhez jutók földlakók számát.


A filmben két jól öltözött Úr arról győzködi az utca embereit, hogy fektessenek a bomba profitot ígérő élelmiszerár spekulációba. A kampány támadásának fő célpontja a Barclays bank, mely a hozzáférhető adatok szerint az utóbbi két évben 500 millió fontot, vagyis 180 milliárd forintot kereset azzal, hogy búza, szója és más gabonafélékkel spekulált.


Ez ismét fellobbantotta a civilek ellenállását, akik jogosan vélik úgy, hogy a pénzintézetek nyerészkednek a globális élelmiszerválságon. A briteknél a mezsgyén  a Barclays a legnagyobb, de globális szinten a Goldman Sachs és a Morgan Stanley mögött csak a harmadik azon bankok közt, akik jó üzletet látnak és nyomulnak is élelmiszerár spekulációban.


De hogy mindez az EUrologusnak miért érdekes: mert az EU pénzügyminiszterei november 13-án az élelmiszerárak felhajtásában érdekelt spekulánsok kezének megkötésével kecsegtető új szabályokat fogadhatnak el. S láss csodát, a brit kormány ezúttal is erősen ellenzi az uniós javaslatot, hiszen mi lesz a City szegény “éhező” bankáraival.

Hétéves EU büdzsé tárgyalások: a pénz minden

2012. október 31., 10:43 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0


A héten felizzottak a kedélyek az novemberi EU csúcson elvileg finiséhez érkező következő hét éves uniós költségvetés vitájában. Miután a soros elnökséget adó ciprusiak legfrissebb javaslattervezete kiszivárgott, 50 milliárd eurós megszorításra téve javaslatot, megindultak a licitek. S láss csodát a euroszkepticizmust tökélyre fejlesztő briteknél ezúttal akad még héjább tagállam. Svédország ugyanis a britek által követelt 100 milliárd helyett, 150 milliárd euróval csökkentené a 2014 és 2020 közöttre tervezett 1033 milliárd eurós közös kalapot.


Az tétek növekedését (vagy csökkentésének) azonban a számoknál jobban leírja  svéd EU ügyi miniszter kijelentése, aki szerint a ciprusi javaslat alapján aligha lehetséges a megállapodás a büdzsé lezárására hivatott november 22-23-i brüsszeli csúcson. Birgitta Ohlsson érvelése szerint a javaslat az ötvenes évek büdzséit idézi, mely a kutatás-fejlesztésen és a határokon átnyúló infrastruktúra fejlesztésen spórol ahelyett, hogy a mezőgazdasági támogatások elavult rendszerét reformálná meg. Másrészt a lengyelek például több gazdaságélénkítési forrást követlenek.

Jelentős viszont az elégedett hangokat hallatók csoportja is: a franciák az agrártámogatások kevéssé drasztikus vágásának, a spanyolok a kohéziós pénzek szabad felhasználásának, németek meg önmagában annak örülnek, hogy az EB javaslatához képest megindult a végösszeg megnyirbálása.

A britek viszont mai nemzeti parlamenti EU büdzsé vitájuk után lendülhetnek csak igazán bele az alkudozásba, míg a belső tanácsi előkészítő tárgyalások a csúcs elé szintén ma folytatódnak.

Az EUrologus viszont még mindig csak azt tudja mondani, hogy azt a mennyiségű feladatot és felelősség ellátását amit a tagállamok az évtizedek során az EU-ra ruháztak egyre kevésbé lehet az egész európai gazdaság GDP-jének csekély 1 százalékából megoldani. Nem tudjuk nem leírni, az Európai Unió működtetésének fenntartása aránytalanságai ellenére sokkal hatékonyabb, mint bármelyik európai közigazgatási rendszer.

A Tel-Aviv- Brüsszel - Teherán háromszög

2012. október 30., 10:35 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0


Úgy látszik az Európai Parlament bicskája is beletörik a zavaros közel-keleti viszonyokba. Félig-meddig a színfalak mögött a múlt héten két közel-keleti téma is parázs vitát váltott ki a képviselők között. Az egyik Izrael, a másik az ősellenség, Irán EU-hoz fűződő viszonya kapcsán.


