EU: törésvonal kicsik és nagyok között
További Külföld cikkek
- Őrizetbe vettek egy 16 éves iszlamista fiatalt, aki bombatámadásra készülhetett a párizsi olimpián
- Magyarul szólalt fel Ferenc pápa
- Egy képviselő szabadon engedett egy galambot az Európai Parlamentben
- A Hamász közölte: letennék a fegyvert, ha megvalósul a kétállami megoldás
- Egy videó közzététele miatt feszült egymásnak Elon Musk és Ausztrália
Szeretnék Szalonikiben eldönteni
A konvent elnöke mindazonáltal úgy nyilatkozott, igyekszik eleget tenni az államfők rendelkezéseinek, és június 20-án bemutatni az új alkotmányos szerződést. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az alkotmány a tagországok kormányzatainak és állampolgárainak is.
A tagországok elnökei azt szeretnék, ha Szalonikiben eldőlne, hogy 2003 decemberében, a római csúcstalálkozó alkalmával befejezhetők az alkotmány előkészületei. Az EU soros elnöki tisztét július elsejétől ellátó Olaszország számára ez különösen fontos lenne, hiszen szeretnék, ha az Európai Közösség alapjait meghatározó, 1957-es Római Szerződést az idén a Római Alkotmány váltaná fel.
EU-elnökség és biztosok: megosztottság
Valéry Giscard d'Estaing hangsúlyozta, hogy a konvent több lényeges kérdésben már döntött. Az alkotmány tartalmazza majd az alapvető jogok chartáját, míg a törvényhozási eljárásokat öt, egyszerűsített elnevezésű procedúrába tömöríti. A konvent elnöke azt is elmondta, az új alkotmány meghatározza a nemzeti parlamentek szerepét is. Az uniónak ugyanakkor egyetlen jogi személyisége lesz, tájékoztat az EU Observer.
További két kérdés viszont még mindig megosztja az Európai Uniót: az EU elnökségét és a biztosok számát illetően nincs egyetértés. A nagy tagországok, valamint Dánia és Svédország szükségét látják annak, hogy a jelenlegi rotációs rendszer helyett olyan módszert szentesítsenek, amely nagyobb fokú állandóságot teremt az EU vezetésében. Ezt viszont határozottan visszautasítja a 18 kisebb tagország, ők a félévenként váltakozó elnökségi rendszer fenntartása mellett kardoskodnak.
"Figyelembe kell vennünk az államok, de az állampolgárok számát is. A lakosság nagyobb része az állandóságot támogatja" - nyilatkozta a konvent elnöke, majd hangsúlyozta, hogy az EU két kisebb tagországa is támogatja ezt az elképzelést.
Bár a kibővített EU-nak csupán hat "nagy" tagországa lesz (Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Németország, Nagy Britannia és Lengyelország) lakosságuk összességében több mint az összes többi tagországé.
A nagyok ellen összefoghatnak a kicsik
A második megoldatlan kérdés a biztosok számához kapcsolódik. A bővítést követően több lesz a biztos, a nagyobb tagországok úgy vélik: a miniszteri tárcák számához képest túl sok biztosa lesz az uniónak, s attól is tartanak, hogy a sok kis ország felvételét követően ők szorulnak kisebbségbe.
A Nizzai Szerződés értelmében a nagyobb országok mindegyike elveszítette egyik biztosát, ily módon ezután csupán egy-egy biztosuk lesz az Európai Bizottságban, akárcsak a "kicsiknek", s ez természetesen nem nyerte el a tetszésüket.
"Az új tagországok kezdik megérteni, hogy a rendszer nem viseli el a jelenlegi szerkezetet, ezért néhányuknak nem lesz állandó képviseletük a bizottságban, meg kell elégedniük a bizottsági rotációs elv nyújtotta lehetőségekkel" - nyilatkozta az athéni tárgyalásokat követő sajtóértekezletén Valéry Giscard d'Estaing.