További Külföld cikkek
- Lemondott a lengyel kulturális miniszter, Bartlomiej Sienkiewicz, hogy induljon az EP-választáson
- Meghalt Frank Field, volt munkáspárti miniszter
- David Pressman a kormány békejavaslatát bírálta
- Izrael ismét arra készül, hogy megtámadja Rafah városát
- Magyar Péter hangfelvétele miatt blokkolhatják újra a Magyarországnak járó uniós pénzeket
Az a nyavalyás globális felmelegedés
Leginkább a globális felmelegedésről szóló kiotói szerződés felmondásából, illetve a rakétavédelmi rendszer kiépítéséből táplálkozhat a Bush-sal szembeni óvilági ellenérzés: előbbit csak minden tizedik megkérdezett európai támogatja, és utóbbit is csak átlagosan 17 százalékuk (főleg a britek és az olaszok). Külön érdekes, hogy csak minden ötödik francia, olasz, illetve német ért egyet Bush halálbüntetés-párti politikájával, a briteknek viszont fele.
Bush "nem érti" Európát?
A megkérdezett európaiak háromnegyede (az olaszok fele) gondolja úgy, hogy Bush kevésbé érti meg Európát, mint a korábbi amerikai elnökök. Csak átlagosan 14 százalék hiszi (legkevésbé a franciák), hogy Bush döntéseiben figyelembe veszi az európai szövetségesek érdekeit is.
Valódi krízis azért nincs
Úgy tűnik, a "transzatlanti krízis" inkább Bush személyéből és sokak által kompromisszumképtelennek tartott politikájából származik, mint valódi és alapvető ellentétekből. A megkérdezett európaiak átlagosan fele (a németeknek csak 38 százaléka) úgy véli, hogy Európa és Amerika érdekei alapvetően nem távolodtak el egymástól, sőt, csaknem harmaduk (a németek 40 százaléka) szerint inkább közeledtek egymáshoz. Csak átlagosan minden ötödik európai gondolja úgy, hogy az amerikai és európai érdekek távolodtak egymástól az elmúlt időszakban.
Azok, akik úgy vélik, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió "elhidegülnek egymástól", nagyjából egyformán felelőssé teszik ezért: a) a biztonságpolitikában bekövetkezett változásokat (vége a hidegháborúnak) b) az Európai Unió növekvő erejét c) az "ellenszenves" amerikai multikat, valamint d) az eltérő szociális és kulturális normákat. Az európaiak átlagosan kétharmada-háromnegyede gondolja így, különösen b) és d) teóriák a népszerűek.
|