Hasznos szavazatok
A jobb és baloldal vezető politikusai is arra hívják fel választóikat, hogy már az első fordulóban "hasznos szavazattal" voksoljanak, a komoly pártok képviselőjelöltjeit küldjék tovább a második fordulóba. Bizonytalan a választási részvétel nagysága is, két hónappal ezelőtti elnökválasztás első fordulójában az eddigi legkisebb részvételi arányt mérték.
A bizonytalanságot növeli, hogy az elnökválasztás második fordulója után öt héttel lehet-e mozgósítani a választópolgárokat. A franciák a törvényhozási választásoknak kisebb jelentőséget tulajdonítnak. Az 1997-es törvényhozási választásokon 68 százalékos volt a részvétel, míg az 1995-ös elnökválasztáson 78,4 százalékos.
Népfront a Nemzeti Front ellen
Az első forduló részvételi szintje döntően befolyásolhatja a második körbe kerülő jelöltek számát. A francia választási rendszerben a második fordulóba kerülés küszöbét a névjegyzékbe vett - de a szavazásban nem feltétlenül részt vevő - választók voksainak 12,5 százalékában szabja meg.
Az alacsony érdeklődés és a szavazatszóródás Le Pen Nemzeti Frontjának (FN) esélyeit növelné. A Le Monde szombati elemezése megállapítja: ha a vasárnapi fordulón az FN-nek sikerül az április 21-i eredményét megismételnie, akkor a szélsőjobb párt 237 jelöltje juthat be a második fordulóba. Az FN sikerét ismét a két nagy párt egymás javára történő visszalépései akadályozhatják meg.
A mostani választások tétje a "társbérlet" - jobboldali államfő-baloldali kormány - megszüntetése. A felmérések szerint a franciák ötven százaléka Raffarin ideiglenes kormányfőt támogatva kíván véget vetni az intézményi reformok gátjának tekintett hatalommegosztástól.