Újabb csúcskísérlet

2012. október 15., 10:38 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0

Huszonkilenc fotel, egy asztal, Barrroso, van Rompuy és a kormányfők - mindenki más kizárva… Csütörtökön és pénteken megint összeülnek Európa fejesei. Odakint a Schuman téren lassan megszokottá válik a közlekedési káosz, miközben a Justus Lipsius épületben felpörögnek az EU csúcsszintű politikai rotorjai. Az EUrologus pedig vidáman lubickol az uniós körökben terjedő pletykák tengerében, és igyekszik emberi fogyasztásra alkalmas módon beszámolni az eseményekről.

A csúcs elsőszámú célja a bankunió néven emlegetett csomag elfogadása, amely egységes európai bankfelügyeletet, betétgarancia alapot és bankszanálási tervet eredményezne. A németek azt szeretnék, ha az Európai Központi Bank látná el az EU-s szuperfelügyelet szerepét, de arra nincs ötletük, hogy az EKB miként működhetne egyszerre független jegybankként, és az európai bankrendszer vasszigorú bírájaként. A britek a tavaly létrehozott, londoni székhelyű Európai Bankfelügyeletre bíznák a melót, de a közös valutát elutasító és erősen euroszkeptikus ország javaslatát a szánalmas próbálkozásoknak kijáró félmosollyal söpörték le az asztalról. A déliek (főként a spanyolok és az olaszok) csak akkor támogatják az egész ötletet, ha az ő pénzintézeteik közvetlenül meríthetnek az október elején felállított Európai Stabilitási Mechanizmus 500 milliárdos mézes bödönjéből. A németek, a finnek és a hollandok közölték, hogy ha valamit, akkor ezt aztán nem, legalábbis amíg a déliek nem állítanak fel normális nemzeti betétbiztosítási alapokat (nálunk ’93 óta van). A célról (bankunió) tehát egyetértés van a tagállamok között, de az odavezető út kanyarjaiban páran könnyen kisodródhatnak. Például a nem-eurózóna tagok, akik Nagy-Britannia lelkes támogatása mellett távolodnak a mag-Európától (ebben a kupacban vagyunk mi is, valahol legalul). Persze ha már az euróövezet ilyen szépen előrehaladt a gazdasági egységesülés útján, miért ne lehetne neki saját költségvetése? Ebből lehetne finanszírozni a zónán belüli országok munkaerő-piaci, és szociális reformjait, vagy ez a költségvetés szolgálhatna biztosítékul a közösen kibocsátott eurókötvények fedezetéül. De mi lesz vajon az EU-27-ek/28-ak költségvetésével akkor, ha az összes nettó befizető ország átigazol a másik ligába? Drukkoljunk, hogy nem így lesz, de a korábban fantáziátlansággal vádolt európai politikusok mostanában nem szűkölködnek a kreatív ötletekben.

És ez még csak a kezdet. Az EU 2014-2020 közötti büdzséje a hivatalos napirendről kiszorult, így a pénzügyi alkudozás a közös étkezések nyugalmát zavarhatja meg. Hamarosan azt is megmondjuk, hogy miért. A hét végén pedig Túl a csúcson rovatunkban elemezzük, hogy jóslataink mennyiben váltak valóra.

Szakítás - európai módra

2012. október 14., 15:18 Módosítva: 2013-10-21 14:52
0

Felelőtlen görög pasi, aki adósságba taszítja a háztartást. Kissé neurotikus német csaj, aki képtelen tovább elviselni az állandó hazudozást és az újabb kifizetetlen számlákat. A spanyol szomszéd, aki szerint az élet nem csak a pénzről szól, s a brit, aki leginkább kimaradna az egészből. De mi lesz a vége?



