Hétfőtől megint olcsóbb a külföldi mobilozás

2013. június 28., 09:23 Módosítva: 2013.10.21 14:53
0

Július 1-től megint csökken a külföldi telefonálás (roaming) költsége, jövőre pedig teljesen megszűnik a különbség a hazai és a külföldön indított/fogadott hívások ára között.

Az EU-hoz épp július 1-én csatlakozó horvátoknál szolgáltatótól függően akár tizenötszörös is lehet az árcsökkenés.

Az Európai Bizottság 2007 óta birkózik a mobilszolgáltatókkal, évről-évre előírva nekik a maximális roaming díjakat. Július 1-től ÁFA nélkül legfeljebb 24 euró cent, azaz kb. 68 forint számlázható a külföldön indított hívásokért, 7 cent, azaz kb. 20 forint a fogadásért, 8 cent, kb. 22 forint az SMS küldéséért (akit a további részletek érdekelnek ide kattintson).

A roaming díjak csökkentésének ötletét még 2009-ben, az EP választások évében Viviane Reding dobta be. A népszerű intézkedést szerette a nép, a telekom cégek viszont arra panaszkodtak, hogy a kieső bevételek miatt tovább romlott az amúgy sem túl rózsás pénzügyi helyzetük. Szerintük az iparág évek óta veszteséges, mert egyre kevesebb a hanghívás, amit nem tudnak kompenzálni a megnövekedett adatforgalom bevételeiből.

A valódi probléma a Bizottság szerint az, hogy az európai mobilszolgáltatási piac a tagállami határok mentén töredezett.

Európában csaknem 100 mobilszolgáltató létezik, míg az Egyesült Államokban hat, Kínában pedig három.

Hiába van pl. a Vodafone-nak, a Deutsche Telekomnak, vagy a Telefonicanak egy-egy leányvállalata az európai országok többségében, ezek sok szempontból egymástól függetlenül működnek, külön hálózatokat üzemeltetnek, és feldarabolják a fogyasztói piacot.

Ennek próbál véget vetni Neelie Kroes, digitális ügyekért felelős EU biztos, aki őszre ígéri az egységes európai telkommunikációs piacról szóló bizottsági javaslat előterjesztését. A javaslatok között szerepel például, hogy bármilyen európai uniós telefonszámmal ugyanolyan feltételekkel lehessen telefonálni az EU-n belül bárhonnan.

Az országkódok ugyan nem szűnnének meg, de számlázási szempontból jelentőségük a belföldi előhívószámok szintjére csökkenne.

Fergeteges: Járóka lenyomta Tavarest!

2013. június 26., 15:56 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

Kétharmad ide vagy oda, azért mégis a legszebb öröm káröröm. Tegnap este adták át a Parlament Magazin által alapított Év EP Képviselője díjakat nagyon sok kategóriában, és ma megérkezett az erről szóló sajtóközlemény. Az igazságügy és állampolgárság kategóriában Járóka Lívia elhappolta a díjat Rui Tavares elől, akit a Fidesz EP delegációja még jól le is baloldalizott sajtóközleményében, pedig szegény olyan zöld, mint a levelibéka.

A szintén fideszes Kósa Ádám a foglalkoztatási és szociálpolitikai területen a fideszes közlemény szerint „nehéz mezőnyben” aratott győzelmet az EP egyik quaestora, azaz magas rangú tisztviselője ellen. Figyelemmel arra, hogy a quaestorok döntenek arról például, hogy hány látogatót hozhatnak a képviselők a parlamentbe, mikor szerezzenek be új autókat a régiek helyett, és kik rendezhetnek állófogadást az épületben, ez valóban lehengerlő teljesitmény.

A diadalmas közlemény retorikai fordulatai felett érzett derültségünk mellett természetesen gratulálunk a díjazottaknak. Járóka Lívia az európai romák helyzetének előmozdítása, Kósa Ádám pedig a fogyatékosok jogainak képviseletéért végzett munkájáért kapta az elismerést. Ennyit pont elég lett volna leírni.

Szemmel veri Strasbourg a magyar kormányt: megfigyelnek, de nem monitoringoznak!

2013. június 26., 11:04 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

Kerstin LUNDGREN, az egyik jelentéstevő

Bohócot csinált magából az Európa Tanács parlamenti közgyűlése, miután arra jutott: nem indítanak Magyarországgal szemben monitoring eljárást, de "szorosan figyelemmel kísérik" a magyarországi fejleményeket. Kirsten Lundgren, a témában illetékes svéd jelentéstevő szerint a "figyelemmel követés" monitoringot jelent, viszont a helyzet az, hogy

ilyen eljárás nem is szerepel az ET eszköztárában.

Akkor mi történt Strasbourgban kedd este? Messziről indulunk... Az Európa Tanács nem uniós intézmény, hanem egy 47 tagot számláló, a demokráciát, jogállamiságot és emberi jogokat védő szervezet. Nemrég itt is felmerült, hogy
kéne valamit mondani arra, amit a Fidesz-kormány csinál

az alkotmánnyal, a  törvényekkel, és úgy általában. Hiszen aggályok vannak. A Velencei Bizottság, ami az ET szakértői testülete azóta rendszeresen vizsgálja a magyar törvényeket, aggodalmaskodik, és az ET főtitkára, Thorbjorn Jagland is rendszeresen találkozik Navracsics Tibor igazságügyi-, és közigazgatási miniszterrel, hogy megvitassák az "aggályokat".
Aztán felmerült, hogy most már akkora a baj, hogy Magyarországot az úgynevezett monitoring eljárás alá helyezik.

Ez tulajdonképpen egy átvilágítás, amit a tagnak jelentkező, vagy olyan eleve gyanús országokkal szemben indítanak, mint Albánia, vagy Oroszország. Kineveztek két jelentéstevőt is, hogy derítsék ki, elég nagy-e baj ahhoz, hogy beinduljon a megfigyelés,
ami nyilván semmilyen szankcióval nem jár, hiszen ez Európa.

Kerstin LUNDGREN, az egyik jelentéstevő

Az egyikük a svéd liberális Kirsten Lundgren lett, a másik a cseh konzervatív Jana Fischerova. Két évig vizsgálódtak, háromszor jártak Budapesten. Fischerova két év vizsgálódás után a jelentéstervezet nyilvánosságra kerülése előtt két nappal jött rá, hogy ő mégsem ért egyet az abban foglaltakkal, és azóta nem is áll ki mellette, bár a neve még most is rajta van. Rossz nyelvek szerint a Fidesz kért szívességet a most egyébként nagyot szívó cseh jobboldali ODS párttól, akik leállították Fischerovát.

A monitoring bizottság áprilisban kritikus jelentéstervezetet fogadott el (egy szavazaton múlt).

Javaslatot tettek a monitoring megindítására, amiről az ET közgyűlése dönthet. Aztán tegnap délelőtt a monitoring bizottság még egyszer végigment a javaslaton, és állítólag szintén szoros eredménnyel befogadott egy olyan (nem fideszes) módosítót, amely nem javasolja a monitoring beindítását, csak egy senki számára sem ismert "figyelemmel követést". Ez az európai szemmel verés tipikus esete.

Az egyébként online is követhető (csak perverzeknek!) vitán világossá vált, hogy

a képviselők nem szeretnék Magyarországot Oroszországgal azonosítani.

Itt mégsem ölnek, vagy zárnak börtönbe ellenzéki politikusokat, senkit nem kínoznak. Lesznek választások is, ahol majd kiderül, mennyire jön be a magyaroknak a Fidesz ténykedése, és egyelőre elégedetlen tömegek sem hömpölyögnek az utcán (lásd pl. Törökországot). A liberális-szoci tábor viszont azért aggódott, hogy mi lesz így az Európa Tanács hitelével. Azzal érveltek, hogy a kétharmados felhatalmazás nem ingyenjegy az alkotmány és az ország átalakítására úgy, hogy a veszteseket minimum kizárják a hatalomból, de inkább ellehetetlenítik.

Szabó Vilmos, az MSZP képviselője

Szép európai gondolatok hangoztak el, mindhiába.

Kicsit meglepődve figyeltük Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő érvelését, miszerint kerüljön be a jelentésbe: az ET közgyűlése üdvözli, hogy az alkotmányban szerepel, hogy a kommunista idők emberi jogi vétségeinek elkövetőit felelősségre lehet vonni. Még inkább érdekessé vált a dolog, amikor javasolta, hogy ezt terjesszék ki a 2002-2010 közötti a szocialista-liberáis kormányzás alatt elkövetett emberi jogi vétségekre is. Ezt végül leszavazták. Az a módosító viszont átment, amely szerint az alaptörvény az első, amelyet szabadon választott parlament alkotott, méghozzá intenzív parlamenti vita és a civil szervezetek részvételével, és amely egy csúnya kommunista irományt cserélt le.
Az Orbán kormány vs. Európa történet a jövő héten, az Európai Parlamentben, a Tavares-jelentés szavazásával folytatódik.

Merkel beáldozza a törököket

2013. június 25., 11:05 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

Egyre inkább kitűnik: Németország nélkül, vagy ellenében semmi sem történik az EU-ban. Még akkor sem, ha azt mindenki más akarja. Ettől aztán igen nehéz lesz az élet Európában, főleg mert szeptemberben választások lesznek Németországban, és addig kábé semmi nem történhet, nehogy bezavarjon a kampányban.

Erdogan mint világpolitikai tényező (Kép: Európai Bizottság)

Legutóbb ennek a törökök lettek áldozatai - bár ehhez kellettek ők is. Hétfőn ugyanis az uniós külügyminiszterek tartottak tanácsülést Luxemburgban. És bár úgy volt, három év kihagyás után szerdán újraindulnak a csatlakozási tárgyalások Törökországgal, méghozzá a regionális politikákról szóló fejezettel, Berlin az utolsó pillanatban behúzta a kéziféket.

Ankara és Berlin már múlt héten megcsörgették a kardokat.

Angela Merkel kancellár közölte, megdöbbentette őt Recep Tayyip Erdogan török kormányfő kemény válasza az elmúlt hetek tüntetéssorozatára. Szombaton aztán Ankarában behívatták a német, Berlinben pedig a török nagykövetet a külügyminisztériumokba, hogy tisztázzák, ki mit mondott, és gondolt. A tüntetések leverése a holland és osztrák külpolitikának sem tetszett, és csatlakoztak a német állásponthoz. Lehet ezt elvi kiállásnak is felfogni, de az tény, hogy a Kereszténydemokrata Unió (CDU),
Merkel pártja hétfőn bemutatott programja szerint ők Törökország nélkül képzelik el az EU-t. Forever.

A németek ezért szerda helyett októberig várnának a regionális fejezet megnyitásával. Minő véletlen, ez pont a szeptember 22-i választások után lesz. Persze így a tanács megvárhatja a rendes őszi jelentést az aspiránsokról Stefan Füle bővítési EU-biztostól - ez a németek szerint jó kompromisszum.
Szakértők szerint viszont nem az. Szerintük Törökországra akkor lehet a legnagyobb hatással az EU, ha minél szorosabb viszonyt ápol vele, így  lehet valami szava a török politikában.

Félő viszont, hogy most a tüntetőkre hivatkozva a keményvonalas törökök ürügynek használják a tüntetéseket, hogy véletlenül se kelljen megfelelni az EU elvárásainak. Carl Bildt, svéd külügyminiszter tweetelt is az ügyben. Bildt szerint a reformereknek az jelentené az igazi támogatást, ha az EU tovább tárgyalna Törökországgal.
Important that EU now takes the key decision to open Chapter 22 in Turkey accession talks. Exact timing was never key issue in this regard.

— Carl Bildt (@carlbildt) June 25, 2013


Döntés végül is nem született hétfőn arról, hogy mi legyen, de valószínűleg a szerdai tárgyaláskezdés elmarad. A külügyminiszterek még visszatérnek a kérdésre kedden este az úgynevezett általános ügyek tanácsán.

Törökország és az EU 2005-ben nyitotta meg a tárgyalásokat, 18 évvel azután, hogy Ankara jelentkezett tagnak. A 35 tárgyalási fejezetből azóta egyet sikerült lezárni.

Mit keres a Terminátor Brüsszelben?

2013. június 24., 15:28 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

Remegő térdekkel közelített a VIP sajtósarok felé az EUrologus amikor megtudta, hogy maga a nagy Arnold Schwarzenegger tart villám sajtótájékoztatót az Európai Bizottság elnökével karöltve.

Kép: Európai Bizottság

José Manuel Barroso  a volt kaliforniai kormányzóval, mostanában pedig a klímaváltozás elleni küzdelmet zászlajára tűző R20 NGO-t pörgető osztrák-amerikai színésszel kevesek meglepetésére az éghajlatváltozás elleni fellépésről egyeztetett.

