Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter találkozott kedden az Európai Bizottság (EB) regionális politikáért felelős főigazgatójával, Walter Deffaa-val. A miniszter arról számolt be, hogy a kormány kész engedményeket tenni az Európai Unió végrehajtó testületének, hogy még idén felszabadulhasson az a nagyjából 663 milliárd forintnyi összeg, amelyet az EB a 2007-2013-as fejlesztési ciklusból korábban felfüggesztett a magyar programok hiányosságai és szabálytalanságai miatt. Lázár szerint már júniusban megegyezhetnek.

Nem kellene egymást kizáró kategóriákként kezelni a külföldi munkavállalást, és a magyarországi kapcsolatok megtartását, mondta Navracsics Tibor több tucat fiatal előtt péntek este, az Emberi Erőforrások Minisztériuma „Rólad szól” programjának záróeseményén. A kezdeményezés keretében az elmúlt négy hónapban huszonnégy magyarok lakta városban hívtak össze fiatalokat egy nyilvános vitára, ahol többek között munkakeresésről, családalapításról, a szórakozóhelyek biztonságáról, az internet veszélyeiről beszélgettek. A külföldre költözés témája több helyszínen is előkerült.

Orbán Viktor kedd esti strasbourgi sajtótájékoztatóján az EUrologus kérdésére tiszta vizet öntött a pohárba, és elmagyarázta, hogy miért nem támogatja az EU kormányának, az Európai Bizottságnak (EB) elképzeléseit a menekülthelyzet összeurópai kezelésére, kvótarendszerrel, a menekültek EU-n belüli elosztásával, tagállamok közötti szolidaritással együtt. A szavaiból úgy tűnik, elsősorban nem a mostani újítással elégedetlen, hanem azzal, hogy a nemzetközi szabályok szerint nem lehet mérlegelés nélkül őrizetbe venni olyan bevándorlókat, akik menedékjogi védelmet kérnek.

Fotó: Vincent Kessler

„Magyarországon vannak törvényes határátkelőhelyek – mondta a miniszterelnök. – Aki jó szándékkal jön Magyarországra, az nyugodtan odamehet a határátkelő ponthoz, és bejelentkezhet, mint menekült. De nem ez történik, hanem illegálisan, ami egy bűncselekmény, átlépi a határt. Ez egy bűncselekmény! És ezt érvényesíteni kell, a magyar joghatóságot érvényesíteni kell, egyébként fölbomlik a rend. Ezért én azt gondolom, hogy kellő empátiával, emberséggel, de határozottan vissza kell venni a szabályozást saját jogkörbe, és meg kell mondani, hogy mi nem fogadunk be megélhetési bevándorlót.”

A miniszterelnök Nyugat- és Kelet-Európa közötti kulturális-történelmi különbségekkel magyarázta a bevándorlás körül mostanában kialakult európai vitát. Azokra az országokra hagyná a bevándorlók befogadását, és az ezzel járó társadalmi feszültségek kezelését, akiknek már van erről történelmi tapasztalatuk. Úgy gondolja, ezeknek az államoknak nem probléma az Európán kívüliek befogadása. Magyarországot pedig homogénnek szeretné megtartani.

Az EU-s külügyminiszterek és védelmi miniszterek hétfőn közösen jóváhagyták egy katonai művelet felállítását, amely uniós zászló alatt számolna fel az embercsempészettel a Földközi-tengeren. A misszió az EUNAVFOR MED nevet kapta, a főhadiszállása Rómában lesz, a műveleti parancsnok pedig az olasz Enrico Credendino admirális. A hadieszközök és az állomány az EU-s tagállamok önkéntes felajánlásaiból állnak majd össze. A NATO nem vesz részt az akcióban. Úgy tudjuk, Magyarország öt törzstiszttel járul hozzá az erőfeszítéshez.