A művet Bob Denham jegyzi, aki sosem fejezte be közgáz PhD-jét, és első dokumentumfilmecskéjét arról készítette, vajon legalizálni kéne-e a kannabiszt. Denham most az újságírással kacérkodik, ennek részeként dolgozza fel rövidfilmekben a gazdaság hatását mindennapjainkra.
Hihetetlen, hogy a készítők mennyi utalást, poént sűrítettek bele nyolc percbe. Rizikó társasjáték az asztalon - éppen a németek állnak nyerésre, AAA típusú elem, avagy utalás a hitelminősítésre (ennél mélyebb szerelmi vallomást ezek szerint nem kell várni a németektől). A sötét történelmi múltra tett megjegyzések, az “ágy alá söpört” adóssághalmok. Utalás arra, hogy először pont Németország szegte meg a stabilitási paktumot, és hogy a mediterrán “disznók” (PIIGS - Portugália, Olaszország, Görögország, Spanyolország,  Írországgal kiegészülve) bizony megbízhatatlanok.


Mennyit találsz Te meg belőle?

Kockába zárt kristálygömb - épül az Unió jövője

2012. október 12., 18:28 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0

Nem, nem atomreaktor épül Brüsszel uniós központjában. Ez itt az Európai Tanács új épületének torzója. Mikor elkészül, az akkor már 28 állam- és kormányfő egy üvegkockába zárt betonváza belsejében folytatja az alkudozást Európa jövöjéről. Az EUrologus folyamatosan nyomon követi eme építeszeti csoda fejlődését.

Mivel ez az első beszámolónk az Európa jövőjét rejtő kockába zárt kristálygömb építéséről, alább ízelítőül álljon itt az épület látványterve is.

Az EU nyerte az idei Nobel-békedíjat

2012. október 12., 10:22 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0


Az európai kontinensen békét teremtett, elősegítette két évszázados ellenség, Franciaország és Németország közeledését, és megerősítette a demokráciát Közép-, és Dél-Kelet-Európában. Ezzel indokolta az Oslo-i Nobel Bizottság döntését, amelyben az Európai Uniónak ítélte a 2012-es Nobel Békedíjat. A döntés azonnal a kritikák kereszttűzébe került, ahogy például a bizottság 2009-es döntése, amikor a díjat Barack Obama, amerikai elnöknek ítélték oda.


Az Eurologus azért úgy gondolja, hogy az ez évi döntést  lényegesen könnyebb megindokolni. Akinek mégsem sikerülne ez kapásból, annak ajánljunk figyelmébe e témában egy nagy klasszikust, á la Brian élete.


UPDATE: Barroso elnök meghatottan szalutált félmilliárd polgárának


Amikor reggel felkeltem, nem hittem, hogy ilyen jó nap lesz a mai - kezdte Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke rendkívüli beszédét a Nobel-békedíj kapcsán az izgatott brüsszeli sajtóteremben.
Nagy megtiszteltetés ez mind az 500 millió állampolgárnak, a tagállamoknak, és az intézményeknek is - mondta a portugál politikus. Barroso megemlékezett mindenről: a pusztító második világháború után a közös újrakezdésről, a békéről, arról, hogy az EU osztja szét a legtöbb humanitárius segélyt a világon, és hogy az unió élharcosa a globális klímaváltozás elleni küzdelemben.
Szabadság, demokrácia, jogállamiság, és az emberi jogok tisztelete - sorolta Barroso az EU alapértékeit, melyek után világszerte áhitoznak az emberek. Az EU ezeket az értékekért harcol szerte a világon - tette hozzá az EB elnöke. Barroso szerint a világ világos üzenetet küldött: az EU értékes és meg kell őrizni.
Régen látott médiaérdeklődés követte az álmosan induló péntek délelőttön az Európai Bizottság sajtótermében Jose Manuel Barroso, a bizottság elnökének beszédét. Végre sikerült az EU-nak magára vonni a sajtó figyelmét: tucatnyi operatőr és fényképész várta a portugál mestert.
Bizottsági dolgozók is leszivárogtak a sajtóterembe, hogy szemtanúi legyenek a nagy pillanatnak, és együtt ünnepeljenek a főnökkel. A hallgatóság tapssal üdvözölte a beszédet. Az EU már nagyon megérdemelt egy jó napot. A Nobel-bizottság azt üzente az európaiaknak, a 60 éve megkezdődött integráció a lehető legjobb, ami a kontinenssel történt, tessék folytatni.
Az EUrologus szerint a Bizottság elnöke szépen feladta leckét brit kollégájának: Erre lépjen valamit Cameron!