Az EUrologus által is megörökített találkozó azonban nem az első, hiszen korábban a Fenntartható Vidékfejlesztés és Energiatermelés című, az R20 által szervezett konferencián már találkozott januárban Bécsben az EB elnök és a Terminátor - idézte fel az egyik bizottsági szóvivő a hiteles krónikaírás kedvéért a múltat. Ahogy akkor, most is a helyi és regionális üzleti, civil és nemzetközi szervezetek közti együttműködés felpörgetése a cél a klímaváltozás elleni küzdelem kapcsán - tette hozzá Olivier Bally.
Schwarzi persze nem csak a portugál nagyemberrel akart kezet rázni, hanem az Európai Polgármesterek Konvencióján is felbukkan hétfőn.

Ez a 2008 óta létező kezdeményezés, melyet több mint 5000 polgármester írt alá Európában azt célozza, hogy a városok és kistérségek is hozzájáruljanak az EU 2020-ra kitűzött 20 százalékos kibocsátáscsökkentési céljának valóra váltásában.

Kemény EP képviselők: José Bové

2013. június 21., 10:58 Módosítva: 2013.11.09 11:54
0

Újra itt a kemény EP képviselők. Ezúttal Párizsra vetjük vigyázó szemünket...

Kép: AFP

A lázadás már a középiskolában elkezdődött: a francia-amerikai értelmiségi családból származó Josét rövid úton kivágták a párizsi jezsuitáktól, mert nem volt hajlandó imádkozni. Az egyetem alatt az anarchista mozgalom szippantotta fel,

majd birkapásztornak állt, és roquefortot kezdett termelni.

Az első komolyabb balhéját 1976-ból jegyezhetjük fel: a helyi katonai bázis bővítése ellen több száz fős tüntetést szervezett a parasztok körében, akik egyszerűen bevonultak a katonaság számára elkerített területre, és elkezdték azt használni.
Bovét ugyan három hétre lecsukták, de a katonák mentek, a parasztok pedig maradtak.

A nyolcvanas évektől kezdve hevesen ellenezte a genetikailag módosított növények termesztését, illetve a nagyipari méreteket öltő állattartást. 1985-ben csatlakozott a Greenpeace-hez, és részt vett a Rainbow Warrior csendes-óceáni akciójában, melynek során francia titkosszolgálat felrobbantotta a francia nukleáris kísérletek helyszínére igyekvő hajót, megölve egy aktivistát.

Visszatérve Franciaországba beszállt a francia globalizáció-ellenes és zöld mozgalom szervezésébe. Országos ismertséget 1999-ben szerez, amikor néhány társával

kalapácsot ragadtak, és szétvertek egy épülő McDonalds éttermet Franciaországban.

Bové az akcióval arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy a McDonalds hormonkezelt marhahúst használt hamburgereihez, illetve tiltakozott az amerikaiak által a francia roqueforttal szemben életbe léptetett embargó ellen. Bové ekkor három hónap börtönt kapott, de 44 nap után szabadult.

Kép: AFP

Közben már egy másik eljárás is folyamatban volt ellene:

Bové egy kombájnnal letarolt több hektár génmódosított gabonát,

amivel vádlói szerint több millió frank kárt okozott a cégeknek. A francia politikust ezúttal hét hónapra ítélte a bíróság, ám a döntés komoly felháborodást keltett és Bové hívei az utcára mentek. 2003-ban Jacques Chirac, akkori köztársasági elnök részleges kegyelemben részesítette, majd a másodfokú bíróság négy hónapra csökkentette büntetését, amit le is ült.

Az amerikaiak úgy látszik nem felejtettek: 2006-ban, amikor a neves Cornell Egyetemre utazott előadást tartani a reptéren feltartóztatták, majd visszafordították.

Állítása szerint az amerikai hatóságok „erkölcsi okokra hivatkozva” tagadták meg az országba való belépését.

Bové 2007-ben elindult a köztársasági elnökségért, de a versenyben hamar elvérzett, a szavazatok alig másfél százalékát kapta. 2009-ben viszont a francia zöldpárt listáján simán bejutott az EP-be, és azóta a Mezőgazdasági Bizottság alelnökeként tevékenykedik. Emellett, mint az alábbi képen is látható a magyar médiatörvény ellen is tiltakozott.

 

Utolsó esélyt kap az uniós karbon-piac

2013. június 20., 13:32 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

Kép: Európai Parlament

Haldoklik az európai kibocsátás-kereskedelmi piac,

miközben a kontinens igyekszik továbbra is az éghajlatváltozás elleni küzdelem élharcosaként feltüntetni magát. A szén-dioxid kibocsátást visszafogását szolgáló európai rendszer létrehozása óta rosszul működik, az Európai Parlament most tesz még egy kísérletet a megjavítására.

Az EU területén működő nagy ipari létesítmények és erőművek minden évben nagyjából

100 milliárd euró értékben adnak és vesznek szén-dioxid kibocsátási kvótát

egymás között. Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) lényege, hogy azokat az ipari egységek, amelyek sok CO2-t és más üvegházhatású gázt pöfögnek ki, kibocsátásuk visszaszorítására sarkallja. Ezt úgy érné el, hogy a gyáraknak és erőműveknek a kibocsátásuknak megfelelő CO2 kvótát kell vásárolniuk. Ha viszont kevesebbet szennyeznek, akkor a felszabaduló kvótát eladhatják.

Nem kell közgazdasági Nobel díj ahhoz, hogy lássuk: a rendszer akkor ösztönöz kibocsátás-csökkentésre, és az ehhez szükséges drága környezetvédelmi beruházások elvégzésére, ha a kvóták sokba kerülnek. Ha olcsón meg lehet őket venni, akkor a cégek inkább kvótavásárlással oldják meg a házi feladatot, a kibocsátási szint pedig alig fog csökkenni. Jelenleg pontosan ez történik.

Az ETS kvóták ára 30-40 euró helyett a 3-4 eurós szinten mozog.

Ennek oka szakértők szerint az, hogy túl sok kvóta van a piacon. A kézenfekvő megoldás tehát az, hogy ki kell vonni bizonyos mennyiségű kvótát, és erre idén év elején már javaslatot is tett az Európai Bizottság. A javaslatot áprilisban támogatta az EP környezetvédelmi bizottsága, ám a teljes plénum az ipari lobbi nyomásának engedve elutasította a javaslatot. Tegnap kis változtatásokkal újra megszavazta a javaslatot a környezetvédelmi bizottság, remélhetőleg júliusban az EP plénuma is áldását adja a tervre, és megkezdődhet a kvóták kivonása.

A témát évek óta követő szakértők szerint ez az ETS utolsó esélye, ha nem sikerül működőképessé tenni a rendszert, akkor néhány éven belül magától elhal, vagy az uniós tagállamok zárják be. Ez igen nagy kár lenne, ugyanis az ETS a világ legnagyobb és minden hibája ellenére az egyetlen olyan éghajlatváltozás elleni intézkedése, amely piaci alapon kimutatható eredményeket produkál.

Olyan véleményeket is lehet hallani, hogy a jelenlegi helyzet valójában az ipari szereplőknek kedvez.

A kvótaárak ugyanis nem olyan magasak, hogy valóban költséges környezetvédelmi beruházásokra ösztönözzenek, ahhoz viszont elegendőek, hogy néhány piaci szereplő jelentős profitra tegyen szert a kvótaértékesítésből. Másrészről viszont az ETS adminisztratív macerát jelent a cégeknek, amitől szívesen szabadulnának.
Az EUrologus szerint a jelenlegi helyzet mindenkinek rossz, az ETS alternatívái pedig még rosszabbak.

Vannak, akik szerint az egész ETS-t be kellene csukni, és helyette az adó- és vámrendszeren keresztül hatást gyakorolni a gyárakra. Ezzel csak az a gond, hogy képtelenség az Európában forgalmazott több milliárd termék esetében meghatározni, hogy azok előállítása során mekkora szennyezés történt. Persze módszert mindenre lehet találni, de azt ugyanúgy szétszednék a lobbi érdekek, ahogy az ETS-el tették. Ráadásul rendkívül nehéz lenne egy ilyen rendszert elfogadtatni az Egyesült Államokkal és Kínával, úgy, hogy mindeközben az EU a globális szabadkereskedelem leghangosabb szószólója.

Simán átment a Tavares jelentés

2013. június 19., 14:33 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

31 igen, 19 nem és 8 tartózkodással ment át a Tavares-jelentés az Európai Parlament alapjogi bizottságának ülésén. A lényegi következtetés benne marad:

a nagy átalakítás, az alkotmánymódosítások nem összeegyeztethetők az uniós szerződés kettes cikkében foglalt alapértékekkel (emberi méltóság, szabadság, demokrácia, egyenlőség stb....) és ez a trend a cikk súlyos megsértésének veszélyét eredményezi.

Ez a megállapítás azért fontos, mert bármilyen eljárásnak, legyen az hetes cikk, atombomba, vagy összevont szemöldökű megfigyelés, ez lehet a jogi alapja.

 

Az EP jelentéstevője, Rui Tavares

A másik lényeges pont, hogy az Elnökök Konferenciája, azaz Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és a frakciók vezetői dönthetnek arról, hogy szükség van-e a hetes cikk szerinti eljárásra, miután elemezték a magyar kormány válaszait a jelentésben foglalt ajánlásokra.

Az ajánlások végrehajtását pedig egy az uniós intézményekből álló bizottság ellenőrzi majd.

Új elem, hogy a jelentés arra kéri a magyar kormányt, kérje fel a Velencei Bizottságot és az EBESZ-t (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet), hogy vizsgálja meg az új választási szabályokat, sőt, hívjon választási megfigyelőket Magyarországra - ami példátlan lenne egy uniós tagállamban.

Az ajánlások egyébként megmaradtak, így például az, hogy csökkentsék a sarkalatos törvények számát és garantálják az igazságszolgáltatás függetlenségét.
A Fidesz módosítóit rendre leszavazták.

A végső szavazás eredménye is árulkodik: nyolcan tartózkodtak, ami azt jelenti, a konzervatív oldalon sem aratott siker a magyar kormány lobbihadjárata. A szavazás titkos, de az EUrologus spekulál. Annyit tudunk, hogy két, az Európai Konzervatívok és Reformerekhez tartozó képviselő tartózkodott. Már csak az a kérdés, ki a másik hat. Gál Kinga, fideszes EP képviselő az ülés után azt közölte, 4 néppárti tartózkodott, de más forrásból hatról hallottunk.
Ráadásul úgy halljuk, hogy az északi és a nyugati-európai néppárti EP képviselők  - akik  finoman szólva nincsenek elájulva Orbántól - egyre kevésbé hajlandók a Szájer József által diktálni próbált (és Győri Enikő által megtámogatott) irányt elfogadni.

A belső néppárti lázongás Orbánék ellen állítólag elérte azt a szintet, hogy például az egész német néppárti képviselőhad szabad kezet kapott a szavazáson, és szabadon szavazhatnak majd akkor is, amikor a jelentés a plenárisra kerül.

A mai szakbizottsági szavazás egyébként egy Morvai-performanasszal kezdődött. A jobbikos szőkeség nehezményezte, hogy csak hajnalban kapták meg a módosítókat, és így szerinte pont a Tavares-jelentésében kifogásolt magyar törvénykezési tempót diktálják az EP-képviselőinek is. Szóváltásba keveredett a levezénylő szoci elnökkel, aki lefasisztázta a jobbikos képviselőt, majd mindketten üvöltöztek egy jót. Morvai kirakott egy “EU dictatorship” feliratú szöveget maga elé, melyet aztán leszedettek vele. Akkor bezzeg nem hőbörög a mélymagyar honanya amikor az EP-től a fizetését kapja- dörmögi európaira vágott magor bajsza alá az EUrologus.

Megoldjuk okosba' - egyre több a vállalkozó Európában

2013. június 19., 11:54 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

...de még mindig nem elég.

A gazdasági válságot követően néhány európai országban jelentősen megnőtt az egyéni vállalkozók, illetve a néhány főt foglalkoztató mikro-vállalkozások száma. Ez öröm az ürömben, hiszen a felmérések szerint az európaiak vállalkozó kedve messze elmarad az amerikaitól, sőt még a hivatalosan kommunista Kínáétól is.

Fiatal vállalkozók. Forrás: iSky

Vállalkozó alatt persze nem a klasszikus magyar sztereotípiák megtestesítőjét kell érteni, bár

a kevés haj és a sportos testalkat nem kizáró ok.

Az OECD és az EU statisztikai hivatala készített felmérés inkább arra kereste a választ, hogy mitől van kevesebb sikeres kisvállalkozás az öreg kontinensen, mint máshol, és mi az oka annak, hogy csak elvétve találni olyan sikersztorikat Európában, amiből a Szilikon-völgyben minden hétre kettő jut. A tanulmány szerint ez alapvetően öt okra vezethető vissza: kultúra, oktatás, megbecsültség, kockázat, pénz. Vegyük ezeket sorra!

