Legfrissebb híreink
- Lemondott a lengyel kulturális miniszter, Bartlomiej Sienkiewicz, hogy induljon az EP-választáson
- Meghalt Frank Field, volt munkáspárti miniszter
- David Pressman a kormány békejavaslatát bírálta
- Izrael ismét arra készül, hogy megtámadja Rafah városát
- Magyar Péter hangfelvétele miatt blokkolhatják újra a Magyarországnak járó uniós pénzeket
- Kirepült egy Boeing 737-es repülőgép futóműve felszállás közben
- Tarjányi Péter: Pokoli helyzet lesz Ukrajnában az elkövetkező hónapokban
- Öt migráns is a vízbe fulladt a La Manche csatornánál, többeket letartóztattak
- Bíróság előtt a volt északír demokrata vezető
- Egy kígyó miatt kellett szerelvényt cserélni a japán sinkanszennél
Twitter-huszárok poénkodnak az EU-n Brüsszelben
Navracsics Tibor is szerepel a feketelistán
Az európai sajtóban nincs hiány tippekből, ha az a kérdés, hogy melyik biztosjelölt bukhat el az európai parlamenti meghallgatásán. Hímsoviniszta olajrészvényes az energiaügyi tárca élén, francia szocialista politikus a gazdasági ügyek irányítására, eurózónán kívüli brit a bankunió vezetésére? Navracsics Tibor is szerepel a feketelistán.
Navracsics hasznos, de pénzhiányos Erasmust örököl
A képviselő, aki Gillian Anderson dublőre volt az X-Aktákban
Ha keménységi sorrendet állítanánk föl az európai parlamenti képviselők között, a kanadai rendőrnőből lett horvát politikus Ruža Tomašić feltétlenül az élmezőnyben végezne.
Navracsics jelölése az európai ifjúságot is aggasztja
„Mélységesen aggasztó”, hogy az Európai Bizottságban Navracsics Tibor lehet az uniós polgárságért is felelős biztos, írta az Európai Ifjúsági Fórum elnöke. Peter Matjašič szeptember 18-án az Euractiv.com oldalon megjelent cikkében felemlegeti a magyar civil szervezetek elleni akciókat, és kijelenti: a magyar kormány nem tartja tiszteletben a médiaszabadságot, a civilek emberi jogait és szólásszabadságát.
Megjósolhatatlan, mi lesz a népszavazás vége
A legfrissebb felmérések szerint megjósolhatatlan a csütörtöki, skót függetlenségről rendezett népszavazás végeredménye. Az utóbbi hónapokban egyértelműen az elszakadáspárti tábor erősödött, a brit politikai elit „ha elszakadtok, csak rosszabb lesz ” üzenete pedig folyamatosan vesztett hitelességéből.
Ha a skótok valóban a függetlenség mellett döntenek, és a tervek szerint 2016-ban elszakadnak Nagy-Britanniától, az precedenst teremthet, és új lendületet adhat számos európai függetlenségi mozgalomnak is.
Strasbourgban volt téma a magyarországi civilek vegzálása
Ez lehet Európa elveszett évtizede
„Az elveszett évtized nem egy forgatókönyv az EU számára, hanem az alapértelmezett előrejelzés” – kongatta meg a vészharangot szeptember 4-én egy gazdasági konferencián Mateusz Szczurek lengyel pénzügyminiszter. Ezzel ő az egyik első európai politikus, aki kimondta, amire egyre több szakértő figyelmeztet: az Európai Unió - és különösen az eurozóna - ugyanabba a gazdasági csapdába kerülhet, mint Japán az 1990-es évek elején. A nehézségeket különösen erősen érző Olaszország és Franciaország egyre hangosabban követeli, hogy tegyenek valamit, de a konkrét válaszban nem igazán tudnak dűlőre jutni a növekedéspárti déliek a megszorításokban hívő északi országokkal, miközben Párizsban már az elnöki szék a tét. Ráadásul az EUrologus diplomáciai forrásokból úgy értesült, hogy az október hetedikére tervezett „növekedési csúcstalálkozó” is elmarad. Az ok könnyen kikövetkeztethető: a franciák és az olaszok által propagált EU-csúcson érdemi döntésekre esély sem lenne az uniós intézményekben zajló vezetőváltás miatt.