Ácsokért kiált az Európai Parlament

2012. október 11., 12:01 Módosítva: 2016-03-02 17:49
0

Legalább hat hónapig zárva lesz az Európai Parlament brüsszeli plenáris tanácsterme - na nem azért mert a képviselők szabadságra mennek. Az EP a héten jelentette be, hogy a 750 fős ülésterem horizontális tartógerendái törékenyek, öregednek és repedezéseikkel a többi gerendát is jobban megterhelik. A Hemicycle nevű gigantikus termet ezért, egy eddig ki nem választott építési cégnek kell statikailag rendbe hoznia, mielőtt azt újból birtokba vehetik a jogalkotó honatyák.

És lőn valódi tranzakciós adó

2012. október 10., 14:27 Módosítva: 2018-07-12 23:58
0

Két fő sodron haladnak a közösségi politika legizgalmasabb eseményei Brüsszelben: formálódik a közös 2014-2020-as uniós keretköltségvetés és a jövő heti EU csúcs előtt ismét erőltetett menetre kapcsol az euróválságból arccal kifelé lépkedés. Van viszont a kettőnek egy olyan metszete, amelyről az angol sajtó csak negatívan, a magyar pedig befejezett múltban ír: a tranzakciós adóé (FTT).



A hét elején Luxemburgban ülésező pénzügyminiszterek kedd estére világossá tették: tizenegyen mennek előre, és az európai tranzakciós adót “megerősített együttműködésben” hozzák létre. A német-francia tengelyhez kilenc eurózóna ország csatlakozott. A tagállamok egyharmadának támogatása lehetővé teszi, hogy az Európai Bizottság már novemberben konkrét javaslatot tegyen arról, hogyan is kellene működnie az európai tranzakciós adónak a megerősített együttműködés keretében.
De miért épp most történt elmozdulás, ha a pénzügyi tranzakciós adó lassan egy éve az asztalon van? A válaszhoz egy másik szálon kell elindulnunk. Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke múlt hónapban tett közzé egy vállaltan vitagerjesztő javaslatot, amelyben felvetette egy külön eurózóna költségvetés lehetőségét is. A felszínen az ötlet heves támadásokat váltott ki, mondván az csak újabb törésvonalat képezne a már amúgy is szétszabdalt (Schengen, euró) közösségben. Jól értesült diplomaták azonban már más képet festenek a háttérben zajló folyamatokról. Úgy vélik, hogy  nagyobb az egyetértés az eurózóna-költségvetésről számos régi tagállam (eurózónán kívüliek és belüliek) között, mint az várható volt. A tervezet egy teljes értékű fiskális unió keretein belül közös európai kincstárat vizionál, a hozzá csatlakozó büdzsé feladatait és működését pedig részleteiben dolgozná ki.
Logikusan adódik a kérdés: mégis miből lesz bevétele az eurózóna büdzséjének? Erre a franciák (a németek által támogatott) válasza a pénzintézetek közti ügyletekre kivetendő 0,1 százalékos, illetve a származékos piaci ügyletekre kirótt 0,01 százalékos adóból származó bevétel.
Akárhogyan is alakulnak azonban az eurózóna büdzsé és a FTT körüli alkudozások, egy ponton, vélhetően a 2013. szeptemberi német parlamenti és a 2014. júniusi EP választások után módosítani fogják az uniós alapszerződést, és rögzítika föderatívberendezkedés irányába tett lépéseket. Kérdés, vajon hol lesz Magyarország helye az új rendszerben?



Addig is álljon itt egy év elejei infografika a tagállamok álláspontjáról:


Csak csendben, csak halkan, hogy senki meg ne hallja!

2012. október 10., 08:36 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0


Hol húzódik a határ az érdekek érvényesítéséért folytatott jogszerű lobbizás és a jogellenes döntés-befolyásolás között?