Bár Magyarországról gyakran mondják, hogy a vállalkozók országa, és európai összehasonlításban

nálunk tényleg magas az egyéni vállalkozók és a kisvállalatok aránya

, ebből mégsem lett hatalmas gazdasági növekedés. Ennek oka, hogy hasonlóan sok más európai országhoz a vállalkozást nem egy ötlet megvalósításának szándéka, hanem az adócsökkentés szándéka vezérli. Az adóoptimalizációval önmagában még nem lenne gond, de sokszor teljesen hiányzik a vállalkozások mögül az ötlet, amely fellendíthetné, sikeressé és gazdaságilag önállóvá tehetné a céget és gazdáját. Az Egyesült Államokban és a dél-kelet-ázsiai országokban ezzel szemben akkor vállalkoznak az emberek, ha van egy jó ötletük, és úgy gondolják, hogy azt környezetükben ők tudják a legjobban megvalósítani.

Egyéni vállalkozók aránya a foglalkoztatottakhoz képest. Forrás:Eurostat

Komoly hiányosságok vannak az oktatás terén is.

Az európai oktatási rendszer gyengén teljesít a vállalkozáshoz szükséges tudás átadásában és képességek kifejlesztésében, bár ezen a téren az utóbbi időben sok helyen változtattak. Írországban például megtanítják a középiskolásokat az adóbevallásra, arra, hogyan kell céget alapítani, aki elakad, az kitől kérhet segítséget, milyen módon lehet finanszírozni a vállalkozásokat. Nagy-Britanniában olyan rendezvényekkel igyekeznek felpezsdíteni a fiatalok vállalkozó kedvét, mint a Campus Party, ami tulajdonképpen egy geek fesztivál sok befektetővel, és azzal a céllal, hogy összehozza a tehetséges fiatal vállalkozókat a tehetséges fiatal vállalkozókra vadászó pénzeszsákokkal.

Aztán itt van a megbecsültség kérdése. A vállalkozó jelenség lejáratódását különösebben nem kell fejtegetni a magyar közönségnek, és az európai felmérés tanulsága szerint ez más közép-európai országokban is létezik. Persze ezen is lehet változtatni:

San Franciscoban nincsen menőbb annál, ha valaki sikeres entrepreneur.

A kockázatok elemzésekor a legnagyobb különbség a csődbe menetel következményei kapcsán látható. Ha egy amerikai, vagy brit vállalkozás csődbe megy, akkor az pár héten belül lezárható, a társaság vagyonát pikk-pakk szétdobják a hitelezők között, ha valaki csalt azt megbüntetik, ha nem, akkor kezdheti újra.
A vállalkozás lényege ugyanis a kockázatvállalás

amiben benne van a bukás lehetősége is. Az élet azonban megy tovább, és ha ezer vállalkozásból csak egy lesz Google, Facebook, vagy éppen Európában Skype, Spotify, SalesForce és Angry Birds, akkor már megérte.

Végül a pénz… a válság óta kevesebb van belőle, és az európai kontinensen amúgy is kevés a kockázati tőke-befektető, aki hajlandó kisebb összegeket nagyon nagy kockázattal befektetni abban reménykedve, hogy ha fellendül a vállalkozás, akkor rettenetesen meggazdagodik (egy példa arra, hogy kell ezt csinálni).

A több pénz azonban csak akkor segít, ha az előbb említett négy területen sikerül pozitiv változást elérni.

Azt, hogy Magyarország hol áll ebben a versenyben nehéz megítélni. Vannak nemzetközi mércével is jelentősnek mondható sikertörténetek, mint a Prezi, vagy a Kürt, de ezen cégek létezése inkább csoda számba megy a hazai környezetben. Mindenestre az EUrologus repesne a boldogságtól, ha egyszer egy magyar politikus a pálinkafőzés, a disznóvágás és a főtér felavatása között valahogy időt szakítana erre a területre is.

Nyár Brüsszelben, értik? Háháhá!

2013. június 18., 11:23 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

Határozottan jön a nyár, ezt még Brüsszelben is érezni, ahová két napra trópusi időjárás költözött, és a szürke felhőréteg helyett ezerrel süt a nap. S hiába hinné azt az ember, hogy a jóravaló eurokrata, lobbista, EP-képviselő is kezdene már bepunnyadni, inkább a sörös pohár felé kacsingat, mint a nyomtató felé, de nem. Az EU rendületlenül dübörög, mégha kevéssé szexi témákban is.

Kedden például Sadullah Ergin, török igazságügy-minisztert hallgatja meg az Európai Parlament a Törökországban történtekről, Amikor ugyanis már majdnem újranyíltak tárgyalási fejezetek több éves kihagyás után, a tüntetések és azok kezelése miatt felmerült, hogy talán mégsem kéne pont most új lendületet adni a csatlakozási tárgyalásoknak.

Hűsölő eurokraták az EP-vel szemben a Luxembourg téren
(Kép: brusselspictures.com)

Bár az EP utolsó plenáris ülése július első hetében lesz (naná, hogy utána majdnem két hónapig pihegjenek a képviselők), a parlament komoly hajrát nyom a szünet előtt. (Ebbe esik bele például Magyarország is, hiszen a Tavares-jelentésről szerdán voksol a szakbizottság.) Az EP havonta egyszer vonul le Strasbourgba, hogy a franciák kedvéért ott tartsák a látványosabb részét a munkájuknak. Mindenki utálja ezt a vándorcirkuszt, de annyi előnye tényleg van, hogy a képviselők kicsit kiszakadnak a brüsszeli mókuskerékből. A francia-német határvárosban nyugodtabb körülmények között lehet dolgozni, még ha a meló ugyanolyan intenzív is.

Mini-plenárist egyébként tartanak Brüsszelben is, hogy egyszerűsítsék az életet. A plenárisok környékén pedig felpörög a bizottsági munka is a huszonhárom szakbizottságban, amit albizottságok egészítenek ki. Emellett rengeteg munkacsoport, támogatói csoport, platform létezik, amitől a lobbisták melegágya a parlament - hiszen a 751 tagot senki sem tudja rendesen ellenőrizni. De nem csak a lobbistákról írjunk: rengeteg keményen dolgozó EP-képviselő is van, aki meggyőződésből dolgozik valóban nemes célokért. És nem Nigel Farrage-ra gondolunk!

AZ EP körüli nyüzsgés nem olyan látványos az Európai Bizottságban, amely mint egy úthenger megy előre a tagállamok által számára kijelölt úton. A biztosok szerdánként ülnek össze, akkor hozzák a döntéseket, kommünikékat adnak ki, rendeletekről, irányelvekről, javaslatokról határoznak. Havonta egyszer döntenek arról, milyen ügyekben indítsanak kötelezettségszegési-eljárásokat. Valamiért ezek az eljárások nagyon titkosak: a folyamat kezdetét jelentő "letter of formal notice" elküldését nem is kommunikálják, csak a döntés után pár nappal kerül fel a tény a bizottság főtitkárságának honlapjára. Állítólag ez azért van, mert ez még "csak" információkérés, és ha a tagállam meggyőzi a bizottságot adott kérdésben, akkor el is hal az ügy. Így viszont a Bizottság és a tagállam közti mutyinak is tűnhet a dolog, pedig az állampolgároknak is joguk van tudni, milyen uniós szabályt nem tart be országuk.
A papírtologatás nem csak a bizottságban kedvelt versenysport. A tagállamokból álló tanácsban is szeretnek papírozni. Ez a végső döntéshozó szerv az unióban - sokszor az EP-vel együttműködve. A tanácsban munkacsoportok pörögnek naponta, amelyeken a szakdiplomaták az adott tagállami elnökség vezényletével megpróbálják előkészíteni a döntéseket, olyan szintre jutni a kompromisszum terén, hogy a fentebb ülő diplomatáknak a lehető legkevesebb gondjuk legyen az adott dossziéval. A tagállamok nagykövetei is rendszeresen találkoznak, akár órákra összezárják őket, hogy egyezkedjenek a részletekről a fővárosok utasításai alapján. Persze minél politikaibb az ügy, annál feljebb tolódik a táplálékláncon, az igazán érzékeny kérdésekről az Unió állam-, és kormányfői döntenek az Európai Tanácson. Utóbbira legközelebb jövő hét csütörtökön, június 27-28-án kerül sor.

De hogy még egy példát hozzunk a nyári brüsszeli pörgésre: szerdán lesz a Brussels Economic Forum. Ez az a get togther, ahol mindenki ott van, aki számít és elmondja, mit gondol az európai monetáris unióról. Érdemes fülelni, és ami biztos, hogy itt aztán sok névjegykártya cserél gazdát, rengeteg lesz a hátba veregetés, az elismerő, biggyesztő mosoly s izgága lobbisták sürögnek-forognak majd a tömegben. Brüsszelben egy héten kb. kétszáz konferenciát tartanak mindenféle témában, iszonyatosan jó terepet biztosítva a névjegykártyagyűjtőknek, illetve olyanoknak, akik komolyan és tudatosan építik a networkjüket.
Bár állandó az igény, hogy legyen minél átláthatóbb, ellenőrizhetőbb a brüsszeli döntéshozás, ahogy egy dohánytól rekedt hangú brit eurokrata nemrég megjegyezte: ebben a városban még mindig az ebéd-, és vacsoraasztaloknál köttetnek a megállapodások.

Hitelt állásért? - jön a New Deal a fiatal munkanélkülieknek

2013. június 17., 13:58 Módosítva: 2013.10.21 16:05
0

Több mint 5,5 millió európai fiatal van állás nélkül ma az Unióban. Először május közepén lehetett hallani arról, hogy a francia és a német kormány összefogott a fiatal munkanélküliség csökkentése érdekében. A terv nem túl frappánsan a New Deal for Europe elnevezést kapta, és furcsa módon mindössze pár hónappal az Európai Ifjúsági Garancia ötlete után hozakodtak elő vele. Az még főleg képzéseket és gyakornoki lehetőséget kínált fiataloknak, a pénzügyi támogatást az EU adta volna, és a tagállamok kormányai dönthetnek a beindításról.

Forrás: Európai Parlament

A május végén újabb részlettel bővült New Deal for Europe ezzel szemben közvetlenül a foglalkoztató cégeknek juttatná a támogatást, mégpedig a mostanában igencsak akadozó vállalati hitel formájában. Az a cég, amelyik 25 év alattiak foglalkoztatására létrehoz egy pozíciót, adókedvezményt és hitelt kap. Ráadásul az egyik finanszírozó intézmény az Európai Beruházási Bank lenne, amely azonnal ráharapott az ötletre. Mellette a tagállamok is beszállnak, Németország például a saját költségvetéséből is ajánlott fel pénzt. Első körben a New Deal for Europe azokon a tagállamokon fog segíteni, ahol a legmagasabb a fiatalkori munkanélküliség. Mivel azonban a részletek még nem szivárogtak ki, egyelőre nem tudjuk, Magyarországra milyen mértékben vonatkozik majd.

A fiatalok munkanélkülisége évek óta égető problémát jelent az EU-ban, de csak mostanában vált elsőszámú politikai kérdéssé. A fiatalok munkanélküliségi szintje Görögországban meghaladja a 60 százalékot, Spanyolországban az 50 százalékot, Portugáliában és Írországban a 40 százalékot. Görögország egyes részein legutóbb már 72 százalékos munkanélküliséget mértek a fiatalok körében, ezzel szemben Ausztriában, Hollandiában és Németországban 4,2-5,9 százalék között mozog ez az érték. A déliektől a legjobban képzett munkaerő elvándorol a fejlettebb északra, ez azonban beilleszkedési problémákat okozhat. Azok, akik otthon maradnak, nem képzik magukat, nem sajátítanak el új szakmákat, nem tudnak elszakadni otthonról, állandó létbizonytalanságban és frusztrációban élnek, vagyis a szélsőséges eszmék tökéletes melegágyává válnak. Hovatovább nem csak ez lehet a gond, hanem a fokozódó gyűlölet a fejlettek irányába.

Egyes (brit) vélemények szerint az egész kezdeményezés célja Németország európai megítélésének javítása, a németek szolidaritási hajlamának bizonyítása. Az EUrologus szerint nem csak PR gyakorlat zajlik. A német foglalkoztatáspolitikai modell ugyanis valóban képes volt kezelni a fiatalság munkaügyi gondjait az elmúlt években. A kétezres évek elején Németország súlyos munkanélküliséggel küzdött. Ám míg a déliek gazdasága dübörgött az olcsó hitelek miatt, Berlin meghozta azokat a fájdalmas reformokat, amelyek lehetővé teszik a jelenlegi magas foglalkoztatottságot.

Kemény MEP-ek 2 - Slavi Binev

2013. június 14., 14:41 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

Folytatódik a Kemény EP-képviselők rovat, és ezúttal magasra helyezzük a lécet. A magyar politikai színteret hátrahagyva dél-kelet felé vesszük az irányt, és egészen Bulgáriáig utazunk, hogy bemutassuk a jelenséget, akit úgy hívnak, hogy Slavi Binev.

A család

Az ötgyerekes családapa (a fenti képen tőle balra felesége, jobbra legidősebb lánya, kezében unokája látható)

az élet minden területén kipróbálta magát.