Az Izraellel kapcsolatos dilemma egy kereskedelmi megállapodás megújítása okán merült fel. Az EU és Izrael közötti kereskedelemben évek óta egyezmény rendezi az ipari termékek minősítésének kölcsönös elismerését. Az ipari termékek alatt ebben az esetben leginkább gyógyszereket, köztük több, az európai betegek számára létfontosságú terméket kell érteni. A gond csak az, hogy a két fél értelmezése Izrael területéről és ezzel összefüggésben a kereskedelmi megállapodás területi hatályáról jelentősen eltér. Izrael szerint a 67-es háborút követően elfoglalt területek is az országhoz tartoznak, következésképpen az onnan származó termékek is az egyezmény hatálya alá tartoznak. Az EU hivatalos jogértelmezése szerint ezek megszállt területek, tehát nem érvényes rájuk az egyezmény. A kereskedelmi kérdés pillanatok alatt politikai vitává alakult. A jobboldal amellett érvelt, hogy Izraelnek joga van arra, hogy saját területét meghatározza. A baloldal szerint viszont az egyezmény elfogadása csak további bátorítást adna Izraelnek arra, hogy a megszállt területeken telepeket hozzon létre. A szerdai szavazáson a jobboldali fölény érvényesült, a képviselők szűk többséggel ugyan, de elfogadták az egyezményt.

Irán kapcsán amiatt alakult ki vita, hogy az Európai Parlament küldjön-e hivatalos delegációt az atomhatalmi babérokra törő közel-keleti országba. A korábbi, meglehetősen szeszélyes Irán-politikával idén szakított az EU, és teljes körű olaj-, illetve gázembargót vezetett be a perzsa országgal szemben. Az európai jobbközép szerint az EP delegáció látogatása rossz üzenetet küld, hiszen megtöri a perzsa hatalom teljes elszigetelésére irányuló amerikai-európai kísérletet. A baloldal szerint a delegáció látogatása politikai támogatást nyújthat az iráni ellenzéknek. Különösen úgy, hogy két börtönbüntetésre ítélt ellenzéki aktivista éppen pénteken kapta meg az Európai Parlament emberi jogi elismerését, a Sakharov Díjat. A képviselők küldöttsége vasárnap indult volna, ám a látogatást lemondták. Az iráni rezsim tájékoztatása szerint az előzetes egyeztetésektől eltérően a képviselők nem találkozhatnak a díjazottakkal, illetve az ellenzék képviselőivel.

Az euró-akol melegében

2012. október 29., 11:39 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0

A határidők be nem tartása, a vállalt intézkedések végre nem hajtása lassan rutinná válik a görög hiteltárgyalások kapcsán. Így értékeli az európai sajtó az athéni kormány és a trojkának becézett EB-EKB-IMF delegáció közötti tárgyalások aktuális állását. Semmiképpen sem kívánjuk lebecsülni a görög nép által tett erőfeszítéseket, de azt azért látni kell, hogy az eddigi görög megszorítások mértéke messze elmarad attól, amit a balti országok, vagy éppen Magyarország tett a válság kezelése érdekében.



Mégis úgy tűnik, hogy a görögök újabb segítséget kaphatnak az olimposzi magasságokba emelkedő államadósságuk finanszírozásához. A trojka javaslata szerint Görögország hitelezőinek le kellene írniuk a tartozás egy részét. Volt már erre példa idén nyáron, amikor a második görög mentőcsomag kapcsán a magán befektetők “vállalták” “önkéntesen” a “tartozás átstrukturálását”- magyarán elveszítették a befektetéseik körülbelül felét. Most viszont a görög állampapírokat birtokló tagállamoktól várnának hasonlót, ami egészen új szintre emeli a tétet. Itt már adófizetői pénzről van szó. Nem a Deutsche Bank és a UBS bukja a befektetést, hanem Jürgen, Sven, Lars és a többi észak- és nyugat-európai adófizető. Ráadásul úgy, hogy 40 milliárdnyi görög kötvénnyel rendelkező EKB nem szállhat be a buliba, mert az eurózóna szabályai tiltják az államok finanszírozását. Hasonlóképp a Nemzetközi Valutaalap sem játszana ebben a körben.

