Előd
8 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Sarkozy vesztett a helyhatósági választásokon

2008.03.09. 22:17
Az első becslések szerint a választásra jogosultak 68-70 százalékának részvételével Nicolas Sarkozy államfő kormányzó jobbközép pártja, a Népi Mozgalom Uniója (UMP) vereséget szenvedett vasárnap a helyhatósági választások első fordulójában.

Az exit poll eredmények szerint más nagyvárosok mellett Franciaország két legnagyobb városa, Párizs és Lyon is szocialista vezetésű maradhat a francia helyhatósági választások első dordulója után. Az Ipsos közvélemény-kutató intézet adatai szerint a nagyvárosok közül egyedül Bordeaux irányítását tudja biztosan megtartani a jobboldal. Alain Juppé jelenlegi polgármestert, volt kormányfőt már az első fordulóban újraválasztották.

A leginkább szimbolikus értékkel bíró regionális központoknak számító, eddig jobboldali irányítású nagyvárosokban, Marseille-ben, Strasbourgban és Toulouse-ban szoros eredmény született, de csak a jövő vasárnapi második fordulóban dől el, hogy melyik oldal adhatja a polgármestert.

Figyelmeztetés a jobboldali kormánynak?

A CSA-Dexia felmérése szerint országos szinten az ellenzéki baloldal és a Zöldek a szavazatok 47,5, míg a jobboldal a 40 százalékát szerezte meg. A részvételi arány 68 és 70,5 százalék között oszlik meg három közvélemény-kutató intézet becslései szerint, amely valamivel magasabb, mint az előző, 2001-es helyhatósági választások első fordulójában volt (67 százalék).

Az urnazárást követő percekben elsőként Francois Hollande, az ellenzéki Szocialista Párt főtitkára szólalt meg, aki úgy vélte, hogy "a szavazás figyelmeztetés volt a jobboldali kormánynak és a köztársasági elnöknek" a vásárlóerő kérdésében. Ségolene Royal, a tíz hónappal ezelőtti elnökválasztás baloldali vesztese szerint a választók egyértelműen Sarkozy ellen szavaztak. Francois Fillon kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy az eredmény kiegyenlítettebbnek tűnik, mint ahogy azt a kampány alatt jelezték a felmérések. A miniszterelnök az ellenzéket azzal vádolta, hogy az országos és a helyi szempontokat összekeverték a kampányban, és arra kérte a jobboldali választókat, hogy jövő vasárnap még nagyobb számban menjenek el szavazni.

A kétfordulós helyhatósági választásokon 44,5 millió francia és valamivel több, mint 200 ezer Franciaországban élő európai uniós állampolgár közel 37 ezer önkormányzat tagjait választja meg a következő hat évre.

A 230, 30 ezernél több lakosú francia városnak jelenleg 55 százalékát irányító kormánypárt a kampány utolsó heteiben elsősorban a választások helyi tétjeit hangsúlyozva próbálta szavazótáborát mozgósítani, attól tartva, hogy a voksolás Sarkozy-ellenes népszavazássá válik. A májusban 53 százalékos fölényes győzelemmel megválasztott és tavaly nyáron még közel 80 százalékos támogatottságú elnök népszerűségi mutatója ugyanis rohamosan zuhant az elmúlt hónapokban és már csak a franciák alig harmada elégedett Sarkozy tevékenységével.

Annak ellenére, hogy a franciák kétharmada azt vallja, hogy helyi szempontok alapján dönti el, hogy kire adja voksát a helyhatósági választásokon, ötven százalékuk úgy vélekedik, hogy amennyiben a kormánypárt több nagyvárost is elveszít, az Nicolas Sarkozy személyes veresége lesz.

Az államfő, aki a kampányban a szokásosnál jobban háttérbe vonult, a választási kudarcot megelőzve ígéretet tett arra, hogy függetlenül a helyhatósági választások eredményétől és kormánya 22 tagjának szereplésétől azokon, nem változtat a reformok politikáján és nem tervez jelentős kormányátalakítást sem. Azt is jelezte, hogy nem lesz "megszorító csomag" az önkormányzati választások után, amellyel az ellenzék riogatta a közvéleményt.