Az Európai Bizottság szerint akár 120 milliárd eurót nyerhet az EU a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerséggel (T-TIP), amely egy Hawaii-tól Finnországig tartó övezetet hozna létre, ahol vámok és korlátozások nélkül lehet kereskedni. Az Egyesült Államoknak azonban nem olyan fontos ez az egyezmény, mint Európának.

Az Európai Bizottság 2015. tavaszi gazdasági előrejelzése szerint némi hátszelet kap a lassan kapaszkodó uniós gazdaság. Azért a pezsgőt még kár lenne eldurrantani, mert a növekedés csak rövidtávú hatásoknak köszönhető.

Hosszú udvarlás, állandó viták és a családi kassza feletti veszekedés után talán eljött az idő, hogy az Egyesült Királyság és az európai kontinens közössége véget vessen több, mint negyven évnyi viharos házasságnak. Csütörtökön tart a szigetország parlamenti választást. Még 2013-ban dobta be az euroszkeptikus konzervatívokat vezető David Cameron, hogy ha ők nyernek, először megpróbálják újratárgyalni az uniós tagság feltételeit, majd a ciklus feléig – 2017-ben – referendumot tartanának a bennmaradásról.

David Cameron kampánybeszédet tart a Hayesfield leányiskolában, a nyugat-angliai Bathban, 2015. május 4-én.

Fotó: Stefan Wermuth

A konzervatívok a felmérések szerint jelenleg fej-fej mellett haladnak az élen a Munkáspárttal.

Tavalyelőtt nagy port vert föl, amikor kiderült: az Egyesült Államok biztonsági ügynöksége, az NSA európai politikai vezetők, többek között Angela Merkel telefonhívásait hallgatja le. A Süddeutsche Zeitung most arra jött rá, hogy a német kormány is kémkedett az NSA-nak: többek között Franciaországról és az Európai Bizottságról jelentettek.

Az Európai Bizottság egy pillanatra sem jött zavarba Orbán Viktor kijelentésétől: leszögezték, hogy az Európai Unióban nincs halálbüntetés, ez nem képezi vita tárgyát.

Gondolná, hogy volt olyan időszak, amikor az eurokraták egyik fő gondja az volt, hogy mit kezdjenek a túl sok tejjel, vajjal és tejporral? Az 1980-es évekre ez volt a helyzet az EU elődjében, az Európai Gazdasági Közösségben, köszönhetően a világpiacinál magasabban garantált tejtermék-átvételi áraknak. A tejtavak és vajhegyek olyan jelképeivé váltak a béna brüsszeli szabályoknak, mint a mostanában is sokszor emlegetett görbe uborkák. Megoldásként azt találták ki, hogy 1984-től megszabták, melyik tagállamban mennyit termelhetnek, kvótákat vetettek ki, persze csak egy ideiglenes időszakra. Több, mint harminc év lett belőle.

Tejtermelők tiltakozása Brüsszelben az EU mezőgazdasági politikája ellen, a túltermelés miatt zuhanó tejárak miatt, 2012. november 26-án.

Fotó: John Thys

Nem hozott nagy előrelépést a görög helyzet megoldásában az euróövezeti pénzügyminiszterek pénteki ülése. Ez lett volna az a találkozó, amelyre az athéni kormánynak részletes reformlistát kellett volna benyújtania, hogy az eladósodott országot hosszú távon finanszírozhatóvá tegyék. Cserébe az euróövezeti pénzügyminiszterek odaadták volna azt a 7,2 milliárd eurót, ami bent ragadt a június végéig meghosszabbított mentőprogramban.

“ Ez az üzenetek csúcstalálkozója lesz, nem a megoldásoké” – hallotta csütörtökön az EUrologus egy brüsszeli diplomatától. A sürgősen összehívott Európai Tanács inkább értékelhető gesztusként, hogy az Unió a legmagasabb szinten foglalkozik a vízbefúló bevándorlók ügyével, mint olyan fórumként, amely évek óta húzódó belső ellentétetekben hozhat áttörést.