Az egymillió dolláros kérdésre még az EUrologus sem tudja a választ, de az biztosnak tűnik, hogy a Porsche a határ rossz oldalára tévedt. Elképesztően ironikus esetet tárt fel a közelmúltban a Transport & Environment nevű, közlekedéspolitikával foglalkozó brüsszeli szervezet. Állításuk szerint a gépjárművek által kibocsátott zaj szintjét szabályozni hivatott új uniós jogszabály parlamenti felelőse a sportautógyártó lobbistája által készített javaslatot kívánta kompromisszumos megoldásként előterjeszteni. Hogy világos legyen: nincs olyan nagy autógyártó Európában, amely kevésbé lenne érdekelt a zajcsökkentési előírásokban, mint a Porsche. Miroslav Ouzky, az érintett EP képviselő szerint ő csak „a Porsche által adott minta-táblázatot használta”, de az abban szereplő értékeket megváltoztatta. A Porsche tagadja, hogy bármilyen táblázatot adott volna a képviselőnek. Igaz az azt készítő Hans-Martin Gerhardot (akinek neve a táblázat elektronikus változatában szerzőként szerepel) ők fizetik, de ebben a konkrét ügyben szerintük nem. Nem túl meggyőző érvelés. Különösen akkor nem, ha belesünk Ouzky képviselő garázsába és egy Porsche Panamera csillogó hűtőrácsa mosolyog ránk vissza. Az eset az EP elnöke elé került, a jogalkotási eljárást egyelőre felfüggesztették.


Öröm az ürömben, hogy a különböző érdekcsoportok ellenőrzik egymást, és ha valamelyikük riadót fúj, annak következménye van. Jó lenne ezt átültetni a hazai gyakorlatba is…

Politikai pornó

2012. október 10., 08:35 Módosítva: 2013-10-21 14:52
0

Az EUrologus a szombat estére tekintettel egy 2007-es lemezt pörget meg. Ebben az évben tudósított az osztrák Bild magazin arról, hogy az EU közpénzen szex jelenetekkel gazdagon teletűzdelt reklámfilmet készítetett magáról.


A bizottsági kommunikáció hatékonyságát dicséri, hogy a tabloid vádjára kitalált, meglehetősen frappáns válasz lényegében senkihez nem jutott el. A szóban forgó, és alább linkelt klipet egy nyílt pályázatra készítették, az anyag az EU MEDIA programját promotálta, amely az európai filmgyártás számára biztosít közösségi forrásokat. A film 350 euróba került az európai adófizetőknek, és eddig 8,6 millión látták. Összehasonlításként álljon itt két példa : első blogbejegyzésünk, a Barroso elnök polgárokkal folytatott párbeszédére szóló meghívó, jó 85000-es nézőszámmal. Ti melyiket néznétek meg másodszorra is?

Előregisztráció belga módra

2012. október 10., 08:33 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0


Molnár Nagy Klára személyében magyar képviselőjelöltje is van a közelgő belga helyhatósági választásoknak Brüsszel Etterbeek kerületében.


Kovács László volt magyar uniós biztos egykori munkatársának indulása első hallásra meglepőnek tűnhet, a körülményeket megismerve viszont már inkább természetesnek számít. A helyi szocialisták listáján huszonnegyedikként szereplő Klára ugyanis valódi nemzetközi forgatagban, 16 nemzetiség társaságában indul. A jelöltek közt ugyanúgy akad olasz, török és lengyel, mint vallon vagy flamand. Mivel a rádió-, tévé- és óriásplakát hirdetések tiltottak, a jelöltek közvetlen kampánnyal igyekeznek elnyerni a lakók szavazatait. Klárát például kifejezetten azért kérték fel jelöltnek, mert a kampány során igyekeznek a városrészben szép számmal élő magyar és más kelet-európai lakosokkal szót érteni.