Honlapja „Business” rovatából például megtudhatjuk, hogy „2001 után, ahogy azt mindenki tudja, sikerei nem az államnak, vagy a korrupciónak köszönhetőek, hanem épp ellenkezőleg, azok elutasításán alapultak.” De vajon mi volt 2001 előtt? Nos, ehhez a Wikileaks iratok között érdemes szétnézni. A szófiai amerikai nagykövetség egy 2005-ös jelentése például a bolgár alvilág meghatározó alakjai között említi Slavit, aki több mint
30 éjszakai klub tulajdonosa a bolgár fővárosban.

A politikai életbe a 2007-es európai parlamenti választásokkal vetette bele magát, amikor a szélsőséges-nacionalista Attaka párt színeiben választották az EP tagjává. A 2009-es választáskor megőrizte helyét, karrierje azóta töretlenül ível felfelé. Tavaly saját pártot alapított, idén pedig az euroszkeptikus-nacionalista erőket tömörítő
EFD európai parlamenti frakció alelnökévé választották.

Az EP-ben rendszeresen szót emelt a Bulgáriát felemésztő korrupció és szervezett bűnözés ellen, ami igazán szép tőle.

A kiváló egyházi kapcsolatokkal rendelkező Slavi-t példás életvezetéséért az előző bolgár egyházi vezetés az arkón címmel tüntette ki, ami még a Vatikánban is kivágta a biztosítékot. A címet ugyanis kifejezetten olyan üzletembereknek alapították, akik jelentős, és a „keresztény erkölcsiséggel nem ellenkező” adományokat juttatnak az egyháznak. Azt, hogy Slavi mennyivel segítette ki az egyébként súlyos belső válsággal küzdő bolgár egyházat, nem lehet tudni, de egy ismert fegyverkereskedő, akit a már idézett amerikai jelentés vele egy sorban említett,

félmillió eurót fizetett az arkónságért.

Ha valakit még mindig nem győztünk meg arról, hogy Slavinak a kemény EP képviselők között van a helye, akkor zárásképpen megjegyezzük, hogy öt danos taekwando mester, többszörös bolgár bajnok, Európa-bajnok, sőt 1990-ben az „Absolute Balkan Champion in Taekwondo” cím is az övé volt, jelentsen ez bármit is. Hát ennyi….

Kultúrharccal nyomná le Hollywoodot Párizs

2013. június 13., 12:13 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

A franciák megvétóznák az EU-USA szabadkereskedelmi tárgyalások megkezdését, ha az európai audiovizuális (film, TV) ágazat nem mentesül a jövőbeni megállapodás hatálya alól.

Az uniós tagállamoknak pénteken kellene mandátumot adniuk az Európai Bizottságnak a tárgyalások megkezdésére. A válságból kikapaszkodó két kereskedelmi nagyhatalom komoly reményeket fűz az egyezményhez, amely hosszabb távon jelentős GDP-növekedést eredményezhet. Európában évi 65 milliárd eurós gazdaságbővülést várnak. (Korábban itt fejtegette ennek jelentőségét az Eurologus)

A franciák az egész audiovizuális szektort kivennék a tárgyalások témái közül, féltve az úgynevezett "kulturális kivételek" rendszerét, amelynek keretében állami támogatáson, kvótákon, és egyéb eszközökön keresztül védik a nemzeti filmet, zenét, kultúrát a - gyakran Hollywoodból - beözönlő „szennytől”. „Ez az identitásunkról szól, ez a mi küzdelmünk” - mondta Jean-Marc Ayrault francia kormányfő, a francia vétó lehetősége mellett érvelve.

Az Európai Bizottság nevében Karel De Gucht kereskedelemmel foglalkozó EU-biztos azt a kompromisszumot javasolta, hogy a kivételek továbbra is maradjanak érvényben a "hagyományos média" területén, de a digitális teret, például a zeneletöltést, online filmnézést, online tévét nyissák meg a szabad verseny előtt. A Bizottság szerint a kulturális kivételek mindig is részét képezték a szabadkereskedelmi egyezményeknek, de az audiovizuális szektor teljes kivétele példa nélküli lenne. A Koreával kötött egyezményt hozzák fel példaként, ahol ezt a megoldást alkalmazták, igaz akkor még nem tartott másfél milliárd letöltésnél a Gangnam Style.

Németország, Nagy-Britannia, és több más tagállam viszont attól tart, hogy ha az EU eleve nem hajlandó bizonyos dolgokról tárgyalni, akkor válaszlépésként az USA levesz egyes kérdéseket az asztalról, például a közbeszerzések megnyitását. Ez pedig jóval nagyobb gazdasági veszteséget okozhat az európaiaknak, mintha belemennének a tárgyalásokba, és egy méltányos megoldást alkudnának ki. William Kennard, az amerikaiak EU-hoz rendelt nagykövete is kerek-perec kijelentette: mindent lehet, de "természetesen ennek ára lesz".

Berenice Bejo, francia színésznő, a „The Artist - A némafilmes” című film főszereplője eközben Strasbourgban kampányolt a kulturális kivételek rendszere mellett. Mint mondta, a film sosem jöhetett volna létre állami támogatás nélkül. Mint emlékezhetünk, a The Artist végül több Oscar-díjat is nyert.

A tárgyalások megkezdéséhez konszenzusos döntés kell, ezért mindenki a franciák torkának fog esni pénteken. Persze csak finoman, európai módon. Egyelőre nem tudni, mi lesz, ha a franciák kitartanak. Az biztos, hogy nem lehet az EU második legnagyobb gazdaságának jóváhagyása nélkül belefogni egy ekkora jelentőségű egyezmény tárgyalásába.

Az EUrologus egyébként a magyar megoldást ajánlja a franciák figyelmébe: a filmgyártásban felszámoltuk az állami támogatás eddig működtetett rendszerét, majd odaadtuk a pénztár kulcsát egy hollywoodi producernek. Valószínűleg ez a megoldás elnyerné az amerikai tárgyalópartnerek tetszését is.

Saját parlamentje lesz az eurózónának?

2013. június 12., 18:03 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

 

Kép forrása: Európai Parlament

Zavart okozott az erőben Berlin és Párizs újabb javaslata, mely szerint az eurózónához kötődő intézményeket kell létrehozni az Európai Parlamentben a 2014-es választások után. A németek és franciák szerint emellett állandó elnök kell az eurócsoport, az eurózónás pénzügyminisztereket tömörítő testület élére.

Az euróövezet önállóbbá válása többször felmerült már az európai adósságválság során (korábi írásunk a témában). Bizonyos tagállamok úgy érzik, sokkal hatékonyabb lenne az övezet működése, ha az elitklub tagjai maguk között oldhatnák meg a problémákat, és nem szólna bele olyan a dolgaikba, aki nem tagja az övezetnek. Sokan azonban kétségbe vonják ezt az álláspontot. Andrew Duff, liberális EP-képviselő a minap az EUobserver hírportálnak azt fejtegette, hogy a 11 ország részvételével elinduló pénzügyi tranzakciós adó (FTT) részleteinek tárgyalásánál is mindenki ott ül az asztalnál, hiszen az adónemet nem szorgalmazó országokat is érintheti az FTT. Jacek Saryusz-Wolski lengyel EP-képviselő szerint pedig az európai bankrendszer szabályozása nem szűkíthető le az eurózónára, a pénzintézetek gondjai mindenkit érintenek. Kelet-európai képviselők azt is rendszeresen megemlítik, hogy csak Nagy-Britannia és Dánia nem vállalta az euró bevezetését, így mindenki másnak joga van ott ülni a döntéshozók asztalánál. Hiszen a ma kialakított szabályokat a csatlakozás után ezekben az országokban is alkalmazni kell.

Egyelőre az a terv körvonalazódik a parlamenten belül, hogy létrehoznak egy az eurózónával foglalkozó albizottságot, amelybe egy "gentlemens agreement" alapján csak olyan EP képviselőket jelölnek a frakciók, akik jelenlegi, vagy jövőbeni euróövezeti tagországokból érkeztek. Hasonló informális megegyezés alapján az albizottság vezető posztjaira, illetve az euróval foglalkozó jelentések készítőinek csak eurózónás képviselőket jelölnének. Mindez azonban rengeteg kényes tárgyalást igényel, és egyáltalán nincs konszenzus arról, hogy ez a legjobb megoldás. Szigorúbb, markánsabb leválasztáshoz pedig már szerződésmódosításra lenne szükség.

A közelmúltban feltűnő gyakorisággal érkeznek az euróövezet önállóságát erősítő javaslatok. Az euró-albizottság, illetve az eurócsoport állandó elnöki posztjának létrehozása mellett korában felmerült, hogy kizárólag az eurózóna tagállamai számára elérhető közös kasszát kellene alapítani. Ebből a közös kasszából az övezet tagjai juthatnának pénzhez, amelyből saját strukturális reformjaik (pl. munkaerőpiac, nyugdíj, egészségügy, központi és helyi közigazgatás) költségeit fedezhetnék.

Németország és Kína egyformán érdekelte az amerikai kémeket

2013. június 11., 10:13 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

Kép: Guardian

Újabb részletek szivárogtak ki az amerikai Nemzetbiztonsági Szolgálat (NSA) és az FBI kémhálózatáról, amely az amerikai szervereken és internetes szolgáltatókon áthaladó adatforgalmat figyelte. A Guardian brit napilap által közzétett térkép színkódokkal jelzi, hogy az amerikai titkosszolgálat mennyi adatot gyűjtött az egyes országokból. A zöld alacsony, a sárga közepes, a piros az információgyűjtés magas szintjét jelzi (nagy térképért ide kattintson).

A térképre pillantva látszik, hogy Magyarország nem különösebben érdekelte az amerikaiakat, a legintenzívebb információgyűjtés (kevéssé meglepő módon) Szaúdi-Arábia, Jemen, Afganisztán, Irak, Egyiptom, Kína, Szíria, Pakisztán, Törökország és Németország területén zajlott. De miért kerültek a németek az amerikai titkosszolgálat figyelmének középpontjába? Pontosan ezt szeretné megtudni Angela Merkel német kancellár Barack Obama amerikai elnöktől, jövő heti találkozójukon. A Magyarországon méltán ismert Vivane Reding alapjogi biztos, aki többek között az EU most felülvizsgálat alatt álló adatvédelmi szabályozásáért is felel szintén nekiment az amerikai félnek. „Az Egyesült Államok nem biztosítja az adatvédelem megfelelő szintjét, és nincs független felügyeleti szerv, amely ellenőrizné, hogy az adatgyűjtés jogosan zajlik-e” – mondta, majd hozzátette, hogy Európában ez elképzelhetetlen lenne.

A botrány minden bizonnyal kihat az EU 1995-ben elfogadott adatvédelmi irányelvének felülvizsgálatára. A szabályozás modernizációjáról az adatvédelmi jogvédőknek és az internetes vállalatoknak gyökeresen eltér a véleményük (korábbi cikkünk erről itt olvasható). Míg az előbbi tábor a PRISM botrány kapcsán igazolva látja saját álláspontját, miszerint az internet és a mindent átfogó adatgyűjtés korában szigorítani kellene a szabályokon, az utóbbiak szerint ennek semmi realitása nincsen. Az internetes cégek arra hivatkoznak, hogy a felhasználóik különösebb probléma nélkül osztják meg adataikat, hogy cserébe ingyenes szolgáltatásokhoz jussanak. Ráadásul – folytatódik az érvelés -, ha a felhasználók elégedetlenek az adatvédelem szintjével, akkor „a lábukkal szavazhatnak”, magyarán más, magasabb adatvédelmet biztosító szolgáltatóhoz válthatnak. Két probléma van ezzel az érveléssel. Egyrészt az internetes gazdaság logikája jelenleg minden vállalatot arra ösztönöz, hogy adatokat gyűjtsön a felhasználókról és a lehetséges ügyfelekről. Lehetőleg minél többet, és minél részletesebben feldolgozva. Másrészt az internetes vállalatok éveken át következetesen tagadták, hogy olyan kiskapuk lennének rendszereikben, amelyeken keresztül a titkosszolgálatok szabadon ellenőrizhetik a forgalmukat. Márpedig a PRISM éppen ezt csinálta, és nehéz azt elképzelni, hogy ilyen nagyszabású műveletet az érintett telekom cégek és internetes szolgáltatók együttműködése nélkül végre lehetett volna hajtani.

Légből kapott zöldségek Brüsszelből

2013. június 10., 10:25 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

Kép: Európai Bizottság

Sokéves hagyománya van Brüsszelben az EU éves környezetvédelmi csúcsának, a Zöld Hétnek. Az esemény idei témája a levegőszennyezés volt, a nem túl kreatív „tisztább levegőt mindenkinek” szlogen jegyében, amely a 2001-ben indított „Clean Air for Europe” (CAFE) uniós program nevére utal. A téma aktualitását az adja, hogy idén zajlik az európai levegőtisztaság-védelmi politika felülvizsgálata - ásíthat fel az oxigénhiánytól a kedves olvasó, de ez ne tántorítsa el a cikk továbbolvasásától.