Átszabattuk a külügyi bizottság nyilaskeresztre hajazó logóját
Az EUrologus múlt héten vette észre, hogy az Európai Parlament külügyekkel foglalkozó szakbizottsága egy olyan logót futtat a Twitter-fiókján, ami tulajdonképpen egy 45 fokban elfordított nyilaskereszt.
Orbánék homoerotikus balettal kápráztatják el Barrosót
Az Európai Bizottság jövő hónapban leköszönő elnöke, José Manuel Barroso csütörtökön Budapesten járt. A látogatás fő célja az volt, hogy átadja és aláírja a Magyarország és az Európai Bizottság közötti partnerségi megállapodást, ami alapjaiban meghatározza, hogyan költ majd el Magyarország több mint 25 milliárd eurónyi támogatást 2014 és 2020 között (a partnerségi megállapodásról ebben a cikkünkben írtunk bővebben). De a Bizottság elnöke nem csak adott, kapott is valamit Budapesten: egy díszdoktori címmel is gazdagodott, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem nyújtott át számára.
A politikus rutinos díszoklevél-átvevő, saját önéletrajza szerint eddig több mint harminc tiszteletbeli egyetemi címet kapott Brazíliától Lengyelországon át Új Zélandig. Arról, hogy ezúttal ne legyen túl kényelmes dolga, baloldali tüntetők próbáltak gondoskodni, de a 2 órára meghirdetett tiltakozásnak húsz perccel a később sem volt még jele, csak két rendőr lézengett a Corvinus főbejáratánál. A Munkáspárt sajtóközleménye szerint a rendőrség is csak az utolsó percekben tudta meg, pontosan melyik kapuhoz is érkezik az „európai neoliberalizmus keresztapja”. (Ironikus, hogy Barroso egyébként egy szélsőbaloldali ifjúsági szervezetben kezdte politikai tevékenységét.)
Ez lesz Navracsics dolga Brüsszelben
Az Európai Bizottság megválasztott elnöke személyes hangvételű levélben tudatta leendő beosztottjaival, hogy mit vár el tőlük a következő öt évben. A magyar biztosnak az oktatási rendszer modernizálását, az oktatási infrastruktúra fejlesztését tűzte ki célul, illetve olyan intézkedésekre számít, melyek segítik a fiatalokat, hogy a jövőben jobban megismerjék az EU-s politikák jelentőségét.
Oktatási és ifjúsági biztos lesz Navracsics
A kedden délben közzétett végleges biztosi portfóliólista alapján Navracsics Tibor, a magyar kormány uniós biztosjelöltje oktatási, kulturális és Ifjúsági polgárjogi ügyekért felelős biztos lehet a Jean-Claude Juncker vezette következő Európai Bizottságban (EB). Az oktatási és ifjúsági területen éppen az elmúlt ciklusban fogadták el hosszú évek óta a legfontosabb jogszabályt, az Erasmus-program átszervezését, és alkották meg az ifjúsági garanciaprogramot. A következő években nem várható hasonló horderejű változás.
Navracsics azért is csalódott lehet, mert nem erre a területre vágyott: az EU-bővítési tárcával lett volna maradéktalanul elégedett. Szerbhorvát nyelvtudása és jó délvidéki kapcsolatai okán Brüsszelben is többen arról beszéltek, lehet esélye a portfólióra. A bővítési ügyeket is magában foglaló szomszédságpolitikai tárca végül az osztrák Johannes Hahnnak jutott, aki az elmúlt ciklusban a regionális ügyek biztosa volt.