Van azonban egy tényező, ami ezt jelentősen megnehezíti. Az előzetes regisztráció. Az október 14-i választásokon csak azok járulhatnak az urnához, akik június végéig regisztráltak a választói regiszterbe. Akik ezt elmulasztották, mondjuk azért, mert rosszkor mentek nyaralni, vagy mert még nem hallottak a magyar jelöltről az akkor csak két hete tartó kampányban, vagy egyszerűen csak elfelejtették a határidőt, azok most vasárnap nem szavazhatnak. A belga társadalom már hozzá van szokva az előregisztrációs rendszerhez. A belgák többsége nem kési le a regisztrációs határidőt, mert tudja, hogy az jogvesztő, és nem felejt el szavazni, ha regisztrált, mert tudja, hogy távolmaradását pénzbírsággal büntetik. Vajon a magyarok is felkészültek erre?

Kkv-k, panaszra fel!

2012. október 9., 11:01 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0

“Gyakran mondják nekem, hogy az Európai Bizottság távol került a valóságtól és a kis- és középvállalkozók (kkv) problémáitól” - kezdte mondókáját hétfőn Antonio Tajani iparügyi uniós biztos. Nyíltnak szánt kijelentésével az EB új nyilvános konzultációját igyekezett népszerűsíteni, amely a kkv számára legterhesebb tíz európai szabály megjelölését tűzte ki célul.


A faggatózásnak struktúrát is adott az EB, méghozzá igen széles skálán, így lehet kritizálni a szolgáltatásokra, vámügyekre, foglalkoztatásra, energetikára, termékbiztonságra, környezetvédelemre, ipari környezetre, adózása, fogyasztóvédelemre és közlekedésre vonatkozó dossziékat.



Az avatatlan szemek számára szimpatikus kezdeményezés kapcsán azonban az EUrologusnak komoly kritikákat fogalmazott meg Paul de Clerck, a Friends of the Earth Europe nemzetközi gazdasági igazságosságért programjának szakértője. Szerinte a TOP 10 lista annyira nagy merítéssel dolgozik, hogy semmi más nem jöhet ki belőle, mint olyan általános siralmak a kkv-któl, melyekkel foglalkoztatási és szociális, környezet- és klímavédelmi, illetve bármilyen ipari, szolgáltatói és fogyasztói szabályozás felpuhítását készítheti elő az EB. De Clerck azt is hangsúlyozza, hogy az uniós szabályok nagy része nem tesz különbséget a kkv-kre és a nagyvállalatokra vonatkozó jogszabályok terén, vagyis eleve inkább politikai populizmus az előbbiekre szabott konzultáció. Ennél nagyobb baj szerinte, hogy ha valamelyik témában a kkv-k panasza meghallgattatik, azzal a folyamat végén várhatóan nem csak a kkv-kra, de a nagyvállalatokra vonatkozó szabályok is változnak s rendelhetik alá a polgárok érdekeit ismét az üzleti érdekeknek.

Mekkora üzlet a lobbizás Brüsszelben?

2012. október 8., 14:33 Módosítva: 2013-10-21 14:52
0

Az EUobserver jött ki egy friss listával a napokban arról, mekkora EBITDA (kamat, adózás, értékcsökkenés és amortizáció nélküli) eredményt értek el a legnagyobb Brüsszelben tevékenykedő lobbicégek.


A top10 vállalat eszerint szerény 4,1 és 12,2 millió euró közti bevételről számolt be tavaly hivatalosan a belga hatóságok felé. A teljes lista itt érhető el. A hasonló listák kritikusai szerint azonban sok lobbicég számára csak tevékenységük egy részét képezi az érdekartikuláció, ezért csak valódi bevételeik egy részét tüntetik fel lobbizásként. Ez pedig jelentős teret ad a számokkal való játékra.

Függetlenség, anyagi megfontolásból?

2012. október 4., 12:43 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0

Ha szükséges, a spanyol hadsereg közbelépésével kellene megakadályozni Katalónia függetlenné válását – javasolta a napokban Alejo Vidal Quadras, a kormányzó spanyol Néppárt EP képviselője, mellesleg az Európai Parlament alelnöke.