Az ötlet egyébként azt követően merült fel, hogy korábban kiszivárgott: Görögország a korábbiakhoz képest 16-18 milliárd euróval több pénzt kap, valamint további két évet a hitelek visszafizetésére és csökkentik a hitelek kamatait is. Cserébe a görögöknek újabb 150 reformlépést kellene végrehajtaniuk, köztük a foglalkoztatás és elbocsátás szabályainak rugalmasabbá tételét és a minimálbérre vonatkozó előírások módosítását.

Ahogy pedig már megszokhattuk lassan Athén körmére ég a következő hitelrészletről (31,5 milliárd euró) szóló megállapodás. A trojka szerint november 12-én lehetne azt tető alá hozni, míg az ország 16-án válna fizetésképtelenné. A Spiegel cikke azonban azt sem felejti el megemlíteni, hogy a hitelezők egyre frusztráltabbak mivel nem látják megfelelően teljesülni a kiadáscsökkentési lépéseket. Ez számokban kifejezve annyit tesz: a vállalt reformoknak mindössze a 60 százaléka valósult meg, 20 százalékukat vitatják, míg a maradék 20 százalék egyáltalán nem teljesült.

Az ismert körülmények ellenére miért folytatódik tovább Görögország finanszírozása? Az EUrologus szerint az eurózóna meghatározó politikai vezetői komolyan elhatározták, hogy Görögországot az övezeten belül kell tartani. A kiesésével járó következmények ugyanis mind Görögországra, mind az övezet egészére nézve drasztikusak lennének, és ennek esetleges felelősségét senki nem szeretné vállalni.

Végül pedig halkan jegyezzük meg: az övezeten kívül ragadt Magyarországgal szemben sem az EU, sem az EKB, sem az IMF nem lesz ilyen engedékeny. Miért is lenne?

Diplomáciai konfliktust szült az EP díja

2012. október 28., 12:10 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0


Nasrin Sotoudeh  47 éves, két gyermek anyja, ügyvéd és civil jogi aktivista. A hírhedt teheráni Evin börtönben tölti tizenegy éves büntetését. Jafar Panahi, 52 éves filmrendező, alkotásai szülőhazájában tiltólistán vannak. A cannes-i filmfesztiválon tavaly bemutatott filmjét egy kenyérbe sütött pendrive-on csempészték ki Iránból.


Ők ketten kapták 2012-ben a Sakharov Díjat, az Európai Parlament emberi jogi elismerését. Az Európai Parlament 1999-ben alapította az 50.000 eurós anyagi támogatással és jelentős médiafigyelemmel járó díjat. A korábbi díjazottak között szerepel Nelson Mandela, Kofi Annan és a házi fogságból nemrég szabadult burmai ellenzéki vezető Aung San Suu Kyi is. Az EP képviselők meglehetősen naiv elképzelése az volt, hogy a szombaton Iránba látogató parlamenti küldöttség tagjai találkozhatnak az ellenzék képviselőivel, sőt személyesen adhatják át a díjat a két aktivistának. Az iráni fél, nem meglepő módon, ezt a lehetőséget megtagadta, így az európaiak lemondták az utat. Nem ez az első alkalom, hogy a Sakharov Díj közvetlen diplomáciai incidenshez vezet, az érintett országok menetrendszerű tiltakozásán túl. 2008-ban az Európai Parlament Hu Jia, kínai emberi jogi aktivistának ítélte a díjat, alig néhány nappal azelőtt, hogy az EP küldöttsége Kínába indult volna. A kínai fél azonnal lemondta a látogatást, és a történet éveken át beárnyékolta az Európai Unió és Kína kapcsolatait. Nos, az EU-iráni kapcsolatokon már nincs nagyon mit beárnyékolni…


A díj kritikusai szerint az Európai Parlament az egyedi esetek kiemelésével aláássa a színfalak mögött zajló, az emberi jogi helyzet általános javítására irányuló diplomáciai tárgyalásokat. Az EP szerint azonban a Sakharov Díj és a díjazottak szívszorító történetei ráirányítják a közvélemény figyelmét a szólásszabadságot és a demokratikus alapjogokat korlátozó rezsimekre. Vajon a nyilvános tiltakozás, vagy a politikai nyomásgyakorlás hatékonyabb egy elnyomó rezsim ellen?