Janez Potocnik, környezetvédelmi biztos azzal indította a hetet, hogy a levegőszennyezés további mérséklése Európa számára igen hasznos lenne. A Bizottság becslése szerint ezzel évente 400,000 korai halálozást előzhetnénk meg, arról nem is beszélve, hogy a levegőszennyezéssel összefüggésben keletkezett megbetegedések, és az így kieső munkanapok miatt évi 12 milliárd euró gazdasági kár éri az uniós országokat. A szennyezett levegő nem csak nekünk, de az élővilágnak és a mezőgazdasági termelésnek is károkat okoz, a tisztább levegő ezeken a területeken további hasznokat eredményezne. Antonio Tajani, iparért és vállalkozáspolitikáért felelős biztos szerint a szigorú európai környezetvédelmi szabályozás az európai zöld iparág versenyképességét fokozza.

Az Európai Unió eddigi tevékenysége a levegőtisztaság területén kimondottan sikeres. Az első uniós lépéseket azután hozták, hogy a 70-es és 80-as években egyre gyakoribbá váltak a savas esők, és emiatt súlyos károk keletkeztek az európai erdőkben. A 80-as években a németek nyomására az EU szigorúan korlátozta azon légszennyező anyagok kibocsátását, amelyek a savas eső kialakulásáért felelősek. Az európai szintű szabályozást azért tartották fontosnak a németek, hogy saját iparuk ne szenvedjen versenyhátrányt más uniós országokéval szemben. Az intézkedések sikerét jelzi, hogy ez a téma mára szinte teljesen lekerült a napirendről.

Számos más levegőtisztasági eredmény is az Európai Unió jogszabályalkotásának köszönhető. 2002. január elseje óta minden az EU területén eladott üzemanyag ólommentes. Ennek köszönhető, hogy az emberi egészségre rendkívül káros ólom légköri koncentrációja a 20 évvel ezelőtti szint néhány százalékára csökkent. Más, közlekedésből származó légszennyező anyagok kibocsátását is sikerült jelentősen csökkenteni az elmúlt tíz évben a szigorúbb európai szabályok miatt. (Pl. a nitrogénoxidok (NOx), a finom por (PM) és az illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátása kb. 20-35 százalékkal csökkent). Ennek meg is lett az eredménye: az európai városi lakosság körében jelentősen visszaesett a légszennyezés okozta légúti, keringési és rákos megbetegedések száma.

Az EU által tavaly készített felmérés szerint az európai lakosság több, mint 70 százaléka szeretné, ha a levegőtisztaság védelem érdekében további európai és tagállami intézkedések történnének. Erre alapozva az Európai Bizottság tovább szigorítana a légszennyező anyagok kibocsátásán. Ennek azonban ára van, amit a gazdasági válságban megviselt tagállami költségvetések egyre nehezebben tudnak megfizetni. Képzeljük el például Tarlós István pulzusának emelkedését, ha kiderülne, hogy hirtelen ki kell vonni a forgalomból a jó öreg Ikarusokat, mert képtelenek teljesíteni az uniós levegőminőségi előírásokat… Az EUrologus áthidaló megoldásként – és a szép időre tekintettel - mindenkinek azt javasolja, hogy pattanjon a bicikli nyergébe. Ez garantáltan gyors, sportos és szennyezés-mentes közlekedés!

Kemény EP-képviselők: MEP-333

2013. június 7., 16:45 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

Új rovattal jelentkezik az EUrologus Brüsszelbe ágyazott kis csapata. A Kemény EP-képviselőkben hetente egy-egy cikket szentelünk magyar és külföldi EP képviselők vicces, kínos vagy szimplán figyelemreméltó teljesítményének.

A sort egy nemrég a postaládánkban landolt fénykép publikálásával nyitjuk. Az Európai Parlament garázsában lőtt fotó egy BMW X7 típusú gépjárművet ábrázol, mely a Magyarországon kiváltott MEP-333 rendszámot viseli. Az EUrologus fülébe suttogók azt rebesgették, hogy egy fideszes EP-s honatya a büszke tulajdonos, aki nem rejti véka alá azt sem, hogy melyik kasztba tartozik.

Miután azonban az interneten mindössze egy fórumbejegyzést találtunk a MEP-333 kapcsán, megkerestük a gépjármű vélt tulajdonosát, Bagó Zoltán képviselő urat. Bagó Úr a kérdésünkre készségesen válaszolva elmondta, hogy övé a kocsi, 2011. elején vette anno L-sorozatú rendszámmal egy használtautó kereskedésben, miután “több éves pereskedés után az MDF kifizette a bíróság által megítélt kártérítést a részemre”.

A képviselő kérdésünkre, hogy mennyit fizetett a speciális rendszámért, harmincnéhány ezer forintot jelölt meg. Elmondása szerint Magyarországon 2012. nyarán értek el a rendszámok a MEP betűkombinációig, az alkalmat megragadva mindössze kivárta a MEP-333 rendszámtábla kiosztását és “az illetékes okmányirodában erre cseréltette korábbi L-es rendszámát”. Bagó hangsúlyozta “a kombináció nem úgynevezett egyedi rendszám, amelynek költsége ennek a többszöröse lett volna”.

Végül megcsillantva az európai politikai arénában ráragadt átláthatósági elvek legjavát, a képviselő azt is az EUrologus orrára kötötte (erre irányuló kérdésünk nélkül), hogy “a gépjármű forgalmi értéke tekintettel a futás teljesítményére, felszereltségére és az állapotára, ma körülbelül megegyezik egy új Suzuki terepjáró, vagy egy Skoda Superb árával.”

Szerkesztőségünket ezek után már csak az foglalkoztatja ezen a napos brüsszeli pénteken, miért pont 333 lett a rendszám és miért nem például MEP-444!?!

Elmúltnyolcév és Őszöd a Tavares-jelentés módosítói között

2013. június 6., 17:13 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

Az EP jelentéstevője, Rui Tavares

Megvitatták a Tavares-jelentéshez érkezett 551 módosító-javaslatot az Európai Parlament állampolgári jogok, bel- és igazságügyi szakbizottságában. A történetet közelről figyelők valószínűleg már maguktól, fejből meg tudnák írni az ilyen viták forgatókönyvét, a politikusok annyira kiszámíthatók. Az egyetlen meglepetés az volt, hogy Rui Tavares, a portugál zöldpárti jelentéstevő belenézett a nemzetbiztonsági törvénybe is, mert szerinte az több szempontból is aggodalmat kelt. Ezért kért egy hivatalos fordítást a kormánytól.

Rui Tavares azt is elmondta, nem érti, miért támadja több módosító a jelentés alapvetéseit, például az uniós alapértékek felsorolását. Frank Engel luxemburgi néppárti képviselő erre úgy felelt, hogy ezek evidenciák, nem kell állandóan felsorolni őket, mert akkor olyan, mintha azt sugallnánk, hogy Magyarországon már nem is léteznek.

Ahogy várható volt, a szocik és a liberálisok elmondták, hogy szerintük nincs gond azzal, hogy a jogállamiságot szemügyre veszik Magyarországon, és ez nem kettős mérce, egyszerűen a felmerülő kérdésekre, aggályokra keresik a választ. A svéd liberális Cecilia Wikström a hetes cikk elindítása mellett érvelt, mondván mikor használnánk, ha nem most! Többen is kikérték maguknak azt, hogy a magyar kormány úgy kezeli az ügyet, mintha támadás alatt állna a balliberális oldal részéről.

Mint várható volt, Járóka Lívia EP-képviselő ismét megvédte a kormány romapolitikáját: úgy tűnik, ha a magyar kormányt antiszemita, vagy romaellenes vád éri, Járóka dolga megnyugtatni arról a nemzetközi közvéleményt. Így derült ki, hogy a romák sokkal jobban érzik magukat most Magyarországon, mint az elmúltnyolcévben. Gál Kinga fideszes EP-képviselő pedig ismét elmondta, hogy hemzsegnek a tárgyi tévedések a szövegben, és hogy még senki sem tudott felmutatni egyetlen egy jogsértést sem Magyarországon. Nem mellékesen hozzáfűzte, hogy a szakbizottságnak egyáltalán nincs felhatalmazása kötelező ajánlásokat megfogalmazni a magyar kormány számára olyan kérdésekben, amelyek a nemzeti parlamentek hatáskörébe tartoznak.

Az 551 módosító jó részét egyébként Gál Kinga fideszes EP-képviselő nyújtotta be, de szorgosan módosítgatna Sógor Csaba RMDSZ-es, és Bauer Edit szlovákiai MKP-s képviselő is. Maga Tavares is nyújtott be módosítót, főleg pontosításokat, például a magyar fél kérésére javította, hogy az alaptörvényt nem egy hónap, hanem - pardon - 35 nap alatt fogadta el az Országgyűlés.

Ha az EUrologus-olvasó azt hinné, hogy egy ilyen tervezet, és a hozzá érkezett több mint 260 oldalnyi módosító unalmas, akkor téved. Rengeteg gyöngyszemet találni a módosítók között, ezeket gyűjtöttük most ki, természetesen a teljesség igény nélkül:

Gál Kinga betenné a jelentésbe, hogy

"mivel 2006 szeptemberében – azután, hogy kiszivárgott Gyurcsány Ferenc volt szocialista miniszterelnök felszólalása, amelyben bevallotta, hogy a választási kampány idején a szocialista kormány adatokat hamisított meg az ország tényleges gazdasági helyzetének elleplezése céljával, és kijelentette, “hazudtunk reggel, éjjel meg este, hogy megnyerjük a választásokat” – az EU semmilyen intézkedést sem tett, hogy beavatkozzon, és mivel az EP baloldali blokkja azt is megakadályozta, hogy ezt a kérdést az Európai Parlamentben fel lehessen vetni;"

és

"mivel 2006 szeptemberében és októberében emberek ezrei tüntettek folyamatosan Budapest utcáin a szocialista kormány ellen, és e tüntetéseket a rendőrség brutálisan leverte; mivel az emberi jogok súlyos megsértésére tömeges számban került sor békés tüntetőkkel szemben; a kormány utasítására fellépő rendőri egységek a legalapvetőbb jogokat és az emberi méltóságot megsértve, minden elismert európai értéket lábbal tiporva ártatlan polgári személyeket és több újságírót megvertek, megkínoztak és jogtalanul fogva tartottak; és mivel ezekben az esetekben az Európai Parlament hallgatásba burkolózott;"

és

"mivel a Portik–Laborc-ügyben cáfolhatatlan bizonyítékra derült fény, amely tanúsítja, hogy 2010 előtt, a szocialista kormányzás alatt a titkosszolgálat szoros kapcsolatban állt és együttműködést folytatott a magyarországi szervezett bűnözés legismertebb szereplőivel, többek között azzal a céllal, hogy az akkor ellenzékben lévő FIDESZ hitelét lerombolja, és megakadályozza sikerét a küszöbön álló 2010-es választásokon;"

Pelczné Gáll Ildikóval karöltve pedig ezt:

"mivel a szocialisták és a liberálisok 8 éven át tartó, katasztrofális következményekkel járó kormányzása idején, 2002 és 2010 között Magyarország államadóssága a GDP 53%-áról annak 80%-a fölé emelkedett, és emiatt Magyarország volt az EU első tagállama, amely 2008-ban, a gazdasági válság kezdetén az IMF-hez folyamodott segítségért."

Hankiss Ágnes EP-képviselő pedig nemes egyszerűséggel: "Javaslom, hogy a teljes jelentést vonják vissza és vegyék le a napirendről."

Aki kedvére böngészne, itt tegye (egyelőre csak angolul és franciául).

Következő lépésben Tavares a pártokat képviselő "árnyék-jelentéstevőkkel" együtt megpróbál kidolgozni egy kompromisszumos szöveget, amiről két hét múlva szavaznak. Utána, júliusban kerülhet a szöveg az EP plenárisa elé.

Lesz-e Tobin-adója Európának?

2013. június 6., 10:41 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

Kifulladni látszik a Tobin adó néven emlegetett pénzügyi tranzakciós adó (FTT) terve, vagy csak a szabad piac szószólói mantrázzák önbeteljesítőnek szánt jóslatukat? - teszi fel a kérdést az EUrologus.

Múlt héten a Bloomberg, a Reuters és a Wall Street Journal is az uniós pénzügyi tranzakciós adóról szóló minisztertanácsi tárgyalások zátonyra futásáról írtak. Mondhatnánk persze, hogy a piacok mindenhatóságát hirdető média örömmel és hangosan temeti a pénzpiaci spekulációnak gátat vetni igyekvő adónemet. A kép azonban ennél összetettebb, ráadásul az európai “belpolitika” is késlelteti a megállapodást.

Algirdas Semeta adóügyi biztos szerint természetes, hogy komoly viták zajlanak a tanács által első olvasatban tárgyalt EB-javaslatról, miközben szenzációhajhász médiabeszámolók egyáltalán nem tükrözik azt, ami jelenleg a pénzügyminiszterek közti tárgyalásokon zajlanak.