Vidal Quadrasnál azért pattant el a húr, mert a gazdasági válság kitörése óta újra megélénkült katalán függetlenségi mozgalom vezetői népszavazást kezdeményeznének a tartomány függetlenségéről. A népszavazás vélhetően sikeres lenne, a katalán vezetés pedig ennek nyomán kikiáltaná a tartomány függetlenségét.



A katalán függetlenségi törekvések mögött meghúzódó érvek sokrétűek. A katalánoknak saját nyelvük, történelmük, identitásuk, nemzeti szimbólumaik vannak. Övék a világ legjobb focicsapata, Salvador Dali és Antoni Gaudí. Önbizalmuk ehhez mérten nagy. A függetlenségi törekvések mögött azonban van egy jóval prózaibb ok, a pénz (mi más?). Katalónia messze a leggazdagabb spanyol tartomány, és adóbevételeinek egyötödét a központi költségvetésbe utalja. A katalán szeparatisták szerint ez az oka tartományuk katasztrofális pénzügyi helyzetének. A vita feloldhatatlannak tűnik, miközben szeptember közepén másfél millió ember tüntetett Barcelona utcáin a katalán függetlenség mellett. Lehetséges, hogy a gazdasági válság átrajzolja az európai országhatárokat?

Atom füllentés

2012. október 4., 11:54 Módosítva: 2013-10-21 14:52
0

Perverz módon a magyar sajtó az európai atomerőművek legfrissebb stressztesztjeiről nagyrészt megnyugtató szalagcímekkel emlékezik meg (tisztelet a kivételnek). Eközben a francia és a német médiában Brüsszelből megszellőztetett európai bizottsági jelentés szerint “százával találtak hiányosságokat” és “milliárd eurókat kell nukleáris biztonságra költeni”.


A címek ennél is aggasztóbbak, ha tudjuk a fukushimai atombaleset óta rendszeressé tett egységes európai stressz teszteket eddig jobbára túl elnézőnek vélték a szakértők. Igaz lehet, hogy éppen ennek eredményeként ezúttal kemény állításokat fogalmaz meg a jelentés. A kiszivárogtatások szerint 19 francia reaktor nem védett szeizmikus mozgással szemben, de egy esetleges katasztrófahelyzetre nincsenek felkészülve a németek, britek, svédek sem. Az Európai Bizottság jelentése szerint ezért 25 milliárd eurót kellene biztonsága és karbantartása költenie a 17 atomerőművel rendelkező európai országnak, melyben benne van Ukrajna is. És ugyan az EU nem szól arról, van-e olyan erőmű amelyet bezáratna, a belga nemzeti atomfelügyelet augusztusban magától leállította hétből két reaktorát.




Mindenesetre a miniszterek a napokban foglalkoznak a kérdéssel, melyet aztán várhatóan az őszi csúcson az államfők is megrágnak. Miniszterek ide vagy oda, érthetetlen hová ez a strucc virtus, mikor tudjuk, hogy bárhol Európában egy atombaleset durva kihatással lehet a fél kontinensre.

Szájkarate az EP-ben

2012. szeptember 26., 09:17 Módosítva: 2013-10-21 14:52
0

A legjobb brit komikusok sem tudták volna hitelesebben eljátszani a világrendek összecsapásának eme remek kis szösszenetét. Történt ugyanis, hogy a baloldali-zöld, valamikori ‘68-as forradalmár Daniel Cohn-Bendit nekiállt a kőkonzervatív, EU ellenes EP képviselő Dartmouth grófjával az utóbbi stílusában vitázni. Fényes üstökösként ragyogta be kettejük retorikai blitzkriegje az amúgy csak Barroso föderális Európáért kiáltó beszéde nyomán oxigénhiányos ásításokat produkló képviselői fövegeket. (Az pedig csak a magunkfajta pervezeknek kéj, hogy a vitában alulmaradó gróf csapata tolta fel a videót.)

http://www.youtube.com/watch?v=umnoxT0ptNI

Ülj le fiam, egyes!