Juncker átszabta a biztosi struktúrát
Az Európai Bizottságot nagy témák szerinti projektcsapatokba szervezik át, mindegyik élén egy alelnökkel. Megdől tehát a tagok közötti egyenlőség a biztosi kollégiumban. Az alelnököknek hozzáférésük lesz mindegyik főigazgatóság munkájához, az emberi erőforrásoktól kezdve a dokumentumokig.
A volt holland külügyminiszter Frans Timmermans lesz Juncker „jobbkeze”. Az ő feladata annak a monitorozása, hogy valóban szükség van-e minden bizottsági javaslatra, illetve annak a felügyelete, hogy a bizottság programjai maradéktalanul megvalósulnak-e a tagállamokban. Ezenkívül arra is figyel majd, hogy a Bizottság tevékenysége összhangban áll-e az Európai Unió Alapjogi Chartájával. Új kinevezést is kap, ő lesz az „első alelnök”.
A volt lett miniszterelnök, Valdis Dombrovkis tartja majd kézben az euróval és a szociális párbeszéddel kapcsolatos ügyeket. A volt szlovén miniszterelnök Alenka Bratušek az „Energiaunió” nevű átfogó tárcát vezeti. Ezen a területen ő koordinálja majd többek között az energia- és klímaügyi, a közlekedésügyi, a környezetvédelmi és a kutatási biztos munkáját.
Az új alelnökökön kívül más változás is történt: több régi portfóliót összevontak. A francia pénzügyminiszter Pierre Moscovici alatt összpontosulnak a pénzügyek, az adó- és vámügyek. Nem lesz különálló vámügyi tárca, melynek élére Navracsics Tibort várták.
A következő szupertárca a lengyel Elžbieta Bieńkowskájé, aki egyszerre lesz felelős a belső piaci szabályozásért, az ipari, vállalkozási kérdésekért, valamint a kis- és középvállalkozások támogatásáért. A Bizottság külön felhívta rá a figyelmet, hogy most először nevesítik a kkv-kat mint európai prioritást egy erre a célra létrehozott tárca keretében is.
Navracsics lehet a Juncker-bizottság gyenge pontja
A közelmúltban folytatott háttérbeszélgetéseink alapján rázós menetnek ígérkezik Navracsics Tibor európai parlamenti meghallgatása, sőt, úgy tűnik, ő lehet a Juncker-bizottság gyenge pontja, aki miatt a parlament akár az egész testületet elutasíthatja.
A múlt héten véglegessé vált az új Európai Bizottság tagjelöltjeinek névsora, köztük Navracsics Tiborral, a második Orbán-kormány közigazgatási és igazságügyi miniszterével. A magyar jelöltnek egy augusztus 30-i tervezet szerint a kereskedelmi biztosi portfólió, egy későbbi, hihetőbbnek tűnő változat szerint a vámügyek jutnának. Jean-Claude Juncker a várakozások szerint holnap hozza nyilvánosságra az új testület összetételét, a biztosjelöltek meghallgatása az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságaiban szeptember végén kezdődik, és az EP várhatóan az október végi plenáris ülésen hagyja jóvá az új biztosokat.
Az Európai Bizottság előtt Orbán illiberális állam-ötlete
Írásbeli kérdést nyújtottak be az Európai Bizottságnak Orbán Viktor júliusi kijelentéséről , miszerint “a liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel szakítani kell”. A kérdés szerzője, Pavel Telička liberális európai parlamenti képviselő felszólította a Bizottságot, mint az EU-s alapszerződés szellemiségének őrzőjét, hogy “szálljon szembe a Magyarországról érkező fenyegetéssel, vagy adjon magyarázatot arra, hogy miért hallgat az ügyben.”
Kevesebb EU-s beruházási pénz, mint hét éve, de így is jól járunk
Múlt pénteken az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország stratégiai tervét az Unióból érkező strukturális és beruházási támogatás felhasználására. Lázár János kedden azt mondta, hogy még soha nem kaptunk ennyi pénzt az Európai Uniótól.