Az Európai Bizottság eredeti javaslata szerint 0,1 százalékos adót vetnének ki a részvények és kötvények kereskedelmére és 0,01 százalékos terhet a származtatott ügyletekre január 1-jétől. Az FTT-t eleve is csak 11 uniós országban vezetnének be, de közülük is már többen visszakoznának. Az új adónemből évi 35 milliárd eurónyi bevételt tervez beszedni az Európai Bizottság a pénzintézetektől és tőzsdei kereskedőktől. A bevétel a tagállamok büdzséjébe kerülne.

Az utóbbi napokban azonban több tagállam felől olyan hírek érkeztek, hogy csak a részvényekre kivetett adót támogatnák. Eközben Belgium és Ausztria kivonná az adó hatálya alól a nyugdíjalapokat. Németország pedig nem akar véleményt nyilvánítani a szeptemberi parlamenti választások előtt. Az olaszok alapvetően módosítanák a javaslatot, míg az amúgy a tárgyalásokban csak megfigyelőként részt vevő britek önmagukhoz hűen az Európai Bíróságra vitték a kérdést.

A tárgyalásokért felelős EU-biztos szerint az  FTT létrehozásában a körön kívül álló britek is aktív és pozitív módon vesznek részt. A virtuális tárgyalóasztalnál persze ott ülnek a legnagyobb bankok képviselői is, mögöttük pedig  az európai nagyvállalatok. A FTT ellen foglalt állást - kevésbé meglepő módon - például a Siemens német ipari konglomerátum és a Bayer gyógyszergyár. Érvelésük szerint több tíz millió eurónyi többlet adóterhet jelentene nekik a Tobin-adó, amely ráadásul csökkentené a foglalkoztatottaik számára fenntartott nyugdíjalapok hozamait is.

Németországban ugyanis, miközben Angela Merkel kancellár az uniós ötlet egyik nagy támogatója, addig a korábban az ötletet támogató szociáldemokrata párt több prominense kritikus hangot ütött a német bankokat és ipart féltve. Az adó mellékhatásaira figyelmeztetett a Bundesbank elnöke, Jens Weidmann is. Egy 24 német nagyvállalatot vizsgáló becslés szerint pedig, 600 és 1,5 milliárd euró közt többletadót jelentene számukra az adó bevezetése.

A Tobin-adó valódi rákfenéje azonban abban áll, hogy amíg nem vezetik be világszerte, fennáll a veszélye annak, hogy az érintett pénzpiaci ügyleteket egyszerűen az EU kívül kötik meg a tőzsdei kereskedők. Ezért is pártolja többek mellett a francia jegybankelnök, hogy a származtatott ügyleteket ne adóztassák meg, különben azok egyszerűen Európán kívül köttetnek a jövőben, mely a globalizált és virtualizált pénzpiacon nem nagy kihívás manapság.

Nem utolsó sorban itt van az államkötvények kérdése, melyeket  több tagállam unszolása ellenére sem szeretne kihagyni az EB az adóztatás alól. Érvelésük szerint minél kevesebb kivételt akarnak, hogy minél hatékonyabb legyen az FTT. Erre rímel, hogy a Bundesbank egyik igazgatósági tagja, Andreas Dombret szerint a terv keresztbe tehet a globális likviditás javító intézkedéseknek.

Az európai Tobin-adó meccse tehát messze nem lejátszott, 2013. őszén vélhetően sokat hallunk róla. Akárhogy is, az ötlet szimbolikus jelentősége talán a remélt adóbevételeket is felülmúlja, hiszen ezzel az EUrologus szerint egy határozott lépést tenne Európa egy igazságosabb jövedelemeloszlás felé.

Herman és Jose Putyinnál: se vele, se nélküle

2013. június 5., 11:27 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

Mit tegyen Oroszországgal az EU? A két politikai entitás közti különbség egyértelmű: Putyin gyakorlatilag azt csinál, amit akar, miközben az EU huszonheteket (lassan huszonnyolcakat) az állandó konszenzuskeresés kényszere köti. Ez világossá vált a 31. EU-Oroszország csúcson is Jekatyerinburgban hétfőn-kedden, főleg a sajtótájékoztatón.

Vlagyimir Putyin elnök beállt középre, onnan osztogatta a kokikat és a sallereket. Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az egyik, Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke a másik oldalról fogta közre az orosz vezetőt. Putyin felszabadult volt, közölte eléggé frusztrált amiatt, hogy az EU nem hosszabbította meg a szíriai felkelők uniós fegyverembargóját. Az oroszok ezt rossz néven veszik, és udvariatlan lépésnek tartják a közeljövőben tervezett genfi békekonferencia előtt. A békekonferenciával kapcsolatban Putyin viccesen közölte, reméli az ellenségük szívét megevő felkelők nem utazhatnak Svájcba, mert azért az komoly biztonsági kockázatot jelentene.

A csúcstalálkozó azonban nem csak Szíria miatt volt érdekes. Az unió vezetői szeretnék elérni, hogy Moszkva függessze fel annak a július elsején életbe lépő jogszabálynak a hatályát, amely arra kötelezné az európai légitársaságokat, hogy osszák meg az orosz hatóságokkal az utasok adatait.
Az EU-t rendkívül aggasztja az ügy, mert azt sem tudni, milyen adatokra vonatkozna az orosz követelés. Ráadásul nemzetközi egyezmény nélkül európai légitársaságok nem oszthatnak meg ilyen adatokat, és egyezményestül is csak akkor, ha a másik fél garantálja az európai adatvédelmi előírások betartását. Ezt pedig erős túlzás az oroszokról feltételezni.

Nincs előrelépés a vízumliberalizáció kérdésében sem, de emiatt felírhatunk egy piros pontot az EU-nak. Az oroszok ugyanis azt szeretnék elérni, hogy a vízummentesség minél szélesebb körben, a kormányzati tisztségviselőkre is vonatkozva lépjen életbe. Ez azonban aggályos lehet az emberi jogokat alkalmanként lábbal tipró orosz bürokraták esetében. A tárgyalásokat bírálók szerint nem kellene ilyen engedményekkel jutalmazni Putyin autoriter rendszerét.

Az EU-orosz viszonyt tovább bonyolítja az, hogy júliustól az első olyan uniós tagállam veszi át az Európai Tanács elnökségét, amely korábban a Szovjetunió része volt. Litvánia vezényli le ősszel a keleti partnerségi csúcstalálkozót, melynek lényege: az EU vonzásteréhez közelíteni, Oroszországtól pedig távolítani a keleti országokat, például Ukrajnát és Grúziát. Oroszország viszont az EU harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, tehát nehéz kötekedni a nagy medvével. Moszkva például nyugtalanul figyeli a Gazprommal szemben folytatott európai bizottsági vizsgálatot, mint ahogy annak sem örülnének, ha az EU tényleg a WTO elé vinné az importautókra kivetett orosz vámot. Évente két EU-orosz csúcs van, és ritkán vannak látványos eredmények és összeveszések. Azonban ezúttal Szíria, és Putyin kemény fellépése a külföldi finanszírozású civil szervezetek ellen feszült légkört teremtett. A se vele, se nélküle kapcsolatban ez pedig aligha kedvez.

Orban indítja útnak a tüntető eurokratákat

2013. június 5., 08:55 Módosítva: 2013.10.21 16:02
0

Ma sztrájkolnak az uniós közszolgák, sőt tüntetést is szerveznek. Arról, hogy miért, itt olvashatsz. A menet délelőtt tízkor indul a brüsszeli Orban szobortól. Csak szólunk.

Kiégett Európa napelemálma

2013. június 3., 09:34 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

Egyelőre biztosan nem a szaharai napsütés energiájával világítunk esténként Európában. A napokban ugyanis bejelentették, hogy nem szállít Európába áramot az észak-afrikai és közel-keleti országok területére tervezett, összesen nagyjából Nógrád megye méretű területet lefedő, és 50 paksi atomerőműnek megfelelő mennyiségű áramot termelő Desertec projekt.

A Desertec azon az egyszerű felismerésen alapul, hogy ha az ember napenergiát akar hasznosítani, akkor olyan helyet érdemes választania, ahol a napsütéses órák száma a lehető legmagasabb. A Szahara ilyen hely, ráadásul attól sem kell tartani, hogy a több száz kilométeren át húzódó napelem-rengeteg megzavarna valamilyen emberi tevékenységet, vagy helyrehozhatatlan károkat okozna a természetben. A Desertec elméleti teljesítménye 100 gigawatt lett volna, amely a 2050-re becsült teljes európai elektromos áramfogyasztás közel 20 százalékát fedezhetné. A beruházás költségét 400 milliárd euróra becsülték, ám ez az összeg nem számol a két kontinenst összekötő vezetékek, illetve a megnövekedett energiaimportot az európai kontinensen szétosztó vezetékhálózat fejlesztésével.

A technikai nehézségek és az elképesztő beruházási költség ellenére a projektet számos nagy európai energiacég, és pénzintézet felkarolta, méghozzá abból a megfontolásból kiindulva, hogy Európa képtelen lesz fenntartható módon és versenyképes áron fedezni saját megújuló energia igényét. Mostanra ez a feltételezés megdőlt. Az európai megújuló energia-kapacitások a vártnál gyorsabban épültek ki, egyrészt azért, mert az EU megújuló energia irányelve óta minden tagállam gáláns támogatáspolitikával serkenti a megújuló-beruházásokat. Másrészt pedig azért, mert a megújuló energia-termelésben használt technológiák ára rohamosan csökkent. Ezt jól példázza, hogy a néhány éve még vállalhatatlanul drágának számító napenergia termelő kapacitásokból idén februárra már kiépült egy Desertec-nyi világszerte.  Számos északi tagország, illetve Spanyolország és Portugália esetében már most látható, hogy könnyedén teljesíteni fogják a 2020-ra kitűzött megújuló-energia arányt. 

A problémát mostanában inkább a túl sok megújuló energia jelenti. A nap- és a szélenergia termelése ugyanis függ az időjárási viszonyoktól, és ha éppen se napsütés, se szél nincs, akkor a hiányzó energiát hagyományos kapacitásokkal kell pótolni. Ha viszont megtermelődik a megújuló forrásból származó energia, akkor azt a hálózatüzemeltetőnek át kell vennie, méghozzá az államilag meghatározott, és a piaci energiaárnál magasabb támogatott áron. A hol túl sok, hol túl kevés megújuló energia problémáját két módon lehetne megoldani: az energia tárolásával, illetve a hálózat fejlesztésével. Nagymennyiségű energiát hosszabb ideig nehéz gazdaságosan tárolni, és bár számos megoldással kísérleteznek (akkumulátorok, hidrogén, metanol, víz-szivattyús rendszerek, stb.) eddig még egyik sem vált be igazán. A megoldás ezért egyelőre az amúgy is meglehetősen elavult európai energiahálózat fejlesztése lehet, ami viszont szintén több száz milliárd eurós beruházást igényel.

Afrikai energia-importra ezért nincs szüksége Európának, de egyáltalán nem biztos, hogy ez a Desertec kimúlásához vezet. Az észak-afrikai országok energiaigénye ugyanis – szemben az európai stagnálással – évi 8-10 százalékkal növekszik, és ezt az energiaéhséget egyre kevésbé képesek kielégíteni saját kőolaj- és földgáz-tartalékaikból. Nem véletlen tehát, hogy az RWE német energiaipari-óriás továbbra is támogatja a projektet, hiszen tisztában van azzal, hogy európai technológia nélkül nehezen valósítható meg a nagyszabású beruházás. Vevőből pedig biztosan nem lesz hiány.

“Megérkeztél Viktor” - Barroso az EUrologuson köszönti az 50 éves Orbánt

2013. május 30., 23:50 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

BRÉKING! Az EUrologus megszerezte Barroso EB-elnök Orbán Viktor születésnapjára küldött köszöntő-levelét! Portugál érzelgősség és fejmosás, csak nálunk!

Kép: Gyabi

Kedves Viktor!


Engedd meg magyar barátom, hogy 50. születésnapod alkalmából szeretettel felköszöntselek az egész Európai Bizottság, még Viviane Reding nevében is!

Egyben hadd gratuláljak Neked és hazádnak ahhoz, hogy 9 év után kikerültelek a túlzottdeficit-eljárásból. Őszintén örülök, hogy a kétharmados többségeddel sikerült a költségvetési egyenleget megfelelően korrigálni. Így sem volt egyszerű Viktor, megküzdöttél érte, képzeld, milyen durva lett volna, ha lenne normális ellenzéked. Mondjuk normális európai országokban senki nem tudja, hogy mi az a túlzottdeficit-eljárás, és hogy vajon az ő országa benne van-e vagy sem. De Te ragaszkodtál ahhoz, hogy ebből óriás politikai csatát vívjunk, és bejött Neked, gratulálok. Ugyan kellett tavaly adni egy óriáskokit azzal, hogy belengettük a kohéziós támogatások felfüggesztését, hogy - mi is a neve a kancsal haverodnak? - a nemzetgazdasági minisztered felfogja, mi a tét, de aztán felfogta, éljen.