2012. szeptember 20., 13:37 Módosítva: 2013-10-21 15:20
0


A múlt hét a bombasztikus bejelentéseké volt az Európai Parlamentben. Szerda reggel az Európai Bizottság elnöke többek között szuverén államok európai föderációjáról, politikailag egységesülő eurózónáról, új uniós alapszerződésről beszélt. Délután helyettese Viviane Reding, az EU alapjogi biztosa újabb meglepő ötlettel állt elő: olyan “igazságügyi teljesítményértékelő mechanizmus” felállítását helyezte kilátásba, amely évről-évre értékelné, hogyan működik a tagállamokban az igazságügyi rendszer, illetve ajánlásokat fogalmazna meg a jogállamiság megfelelő működése érdekében. Ahogy Barroso, úgy Reding is többször példaként utalt a magyar és az idén nyáron hatalomra jutott kormány intézkedéseire.



Abban is egyetértés volt közöttük, hogy a keményebbnél keményebb nyilatkozatok hatástalanok voltak a renitens kormányokkal szemben, tehát valami erősebbre lenne szükség. Az uniós jog megsértése kapcsán alkalmazható kötelességszegési eljárás lassú és túlságosan szűk körben nyújt lehetőséget cselekvésre, az EU alapszerződésének 7. cikke szerinti eljárás (a tagállam szavazati jogának felfüggesztése) pedig olyan erős büntetés, hogy eddig még soha nem alkalmazták, és valószínűleg nem is fogják.

Mi lehet a megoldás? Reding elképzelése szerint egy előzetesen egyeztetett eredménytábla szerint évente minden tagállam beszámolna arról, hogy mit tett, vagy nem tett az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, a jogállamiság érvényesülése érdekében. Ez alapján pedig a Bizottság ajánlásokat tesz, és ezeket jogi eszközökkel, vagy a nyilvánosság nyomásgyakorló erejével igyekszik kikényszeríteni.


Erősen kérdéses, hogy a gyakorlatban működhet-e egy ilyen rendszer. Képzeljük el például, ahogy az éppen aktuális német kancellár, vagy egy életszerűbb példával élve, mondjuk az olasz politikába épp visszatérő Cavaliere vigyázzba vágja magát a brüsszeli intőre…

A kínai cenzúra Brüsszelben is működik

2012. szeptember 19., 15:06 Módosítva: 2013-10-21 15:24
0

Évek óta rutin, hogy hiába érkezik csúcs szintű kínai delegáció Brüsszelbe, a pekingi vezetés nem, vagy csak szigorú feltételekkel áll kötélnek közös sajtótájékoztatóhoz. Ezt persze az egész brüsszeli sajtóközösség teljes joggal nehezményezi. Hiába, az eheti EU-Kína csúcs után sem történt másképp: elmaradt Ven Csia-pao és José Manuel Barroso, valamint Herman van Rompuy közös szerdai sajtótájékoztatója.

A hivatalos EB szöveg szerint persze: “nem sikerült annak formátumáról megegyezni”. Név nélkül nyilatkozó intézményi források szerint ellenben a kínaiak azt akarták, 25-25 kínai és nem kínai újságíró vegyen részt mindössze a tájékoztatón és ők is összesen négy kérdésen kellett volna, hogy megosztozzanak. Jogos tehát az újságírók - szándékosan némileg populista - kérdése: ha egy közös sajtótájékoztató kérdésében nem képesek kompromisszumra jutni az EU és Kína vezetői, akkor vajon milyen megállapodások köttetnek a különböző bilaterális dossziék kapcsán?

Barroso új imázsfilmjére a kutya se kiváncsi

2012. szeptember 18., 15:48 Módosítva: 2013-10-21 14:51
0

Alig 80 ezren látták az EU félmilliárd polgára közül két hét alatt a Barrosóval készült, “kérdezzetek közvetlenül tőlem kedves polgártársak és válaszolok nektek” kezdeményezés propagandafilmjét. Az eddigi lagymatag és neutrális EB kommunikációnál markánsabb, egy globális vezető PR-jét idéző hűvös és acélos alkotás azonban úgy látszik kevés. Ilyen mérsékelt érdeklődés mellett, hogy látod a múlt héten felskiccelt nemzetállamok föderációja projekted esélyeit José?