Az igazság az, hogy a most megnyitott forrásokból a következő hét évben kevesebb támogatásra pályázhatunk, mint ugyanezekből 2007 és 2013 között, de így is majdnem mi járunk a legjobban az összes tagállam közül.
Egy talán el sem hangzott mondat miatt őrjöng Moszkva
Kibuktak az oroszok, mert az Európai Bizottság vezetője, José Manuel Barroso állítólag közölte: amikor augusztus 29-én felhívta Vlagyimir Putyint, az orosz elnök azt mondta neki, két héten belül bevehetné Kijevet, ha akarná.
Navracsics kereskedelmi biztos lehet?
Szerda délután Jean-Claude Juncker új bizottsági elnökjelölt környezetéből kiszivárgott egy ábra, amely az új Európai Bizottság összetételét ábrázolja. A dokumentumot nyilvánosságra hozó Financial Times újságírója szerint az ábra az egyeztetések múlt szombati állapotát tükrözi, ugyanakkor annak hitelességét több dolog is megkérdőjelezi.
Mogherini: Oroszország felbontotta a stratégiai partnerséget az Európai Unióval
Európa vezető politikusai múlt szombaton “személyügyi” értekezletet tartottak. A tanácskozás újból olyan kiegyensúlyozott politikai és földrajzi eloszlást hozott az Európai Unió négy legfontosabb pozíciójában, hogy az embernek az az érzése támad: az állam- és kormányfők kifejezetten úgy hozzák meg fontos döntéseiket, hogy utána szép táblázatok készülhessenek belőlük.
Mizsei: Az ukrán missziónkkal senkinek se lehet gondja
Civil, demokratikus és a társadalom érdekeire jobban odafigyelő irányítás megteremtésében próbál segíteni az ukrán rendvédelmi szerveknek az Európai Unió. A misszió magyar vezetője, Mizsei Kálmán szerint hazánknak és Európának is jó, ha a 46 milliós szomszéd ország talpra áll és sikeres lesz, ha pedig korábban végrehajtják a reformokat, amelyeket most ők szorgalmaznak, valószínűleg a Donyec-medencei helyzet is elkerülhető lett volna.
Mizsei Kálmán
- 1955-ben született
- 1984: közgazdaságtanból doktoráltm később elnöki tanácsadó a Magyar Nemzeti Banknál
- 1995 után elnöke az Eximbanknak és a MEHIB-nek
- 2001-2006: ENSZ-főtitkárhelyettesként a világszervezet fejlesztési programjának európai és FÁK-térségbeli regionális irodáját vezette
- 2006-: a Közép-európai Egyetemen tanít
- 2007-2011: az EU moldovai különmegbízottja
- 2014: kinevezik az EUAM Ukrajna vezetőjének
Az ukrán elnök szerint közel az orosz-ukrán háború
Porosenko arról is beszélt, hogy az EU kész új oroszellenes szankciókra, Kijev hitelt és segélyt kap.
A lengyel miniszterelnök az uniós tanács új elnöke
Magukra kevéssé jellemző módon összezártak az EU28-ak állam- és kormányfői, amikor szombati rendkívüli EU csúcsukon egyhangúan megszavazták az Donald Tusk regnáló lengyel miniszterelnökök Herman van Rompuy utódjaként.
A korábbi kritikák ellenére - melyek szerint az olasz külügyminiszter túlzottan oroszbarát - megállapodás született Catherine Ashton külügyi főképviselő utódjáról is, melyre Federica Mogherinit jelölték a vezetők. Tusk kinevezése két és fél évre szól de megduplázható, Mogherini mandátuma eleve ötéves.
Ukrajna és az új vezetők a téma az EU-csúcson
Az EU jövője szempontjából meghatározó döntések születhetnek az állam- és kormányfők szombat délután 5-kor kezdődő rendkívüli csúcstalálkozóján. A találkozó fő témája az ukrajnai orosz beavatkozásra adott egységes válasz, azaz az újabb gazdasági szankciók lesznek.