Kerek szám ez az 50 Viktor, pont annyira kerek, hogy tudjam, Te is elmorfondírozol azon, hol vagy, honnan jöttél, hova tartasz. Remélem, a felcsúti házadban (ahova még mindig várom a meghívást) már behűtötted a születésnapi bort, készül az ünnepi ebéd családi körben. Nem akarom elrontani ezt a meghitt pillanatot, de engedd meg, hogy - 57 évesen - hadd adjak néhány tanácsot.

Megérkeztél Viktor. Izgága gyerek vagy Te, de beértél. Szerintem Te vagy az egyik legtapasztaltabb az Európai Tanácsban, talán csak a Juncker öregedett bele jobban a politikába, de tudod, ő 18 éve miniszterelnök Luxemburgban, ami azért magunk között szólva elég gáz, de hát ez mégis Luxemburg. (Ne, ne izgasd fel magad Viktorom, ez nem kettős mérce, hanem miniállam!)

Egyet nem értek Viktor, de más sem érti, miért akarsz még mindig mindenkit letolni a pályáról? Legyél már államférfi! Ne utáld már annyira a magyar baloldali értelmiséget, megaláztad őket már rendesen, vagy ha nem Te, megalázták ők magukat. Vond be őket is a nemzeted fogalmába! Vond be a többieket is, akiket nem szeretsz, vagy idegesítenek, legyenek azok a szoci nyugdíjasok, a libsik, a kisebbségek, a hajléktalanok, a diákok.

Inkább védd meg őket, meglátod, mi mindenre képesek ők is, ha igazi vezetőt látnak benned. Tudod, keresztény értékek. Teremtsél konszenzust, teremtsél nemzetet, ha még nem késő! Történelmi esélyed volt, hogy megteremtsd a magyar nemzet egységét, és figyelj, bevallom Neked, amennyien járnak ide panaszkodni, nem úgy tűnik, hogy ez a része a miniszterelnöki feladatnak megy Neked. Az nem megy Viktor, hogy erkölcsileg nullába veszed a politikai ellenfeleidet otthon és a világban, ha netalán valaha is volt az illetőnek vörös szegfű a kezében.

Bár több mint 30 éve a jobboldalon politizálok (a jobboldali pártot mi tréfásan Portugál Szociáldemokrata Pártnak nevezzük), rendre lekommunistáztok. Nem akarlak a fiatalkorommal untatni, de egyet hadd meséljek el. Tudod, nálunk jobboldali diktatúra volt. Ezért nem meglepő módon, mi ez ellen baloldalról lázadtunk fel. Az egyetemen diákvezér voltam, mint te, igaz, én egy maoista földalatti csoporthoz kötődtem, mert nem akartam a kommunista párt irányítása alatt álló diákmozgalomhoz tartozni.

(Itt egy izgi felvétel rólam, nézd, milyen jóképű voltam)

Nem voltam még tizennyolc éves, amikor letartóztatott a katonai rendőrség, betuszkoltak egy dzsipbe, és onnantól kezdve bármi történhetett volna velem. De észnél maradtam. Közöltem a katonával, hogy úgy sincs bátorsága lelőni, és leugrottam a dzsipről. Ezt tavaly karácsonykor a Volkskrant holland napilapnak meséltem el, de jó, ha Te is tudod: messziről érkeztem én is, és pontosan tudom, mi az a szabadságharc. Azt is tudom, hogy mit jelent egy szabadságharcosnak Európa. Európa a demokrácia és a szabadság szinonimája. Nekünk az volt Portugáliában a diktatúra évei alatt, és bár ezt feledtetni akarod talán, lefogadom, hogy Nektek is az volt Magyarországon a kommunizmus évtizedeiben.

Ezért csak annyit mondok így Neked születésnapodra: Európában a barátaid vannak, Viktor. Tudom, most azt gondolod, Neked akkor már ellenségekre nincs szükséged. De ez egy ilyen világ, Brüsszelben baráti körben vagy, még ha az egymás ellen nyert politikai csatákon keresztül akarunk néha előrébb jutni. Az azeriek, beloruszok, kínaiak nem a barátaid. Persze, menjél, szerezzél piacot ott, az nekünk is jó. De közben ne csinálj hülyeségeket, és ne fordítsd a magyarokat Európa ellen. Így is eléggé el vannak tévedve szegények a világban, tántorognak kontinenseken át bő egy évszázada, ne nehezítsd meg a dolgukat.

Na, elég a patetikusságból, inkább bontsd meg a mellékelt portóit! És ne szívasd már a Redinget, tudod milyen hisztis. Amúgy is neki köszönheted, hogy olcsón tudod sms-ezni a hülyeségeidet az EU-csúcsok alatt, amikor már Te is kibuktál az Hollande-tól! Jaj, el sem hiszed, hogy hiányzik a Sarkozy, bár ő sem volt teljesen normális!

Na, vigyázz magadra, találkozunk a bíróságon Luxemburgban!

José

(A helyreigazítások elkerülése végett jelezzük, ez csak vicc volt... - az EUrologus)

Orwelli világ épül, de lehet, hogy szeretjük?

2013. május 30., 10:52 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

Meg kell-e védeni az embereket saját maguktól? Ezzel a dilemmával birkózik az Európai Parlament az új adatvédelmi rendelet vitájában. A szabályozáshoz körülbelül 4000 módosító indítványt írtak, ezek egy jelentős részét az informatikai óriások lobbistái súgták a képviselők fülébe. A másik oldalról a magántitok védelmében fellépő szervezetek orwelli jövőt jósolnak, ha nem az lesz, amit ők akarnak (angol link).

Beállítások/Speciális /Adatvédelem/Tartalombeálltások/Összes cookie és adat– a Google Chrome böngészőben ide látogasson el az, aki kíváncsi, hogy milyen sütiket, azaz az internetes jelenlétünket könnyítő, gyorsító, vagy rögzítő adatcsomagokat tárol a számítógépünk. Több száz van belőlük, és egy részüknek az a dolga, hogy figyeljék, merre járunk az interneten, mire kattintunk, hol mennyi időt töltünk, és kivel lépünk kapcsolatba. Ez az információ aranyat ér, hiszen alkalmas fogyasztói szokásaink feltérképezésére és profilképzésre, ezáltal pedig hatékonyabban lehet nekünk hirdetéseket megjeleníteni, ajánlatokat küldeni, optimalizálni a keresési találatainkat, vagy azt szolgáltatni, amire éppen akkor vágyunk. Az adat-alapú üzleti döntéshozatal a jövő. Egyre több cég épít gigantikus adatbázisokat, amelyekből egyre okosabb és hatékonyabb algoritmusok igyekeznek kibányászni az üzletileg értékes információt. Az adatbányászattal kapcsolatos egyik gyakran idézett példa a Target kiskereskedelmi lánc esete. Az áruház az általa gyűjtött és másoktól megvett adatok alapján a könnyed vásárlásra leginkább hajlamos, éppen második trimeszterükbe lépő terhes nőket célozta marketingkampányaival.

A kérdés az, hogy felkészültünk-e erre, és vajon tudatában vagyunk-e annak, hogy az online, illetve egyre inkább az offline létezésünk során folyamatos adatgyűjtés alanyai vagyunk. Az EP jelentéstevője, a holland Zöld-párti Jan Philipp Albrecht szerint nem, és ezért szigorúan korlátozni kell, hogy a vállalatok milyen adatokat gyűjthetnek rólunk. Albrecht emellett szorgalmazza, hogy az összes adatgyűjtésre alkalmas eszköz, illetve szolgáltatás (pl. egy mobiltelefon, vagy egy internetes böngésző) alapbeállítása privacy-barát legyen, adatot csak a törvényben meghatározott esetekben, illetve a felhasználó kifejezett, és tájékozott hozzájárulása alapján lehessen gyűjteni, és csak engedéllyel lehessen profilképzésre használni. A zöldpárti képviselő mindezt megfejelné még azzal, hogy az adatgyűjtést kizáró Ne kövess (Do not track) lehetőséget egyfajta online alapjoggá tenné. Bevezetné továbbá az elég bénán lefordítható „elfelejtéshez való jogot” (right to forget), ami arra kötelezné az adatokat gyűjtő cégeket, hogy az ezt igénylő felhasználók adatait az utolsó bitmorzsáig radírozzák ki az adatbázisaikból.

Az informatikai cégek válasza erre, hogy ez mind szép, de távol áll a valóságtól. Az üzleti modellek ugyanis egyre inkább arra épülnek, hogy az ingyenes szolgáltatások keretében a felhasználókról gyűjtött adatok a fizetős szolgáltatások hatékonyabb értékesítését szolgálják. A fogyasztóknak pedig ezzel nincs különösebb bajuk, - állítják a cégek -, és ha megnézzük a Facebook felhasználók, vagy a Google szolgáltatásokat használók számának növekedését, még a titokvédelem legharcosabb védelmezői is elismerik, hogy az állítás legalább részben igaz. Ráadásul az adat-alapú döntéshozatal, illetve az arra épülő szolgáltatások jók. Képzeljük el mindennapjainkat keresőmotorok, online hírek, emailezés, internetes vásárlás, vagy mobil alkalmazások nélkül, és egy nehezebben élhető világ képe rajzolódik ki előttünk.

A középutat kereső EP képviselők szerint az nem megoldás, hogy az embereket olyan jogokkal ruházzák fel, amelyeket nem különösebben igényelnek, miközben az adatgyűjtés megnehezítésével aláássák egy csomó cég működését. Ehelyett a jelenlegi szabályok kismértékű szigorítása mellett a hatékonyabb végrehajtásra helyeznék a hangsúlyt. Az új adatvédelmi rendelet tervezetében az Európai Bizottság például azt javasolta, hogy az adatvédelmi szabályok be nem tartásáért kiszabható bírság emelkedjen a cég éves árbevételének 2 százalékára. Ez a Google esetében akár 1 milliárd dolláros bírság kiszabását is lehetővé teszi, ami már az internetes óriás számára is elég elrettentő erőt jelenthet. Ebbe az irányba halad egyébként az Egyesült Államok is az Obama adminisztráció által tavaly előterjesztett, a fogyasztók internetes adatvédelméről szóló javaslattal. Pontosabban csak haladna, ugyanis a kezdeményezés egy év alatt még a törvényhozás kapuján is alig jutott át.

A gazdasági szabadságharc eredményei

2013. május 29., 08:47 Módosítva: 2013.10.21 14:53
0

Mivel ma - csatalkozásunk óta először - az Európai Bizottság kiengedte Magyarországot  a túlzottdeficit eljárás alól, az EUrologus infógrafikába gyűjtötte miképpen is fest az Orbán kormány gazdasági eredményessége egyéb téren. Megnéztük a maastrichti kritériumokban megszabott 3 százalékos költségvetési hiánycél betartása mellett mire volt elég az unortodox gazdaságpolitika. Ezúttal tehát az EUrolologus helyett beszéljenek a számok.


Erdogan ante portas: török-EU közeledés

2013. május 28., 12:31 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

Júniusban, még az ír elnökség alatt megnyithatják a regionális politikáról szóló fejezetet a Törökország és az EU közti csatlakozási tárgyalások keretében. Ez elég nagy szó, hiszen ötven éve, hogy az EU és Törökország aláírták a társulási szerződést. Viszont a francia és német vonakodás, illetve a ciprusi vétónak köszönhetően 2010. óta semmilyen tárgyalás nem folyt a csatlakozásról.

A francia és a német ellenkezés alábbhagyott. Franciaország februárban jelezte, a szocialista elnök vezette ország nem kívánja tovább blokkolni a csatlakozási tárgyalásokat. Ugyanakkor még mindig csak 13 fejezetet nyitottak meg a csatlakozáshoz szükséges 35-ből. És a csődközeli helyzet óta a görög Cipruson is nagy a nyomás, hogy gondolják újra a sziget újraegyesítését. Emellett szól az is, hogy a sziget környékén talált gázmezők hatékony kiaknázásához fontos lenne, hogy rendeződjön a török-görög viszály e része.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke nemrég Ankarában járt, s a törököket arra biztatta, nyissanak Ciprus és a párbeszéd felé. Van Rompuy meghívta Brüsszelbe Recep Tayyip Erdogan miniszterelnököt, aki 2009. óta nem járt az unió fővárosában. A belga arról győzködte a hallgatóságot, ha Törökország gyorsan aláírná azt az egyezményt, amely szabályozza a harmadik országból származó személyek visszaküldését, akkor gyorsan megoldható lenne a törökök vízummentes beutazása az EU-ba.

A gazdasági területen leginkább csak toporgó EU-nak jót tenne egy dinamikusan növekvő gazdaság. Van Rompuy épp ezért biztosította a törököket arról, az EU gazdasága nem omlik össze. Törökország az elmúlt évtizedben átlagosan a GDP 5 százalékával növekedett, ezzel megszerezné az első helyet az EU-ban, s feltehetően a hatodik, vagy a hetedik legnagyobb európai gazdaság lenne.

