Orsolya
7 °C
15 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Kilátástalan harc után megállapodás a Föld-csúcson

2002.09.04. 17:28
Közel 200 ország állapodott meg szerdán a szegénység enyhítésének és a környezet megóvásáról szóló akciótervről a johannesburgi Föld-csúcstalálkozón. A legnagyobb eredményeket a közegészségügy és a szegény országok segélyezése terén értek el a tanácskozáson résztvevő országok, ugyanakkor a környezetvédelem területén nem sikerült konkrét célokat és határidőket kidolgozni.
Sikerült véglegesen egyezetni a hetvenoldalas akciótervet a fenntartható fejlődésről Johannesburgban folyó ENSZ-csúcsértekezleten. A miniszteri szintű tárgyalásokon az utolsó pillanatokban is voltak még nézeteltérések, de végül is az elnökség közlése szerint mindenben sikerült megállapodni.

A nők jogain vitatkoztak a legtöbbet

Közös nevezőre jutottak az utolsó vitatott pontban is - a vitában az egyik oldalon Kanada és az Európai Unió, másik oldalon pedig a muzulmán országok képviselői álltak -, amely a nők egészséghez, az abortuszhoz és a fogamzásgátláshoz való jogait taglalja. Az egyes rítusokat kifogásoló kanadai vélemények szerint a nők egészségügyi ellátásának nem csak a kulturális és vallási gyakorlattal, hanem az alapvető emberi és szabadságjogokkal is összhangban kell lennie.

A terv főbb pontjai a Reuters hírügynökség ismertetése alapján az alábbiakban foglalhatók össze:

Közegészségügy

Az aláíró országok célja 2015-re felére csökkenteni azoknak a számát, akik nem jutnak ivóvízhez, illetve még a minimális közegészségügyi szolgáltatásokat is nélkülözik. Kimondták, hogy az egészségügyi ellátásnak figyelemmel kell lennie az alapvető emberi jogokra, de a helyi vallásos és kulturális hagyományokra is. Elfogadták a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) korábbi határozatát, amely kimondta: a gyógyszergyártók szabadalmai nem akadályozhatják meg a szegény országokat, hogy akár nem szabadalmaztatott gyógyszerekkel is enyhítsék a rászorulók bajait. Ez abból a szempontból fontos kérdés, mivel a legtöbb fejlődő ország nem képes megvásárolni például a drága AIDS-gyógyszereket.

Energiaforrások, környezetvédelem

Megegyezés született az energiahordozókhoz való minél szélesebb hozzájutásról, de az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti nézeteltérések miatt nem sikerült konkrét célokat meghatározni a megújuló energiaforrások (például nap- és szélenergia) egyre növekvő kihasználásával kapcsolatban. A részt vevő országok mindenestre megállapodtak, hogy 2005-ig stratégiai terveket dolgoznak ki az energiaforrások megőrzéséről a jövő nemzedékek számára.

A tervezet támogatja a kereskedelmet és a környezetvédelmet, anélkül, hogy említést tenne a WTO néhány határozatáról, amelyek ellentétben állnak nemzetközi környezetvédelmi egyezményekkel. Mindenesetre a zöldek lobbi-győzelmének fogható fel, hogy az akcióterv ezen kitétele nem veszélyezteti az üvegházhatás csökkentésével foglalkozó kiotói egyezményt. A gazdag országok megerősítették, hogy csökkentik a saját termelőiknek juttatott pénztámogatásokat.

A tervezet szerint 2015-ig újra kell szaporítani a túlhalászat miatt kipusztulással fenyegetett halfajtákat, mert ennek elmaradása veszélyeztetheti a tengerek élővilágát. A tengeri élővilág egyensúlyának felborulása a halászat által biztosított élelem-utánpótlásban is gondokat okozhat később. 2020-ra el kell jutni odáig, hogy a vegyi anyagokat az emberi egészségre és a természetre nem ártalmas módszerekkel állítsák elő. A veszélyes hulladék tárolását vagy megsemmisítését szintén ellenőrzött és biztos módon kell végrehajtani. 2010-ig csökkenteni kell a kihalófélben lévő állat- és növényfajták pusztulásának folyamatát.

Szegénység, segélyek

A terv elismeri, hogy a globalizációnak van jó és rossz oldala. Miközben új lehetőségeket nyújt a világgazdasági növekedéshez és a magasabb életszínvonal eléréséhez, a szegényebb országok különleges hátrányokat szenvednek, s emiatt a sürgősen bevonandók a profitálók körébe. A szöveg megállapítja, hogy a szegénység jelenleg a "legnagyobb globális kihívás, amivel a világnak szembe kell néznie". A résztvevők megállapodtak a segélyeket kiegészítő szolidaritási alap létrehozásában, amelybe önkéntes módon utalhatnak át összegeket az államok. Az akcióterv a fejlődő országok számára juttatott segélyek növelését támogatja, szorgalmazza, hogy a gazdag országok nemzeti jövedelmük 0,7 százalékát utalják át segélyként számukra.

Az akcióterv kimondja, hogy a fenntartható fejlődéshez mind nemzeti, mind nemzetközi szinten alapvető fontosságú a felelősségteljes politikai kormányzati tevékenység. A gazdag országok szándéka szerint a segélyeket csak olyan államokba szabadna eljuttatni, amelyekben a demokratikus intézmények már működnek és a korrupció visszaszorulóban van.