Az ukrán elnök is részt vesz az EU-csúcson
A csütörtökön és pénteken kiadott nyilatkozatok alapján az Oroszországgal kapcsolatban korábban visszafogottságot mutató Németország, Franciaország és Olaszország is új, az eddigieknél keményebb gazdasági szankciókat szorgalmaz azután, hogy egyértelműen Oroszországhoz köthető katonai alakulatok szállták meg Ukrajna keleti területeit.
Juncker nők után kajtat
Jean-Claude Juncker tárgyal, alkudozik, ígér, kér, fenyeget. Mindent elkövet, csak hogy több nőt ültethessen az új Európai Bizottság politikai irányító testületébe, a biztosok kollégiumába. Minden tagállam egy jelöltet állít, így áll össze a huszonnyolc fős gárda. A nemzeti jelöltek kiválasztásába Juncker –hivatalosan –nem szólhat bele, azonban ha nem kellően kiegyensúlyozott összeállítás születik, egyenként kell rábírnia a tagállami kormányokat, hogy mást küldjenek Brüsszelbe.„„
Ki veszít az EU-orosz kereskedelmi háborún?
Augusztus elején Oroszország szankciókat léptetett életbe az Európai Unióból érkező élelmiszerek behozatalára. Az EU statisztikai hivatala szerint az egy évre életbe léptetett orosz válaszlépések, a kieső exportbevételek miatt akár 12 milliárd eurós kárt is okozhatnak az uniós tagállamok gazdaságainak. A magyar élelmiszeripart ért károkat szakértők nagyjából 80 millió euróra, azaz 25 milliárd forintra teszik. Ez ugyan jelentős összeg, de a pontosabb becslések nyomán valószínűleg csökkenni fog, és akár a magyar költségvetés is képes lehet ennek finanszírozására.
Sztárpolitikusok kerestetnek: castingolás Brüsszelben
A napokban véglegesedik, melyik tagállam kit jelöl az EU kormányába. A kiválasztási folyamat meglepően hasonlít az Eurovíziós fesztiválra.
Mit gondolnak az amerikaiak az EU-ról?
Hogyan látják Amerikában ezt a nehezen összetákolt Uniót? És mit akarnak tőlünk?
30 milliárd jött az EU-tól ifjúsági foglalkoztatásra
Összesen harmincmilliárd forintot kapnánk az EU-tól az ifjúsági munkanélküliség csökkentésére, de egyelőre nem érkezik a pénz. A támogatást a Dél-Alföldi, a Dél-Dunántúli, az Észak-Alföldi, és az Észak-Magyarországi régióban lehetne a 25 év alattiak munkához jutását szolgáló programokra fordítani.
Nem sikerült további csúcsvezetőket választania Európának
A korábbi várakozásokkal szemben ugyanis nem sikerült egységbe kovácsolódnia az EU vezérkarának, az ősszel mandátuma végéhez érő Cathriene Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő utódját illetően. Hasonlóképpen nincs meg a szintén novemberben második két és fél éves ciklusa után leköszönő Herman van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnökének helyét átvevő politikus. Rompuy még a csúcs-tárgyalások megkezdésének késleltetésének kártyáját is kijátszotta szerda este, hogy időt adjon a “csúcsvezetők csomag” megkötésére az unió vezetőinek, mégsem sikerült konszenzust kialakítaniuk.
Juncker több nőt akar, de Európai Egyesült Államokat nem
422 támogató és 250 ellenszavazat mellett választotta meg kedden kora délután elsősorban a néppárti, a szociáldemokrata és a liberális frakció támogatásával az Európai Bizottság elnökének a luxemburgi Jean-Claude Junckert az EP. A folyamatról itt és itt, az új elnökről itt olvashat részletesen.
Rovataink a Facebookon