Erdogan egyébként nemrég kiemelte: ötmillió török dolgozik az EU-ban (valószínűleg több mint ahány magyar, beleértve Magyarországot), és viccesen hozzátette, így Törökország már benne van az unióban. Jó hír Törökország számára, hogy immár befektetési ajánlású államadósnak számít a globális intézményi befektetői kör szempontjából is mivel a Fitch után a Moody's hitelminősítő is befektetési ajánlású adóskategóriába sorolta át az országot.

Törökország az elmúlt időkben lendületesen fordult a Közel-Kelet felé, oly annyira, hogy a térségben már az új oszmán birodalomról beszéltek. Azonban a szíriai felkelők egyértelmű és gyors támogatásával kicsit csapdába kerültek: egyáltalán nem biztos, hogy a győztes befutóra fogadtak, s elszámolták magukat, amikor úgy gondolták, hogy az Egyesült Államok belép a szíriai konfliktusba. Ankarának ezért most jól jönne, ha erősíteni tudná pozícióit Nyugaton.

Mindeközben nem tett jót az EU imidzsének, hogy a jobboldali választási győzelem után Izland bejelentette, jegelik az EU-csatlakozást, ami amúgy is népszerűtlen az országban. Anno ugyanis, amikor Izland csődbe ment 2008-ban, jó ötletnek tűnt bemenekülni az euró védőernyője alá. Aztán kiderült, az euró súlyos gondokkal küzd, és az izlandiaknak sem lett olyan sürgős a dolog.

Biankó csekket szignóztak a Római Szerződés aláírói?

2013. május 27., 09:52 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

Üres oldalakat írt alá 1957-ben hat kormányfő az EU elődjének számító Európai Gazdasági Közösség létrehozásakor. Az aláírásakor a jelenlévők beszámolói szerint a Római Szerződésből csak az első és az utolsó oldalt nyomtatták ki, a kettő között üres oldalak voltak. Szakállas sztorit rángat elő rejtekhelyéről az EUrologus, mentségünkre szolgáljon, hogy a magyar sajtóban még nem találkoztunk vele.

A BBC még 2007-ben készített interjút a mai Európai Unió kiindulópontjának tekinthető Római Szerződés fogalmazásakor, tárgyalásakor és aláírásakor jelen lévő Marie-Helene Von March-al. Von March titoktartási kötelezettség mellett dolgozott a kormányközi egyeztetések során betűről betűre kialkudott szövegen. Az európai projekt legnagyobb rákfenéje már akkor is az volt, hogy a nyilvános összeveszések elkerülése érdekében a kormányok a közvélemény kizárásával, a színfalak mögött igyekeztek megegyezni arról, hogyan is nézzen ki a második világháborús horrorból kikecmergő Európa jövője. Ráadásul a nacionalizmusból kiábrándult vezetők attól tartottak, hogy a nemzeti szuverenitás megerősítésével kampányoló, és az 58-as francia köztársasági elnökválasztáson legesélyesebb De Gaulle hatalomra kerülésével az egész terv mehet a levesbe.

A nyugat-német, francia, olasz, belga, holland és luxembourgi vezetés ezért 1956 nyarán a belgiumi Val Duchesse kastélyban hat magas szintű tárgyalódelegációt zárt össze, akik rákövetkező tavaszra elő is álltak a Római Szerződés szövegével. A cél, az 50-es években létrehozott Európai Szén- és Acélközösséghez, illetve az EURATOM szerződéshez hasonlóan az volt, hogy az évszázadok óta egymással harcoló országok között olyan erős gazdasági összefonódások jöjjenek létre, amelyek egyszerűen lehetetlenné teszik a jövőben az európai háborúk kirobbantását.

Az utolsó pillanatokig egyeztetett, és négy nyelvre lefordított szöveg aztán az olasz állami nyomdában akadt el. A nyomda egyszerűen nem teljesítette határidőre a feladatot, ezért az aláírási ceremóniára csak hat címoldal és hat aláírási ív érkezett meg. A szerződés érvényességét ettől függetlenül senki, még a hamarosan valóban hatalomra lépő De Gaulle sem kérdőjelezte meg. Talán majd valaki a 2014-es kampányban?

A teljes sztori angolul itt elérhető.

Az EU és a lesből támadó szárítókötél

2013. május 24., 09:22 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

Pom-Pom meséjében egészen Gombóc Artúr beavatkozásáig kellett várni egy megvadult háztartási eszköz megfékezésére, a valóságban a veszélyesnek talált árucikkekre az EU külön riasztórendszert üzemeltet. A neve RAPEX.

A gagyi gyakran veszélyes is!

Ha egy tagállamban veszélyes terméket találnak, ez a rendszer biztosítja, hogy az információ a lehető leggyorsabban eljusson az Unió összes tagállamába. Veszélyes termékekből sajnos nincs hiány Európában: 2012-ben 2278 esetben történt valamilyen intézkedés, vagyis naponta több, mint féltucatnyi árucikk ellen kellett megvédeni a gyanútlan európai polgárokat.

Bár lesből támadó ruhaszárító-kötél csak a mesében létezik, Csukás István érzékét mutatja, hogy a legtöbb esetben (az összes bő egyharmadában) ruházati cikkek illetve divatáruk voltak veszélyesek. Ráadásul a sérülésveszély és a kémiai kockázatok – vagyis mérgező anyagot tartalmazó áruk – után a legtöbbször a fulladási veszély miatt kellett lépéseket tenni. (Az élelmiszerek nem ebbe a rendszerbe tartoznak.)

Valószínűleg keveseket lep meg, hogy messze a legtöbb veszélyes áru Kínából származik (58%), hiszen a távol-keleti óriás az egyik legnagyobb ipari termelő a világon. Az már inkább meglepő, hogy a rendszer legaktívabb használója 2012-ben Magyarország volt.

Az Európai Bizottság hetente teszi közzé, hogy milyen cikkek ellen milyen lépéseket kellett tenni, és miért. Amennyiben Ön szeretné megtudni, mi mindentől kell félnie, itt tanulmányozhatja, de előre szeretnénk mindenkit figyelmeztetni: bármi lehet veszélyes. Adott esetben akár egy ruhaszárító-kötél is.

Zavarosban halászik a Google, a Microsoft és a Yahoo?

2013. május 23., 10:41 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

 

A megtévesztő European Privacy Association (kb. Európai Magántitok Szövetség, EPA) név alatt lobbizik saját érdekeiért a Microsoft a Google és a Yahoo - állítja az uniós transzparenciáért küzdő Corporate Observarory Europe (CEO). A brüsszeli civil szervezet szerint a három technológiai óriás az uniós adatvédelmi szabályozás kapcsán a fent nevezett szövetség mögé bújva iparági érdekeiket képvisel. Teszi ezt annak ellenére, hogy az EPA nem tüntetett fel egyetlen céges támogatót sem tagjai közt az uniós lobbi regiszterben.

Kép: slane.co.nz

Mindez azért kifogásolható, mert a regiszterben szereplő érdekképviseletek vállalják, hogy felfedik ki pénzeli őket, milyen célokat szolgálnak és milyen ügyfeleknek végeznek lobbi tevékenységet. Az EPA az agytrösztök, kutató intézetek és akadémiai szervezetek között van számon tartva a lobbi regiszterben és azt állítja magáról, hogy mindössze 10 magán (nem céges) tagja van. Ezzel szemben a EPA igazgatója Pietro Paganini újságírói kérdésre megerősítette, tagjaik közt tartják számon a Googlet, a Yahoot és a Microsoftot.

Olivier Hoedeman, a CEO képviselője szerint átnézve a EPA tevékenységét világosan látszik, hogy a személyes adatok védelmének enyhe szabályozása mellett szállnak síkra, ami arra utal, hogy az informatikai cégek érdekében lobbiznak. Mint ahogy az is, hogy a szervezet oldalán nemrég még évi 10 ezer eurós tagsági díj szerepelt, amiről nehéz elképzelni, hogy aggódó magánszemélyek fizetnék ki.

Az átláthatóságért harcoló szervezet vezetője szerint az EPA neve megtévesztő módon azt a benyomást kelti, hogy a magántitok és a személyes adatok védelmét támogatja, miközben valójában éppen ellenkező érdekeket képvisel. Ráadásul a CEO-nak bizonyítékai vannak arra is, hogy az EP szoros kapcsolatokat ápol két másik lobbi céggel, a Competere Geopolitical Managementtel és a DCI Group-al, amelyekkel karöltve iparágbarát adatvédelmi szabályozáson dolgoznak. Ez a jogvédők szerint aláássa az európai polgárok online szabadságjogait.

A EPA vezető Paganini ezzel szemben visszautasítja a vádakat, szerinte az EPA ugyan figyel a tagjai ötleteire és aggodalmaira, de jelentéseit függetlenül készíti el. A lobbiszervezet képviselője szerinte az, hogy a uniós lobbi regiszterben nincsenek feltüntetve a támogató cégek, mindössze tévedés. A fentieket ráadásul a három tech óriás közül egyik sem óhajtotta kommentálni a sajtó megkereséseire.

Az EUrologus pedig azon mereng – miközben maga is elkötelezett a magántitok online védelme mellett – hogy vajon hány olvasója nézte át pl. a Facebook, vagy a Google ingyenes szolgáltatásainak adatvédelmi nyilatkozatait, vagy az internetes webáruházak felhasználási feltételeit. Ugyanis fontos, hogy a civil szervezetek aggódnak adataink védelméért, de azért mégiscsak az lenne a jó, ha egy kicsit mi is odafigyelnénk, hogy kivel milyen adatot osztunk meg.

Rezsicsökkentés az EU-csúcson!

2013. május 22., 11:04 Módosítva: 2013.10.21 15:24
0

Forrás: utexas.edu

Hogy Magyarország jobban teljesít, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy a mai EU-csúcson a rezsicsökkentés lesz az egyik téma! No azért, az Európai Bizottságban nem szeretik a hatósági árképzést, ki is akarják vezettetni (miközben Magyarországon,  Bulgáriában  Dániában, Franciaországban, Lengyelországban, Litvániában, és Szlovákiában a gáz és a villamosenergia árát is jogszabály határozza meg), de az unió vezetői azt belátták, az EU-n belül óriási különbségek vannak az energiaárak területén. A széttördezett és államilag támogatott energia piac miatt azonban az Unió nem követi a globális trendeket, és az energiaárak versenyhátrányba hozzák az európai cégeket amerikai, vagy japán versenytársaikhoz képest. Szóval nem biztos, hogy a magyar árszabályozás csodáiban vesznek majd el a Brüsszelben összegyűlő uniós állam-, és kormányfők, hanem azon törik majd a fejüket, hogyan lehetne minél előbb működő belső piacot létrehozni végre az energiapiac területén (a cél 2014), hogy az, és ne a kormányok szabályozzák az árakat.

Ezt többek között mindenféle régóta porosodó uniós jogszabályok betartatásával, befektetésekkel, minél több piaci versenyző, szolgáltató részvételével, az energiahatékonyság növelésével reméli megoldani Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke. 2015-re kiépítenék teljes mértékben az összekötő hálózatokat (interkonnektorok), amelyek lehetővé teszik, hogy a tagállamok segítsenek egymáson, ha zavar lép fel a piacon. Ehhez persze rengeteg befektetés kell, amit a csúcs konklúziótervezete szerint elsősorban a piacról kéne finanszírozni, de megvizsgálják azt is, hogyan lehet bevonni a célzott állami támogatások rendszerét is. A dolog azért is izgalmas, mert Európa versenyképességének romlását ezen a ponton is meg lehetne fogni, vagyis legalább fékezni lehetne, nem is beszélve arról, hogy az uniós vezetők valószínűleg ijedten nézték végig például, hogy az energiaárak hirtelen megugrása miatt zavarták el a bolgár kormányt nemrég.


Nem lesz szó viszont palagázról, legalább is nem mond ki róla az EU-csúcs végleges ítéletet. Abba sem lesz beleszólás, ki milyen hordozókkal oldja meg energiaellátását. És nem lesz szó az épülő, vagy épp nem épülő egymással konkuráló energiavezetékekről sem.

A csúcs másik témája egy másik közös ellenség, az adócsalók, adókerülők köré épül ki. Végre találtak az uniós politikusok egy közös ellenséget. Az ellenük hirdetett harcot mindenhol jól lehet kamatoztatni az otthoni közönség előtt, így teljesen szokatlan módon tényleg közös érdek az adókerülők kiskapuinak lezárása az uniós vezetők körében. Ráadásul nemzetközi lendület is támogatja az európai erőfeszítéseket az adócsalók elleni küzdelemben. Itt még Ausztriát és Luxemburgot kell teljes mértékben bevonni, a két, adótitkokat féltve őrző ország vonakodik még attól, hogy csatlakozzon az automatikus banki adatcsere rendszeréhez, de valószínűleg ma kapnak hideget-meleget is a tárgyalóasztal körül ezért.

Az EU-csúcs mindössze három órás lesz, és elvileg már kora este véget ér. A sajtóhírek szerint többek között azért, mert Angela Merkel német kancellár díjat vesz át az Európai Rabbik Konferenciájától a zsidó közösséggel való barátsága, és az európai antiszemitizmus elleni fellépése miatt.