A Bábelhal akcióban

2012. október 25., 09:07 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0

„A Bábel-hal […] kicsi, sárga és piócaalkatú, s valószínűleg a legfurcsább lény a világegyetemben. Agyhullám-energián él, mégpedig nem a hordozójáén, hanem azokon, amelyek kívülről érik a hordozóját. A beérkező agyhullám-energiák összes tudat alatti mentális frekvenciáját abszorbeálja, és testébe építi. Majd exkrementumként a hordozója agyába üríti azt a telepatikus mátrixot, amely a tudatos mentális frekvenciák és a hordozó elme beszédközpontja idegi jelzéseinek kombinálásából adódik. Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy aki Bábel-halat dug a fülébe, az azonnal megért bárkit bármilyen nyelven.” – idézet , Douglas Adams Galaxis Útikalauz Stopposoknak című regényéből.



Az Európai Parlament nem viccel, ha a többnyelvűségről van szó. A hivatalos üléseken 23 nyelven, 506 különböző nyelvi párosításban biztosított a folyamatos szinkrontolmácsolás. A bábeli hangzavart tovább fokozza, hogy a hivatalos iratokat is le kell fordítani az összes nyelvre, ami évente közel 2 millió (!) oldalnyi szöveget jelent. Ennek a költsége összesen 1,3 milliárd, azaz uniós polgáronként kb. 2,5 euró évente. Hogy ez sok, vagy kevés azért, hogy ékes anyanyelvünket halljuk felcsendülni az Európa jövőjéről szóló vitákban, az nézőpont kérdése. Az EU mindenestre szeretné csökkenteni a fordítási/tolmácsolási költségeit, és mivel a természetbúvárok eddig nem leltek rá a fent említett Bábelhalra, jobb híján fordítószoftverek fejlesztését támogatja. Az eddigi talán legsikeresebb elérhető iPhone-ra és Androidra. Magyar egyelőre nem szerepel a nyelvi kínálatban, de kínai, thai vagy pastu barátainkkal egész jól tudunk kommunikálni szóban és írásban (a szoftvert humanitárius küldetések során használják a helyiekkel folytatott kommunikációban).

Európai élelmiszersegély Európának

2012. október 24., 14:56 Módosítva: 2013-10-21 14:52
0

20 millió szegénységben élő európai polgár megsegítését vállalta 2020-as céljai között az Európai Unió. A törekvés annak ellenére is ambiciózus, hogy ez a szám csak a hatoda az EU “szegényeinek” : 116 millió európai fenyeget szegénység, közülük 40 millióan a napi megélhetéshez szükséges állandó anyagi gondokkal küzdenek (azaz egyik napról a másikra élnek).


Az EU egyetlen, a fel nem használt agrártámogatásokból működtetett “szegénységi alapja” a Közös Agárpolitika nagyrészt német javaslatra történő áramvonalasítása miatt 2014-ben bizonyosan megszűnik. Az új alap felállítására ma tett javaslatot a Bizottság, amely a válság kitörése óta eddig leginkább a pénzügyi rendszer megrendszabályozásával, vagy az égbe szökött (ifjúsági) munkanélküliséggel viaskodott. Andor László szerdán közzétett javaslata a következő hét évben összesen 2,5 milliárd eurót szánna a rászorulók élelmezésére, illetve közvetlen tárgyi támogatására, amelyet nagyrészt az EU, kisebb részt a tagállamok dobnának össze. Andor szerint jelenleg negyven millió európai nem jut megfelelő élelmiszerhez, 4 millió hajléktalan van a kontinensen, miközben 25,4 millió gyerek él szegénységben.

Hogy mire lesz elég azonban a felpántlikázott pénz, az továbbra is nagy kérdés mely az EUrologust is foglalkoztatja. Gondoljunk csak bele, ha a fenti számok fedik a valóságot az azt jelenti, hogy az elmúlt 25 évben az Unióban évente kiosztott 500 000 tonna élelmiszersegély ellenére, Európa lakosságának 8 százaléka továbbra sem jut kielégítő táplálékhoz. Igen, Európáról beszélünk.

A magyar biztos angol videóüzenete a témában ezen linken nézhető meg (mert az EB videója nem hagyja magát beagyazni).